Hírek archívum

2025. október 21–22-én Debrecen adott otthont a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatával együttműködésben megvalósuló WEEEWaste projekt utolsó nemzetközi tapasztalatcseréjének. A kilenc ország kilenc intézménye részvételével, az Interreg Europe Program és a Magyar Állam társfinanszírozásában megvalósuló, az elektromos és elektronikai berendezések hulladékgazdálkodásának szakpolitikai fejlesztését célzó négyéves projekt hazai eseményén a vármegyei önkormányzat szakmai csapatán és a térségben aktív szakértőkön túl cseh, holland, német és olasz szakemberek és döntéshozók is jelen voltak.

A rendezvény első napja szakmai és projektmenedzsment-kérdések áttekintésével indult. Ezt követően került bemutatásra az első helyi jó gyakorlat, a Maminvent. A kezdeményezés megálmodója, Kopócs Éva kidobott, elfeledett, hibás textilekből és ruhaneműkből készít táskákat, ékszereket és egyéb kiegészítőket. Néhány éve pedig a valódi bőr is felbukkant az alapanyagok között, természetesen ez is a „zero waste” elvek mentén kerül felhasználásra. Az érdeklődők workshopokon is részt vehetnek, ahol saját táskájukat vagy ékszerüket készíthetik el.

A következő állomás az AKSD Városgazdálkodási Kft. volt. Az AKSD Debrecenben és a város közvetlen térségében felel a hulladékgyűjtésért, a hulladékudvarok és szelektív szigetek üzemeltetéséért, a köztemetők fenntartásáért, a lomtalanításért, valamint az elektromos és elektronikai hulladék átvételéért. 2025. július 1-jétől a lakosság minden, valaha árammal működő elektromos és elektronikai hulladékot díj ellenében leadhat a Vértesi úti hulladékudvarban. Az e-hulladékot ezt követően átválogatják, egyes eszközöket (pl. számítógépek) szétszerelnek, majd a MOHU részére továbbítják. Vannak azonban olyan eszközök (pl. régi televíziók), amelyek ilyen módon nem értékesíthetők. A lakossági szolgáltatások mellett az AKSD vállalkozásoknak is széles körű megoldásokat kínál, az e-hulladék átvétele számukra is elérhető.

Az első nap záró helyszíne a debreceni Decathlon áruház volt, ahol két előadás hangzott el: egyrészt a vállalat körforgásos gazdaságot támogató általános vállalásairól és kezdeményezéseiről, másrészt helyi és országos programokról, amelyek a társadalom és a környezet javát szolgálják. Az áruház több olyan szolgáltatást kínál, amelyek segítenek a termékeket hosszabb ideig a körforgásban tartani, növelik az élettartamot, mérséklik az anyagfelhasználást és a CO₂-kibocsátást, ezáltal csökkentik a hulladék mennyiségét. A BuyBack (visszavásárlás) program keretében a használt sporteszközöket online előzetes árkalkuláció után az áruházban jóváhagyják, és az elfogadott termék értékét digitális ajándékkártyán írják jóvá. A „második esély” esetében funkcionálisan hibátlan, de már nem új (például bontott csomagolású vagy kipróbált) termékek külön megjelöléssel kerülnek kihelyezésre. Ezek az áruházakban az eredeti termék mellett vagy a kifutó részen érhetők el. Bérlésre is van lehetőség (Debrecenben egyelőre nem elérhető), különféle sportfelszereléseket (pl. kerékpárok, kemping- és vízisport-cuccok, téli sportok) lehet bérelni online meghatározott időre. Áruházi műhelyszolgáltatások keretében pedig javítást és karbantartást is vállalnak az áruházban vásárolt termékekre. Saját kezdeményezések esetében érdemes megemlíteni a Szuno hátizsákot, amely az Igazgyöngy Alapítvány társadalmi vállalkozása, ahol hátrányos helyzetű (toldi, berettyóújfalui) embereknek adnak munkát és megélhetést. Emellett az áruház mögötti kihasználatlan füves területen méhlegelőt alakítottak ki, mintegy 8 000 forintból, a biodiverzitás erősítése érdekében. Az áruház területén több gyűjtőpont is működik: leadhatók a használt elemek és ruhaneműk is.

A második napon a ShowMe csapata látogatott el hozzánk. A vállalkozást 2021-ben alapította három gyermekkori barát Debrecenben. Professzionális felújítással és garanciális továbbértékesítéssel kínálnak minőségi, elérhető árú alternatívát az új okostelefonokkal szemben. A lakossági ügyfelek számára a folyamat egyszerű: egy kétperces online űrlap kitöltése után ajánlatot kapnak az iPhone-jukat eladni szándékozók, a beszállítást ingyenes futárszolgálat biztosítja. A beérkező készülék több mint 65 pontos bevizsgáláson esik át, funkcionális és előéleti vizsgálaton megy át, a szükséges javításokat saját műhelyben végzik, majd a készülék újszerű állapotban, akár 2 év garanciával kerül új gazdához. Az eladás és a vásárlás online és személyesen egyaránt elérhető. A modell üzletileg és környezetileg is értéket teremt: az életciklus-hosszabbítás, a visszavásárlási program és a szigorú minőségbiztosítás csökkenti az e-hulladékot és a gyártáshoz köthető kibocsátásokat, miközben a WEEE-irányelv (2012/19/EU) célkitűzéseit közvetlenül támogatja. 2021 óta több mint 5 000 iPhone felújítását és értékesítését végezték el, ami egy tonnát meghaladó e-hulladék-megtakarítást eredményezett, valamint a magas ügyfélelégedettségi mutató igazolja a működés minőségét és a felhasználói bizalmat.

Ezt követően a résztvevő partnerek bemutatói következtek, amelyek a partnerrégiókban elért szakpolitikai változásokat, illetve a négy partnerintézmény által vállalt mintaprojekteket foglalták össze. Lipcse például sikeresen hozott létre egy Repair Cafét, amely 2025 vége előtt nyitja meg kapuit. Mariborban a Hanze Egyetem közreműködésével az elektronikus eszközök újrafelhasználásának és begyűjtésének növelésére törekednek. Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata is ismertette a szakpolitikai változásokat. Bemutatták a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Környezetmérnöki Tanszékén, idén szeptemberben már a WEEEWaste projektben megismert jó gyakorlatok beépítésével indult „Hulladékgazdálkodás” című kurzust is. A WEEEWaste projekt hatására a tematikát módosították, az általános hulladékgazdálkodási témák mellett nagyobb hangsúlyt kap az elektromos és elektronikai hulladék kezelése, és a projekt keretében megismert „jó gyakorlatok” egy részét a gyakorlati órákon konkrétan feldolgozzák. Folyamatban van egy tematikus, szabadon hozzáférhető szakpolitikai útmutató kidolgozása is, mely többek között a vármegye települési önkormányzatait hivatott segíteni az elektromos és elektronikai hulladékok megfelelő kezelése, hasznosítása, újrahasznosítása terén.

A program egy hosszabb összegzéssel ért véget, mivel ez volt a záró tanulmányút a projekt első fázisának keretében.

Helyi Kincsek Napja – új kezdeményezést indított útnak a NAK Hajdú-Bihar Vármegyei Igazgatósága önkormányzatunkkal együttműködésben

2025. október 19-én, elsőként a Derecskei járásban, több termelő is megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Igazgatósága Helyi Kincsek Napja címmel szervezte meg az eseményt, amelyen a térség gazdái közösen mutatkoztak be.

Hat településen – Derecskén, Hajdúbagoson, Hosszúpályiban, Létavértesen, Mikepércsen és Tépén – hét portán fogadták a látogatókat a termelők és a manufaktúrák reggeltől késő délutánig. A helyszínek egymáshoz közel helyezkedtek el, így egy nap alatt kényelmesen bejárhatók voltak. A cél az volt, hogy a látogatók közvetlenül megismerjék a helyben előállított élelmiszereket, a kézműves termékeket és a mögöttük álló munkát.

A nap során hét porta húsz kistermelője azon dolgozott, hogy a kóstolás mellett a teljes folyamat is láthatóvá váljon. A vendégek működés közben tekinthették meg a gazdaságokat, és átfogó képet kaptak az élelmiszer-előállítás fő lépéseiről. A termelők közérthetően beszéltek az alapanyagokról, az alkalmazott eszközökről, a higiéniai követelményekről és az árképzés legfontosabb szempontjairól, minden felmerülő kérdésre nyíltan válaszolva.

A programkínálat sokszínű volt. Egyes helyszíneken a tanyasi élet rendje kapott hangsúlyt, máshol a sajtkészítés és a párlatkészítés folyamatait mutatták be. Volt porta, ahol a torma termesztését ismertették, és akadt olyan is, ahol a méhészet ciklusait magyarázták közérthető módon. A kemencékben kovászos kenyér sült, több állomáson gyógynövényekkel lehetett ismerkedni, és külön bemutató foglalkozott az extrudált termékek előállításával, amely a modern élelmiszeripar kevésbé látható, mégis lényeges területe.

A gyerekek számára célzott, kézzelfogható élményekkel készültek. Volt állatsimogató és etetési program, kipróbálhatták a viaszgyertya-öntést, részt vehettek gyógynövényes textilfestésben, és sokan belekóstoltak a csigatészta készítésébe is. A játékos feladatok közben természetes módon bővítették ismereteiket a méhek világáról és a gabonákról. A kóstolópultokon sajtok és tejtermékek, mézek, lekvárok, szörpök, pékáruk és pogácsák, száraztészták és fűszerek sorakoztak. A házi tojás és a helyi húsok is sok kosárba kerültek, több család pedig a porták egyikén ebédelt meg.

A rendezvény mögött világos szakmai célkitűzés állt. A szervezők a vidéki értékek és a városi fogyasztói döntések közelítésére törekedtek, és ezzel a kistermelői termékek iránti bizalmat kívánták erősíteni. A fókusz a rövid ellátási láncok fejlesztésén volt, a Helyi Kincsek Napját pedig kísérleti programként kezelték. A tapasztalatokat termelői és látogatói visszajelzések alapján értékelik, és ha a modell tartósan működőképesnek bizonyul, a vármegye turisztikai kínálatában hangsúlyosabban jelenhet meg az agroturizmus és a slow food szemléletű, helyi értékekre építő turizmus.

Ez a törekvés szorosan kapcsolódik a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata partnerségével megvalósuló FLAVOR projekthez, amely az élelmiszer-kultúra térségfejlesztésben betöltött szerepére építve kívánja erősíteni az integrált vidékfejlesztést. A projekt célja a regionális élelmiszer-kultúra mozgósítása válaszul a vidéki régiók csökkenő és elöregedő népességének, a gazdasági fejlődés és a munkalehetőségek megtorpanásának, valamint az egészséges táplálkozás alacsony szintjének problémáira.

A Helyi Kincsek Napja jól illeszkedik ebbe a szemléletbe: a látogatók nem csupán termékeket kóstolhattak, hanem időt szánhattak a beszélgetésre, a termelők megismerésére és a helyi kultúra megtapasztalására is. A rendezvény aktívan hozzájárult a fenntartható, emberléptékű vidéki életforma és az autentikus gasztronómiai értékek bemutatásához.

Az érdeklődés számszerűen is jól látszott. A nap végére több mint ezerötszáz látogató fordult meg a helyszíneken, harminchét résztvevő végigjárta a portákat és leadta a teljesen vagy részben pecsételt útlevelét.

Összességében a Helyi Kincsek Napja kézzelfogható közelségbe hozta a termelői munka mindennapjait, és megmutatta a rövid ellátási lánc gyakorlati értékét. A mostani tapasztalatok jó alapot adnak az élelmiszerkultúrában rejlő értékek szélesebb körű megismeréséhez és megismertetéséhez, valamint a hasonló, a vidék fejlődését hatékonyan segítő kezdeményezések folytatásához Hajdú-Bihar vármegyében.

Helyi Kincsek Napja – új kezdeményezést indított útnak a NAK Hajdú-Bihar Vármegyei Igazgatósága önkormányzatunkkal együttműködésben

2025. október 19-én, elsőként a Derecskei járásban, több termelő is megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Igazgatósága Helyi Kincsek Napja címmel szervezte meg az eseményt, amelyen a térség gazdái közösen mutatkoztak be.

Hat településen – Derecskén, Hajdúbagoson, Hosszúpályiban, Létavértesen, Mikepércsen és Tépén – hét portán fogadták a látogatókat a termelők és a manufaktúrák reggeltől késő délutánig. A helyszínek egymáshoz közel helyezkedtek el, így egy nap alatt kényelmesen bejárhatók voltak. A cél az volt, hogy a látogatók közvetlenül megismerjék a helyben előállított élelmiszereket, a kézműves termékeket és a mögöttük álló munkát.

A nap során hét porta húsz kistermelője azon dolgozott, hogy a kóstolás mellett a teljes folyamat is láthatóvá váljon. A vendégek működés közben tekinthették meg a gazdaságokat, és átfogó képet kaptak az élelmiszer-előállítás fő lépéseiről. A termelők közérthetően beszéltek az alapanyagokról, az alkalmazott eszközökről, a higiéniai követelményekről és az árképzés legfontosabb szempontjairól, minden felmerülő kérdésre nyíltan válaszolva.

A programkínálat sokszínű volt. Egyes helyszíneken a tanyasi élet rendje kapott hangsúlyt, máshol a sajtkészítés és a párlatkészítés folyamatait mutatták be. Volt porta, ahol a torma termesztését ismertették, és akadt olyan is, ahol a méhészet ciklusait magyarázták közérthető módon. A kemencékben kovászos kenyér sült, több állomáson gyógynövényekkel lehetett ismerkedni, és külön bemutató foglalkozott az extrudált termékek előállításával, amely a modern élelmiszeripar kevésbé látható, mégis lényeges területe.

A gyerekek számára célzott, kézzelfogható élményekkel készültek. Volt állatsimogató és etetési program, kipróbálhatták a viaszgyertya-öntést, részt vehettek gyógynövényes textilfestésben, és sokan belekóstoltak a csigatészta készítésébe is. A játékos feladatok közben természetes módon bővítették ismereteiket a méhek világáról és a gabonákról. A kóstolópultokon sajtok és tejtermékek, mézek, lekvárok, szörpök, pékáruk és pogácsák, száraztészták és fűszerek sorakoztak. A házi tojás és a helyi húsok is sok kosárba kerültek, több család pedig a porták egyikén ebédelt meg.

A rendezvény mögött világos szakmai célkitűzés állt. A szervezők a vidéki értékek és a városi fogyasztói döntések közelítésére törekedtek, és ezzel a kistermelői termékek iránti bizalmat kívánták erősíteni. A fókusz a rövid ellátási láncok fejlesztésén volt, a Helyi Kincsek Napját pedig kísérleti programként kezelték. A tapasztalatokat termelői és látogatói visszajelzések alapján értékelik, és ha a modell tartósan működőképesnek bizonyul, a vármegye turisztikai kínálatában hangsúlyosabban jelenhet meg az agroturizmus és a slow food szemléletű, helyi értékekre építő turizmus.

Ez a törekvés szorosan kapcsolódik a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata partnerségével megvalósuló SReST projekthez, amely a fenntartható vidéki turizmus fejlesztését és a slow food turizmus elveinek – az élmények elmélyítése, a valós kapcsolódás a helyi közösségekhez és az ételhez kapcsolódó történetek megismerése – erősítését tűzte ki célul. A projekt célja, hogy támogassa az olyan kezdeményezéseket, amelyek a helyi termelők, kézművesek és vendégfogadók együttműködésére építve kínálnak valódi, élményalapú gasztronómiai és turisztikai programokat.

A Helyi Kincsek Napja jól illeszkedik ebbe a szemléletbe: a látogatók nem csupán termékeket kóstolhattak, hanem a „lassú turizmus” jegyében időt szánhattak a beszélgetésre, a termelők megismerésére és a helyi kultúra megtapasztalására is. A rendezvény így az SReST projekt célkitűzéseinek gyakorlati példája lett, hiszen hozzájárult a fenntartható, emberléptékű vidéki életforma és az autentikus gasztronómiai értékek bemutatásához.

Az érdeklődés számszerűen is jól látszott. A nap végére több mint ezerötszáz látogató fordult meg a helyszíneken, harminchét résztvevő végigjárta a portákat és leadta a teljesen vagy részben pecsételt útlevelét.

Összességében a Helyi Kincsek Napja kézzelfogható közelségbe hozta a termelői munka mindennapjait, és megmutatta a rövid ellátási lánc gyakorlati értékét. A mostani tapasztalatok jó alapot adnak a SReST projekt és a slow food turizmus további fejlesztéséhez, valamint a hasonló, közösségépítő kezdeményezések folytatásához Hajdú-Bihar vármegyében.

A délkelet-európai Albánia élő példája annak, miként képesek az évszázados hagyományok és a modern innováció kéz a kézben járni. Az ország erős mezőgazdasági gyökerei, családi vállalkozásai, valamint a minőség és fenntarthatóság iránti növekvő elkötelezettsége ideális helyszínt biztosított a FLAVOR projekt második tanulmányútjához, amelyet Vlorë városában rendeztek meg 2025. október 14-16. között. A tanulmányúton hazai jó gyakorlatok is bemutatásra kerültek, a szakmai munkát külső szakértőink, az ebesi Szender Kert, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezetének munkatársai segítették.

Dél-Albániában – különösen Vlorë és Berat térségében – a vidéki élet szorosan kapcsolódik a földhöz, a mezőgazdasághoz. Az albán vállalkozások körülbelül 85 %-a kis- és középvállalkozás, ezek többsége családi gazdaság, borászat vagy feldolgozóüzem. Ezek a vállalkozások nem csupán termelők, hanem a kulturális örökség hordozói is: ötvözik a hagyományos tudást a modern vállalkozói szemlélettel.

A tanulmányút első napja a házigazda AULEDA, illetve a régió és a település képviselőinek köszöntőjét követően szakmai projektmunkával folytatódott, melynek keretében a jó gyakorlatok, a sikeres tapasztalatok összegyűjtésének és bemutatásának módszertana került megvitatásra.

Az üléstermi munkát a sikeres helyi példák megtekintése követte.

A résztvevők elsőként a Mezőgazdasági Technológia-transzfer Központba (QTTB) látogattak, ahol a központ kutatói bemutatták, miként támogatja a tudományos kutatás és innováció a kistermelőket a termesztéstechnika fejlesztésében, a helyi fajták megőrzésében és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Ez az intézmény hidat képez a hagyomány és a technológia között, biztosítva, hogy Albánia mezőgazdasági jövője egyszerre legyen reziliens és fenntartható.

 

A Kantina Balaj családi borászat volt a látogatás következő helyszíne, mely egy kis családi borászat Dél-Albániában. A tulajdonos több évet töltött Olaszországban, ahol Toszkána és Friuli-Venezia Giulia borvidékein szerzett tapasztalatot, majd hazatérve elhatározta, hogy a megszerzett tudást saját szülőföldjén kamatoztatja. Az első ültetvényeit 2010-ben telepítette „Balian” néven, mintegy fél hektáron, Risili faluban. A Kantina Balaj filozófiája a természetes borászat elvein alapul. A borokat nem szűrik, nem használnak hozzáadott élesztőt, és nem alkalmaznak hűtött erjesztést. Az erjedés spontán, a szőlő saját mikroflórájának köszönhetően megy végbe, a palackozásig pedig nem adnak hozzá ként (szulfitot). Mindez azt a célt szolgálja, hogy a borok a lehető legjobban tükrözzék az albán terroir egyediségét.

A borászat különösen büszke arra, hogy őshonos albán szőlőfajtákat – például a Shesh i Bardhë (fehér) és Shesh i Zi (vörös) – dolgoz fel, de emellett néhány nemzetközi fajtával is kísérletezik, mint a Merlot. A kínálatban megtalálhatók vörösborok (például a Balian és a Plaku), valamint narancsborok, amelyek hosszabb héjon áztatással készülnek (Plithure és Orange néven). A Kantina Balaj nemcsak a borkészítésre koncentrál, hanem turisztikai élményt is kínál: a látogatók bejárhatják az ültetvényeket, részt vehetnek borkóstolókon, és megismerhetik a helyi borászati hagyományokat.

A borászat tevékenysége illeszkedik az albán borászat újjászületésének folyamatába: az utóbbi években egyre több helyi termelő fedezi fel újra a hagyományos fajtákat és a természetes borászat lehetőségeit. A Kantina Balaj e mozgalom egyik kiemelkedő szereplője, amely ötvözi az olasz szaktudást és a helyi örökséget, így híd szerepet tölt be a mediterrán és a balkáni borkultúra között.

A napi programot a “Te Dreri” – más néven Llogora Turisztikai Falu –  komplexumba tett látogatás zárta, mely egy népszerű üdülőhely Dél-Albániában, a festői Llogara-hágó közelében, a Llogara Nemzeti Park szívében. A komplexum a hegyek és az Adriai-tenger találkozásánál fekszik, így egyszerre kínál hegyvidéki, erdei környezetet és tengerre nyíló kilátást. A komplexum célja, hogy a vendégeket megismertessék a helyi albán fogásokkal, a friss tengeri ételekkel, a helyi borokkal és termékekkel, ebben egy kis termelői bolt is segítséget nyújt.

 

A harmadik nap az interaktív munkaüléseké volt, ahol helyi szereplők és FLAVOR projekt partnerek, külső szakértők oszthatták meg tapasztalataikat, jó és sikeres gyakorlataikat. A Citrus Szervezet/The Citrus Organization bemutatta egyre népszerűbbé váló gasztronómiai rendezvényét, mely a Wine and Olive Oil Festival in Berat címet viseli, és amely egy kis közösségi eseményből nőtte ki magát nemzeti kulturális és gazdasági szimbólummá, magához vonzva a Balkán számos országából érkező látogatókat és termelőket.

A helyi Lord Byron vállalkozás megmutatta, miként teremthetők lehetőségek fiatalok és nők számára a vidéki térségekben gasztronómiai workshopok és kézműves turizmus segítségével – összekapcsolva a hagyományos recepteket a fenntartható turizmussal és a helyi foglalkoztatással.

Egy másik inspiráló kezdeményezés, az EPIC Project azt szemléltette, miként képes a helyi termelők, szállodák és hallgatók közötti együttműködés egyszerre gazdasági és társadalmi hatást kiváltani. A projekt a kulturális turizmusra és a fiatalok bevonására összpontosít, összekötve fiatal női vállalkozókat és design hallgatókat, hogy a közös értékalkotás (co-creation) keretében helyi brandet, helyi márkát hozzanak létre, ezzel nem csupán új piacokat, de erősebb közösségi kapcsolatokat is teremtve.

A helyi szereplők sikeres kezdeményezéseinek bemutatását a FLAVOR partnerek nemzetközi jó gyakorlatainak ismertetése követte. Ennek során a svájci Val Poschiavo fenntartható olívatermesztésével, az olasz FoodBrandMarche szövetséggel, amely egy közös regionális márka alatt egyesíti a helyi termelőket, valamint a magyarországi Szender Kerttel – egy kis családi permakultúrás „termőföldtől az asztalig” kezdeményezéssel, amely az oktatás, a tematikus műhelyfoglalkozások és az ökológiai gazdálkodás népszerűsítése révén vonja be a fiatalokat, ugyanakkor arra is példát mutatott, hogyan lehet a kistermelőket a hazai és nemzetközi piacokon pozicionálni az e-kereskedelem, a történetmesélés (storytelling) és az alkalmazások segítségével.

 

 

A tanulmányút utolsó szakaszában a következő hónapok szakmai munkájának ütemezését egyeztették a partnerek, melynek során a térségi helyzetértékelések kerülnek kidolgozásra.

Az albán tanulmányút rávilágított arra, hogy a gasztronómiai örökség egyszerre lehet a múlt őrzője és a jövő hajtóereje. Az olajligetektől a borászatokig, a fesztiváloktól a tantermekig minden kezdeményezés ugyanazt az üzenetet hordozta: a vidéki élet ereje a közösségben, a kreativitásban és a termőföld iránti gondoskodásban rejlik.

A helyi termelők, a szakpolitikai döntéshozók, a kutatási szféra szereplői és a turisztikai szakemberek közötti kapcsolatok révén a látogatás megerősítette a FLAVOR projekt közös jövőképét egy olyan Európáért, ahol a térségi élelmiszer-kultúra nem csupán megőrzendő, hanem aktiválható erőforrás a fenntartható fejlődés és a közösségi ellenálló képesség szolgálatában.

A FLAVOR projekt partnerei 2026 nyarán Debrecenben találkoznak ismét.

Árajanlatkeres_Piac utca 71 tervfelülvizsgalat_ROHU00617_web