Hírek archívum

Három új okos falu eszköz segíti a vidékfejlesztést, az okosfalvak erősítését

Örömmel mutatjuk be a More than a village projekt keretében kidolgozott három innovatív eszközt, amelyek a vidéki közösségek fenntartható fejlődését és ellenálló képességét támogatják:

📌 Smart Village Business Support Tool – Üzleti támogatási eszköz okos falvak számára
Lépésről lépésre végigvezető útmutató a vállalkozásfejlesztés, digitalizáció és közösségi ellenálló képesség erősítésére. A lengyelországi és magyarországi mintaprojektek tapasztalataira épülve segít az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és KKV-knak személyre szabott üzleti támogató rendszerek kialakításában – különös tekintettel a fiatal vállalkozókra és az idősebb korosztály gazdasági aktivitásának növelésére.

📌 Smart Tourism Village Tool – Okos turizmus eszköz
Az olaszországi Liguriában megvalósított mintaprojektek alapján készült eszköz gyakorlati útmutatót nyújt a versenyképes és fenntartható vidéki turizmus fejlesztéséhez. Jó gyakorlatokat mutat be az új látogatói csoportok megszólítására, a digitális kompetenciák fejlesztésére és a helyi közösség bevonásának növelésére.

📌 Agri-Food Smart Village Tool – Okos mezőgazdasági- és élelmiszeripari eszköz
A szlovéniai és horvátországi mintaprojektek tanulságait összegző eszköz támogatja a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat. Gyakorlati útmutatókat, kipróbált módszereket és sablonokat kínál az innováció ösztönzésére, a helyi ellátási láncok megerősítésére és egy ellenálló, vidéki agrár-élelmiszer rendszer kialakítására.

🛠️ Mindhárom eszköz kipróbált módszereket, bevált gyakorlatokat és könnyen alkalmazható sablonokat kínál, hogy segítse a vidéki közösségeket olyan kihívások kezelésében, mint az elvándorló fiatalok, az elöregedő lakosság és az alacsony digitális készségek – miközben élénk, versenyképes és fenntartható helyi gazdaságokat építenek.

✍️ Az eszközöket az Institute for Development and International Relations (IRMO) dolgozta ki, a More than a village projekt összes partnerének közreműködésével.

Digitális biztonság vidéken – sikerrel zárult a More than a Village mintaprojekt.

„Unokázós” hívások, hamis rendőrségi idézések, romantikus csalások – a digitális világ kockázatai egyre többeket érintenek. Éppen ezért indult el a „More than a Village” (MTAV) mintaprojekt, amely három Hajdú-Bihar vármegyei településen – Ebesen, Bojton és Nádudvaron – tette lehetővé gyakorlatorientált készségfejlesztő alkalmak megvalósulását, különösen az 55 év felettiek és a kisvállalkozók, őstermelők számára.

A résztvevők a hétköznapokban is előforduló online visszaélésekről hallhattak: hogyan működnek a rokonok nevében érkező telefonhívások, mire kell figyelni a hamis banki SMS-eknél, telefonos átveréseknél, vagy hogy miként próbálnak meg pénzt kicsalni a csomagküldő szolgáltatók nevében. A cél egyszerű, de fontos: tudják felismerni a gyanús jeleket, és ne váljanak áldozattá.

A projekt nem állt meg az élő képzéseknél. Elkészült a hbmo.hu oldalon a Silver Economy Platform, más néven a Szenior Pont – egy online alportál, amely a digitális világban való eligazodást segíti, főként az 55 év feletti vidéki lakosság és a kisvállalkozók számára.

A portál különböző tartalmi egységei közérthető formában mutatják be a digitális alapokat: az oktatási modulban rövid videók és nyomtatható segédanyagok segítenek az okostelefon-használat, az e-ügyintézés, a közösségi média vagy az internetbank világában. Külön almodul szól a vállalkozóknak, többek között e-kereskedelmi lehetőségekkel, digitális marketing eszközökkel és gyakran használt számviteli programokkal.

Az oldalon elérhető egy digitális önértékelő kérdőív, amely segít felmérni, hol tart az érdeklődő a digitális kompetenciák terén, és személyre szabott visszajelzést is ad. Az eligazodást pedig egy chatbot teszi könnyebbé, amely útba igazít az alportálon, bemutatja a főbb modulokat, és válaszol az alapvető kérdésekre. További tartalmi egységek – például a Hajdú-Bihar vármegyei vállalkozók piactere, vagy a közösségi hálózatépítést segítő felület – szintén elérhetők, és a tájékozódást, kapcsolatépítést támogatják.

A kezdeményezés jól mutatja: a digitális világba való bekapcsolódás nem kor vagy lakóhely kérdése. Megfelelő segítséggel, jó példákkal és elérhető tudásanyaggal mindenki számára nyitott a lehetőség.

A projekt partnerek 2025. május 14-15-én nemzetközi tanulmányúton vettek részt Gdańsk városában. A kétnapos program során a résztvevők megismerkedhettek Lengyelország egyik legfejlettebb körforgásos hulladékgazdálkodási rendszerével, valamint több kiemelkedő jó gyakorlattal, amelyek adaptálhatók más városok és régiók számára is.

A gdanski Városházán tartott megnyitón a projekt aktuális állásáról hallhattak a résztvevők. Ezt követték a részletes prezentációk, többek között a holland tanácsadó partner, a Hanze Egyetem által fejlesztett „Körforgásos Gyakorlatok értékelési Eszköze/Circular Practices Evaluation Tool (CPET)” gyakorlati bemutatása. Az eszköz egy 7 lépéses módszertan, amely segíti a jó gyakorlatok értékelését az R-létra elvei mentén. A résztvevők kiscsoportos munkában próbálták ki az értékelő rendszert, és visszajelzéseket is adtak annak továbbfejlesztéséhez.

A workshop után Gdańsk önkormányzatának elektronikai és elektromos hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységéről hangzottak el előadások.

A város számos lehetőséget kínál a lakosság számára e-hulladék leadására: piros színű gyűjtőkonténerek, bolti visszavétel új termék vásárlásakor, háztól történő elszállítás (OZON B), valamint két hulladékudvar (PSZOK) is rendelkezésre áll. Az OZON A program keretében mobil egységek járják a várost, hogy begyűjtsék a veszélyes hulladékokat – beleértve a WEEE-t is. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a lakosság edukációjára is: az iskolai programok már a fiatalokat is bevonják a fenntartható hulladékkezelési szemléletbe. A szemléletformálás részét képezik a kukákra ragasztott figyelemfelhívó matricák is, melyek a helytelen szelektálásra adnak közvetlen visszajelzést. A „Clean City Gdańsk” nevű mobilalkalmazás naprakész információkat nyújt arról, hogy mikor, mit és hol lehet szelektíven gyűjteni, illetve hol vannak gyűjtőpontok. Emellett fesztiválokon és utcai kampányokon keresztül népszerűsítik az újrahasználatot és a körforgásos gazdaság fontosságát. A következő lépés a „Gdańsk Restore” központ létrehozása, amely lehetőséget biztosít elektronikai eszközök és háztartási gépek javítására, újrahasznosítási workshopokra, valamint közösségi tanulásra.

Ezt követően az olasz és cseh partnerek szintén bemutatták szakpolitikai céljaikat:

• Campobasso városa beltéri WEEE-gyűjtőpontokat hozna létre, okosgyűjtő állomásokat telepítene és oktatási kampányokat indítana.
• Csehország új hulladéktörvényei támogatják az újrahasználati központok, PSZOK-ok és Waste-to-Energy létesítmények fejlesztését.

Visszatérve a jó gyakorlatokra, az alábbi megoldások kerültek részletes bemutatásra:

• A GUK mobil e-hulladék gyűjtőrendszere, amely 2024-ben 172,91 tonna hulladékot gyűjtött össze.
• A Zakład Utylizacyjny (ZUT) két hulladékudvara (Szadółki és Rudniki), ahol a lakosok díjmentesen adhatják le különféle hulladékaikat.
• Az ElektroEko, amely eddig 1,5 millió tonna e-hulladékot gyűjtött, valamint edukációs programja több mint 10 millió lengyelt ért el.
• A szlovén OKP Rogaška Slatina „háztól házig” gyűjtési rendszerével és újrahasznosító központjaival mutatott be innovatív megoldásokat.

A nap zárásaként a partnerek meglátogattak egy „piros hulladéktárolót”, amely már az Interreg Europe által is elfogadott jó gyakorlat (Red Waste Containers). Ezek a tárolók kényelmes és biztonságos módot kínálnak a lakosok számára a nem működő elektromos és elektronikus berendezések elhelyezésére, amelyeket aztán elszállítanak a feldolgozó üzemekbe újrahasznosításra. A rendszer számos előnyt hangsúlyoz, beleértve az ingyenes elszállítást, a lakosok számára kényelmes elhelyezést, az optimalizált logisztikát, a feltűnő piros színt, amely felhívja a figyelmet, valamint a városok egyedi igényeihez igazított világos és egyszerű üzeneteket. A tárolók nagyon nehezek és biztonságosak, vastag horganyzott acéllemezből készülnek, alsó ürítőrendszerrel vannak ellátva, és úgy tervezték őket, hogy megakadályozzák a jogosulatlan hozzáférést vagy a hulladék eltávolítását.

A következő napon az Irányító Bizottsági ülést követően folytatódott a szakmai program. Elsőként a résztvevők meglátogatták a Rudniki telephelyet, ahol nyomon követhették a lakossági hulladék leadásának, válogatásának és feldolgozásának teljes folyamatát. A telephelyet a Zakład Utylizacyjny (ZUT) vállalat üzemelteti. A korábban elhangzott információk mellett megtekintésre került, hogyan szállítják be a lakosok a hulladékokat, miket lehet elvinni a telephelyre és hogyan is zajlik a szétválogatás. Fontos információként kiemelték, hogy a városban fizetnek a hulladékszállításért, mint a legtöbb helyen, de ezért cserébe a Gdanskban élők használhatják az általuk üzemeltetett két telephelyet is. Különböző veszélyes hulladékot, elektronikai hulladékot, szelektív hulladékot, építési hulladékot lehet leadni. A beszállított hulladékot különválogatják, lemérik és regisztrálják. Ezt követően kerülnek bele a kijelölt konténerekbe, majd elszállítják őket a központba, ahol feldolgozzák.

A tanulmányút zárása a Hevelianum interaktív tudományos központba tett látogatás volt, amely kiváló példája annak, hogyan kapcsolható össze a tudományos ismeretterjesztés, a környezettudatosság és a városi zöldfelületek megőrzése. A Hevelianum egy interaktív tudományos és kulturális központ Gdańsk szívében, a történelmi Gradowa-dombon, amely több mint 20 hektáros zöldterületen terül el. A 19. századi katonai erőd épületeiben kialakított létesítmény célja, hogy ötvözze a tudományos ismeretterjesztést, a történelmi örökség megőrzését és a szabadidős tevékenységeket. A központ számos interaktív kiállítást kínál, mint például a „Dookoła Świata” (Körbe a világon), amely hét kontinens kultúráját és természeti jelenségeit mutatja be több mint 90 interaktív állomáson keresztül. A „Z Energią!” (Energiával!) kiállítás az energia különböző formáit és azok átalakulását szemlélteti, míg a „Łamigłówka” (Fejtörő) a matematika világába vezeti be a látogatókat. A Hevelianum külön figyelmet fordít a fiatalabb korosztályra is. A „Kreatywny Plac Zabaw” (Kreatív játszótér) és az oktatók által vezetett műhelyek lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek, hogy játékos formában ismerkedjenek meg a tudomány alapjaival. A Hevelianum emellett helyszínt biztosít különféle rendezvényeknek, mint például a Fahrenheit Tudományos Piknik, amely a tudomány népszerűsítését szolgálja interaktív bemutatókkal és workshopokkal.

A következő nemzetközi találkozó házigazdája Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata lesz 2025 októberében.

A nemrég zárult hajdú-bihari mintaprojekt középpontjában a hagyományos tudás és a fenntartható vidéki életforma állt, a „slow food” szemlélet gyakorlati oldalának bemutatásával. A Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata által megvalósított program olyan irányokat jelölt ki, amelyek segítenek a helyi közösségeknek, kiemelten a munkanélküli vagy közfoglalkoztatott lakosoknak bekapcsolódni a vidéki turizmusba és a kisléptékű gazdálkodásba, különös tekintettel a helyi értékekre.

Három helyszínen zajlottak tematikus, élményalapú foglalkozások: az ebesi Szender Kertben, Hortobágyon és a hajdúnánási Kendereskertben. A résztvevők tapasztalt helyi szakemberektől tanulták a vegyszermentes növénytermesztés alapjait, a hagyományos háztáji gazdálkodás módszereit, valamint az őshonos állatfajták – például a szürkemarha és a rackajuh – tartását. Kiemelt téma volt a pásztorkodás története és a táji örökség megőrzése is.

Szender Kert – Pillanatképek

Hortobágy – Pillanatképek

Kendereskert – Pillanatképek

A gyakorlati képzésekben az ételek készítése is hangsúlyt kapott: közösen főztek slambucot és gulyáslevest, miközben megismerték a helyi alapanyagok felhasználási lehetőségeit és a régió gasztronómiai örökségét. A „slow food” szellemisége, vagyis a minőségi helyi élelmiszer és a közösségi élmény előtérbe állítása végig jelen volt.

Az önkormányzat célja, hogy a megszerzett tapasztalatokra építve támogassa egy hajdú-bihari „slow food” (lassú, a helyi élelmiszerkultúrát középpontba helyező étkezés) hálózat kialakulását. A projekt példázza: a hagyományos vidéki tudás kortárs szemlélettel nemcsak megőrizhető, hanem új formában hasznosítható is. Az étel nem pusztán táplálék, hanem kulturális örökség, közösségi élmény és helyi erőforrás.