Egyéb kategória

Fenntartható turizmusfejlesztés Świętokrzyskie régióban

A SYSTOUR projekt 4. nemzetközi tamulányútja 2024. május 14-15-én került megrendezésre a lengyelországi Kielcében.

A Świętokrzyskie régió az egyik legkisebb régió Délkelet-Lengyelországban, egyben egy kivételesen érdekes értékekkel rendelkező vidék. Három alrégióból áll: a Świętokrzyskie-hegységből, Ponidzie-ből és a Sandomierska-hegységből. A Świętokrzyskie-hegység, Európa egyik legrégebbi és sziklatörmelékkel borított hegysége Lengyelország egyik leghíresebb látnivalója.

A turisták számára a Świętokrzyskie régió gazdag fenyőerdőt, Ponidzie festői varázsát, Sandomierz műemlékeit, tiszta vizeket, egyedi barlangokat és sziklacsoportokat, több mint 1300 km hosszú  gyalogtúra lehetőségeket és körülbelül 1500 km hosszú kerékpáros turistautakat kínál.

A tanulmányút első napján a Sandomierski Almaút (Sandomierski Apple Trail) több helyére is ellátogattak a résztvevők, köztük a trzykosyi Történelmi Malomba, az obrazówi Hagyományos Gyümölcstermesztési Kamarába valamint a Świętokrzyski-I Inspiráció Kertjébe Andruszkowicében. Az ösvény hangulatos városokon és falvakon, gazdag gyümölcsösökön, löszszurdokok, folyóvölgyek és színes mezők festői tájain halad keresztül. Lehetővé teszi a turisták számára, hogy megismerjék a régió csodálatos kulturális örökségét, és arra ösztönzik őket, hogy látogassanak meg történelmi épületeket, múzeumokat és helyi termelőket. Nagy műltú hagyományokat ápoló gyümölcstermesztő gazdaságok, agroturisztikai központok, borgazdaságok, halgazdaságok és méhészetek, illetve éttermek, oktató- és rekreációs központok, feldolgozó üzemek és termelői csoportok vonzzák a térségbe a látogatókat.

A partnerek megtekintették a Bałtów Turisztikai Komplexumot, amely többek között dinoszauruszparkot, állatkertet, miniatűr parkot, őskori óceánáriumot és sok más látnivalót is biztosít. Az első nap a Świętokrzyska Harmonia Kulturális Központban zárult. A Központ egy olyan egyedülálló interaktív kiállításnak ad otthont, amely egy 19. századi falu életébe enged bepillantást változatos multimédiás eszközök révén.

A rendezvény második napján a Maleniec-i Történelmi Kohászati ​​Üzem megtekintésére nyílt lehetőség, amely a régi fémipar egyik legjobban megőrzött lengyel műemléke. Itt láthatóak egykori gyártócsarnokok és egy komplett technológiai sor a fémlemezből készült mezőgazdasági szerszámok gyártásához. A látogatás során a résztvevők vastárgyak készítésével foglalkozó ismeretterjesztő foglalkozásokon vettek részt, és kipróbálták a helyi ételeket is.

A tanulmányút következő része a tokarniai Kielce Falumúzeumba vezetett, ahol a résztvevők megismerhették a térség különböző falvainak jellegzetes településrendezését.

Itt került megrendezésre a projekt Irányító Bizottságának ülése is.

A tapasztalatcsere 2024 júliusában Finnországban folytatódik.

A GOCORE projekt soron következő személyes részvétellel zajló projekt ülése, Irányító Bizottsági ülése és peer review szekciója 2024. június 4-6. között került megrendezésre a dán partner, Syddjurs Önkormányzat szervezésében. Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának munkáját a Debreceni Egyetem képviseletében Szilágyiné Dr. Czimre Klára segítette.

Az első nap a peer review szekció és a szeminárium párhuzamos munkájával telt. A délelőtti program keretében a résztvevők Ebeltoft központjába látogattak, ahol a Maltfabrikken központ történetébe pillanthattak be. A Maltfabrikken egyszerre nagyon régi és vadonatúj: az 1861-ben malátagyárként alapított és 1998-ban bezárt régi gyár már romokban hevert, és a lebontás fenyegette, amikor helyi lakosok egy csoportja úgy döntött, hogy megmenti az ikonikus piros épületeket, és mindenféle kulturális és kreatív tevékenység központjává alakítja őket. Az adománygyűjtő akciót (közösségi finanszírozás), valamint a kiterjedt átalakítást és rekonstrukciót követően a Maltfabrikken mára egy kulturális és kreatív „erőműként” nyílt meg újra, amely az Emberek Gyára (The Peoples Factory ) néven is ismert. Az épületegyüttesben sörfőzde és söröző, hangulatos, „borderless kitchen” filozófia mentén működő étterem található, és kiváló lehetőséget nyújt fesztiváloknak (jól felszerelt koncertterem), ifjúsági kulturális kluboknak, vizuális művészetek/kiállítások/kézművesek számára, egyben nemzetközi művészrezidencia, helyi múzeummal és történelmi levéltárral kombinált közkönyvtár, kreatív coworking tér is.

A délutáni és esti szekcióban a peer review szakemberei külön csoportban dolgoztak, míg a szemináriumi résztvevők, számos helyi érintettel közösen műhelybeszélgetést folytattak a lakosság bevonásának, elkötelezésének lehetőségeiről.

A szekció zárásaként a „Közös értékalkotás és állampolgári részvétel/Co-creation and citizen engagement” témában Eva Sørensen, a Roskilde Egyetem Társadalom és Globalizáció Intézet közigazgatás és demokrácia professzora tartott inspiráló és tartalmas előadást, melyet széles körű beszélgetés követett.

A program második napja a régi postahivatal jelenleg kulturális központként működő épületében folytatódott egy jó gyakorlat bemutatásával, melynek címe: Ebeltoft fejlődésben (Ebeltoft in Development / EIU). Az előadó Hans Kiib, építész és az az EIU koordinációs csoport tagja volt. A projekt tulajdonképpen Ebeltoftnak a polgárokkal közösen és a polgárok által készített fejlesztési tervét takarja: Syddjurs önkormányzata úgy döntött, hogy bevonja Ebeltoft lakóit egy stratégiai fejlesztési terv kidolgozásába. A fejlesztési terv fő célja Ebeltoft tengerpartjának fejlesztése, ahol egy korábbi vágóhíd hatalmas üres teret hagyott maga után, és a régi városrészt egy forgalmas, széles főútvonal vágta és választotta el a kikötőtől. A győztes projekt immár közös célként jelenik meg, egyesítve az összes kisebb ötletet és kezdeményezést. Néhány ötletet már megvalósítottak, néhány még folyamatban van; néhány ötlet pedig csak kísérleti projekt volt (például egy út lezárása, hogy vonzóbbá tegyenek egy helyet a lakhatás szempontjából).

Az előadást követően a Mols Bjerge Nemzeti Parkba utaztak a partnerek, ahol a munka a Molsværketben folytatódott. A helyszín igazából egy élő találkozóhely, amely összeköti a Molsskolent (iskola) és a Molshallen-t (közösségi tér), új bölcsődével és óvodával, iskolával, sportlétesítményekkel, közösségi konyhával, multifunkcionális helyiségekkel, irodahelyiségekkel, lelkészi irodával, hangulatos sarkokkal és szabadtéri terekkel. Egy hely, melyen a közösség „osztozik” – mind gazdasági, mind közösségi, mind fenntarthatósági okokból. Ez a vadonatúj közösségi intézmény 2024. április 26-án nyitotta meg kapuit.

A helyszín bejárását és megismerését megelőzően Grith Mortensen projekt menedzser mutatta be a „Mols fejlődésben/ Mols i udvikling” kezdményezést. A folyamat a Klaszterfalvak (Cluster Villages) elnevezésű kísérleti projektként indult, a Realdania, a DGI és a Landdistrikternes Fællesråd finanszírozta. A projektben 5 dániai terület vett részt azzal a céllal, hogy kisebb falvak együttműködjenek és megosszák az erőforrásokat ahelyett, hogy állandó versenyben lennének egymással. Az egyesület jelenleg önkéntes alapon működik, külső segítség vagy támogatás nélkül szervezi és koordinálja a kisebb-nagyobb helyi fejlesztési projekteket.

Az előadás után Pia Kratballe vezető segítségével ismerhették mega  résztvevők a komplexumot, az itt működő közösségeket, lehetőségeket és sikereket.

Ezt követően 3 újabb jó gyakorlat került röviden bemutatásra és megbeszélésre. Az első előadó a helyi kikötő kreatív átalakításával és hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatos építési terveket és ötleteket osztotta meg,  második jó gyakorlatként a Syddjurs-i Könyvtár igazgatója, Ole Wolf mutatta be a vidéki könyvtárak működtetésére és fenntartására koncentráló programjukat, amelynek részeként például a „könyvállomások” biztosítanak lehetőséget minőségi idő eltöltésére a szülők számára, amíg sportedzésen résztvevő gyermekeiket várják, míg a harmadik előadó a „közösségi bőrönd” (community trunk) elnevezésű projekt részleteibe engedett betekintést: a projekt résztvevői (15 közösség vagy közösségi kezdeményezés) ebben a “bőröndben” gyűjtik össze az közösségeiket érintő fejlesztési ötleteiket, javaslataikat, jó gyakorlataikat vagy akár nehézségeiket is, és adják tovább egymásnak – magát a bőröndöt persze nem üresen kapják meg, hanem egy csomag keksz mellett az ötleteik megvalósításához szükséges kezdőtőkével, esetenként 5000 dán koronával (670 euró) együtt. A nap végén a partnerek a Fuglsøcenteret-be utaztak, mely az utolsó nap helyszínéül szolgált.

A program harmadik napján a peer review program a SWOT elemzés kidolgozásával és a vendéglátó dán partner számára az első rövid javaslatok megfogalmazásával telt, míg a szemináriumi munka során kiscsoportos megbeszélésekre alapozott, a szakpolitika-fejlesztést előtérbe helyező megbeszélés zajlott. A bilaterális, félórás igen hatékony elemzések eredményei plenáris ülésen kerültek végül bemutatásra és összefoglalásra, jelentősen segítve ezzel a projekt soron következő, debreceni ülésének szakmai előkészítését.

Ezt követte Szabó Tünde előadása, mely a 2024. szeptember 16-20 között megrendezésre kerülő debreceni ülés szakmai és technikai tervezett struktúrájának bemutatását célozta meg.

A napi program zárásaként a peer review munka szakértői sajtónyilvános esemény keretében ismertették munkájuk első eredményeit.

Sajtóközlemény – GOCORE projekt – Dániai közösségi szemlélet: Syddjursban folytatódott a GOCORE partnerek munkája

Hírlevél

Sajtóközlemények

Brosúra

Videó

Szakmai anyagok, prezentációk

Az Interreg Europe program 10. „Let’s Cooperate” interregionális együttműködési fóruma (#europecooperates) 2024. március 20-21-én került megrendezésre a belgiumi Antwerpenben.

Az esemény célja az egyik legszélesebb körű európai területi együttműködés megünneplése, sikereink és buktatóink megosztása volt, egyben az új, 3. pályázati felhívás elindítása és az új partnerországok üdvözlése az Interreg Europe programban.

A színes, tartalmas és szakmailag kiemelten érdekes programok során számos javaslat, iránymutatás, érdekes tipp és tanács hangzott el mindazok számára, akik új ötleteket, kezdeményezéseket kívánnak megvalósítani a következő években. Ehhez nagyszerű motivációt jelentett az úgynevezett stratégiai előrejelzésről (strategic foresight) szóló előadás, hiszen mindannyiunk számára kulcsfontosságú, hogy feltárjuk mindazon információkat, amelyek meghatározzák munkánk jövőbeli működési környezetét, és ebben a gyorsan, kiszámíthatatlanul változó környezetben hatékonyan reagálhassunk a változásokra.

Elsőként itt nyílt lehetőség az Interreg Europe közösséghez csatlakozó új országokkal való találkozásra: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Ukrajna képviseletében a települési, regionális és szakmai fejlesztések képviseletében több tucat új partnerintézmény mutatkozott be.

Nagyszerű inspirációt jelentett az újonnan érkezők számára az együttműködések, az igazán szoros és értékes partnerségek erejének, illetve az Interreg Europe program meghatározó platformjának, a Szakpolitikai Tanulási Platformnak (Policy Learning Platform) a bemutatása.

A Platform fő célkitűzése a szakpolitikai tanácsadás, a tudásmegosztás és a hálózatépítés; már jelenleg is több ezer eredményesen működő jó gyakorlat segíti az európai térségek és szakemberek munkáját, tudásbázisának mélyítését és erősítését. A kapcsolódó szakpolitikai tanácsadás, a valós igények alapján szervezett peer review lehetőségek, a közös problémák megoldását célzó hálózatépítés olyan egyedi támogatási forma, mely mára meghatározó szerepet játszik a fejlődni kívánó európai régiók és települések életében.

A „Szakpolitikai tanulás a gyakorlatban” tematikus szekcióülések a fejlesztési fókusztémák mentén kínáltak lehetőséget a gyakorlatban is kipróbálni és megtapasztalni a tapasztalatcsere eme formáját: a résztvevők tapasztalt projektpartnerek, szakemberek révén ismerhettek meg bevált gyakorlatokat, fejlesztési folyamatokat például a klímaadaptáció, innováció, társadalmi fenntarthatóság, aktív közlekedés, zöld átállás, közösségi elköteleződés témákban.

A Platform felkérésére Hajdú-Bihar vármegye képviseletében Szabó Tünde osztotta meg a vármegye önkormányzatának tapasztalatait, az elmúlt évek eredményeit ez utóbbi témában, hiszen a társadalmi elköteleződés kivétel nélkül minden fejlesztés kulcseleme kell, hogy legyen.

A vármegyei fejlesztési prioritásokat szem előtt tartva vesz részt az önkormányzat több olyan nemzetközi projekt megvalósításában is, melyekben a témát érintő munka folyik: a GOCORE (A közösségek ellenállóképességének szabályozása – Governing Community Resilience), a SYSTOUR (Rendszerszemléletű fenntartható turisztikai stratégiák vidéki térségekben – Systemic approach for sustainable tourism strategies in rural areas), illetve a More than a village (Több, mint egy falu: Okosfalu átmenet, a versenyképesebb és vonzóbb falvak modellje Közép-Európában – Smart village transition, a model for more competitive, and attractive villages in Central Europe) együttműködések a vidéki térségben élő közösségek jólétének és jól-létének aktuális kihívásait tárják fel, és ehhez kapcsolódóan fogalmaznak meg és dolgoznak ki megoldási lehetőségeket.

A projektekben folyó munka, a kapcsolódó gyakorlati megoldások kerültek ismertetésre és megvitatásra a tematikus szekcióülés keretében.

Folytatva a szakmai együttműködések építését, a vármegye önkormányzata újabb nemzetközi partnerségek keretében kívánja a fejlesztési munkát folytatni a 3. felhívás során, ennek érdekében új témákban kezdte meg a projektelőkészítés első lépéseit a rendezvényen.

2024. április 9-10. között a Párizsi Klímaügynökség szervezésében került sor az EXPRESS projekt soron következő tanulmányútjára.

A kétnapos rendezvény nagyszerű lehetőséget biztosított, hogy megismerjük Párizs éghajlatvédelmi tervét, az energiaátállási stratégiákat, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a megújuló energiaforrások bevezetésének előmozdítását célzó innovatív projekteket.

Az első nap a párizsi klímatervről szóló tanulságos előadással kezdődött a párizsi önkormányzat szakembere, Nicolas Richez előadásában, mely során részletes betekintést nyertünk a város ambiciózus célkitűzéseiben a szén-dioxid-mentesítés és az energetikai átállás terén. Nagyon inspiráló volt látni, hogy milyen átfogó intézkedéseket hajtottak és hajtanak végre e célok elérése érdekében, ami az éghajlatváltozás elleni helyi szintű küzdelem iránti erős elkötelezettséget tükrözi. Ez az előadás sikeresen megalapozta a városi fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások és lehetőségek mélyebb megértését. A napenergia potenciál interaktív adatbázisa, vagy a kidolgozás alatt álló, az épületek tetejére vonatkozó teljes adatbázis és applikáció nagyon inspiráló megoldás volt. Számos újabb projekt (EnergiCultors, megújuló hő szerződés, stb.) részleteit is megismerhettük.

Ezt követően került sor a CoachCopro és az EnerSIG kezdeményezések részletes bemutatására, amely a társasházak energiahatékonyságának javítására irányuló innovatív megközelítéseket emelte ki. A 2013-ban elkészült CoachCopro web platform, vagy a térinformatikai megoldások tárházát felmutató EnerSIG megoldások jelentősen hozzájárultak az eddigi eredmények eléréséhez, és számunkra is követendő példaként, fejlesztési lehetőségként szolgáltak. Az ülés hangsúlyozta a közösségi szerepvállalás és a technológiai innováció fontosságát a fenntartható gyakorlatok előmozdításában.

Ezt követően a rendezvény a partnerek előadásaival folytatódott, melyek fókuszában a megújuló energiához való hozzáférés javítását célzó szakpolitikai intézkedések, nemzeti és helyi megoldások bemutatása állt.

A megbeszélés igen elgondolkodtató volt, és rávilágított a kormányzati beavatkozások és a magánszektor innovációi közötti bonyolult egyensúlyra, amelyre a megújuló energiamegoldások elfogadásának felgyorsítása érdekében van szükség. A munkaülés a legfontosabb felismerések és eredmények összefoglalójával zárult, amely a hasonló kezdeményezések más-más körülmények között történő végrehajtásához nyújtott gyakorlati útmutatást.

A délutánt a párizsi Városházán megrendezett Fenntartható Lakhatási Fórum megtekintésére szántuk, ahol első kézből láthattuk a párizsi fenntarthatósági erőfeszítések kézzelfogható eredményeit. A fenntartható lakhatási megoldások felfedezése és az iparági szakértőkkel folytatott párbeszéd kiemelte a holisztikus megközelítések fontosságát a várostervezésben és -fejlesztésben.

A második nap egy Saint Ouen-i hőtermelő üzem meglátogatásával kezdődött, ahol olyan innovatív technológiákat mutattak be, mint a biomassza hasznosítása és a távfűtési rendszerekhez szükséges hulladékhő visszanyerése. Ez a valóban különleges lehetőség rávilágított a megújuló energiaforrások gyakorlati alkalmazására a fűtési igények különböző szintű kielégítésében.

     

Utolsó látogatásunk egy napelemekkel felszerelt, 2017-ben teljes körű energetikai és esztétikai felújításon átesett társasházba vezetett, amely a decentralizált energiatermelés megvalósíthatóságát és előnyeit bizonyította. Ez a helyszíni látogatás a párizsi energetikai átállás lényegét foglalta magába, és olyan kézzelfogható megoldásokat mutatott be, amelyek lehetővé teszik a kisebb-nagyobb társasházi közösségek számára a megújuló energiát hasznosító technológiák alkalmazását.

A párizsi tanulmányút tapasztalatain elgondolkodva nyilvánvaló, hogy Párizs a fenntartható városok számára világszerte inspiráló példaként szolgál. Párizs fenntartható kezdeményezéseinek felfedezése nem csupán egy tanulmányút volt, hanem egyben a vármegyei lehetőségek potenciális katalizátora is. Az utazás kiemelte a helyi kezdeményezések átalakító erejét a klímaváltozást érintő és energetikai kihívások leküzdésében, hangsúlyozva a települések (mind vezetői, mint közösségi szintű) meghatározó szerepét a jövő nemzedékek fenntartható jövőjének kialakításában.

A következő tanulmányút helyszíne az olaszországi Ancona lesz 2024. második felében.

A találkozó az olasz partnerintézmény, ANCI Liguria (Liguria Települési Önkormányzatainak Szövetsége) székhelyén, Genova városában került megrendezésre 2024. március 12-13. között.

A rendezvény első napján a résztvevők egy több állomásból álló tanulmányút keretében szervezett helyszíni látogatásokon ismerhették meg Liguria régió négy kistelepülésének (Campomorone, Ceranesi, Mignanego, Sant’Olcese) problémáit, az elmúlt évek fejlesztési elképzeléseit, az elhivatott településvezetők és szakembereik tapasztalatait, elképzeléseit.

A látogatás a Genova közelében fekvő, Sant’Olcese településhez tartozó Villa Serra Történelmi Parkban kezdődött, Pierluigi Vinai, az ANCI Liguria igazgatójának vezetésével.

A parkra nyíló építészeti komplexum a XVIII. századi Villa Pinelliből és annak melléképületeiből áll, amelyhez 1850-ben Orso Serra márki hozzáépített egy Tudor stílusú házikót. A XIX. század közepén épült angol stílusú park kilenc hektáron terül el a Rio Comago folyó lapos völgytalpán, ligetekkel, kiterjedt gyepterülettel, tavakkal, patakokkal, vízesésekkel, egzotikus fafajokkal tarkítva, otthont adva számos állatfajnak is.

A villa hasznosítása több szálon történik: családi, baráti és kulturális rendezvények, közösségi tematikus napok, illetve üzleti célú találkozók helyszíneként is funkcionál.

A délelőtt során a Villa Serra adott otthont a projekt előrehaladását célzó munkacsomag megbeszéléseknek is: elsőként az általános szakmai és adminisztratív teendők, majd a WP1 munkacsomag feladatai kerültek bemutatásra a vezető partner, illetve a Poliedra szakemberei által.

Ezt követte a kommunikációs feladatok koordinációjáért felelős Balteus prezentációja, áttekintve az elmúlt időszakban végzett tevékenységek eredményeit, egyben felvázolva az elkövetkezendő hónapok partneri feladatait, kötelezettségeit.

A látogatás következő helyszíne Ceranesi település volt, ahol a hegyvidéki térség elszórtan elhelyezkedő közösségeinek legfőbb problémái, kihívásai kerültek ismertetésre, egyben bemutatták a környék jelentősebb értékeit is. A digitalizációs lehetőségek egyelőre jelentős fejlesztésre szorulnak, így a szélessávú internet lefedettség hiányának megoldása az első lépés lehet az okosmegoldások alkalmazásához.

A munka Campomorone településen folytatódott, ahol az elmúlt években jelentős előrelépés történt a helyi értékek és örökség hasznosítása, az aktív közösségépítés területén. Ennek egyik példája a Palazzo Balbi történelmi épületében, egyben az önkormányzat székhelyén működő helyi Marionett Múzeum. A marionett bábszínház évszázados hagyományokkal rendelkezik a térségben, így ennek az örökségnek a megőrzése és bemutatása kiemelt feladata a helyi önkormányzatnak, különös tekintettel annak a művészeti és kreativitást célzó, edukációs vonatkozású lehetőségeire.

A résztvevők ezt követően betekintést nyertek a helyi Őslénytani és Ásvány Múzeum által kínált sokszínű lehetőségbe, úgymint a földtörténet és a Föld kincseinek bemutatása, kiállítások, kiscsoportos tematikus workshopok és alkotóműhely családoknak és gyermekeknek, stb.

A nap utolsó programpontjának Mignanego település adott otthont, a Győzelem Szűzanyájának Kegyhelye templom falai között. A Fuea és a Maglietta hegyek között fekvő kegyhely 600 m magasan, egy dombon áll, Genova központjától mindössze 35 percre, a szentélyből az egész Polcevera-völgyre, egészen a tengerig nyílik kilátás. A Genovát Lombardiával, Piemontéval és Franciaországgal összekötő nagyon régi utak egyike éppen a fent említett hágó mellett haladt el, és minden bizonnyal ez volt az egyik leggyakrabban használt útvonal. A templom oldalában kialakított termekben zarándokszállás található, illetve az oldalsó épületrészek kisebb rendezvények helyszíneként szolgálnak.

A program második napján a munkaülés az ANCI Liguria székhelyén folytatódott. Elsőként az 1. munkacsomag sikeres megvalósításának lépéseit tekintették át a partnerek, megfogalmazva a még teljesítendő feladatokat, majd a partnerintézmények egyenként mutatták be a 2. munkacsomag (Pilot tevékenységek) előkészítését megalapozó cselekvési terveiket. E cselekvési tervek alkotják a közös stratégiai dokumentum vázát, melynek végleges verziója a következő hetekben készül el a milánói partner, a Poliedra munkájának összegzéseként.

Az 1. munkacsomag befejezése egyben a 2. munkacsomag feladataiba történő átlépést jelent, így a munkacsomag felelős partnere, a szlovén ITC Murska Sobota előadásában ismerkedtek meg a partnerek a konkrét tevékenységek kereteivel, az elvégzendő partneri feladatokkal, az egyes felelősségi területekkel. Az előadást követően a partnerek megvitatták az egyes feladatok részleteit.

A szakmai munkát a feladatok ütemezésének megbeszélése zárta. A partnerek megegyeztek a következő személyes jelenléttel zajló munkaülés és tanulmányút időpontjában (2024. október), mely találkozó házigazdája a szlovén partner lesz.

A szakértők az elmúlt napokban azt tanulmányozták, hogyan lehet visszafordítani az embereket a tradicionális gasztronómiai értékek felé, egyúttal felhívni a figyelmet a hazai, jó minőségű, helyi alapanyagokból, hagyományos eljárással készülő, ízletes ételek fogyasztásának fontosságára, az ízek élvezetére, a minőségi, lassabb tempójú életvitelre. 2024. április 2. és 5. között került sor az Interreg Danube Program, illetve a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló SReST – Társadalmilag felelős „Slow Food” turizmus a dunai régióban – projekt nyitókonferenciájára, valamint első tanulmányútjára a szlovéniai Postojna városában, illetve az osztrák Karintia régióban.

A rendezvényeken Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata részéről Tuska-Mátrai Melinda, a nemzetközi csoport vezetője, külső szakértőként pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Katonka Árpád vett részt.

A SReST projekt célja az úgynevezett „Slow Food” modell vizsgálata és hazai környezetbe való ültethetőségének előkészítése. A „Slow Food” mozgalmat a ’80-as évek végén alapították azzal a céllal, hogy megőrizzék a helyi gasztronómiai hagyományokat, visszafordítsák az embereket a tradicionális értékek felé, felhívják a figyelmet a felgyorsult világunkban egyre növekvő kész ételek és külföldi áruk fogyasztása helyett a hazai, jó minőségű, helyi alapanyagokból, hagyományos eljárással készülő, ízletes ételek fogyasztásának fontosságára, az ízek élvezetére, a minőségi, lassabb tempójú életvitelre. Mára a „Slow Food” egy globális mozgalommá nőtte ki magát, amely több ezer projektet és több millió embert érint több mint 160 országban. A „Slow Food” alapelve, hogy mindenkinek joga van hozzájutni a jó, tiszta és tisztességes (fair) élelemhez.

A nyitókonferencián a szlovén, horvát, montenegrói, szerb, szlovák, bosnyák és magyar partnerek bemutatkozása után a különböző jó gyakorlatok megismerése következett. Érdekes volt hallani a montenegrói iskolai foglalkozásokról, melyek keretében a diákokat az iskolai kertekben ismertetik meg a növénytermesztéssel, kóstolással, vagy hogy Krk-szigetén hogyan használják a mára elértéktelenedett birkagyapjút a hagyományőrzők ruháinak készítésén túl különböző ajándéktárgyak előállítására. A „Slow Food” mozgalom is bemutatásra került, amikor is az előadók többek között a biodiverzitás megőrzésének fontosságát hangsúlyozták, hiszen minden mindennel összefügg.

A postojnai jó gyakorlatok meglátogatása és tanulmányozása után a partnerek az osztrák Karintia tartományba utaztak, ahol láthatták, hogyan is működik a „Slow Food” mozgalom a gyakorlatban. Megtanulták, hogyan kell helyi töltött tésztát készíteni, illetve találkoztak a gazdákkal, aki szigorú követelmények alapján állítják elő termékeiket. Megismerték a különböző étterem és szálláshely tulajdonosokat is, akik kínálatában szinte kizárólag a karintiai gazdálkodók termékeiből fogyaszthat a vendég, ezáltal helyi, magas minőségű, egészséges, ugyanakkor változatos és szezonális fogásokkal találkozhat. A „Barenwirt” étterem étlapján például a menü alapanyaga 90%-ban a helyi gazdáktól kerül az asztalra. A Hotel Schloss Lerchenhof szinte teljesen önellátóan működik, mind energiaellátás, mind pedig az élelmiszerek szempontjából. A helyben sütött kenyérhez a saját termelésű búzát maguk őrlik meg, a sajtok a szomszédos tejgazdaságból érkeznek, a különböző sonkákat pedig szintén maguk állítják elő. Példaértékű az együttműködés és összefogás a turizmus különböző szereplői között az ellátási lánc minden szintjén.

A továbbiakban a partnerek részletekbe menően megvizsgálják egymás jó gyakorlatait, azok átvételének lehetőségét, illetve a Slow Food modell hazai alkalmazhatóságát.

Szórólap

SReST projekt szórólap

Feltöltés alatt…

2024

• Szlovéniában találkoztak az SReST projekt partnerek – “Slow Food” modell Hajdú-Biharban

Feltöltés alatt…

• Postojna Önkormányzata (SI)
• Pozsonyi Közgazdasági Egyetem (SK)
• Nativa, Fenntartható Növekedésért Intézet (SI)
• Krk Sziget Mezőgazdasági Szövetkezete (HR)
• Dubašnica d.o.o Önkormányzati Közösség (HR)
• Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata (HU)
• Szarajevói Gazdasági Régió Fejlesztési Ügynöksége (BA)
• Nyugat-Szerbia Turisztikai Szervezete (RS)
• “Vedrina Polimlja” Polgárok Egyesülete (RS)
• NGO Kisele Vode (ME)