Egyéb kategória

2025. október 21–22-én Debrecen adott otthont a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatával együttműködésben megvalósuló WEEEWaste projekt utolsó nemzetközi tapasztalatcseréjének. A kilenc ország kilenc intézménye részvételével, az Interreg Europe Program és a Magyar Állam társfinanszírozásában megvalósuló, az elektromos és elektronikai berendezések hulladékgazdálkodásának szakpolitikai fejlesztését célzó négyéves projekt hazai eseményén a vármegyei önkormányzat szakmai csapatán és a térségben aktív szakértőkön túl cseh, holland, német és olasz szakemberek és döntéshozók is jelen voltak.

A rendezvény első napja szakmai és projektmenedzsment-kérdések áttekintésével indult. Ezt követően került bemutatásra az első helyi jó gyakorlat, a Maminvent. A kezdeményezés megálmodója, Kopócs Éva kidobott, elfeledett, hibás textilekből és ruhaneműkből készít táskákat, ékszereket és egyéb kiegészítőket. Néhány éve pedig a valódi bőr is felbukkant az alapanyagok között, természetesen ez is a „zero waste” elvek mentén kerül felhasználásra. Az érdeklődők workshopokon is részt vehetnek, ahol saját táskájukat vagy ékszerüket készíthetik el.

A következő állomás az AKSD Városgazdálkodási Kft. volt. Az AKSD Debrecenben és a város közvetlen térségében felel a hulladékgyűjtésért, a hulladékudvarok és szelektív szigetek üzemeltetéséért, a köztemetők fenntartásáért, a lomtalanításért, valamint az elektromos és elektronikai hulladék átvételéért. 2025. július 1-jétől a lakosság minden, valaha árammal működő elektromos és elektronikai hulladékot díj ellenében leadhat a Vértesi úti hulladékudvarban. Az e-hulladékot ezt követően átválogatják, egyes eszközöket (pl. számítógépek) szétszerelnek, majd a MOHU részére továbbítják. Vannak azonban olyan eszközök (pl. régi televíziók), amelyek ilyen módon nem értékesíthetők. A lakossági szolgáltatások mellett az AKSD vállalkozásoknak is széles körű megoldásokat kínál, az e-hulladék átvétele számukra is elérhető.

Az első nap záró helyszíne a debreceni Decathlon áruház volt, ahol két előadás hangzott el: egyrészt a vállalat körforgásos gazdaságot támogató általános vállalásairól és kezdeményezéseiről, másrészt helyi és országos programokról, amelyek a társadalom és a környezet javát szolgálják. Az áruház több olyan szolgáltatást kínál, amelyek segítenek a termékeket hosszabb ideig a körforgásban tartani, növelik az élettartamot, mérséklik az anyagfelhasználást és a CO₂-kibocsátást, ezáltal csökkentik a hulladék mennyiségét. A BuyBack (visszavásárlás) program keretében a használt sporteszközöket online előzetes árkalkuláció után az áruházban jóváhagyják, és az elfogadott termék értékét digitális ajándékkártyán írják jóvá. A „második esély” esetében funkcionálisan hibátlan, de már nem új (például bontott csomagolású vagy kipróbált) termékek külön megjelöléssel kerülnek kihelyezésre. Ezek az áruházakban az eredeti termék mellett vagy a kifutó részen érhetők el. Bérlésre is van lehetőség (Debrecenben egyelőre nem elérhető), különféle sportfelszereléseket (pl. kerékpárok, kemping- és vízisport-cuccok, téli sportok) lehet bérelni online meghatározott időre. Áruházi műhelyszolgáltatások keretében pedig javítást és karbantartást is vállalnak az áruházban vásárolt termékekre. Saját kezdeményezések esetében érdemes megemlíteni a Szuno hátizsákot, amely az Igazgyöngy Alapítvány társadalmi vállalkozása, ahol hátrányos helyzetű (toldi, berettyóújfalui) embereknek adnak munkát és megélhetést. Emellett az áruház mögötti kihasználatlan füves területen méhlegelőt alakítottak ki, mintegy 8 000 forintból, a biodiverzitás erősítése érdekében. Az áruház területén több gyűjtőpont is működik: leadhatók a használt elemek és ruhaneműk is.

A második napon a ShowMe csapata látogatott el hozzánk. A vállalkozást 2021-ben alapította három gyermekkori barát Debrecenben. Professzionális felújítással és garanciális továbbértékesítéssel kínálnak minőségi, elérhető árú alternatívát az új okostelefonokkal szemben. A lakossági ügyfelek számára a folyamat egyszerű: egy kétperces online űrlap kitöltése után ajánlatot kapnak az iPhone-jukat eladni szándékozók, a beszállítást ingyenes futárszolgálat biztosítja. A beérkező készülék több mint 65 pontos bevizsgáláson esik át, funkcionális és előéleti vizsgálaton megy át, a szükséges javításokat saját műhelyben végzik, majd a készülék újszerű állapotban, akár 2 év garanciával kerül új gazdához. Az eladás és a vásárlás online és személyesen egyaránt elérhető. A modell üzletileg és környezetileg is értéket teremt: az életciklus-hosszabbítás, a visszavásárlási program és a szigorú minőségbiztosítás csökkenti az e-hulladékot és a gyártáshoz köthető kibocsátásokat, miközben a WEEE-irányelv (2012/19/EU) célkitűzéseit közvetlenül támogatja. 2021 óta több mint 5 000 iPhone felújítását és értékesítését végezték el, ami egy tonnát meghaladó e-hulladék-megtakarítást eredményezett, valamint a magas ügyfélelégedettségi mutató igazolja a működés minőségét és a felhasználói bizalmat.

Ezt követően a résztvevő partnerek bemutatói következtek, amelyek a partnerrégiókban elért szakpolitikai változásokat, illetve a négy partnerintézmény által vállalt mintaprojekteket foglalták össze. Lipcse például sikeresen hozott létre egy Repair Cafét, amely 2025 vége előtt nyitja meg kapuit. Mariborban a Hanze Egyetem közreműködésével az elektronikus eszközök újrafelhasználásának és begyűjtésének növelésére törekednek. Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata is ismertette a szakpolitikai változásokat. Bemutatták a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Környezetmérnöki Tanszékén, idén szeptemberben már a WEEEWaste projektben megismert jó gyakorlatok beépítésével indult „Hulladékgazdálkodás” című kurzust is. A WEEEWaste projekt hatására a tematikát módosították, az általános hulladékgazdálkodási témák mellett nagyobb hangsúlyt kap az elektromos és elektronikai hulladék kezelése, és a projekt keretében megismert „jó gyakorlatok” egy részét a gyakorlati órákon konkrétan feldolgozzák. Folyamatban van egy tematikus, szabadon hozzáférhető szakpolitikai útmutató kidolgozása is, mely többek között a vármegye települési önkormányzatait hivatott segíteni az elektromos és elektronikai hulladékok megfelelő kezelése, hasznosítása, újrahasznosítása terén.

A program egy hosszabb összegzéssel ért véget, mivel ez volt a záró tanulmányút a projekt első fázisának keretében.

Helyi Kincsek Napja – új kezdeményezést indított útnak a NAK Hajdú-Bihar Vármegyei Igazgatósága önkormányzatunkkal együttműködésben

2025. október 19-én, elsőként a Derecskei járásban, több termelő is megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Igazgatósága Helyi Kincsek Napja címmel szervezte meg az eseményt, amelyen a térség gazdái közösen mutatkoztak be.

Hat településen – Derecskén, Hajdúbagoson, Hosszúpályiban, Létavértesen, Mikepércsen és Tépén – hét portán fogadták a látogatókat a termelők és a manufaktúrák reggeltől késő délutánig. A helyszínek egymáshoz közel helyezkedtek el, így egy nap alatt kényelmesen bejárhatók voltak. A cél az volt, hogy a látogatók közvetlenül megismerjék a helyben előállított élelmiszereket, a kézműves termékeket és a mögöttük álló munkát.

A nap során hét porta húsz kistermelője azon dolgozott, hogy a kóstolás mellett a teljes folyamat is láthatóvá váljon. A vendégek működés közben tekinthették meg a gazdaságokat, és átfogó képet kaptak az élelmiszer-előállítás fő lépéseiről. A termelők közérthetően beszéltek az alapanyagokról, az alkalmazott eszközökről, a higiéniai követelményekről és az árképzés legfontosabb szempontjairól, minden felmerülő kérdésre nyíltan válaszolva.

A programkínálat sokszínű volt. Egyes helyszíneken a tanyasi élet rendje kapott hangsúlyt, máshol a sajtkészítés és a párlatkészítés folyamatait mutatták be. Volt porta, ahol a torma termesztését ismertették, és akadt olyan is, ahol a méhészet ciklusait magyarázták közérthető módon. A kemencékben kovászos kenyér sült, több állomáson gyógynövényekkel lehetett ismerkedni, és külön bemutató foglalkozott az extrudált termékek előállításával, amely a modern élelmiszeripar kevésbé látható, mégis lényeges területe.

A gyerekek számára célzott, kézzelfogható élményekkel készültek. Volt állatsimogató és etetési program, kipróbálhatták a viaszgyertya-öntést, részt vehettek gyógynövényes textilfestésben, és sokan belekóstoltak a csigatészta készítésébe is. A játékos feladatok közben természetes módon bővítették ismereteiket a méhek világáról és a gabonákról. A kóstolópultokon sajtok és tejtermékek, mézek, lekvárok, szörpök, pékáruk és pogácsák, száraztészták és fűszerek sorakoztak. A házi tojás és a helyi húsok is sok kosárba kerültek, több család pedig a porták egyikén ebédelt meg.

A rendezvény mögött világos szakmai célkitűzés állt. A szervezők a vidéki értékek és a városi fogyasztói döntések közelítésére törekedtek, és ezzel a kistermelői termékek iránti bizalmat kívánták erősíteni. A fókusz a rövid ellátási láncok fejlesztésén volt, a Helyi Kincsek Napját pedig kísérleti programként kezelték. A tapasztalatokat termelői és látogatói visszajelzések alapján értékelik, és ha a modell tartósan működőképesnek bizonyul, a vármegye turisztikai kínálatában hangsúlyosabban jelenhet meg az agroturizmus és a slow food szemléletű, helyi értékekre építő turizmus.

Ez a törekvés szorosan kapcsolódik a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata partnerségével megvalósuló FLAVOR projekthez, amely az élelmiszer-kultúra térségfejlesztésben betöltött szerepére építve kívánja erősíteni az integrált vidékfejlesztést. A projekt célja a regionális élelmiszer-kultúra mozgósítása válaszul a vidéki régiók csökkenő és elöregedő népességének, a gazdasági fejlődés és a munkalehetőségek megtorpanásának, valamint az egészséges táplálkozás alacsony szintjének problémáira.

A Helyi Kincsek Napja jól illeszkedik ebbe a szemléletbe: a látogatók nem csupán termékeket kóstolhattak, hanem időt szánhattak a beszélgetésre, a termelők megismerésére és a helyi kultúra megtapasztalására is. A rendezvény aktívan hozzájárult a fenntartható, emberléptékű vidéki életforma és az autentikus gasztronómiai értékek bemutatásához.

Az érdeklődés számszerűen is jól látszott. A nap végére több mint ezerötszáz látogató fordult meg a helyszíneken, harminchét résztvevő végigjárta a portákat és leadta a teljesen vagy részben pecsételt útlevelét.

Összességében a Helyi Kincsek Napja kézzelfogható közelségbe hozta a termelői munka mindennapjait, és megmutatta a rövid ellátási lánc gyakorlati értékét. A mostani tapasztalatok jó alapot adnak az élelmiszerkultúrában rejlő értékek szélesebb körű megismeréséhez és megismertetéséhez, valamint a hasonló, a vidék fejlődését hatékonyan segítő kezdeményezések folytatásához Hajdú-Bihar vármegyében.

Helyi Kincsek Napja – új kezdeményezést indított útnak a NAK Hajdú-Bihar Vármegyei Igazgatósága önkormányzatunkkal együttműködésben

2025. október 19-én, elsőként a Derecskei járásban, több termelő is megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Igazgatósága Helyi Kincsek Napja címmel szervezte meg az eseményt, amelyen a térség gazdái közösen mutatkoztak be.

Hat településen – Derecskén, Hajdúbagoson, Hosszúpályiban, Létavértesen, Mikepércsen és Tépén – hét portán fogadták a látogatókat a termelők és a manufaktúrák reggeltől késő délutánig. A helyszínek egymáshoz közel helyezkedtek el, így egy nap alatt kényelmesen bejárhatók voltak. A cél az volt, hogy a látogatók közvetlenül megismerjék a helyben előállított élelmiszereket, a kézműves termékeket és a mögöttük álló munkát.

A nap során hét porta húsz kistermelője azon dolgozott, hogy a kóstolás mellett a teljes folyamat is láthatóvá váljon. A vendégek működés közben tekinthették meg a gazdaságokat, és átfogó képet kaptak az élelmiszer-előállítás fő lépéseiről. A termelők közérthetően beszéltek az alapanyagokról, az alkalmazott eszközökről, a higiéniai követelményekről és az árképzés legfontosabb szempontjairól, minden felmerülő kérdésre nyíltan válaszolva.

A programkínálat sokszínű volt. Egyes helyszíneken a tanyasi élet rendje kapott hangsúlyt, máshol a sajtkészítés és a párlatkészítés folyamatait mutatták be. Volt porta, ahol a torma termesztését ismertették, és akadt olyan is, ahol a méhészet ciklusait magyarázták közérthető módon. A kemencékben kovászos kenyér sült, több állomáson gyógynövényekkel lehetett ismerkedni, és külön bemutató foglalkozott az extrudált termékek előállításával, amely a modern élelmiszeripar kevésbé látható, mégis lényeges területe.

A gyerekek számára célzott, kézzelfogható élményekkel készültek. Volt állatsimogató és etetési program, kipróbálhatták a viaszgyertya-öntést, részt vehettek gyógynövényes textilfestésben, és sokan belekóstoltak a csigatészta készítésébe is. A játékos feladatok közben természetes módon bővítették ismereteiket a méhek világáról és a gabonákról. A kóstolópultokon sajtok és tejtermékek, mézek, lekvárok, szörpök, pékáruk és pogácsák, száraztészták és fűszerek sorakoztak. A házi tojás és a helyi húsok is sok kosárba kerültek, több család pedig a porták egyikén ebédelt meg.

A rendezvény mögött világos szakmai célkitűzés állt. A szervezők a vidéki értékek és a városi fogyasztói döntések közelítésére törekedtek, és ezzel a kistermelői termékek iránti bizalmat kívánták erősíteni. A fókusz a rövid ellátási láncok fejlesztésén volt, a Helyi Kincsek Napját pedig kísérleti programként kezelték. A tapasztalatokat termelői és látogatói visszajelzések alapján értékelik, és ha a modell tartósan működőképesnek bizonyul, a vármegye turisztikai kínálatában hangsúlyosabban jelenhet meg az agroturizmus és a slow food szemléletű, helyi értékekre építő turizmus.

Ez a törekvés szorosan kapcsolódik a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata partnerségével megvalósuló SReST projekthez, amely a fenntartható vidéki turizmus fejlesztését és a slow food turizmus elveinek – az élmények elmélyítése, a valós kapcsolódás a helyi közösségekhez és az ételhez kapcsolódó történetek megismerése – erősítését tűzte ki célul. A projekt célja, hogy támogassa az olyan kezdeményezéseket, amelyek a helyi termelők, kézművesek és vendégfogadók együttműködésére építve kínálnak valódi, élményalapú gasztronómiai és turisztikai programokat.

A Helyi Kincsek Napja jól illeszkedik ebbe a szemléletbe: a látogatók nem csupán termékeket kóstolhattak, hanem a „lassú turizmus” jegyében időt szánhattak a beszélgetésre, a termelők megismerésére és a helyi kultúra megtapasztalására is. A rendezvény így az SReST projekt célkitűzéseinek gyakorlati példája lett, hiszen hozzájárult a fenntartható, emberléptékű vidéki életforma és az autentikus gasztronómiai értékek bemutatásához.

Az érdeklődés számszerűen is jól látszott. A nap végére több mint ezerötszáz látogató fordult meg a helyszíneken, harminchét résztvevő végigjárta a portákat és leadta a teljesen vagy részben pecsételt útlevelét.

Összességében a Helyi Kincsek Napja kézzelfogható közelségbe hozta a termelői munka mindennapjait, és megmutatta a rövid ellátási lánc gyakorlati értékét. A mostani tapasztalatok jó alapot adnak a SReST projekt és a slow food turizmus további fejlesztéséhez, valamint a hasonló, közösségépítő kezdeményezések folytatásához Hajdú-Bihar vármegyében.

A délkelet-európai Albánia élő példája annak, miként képesek az évszázados hagyományok és a modern innováció kéz a kézben járni. Az ország erős mezőgazdasági gyökerei, családi vállalkozásai, valamint a minőség és fenntarthatóság iránti növekvő elkötelezettsége ideális helyszínt biztosított a FLAVOR projekt második tanulmányútjához, amelyet Vlorë városában rendeztek meg 2025. október 14-16. között. A tanulmányúton hazai jó gyakorlatok is bemutatásra kerültek, a szakmai munkát külső szakértőink, az ebesi Szender Kert, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezetének munkatársai segítették.

Dél-Albániában – különösen Vlorë és Berat térségében – a vidéki élet szorosan kapcsolódik a földhöz, a mezőgazdasághoz. Az albán vállalkozások körülbelül 85 %-a kis- és középvállalkozás, ezek többsége családi gazdaság, borászat vagy feldolgozóüzem. Ezek a vállalkozások nem csupán termelők, hanem a kulturális örökség hordozói is: ötvözik a hagyományos tudást a modern vállalkozói szemlélettel.

A tanulmányút első napja a házigazda AULEDA, illetve a régió és a település képviselőinek köszöntőjét követően szakmai projektmunkával folytatódott, melynek keretében a jó gyakorlatok, a sikeres tapasztalatok összegyűjtésének és bemutatásának módszertana került megvitatásra.

Az üléstermi munkát a sikeres helyi példák megtekintése követte.

A résztvevők elsőként a Mezőgazdasági Technológia-transzfer Központba (QTTB) látogattak, ahol a központ kutatói bemutatták, miként támogatja a tudományos kutatás és innováció a kistermelőket a termesztéstechnika fejlesztésében, a helyi fajták megőrzésében és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Ez az intézmény hidat képez a hagyomány és a technológia között, biztosítva, hogy Albánia mezőgazdasági jövője egyszerre legyen reziliens és fenntartható.

 

A Kantina Balaj családi borászat volt a látogatás következő helyszíne, mely egy kis családi borászat Dél-Albániában. A tulajdonos több évet töltött Olaszországban, ahol Toszkána és Friuli-Venezia Giulia borvidékein szerzett tapasztalatot, majd hazatérve elhatározta, hogy a megszerzett tudást saját szülőföldjén kamatoztatja. Az első ültetvényeit 2010-ben telepítette „Balian” néven, mintegy fél hektáron, Risili faluban. A Kantina Balaj filozófiája a természetes borászat elvein alapul. A borokat nem szűrik, nem használnak hozzáadott élesztőt, és nem alkalmaznak hűtött erjesztést. Az erjedés spontán, a szőlő saját mikroflórájának köszönhetően megy végbe, a palackozásig pedig nem adnak hozzá ként (szulfitot). Mindez azt a célt szolgálja, hogy a borok a lehető legjobban tükrözzék az albán terroir egyediségét.

A borászat különösen büszke arra, hogy őshonos albán szőlőfajtákat – például a Shesh i Bardhë (fehér) és Shesh i Zi (vörös) – dolgoz fel, de emellett néhány nemzetközi fajtával is kísérletezik, mint a Merlot. A kínálatban megtalálhatók vörösborok (például a Balian és a Plaku), valamint narancsborok, amelyek hosszabb héjon áztatással készülnek (Plithure és Orange néven). A Kantina Balaj nemcsak a borkészítésre koncentrál, hanem turisztikai élményt is kínál: a látogatók bejárhatják az ültetvényeket, részt vehetnek borkóstolókon, és megismerhetik a helyi borászati hagyományokat.

A borászat tevékenysége illeszkedik az albán borászat újjászületésének folyamatába: az utóbbi években egyre több helyi termelő fedezi fel újra a hagyományos fajtákat és a természetes borászat lehetőségeit. A Kantina Balaj e mozgalom egyik kiemelkedő szereplője, amely ötvözi az olasz szaktudást és a helyi örökséget, így híd szerepet tölt be a mediterrán és a balkáni borkultúra között.

A napi programot a “Te Dreri” – más néven Llogora Turisztikai Falu –  komplexumba tett látogatás zárta, mely egy népszerű üdülőhely Dél-Albániában, a festői Llogara-hágó közelében, a Llogara Nemzeti Park szívében. A komplexum a hegyek és az Adriai-tenger találkozásánál fekszik, így egyszerre kínál hegyvidéki, erdei környezetet és tengerre nyíló kilátást. A komplexum célja, hogy a vendégeket megismertessék a helyi albán fogásokkal, a friss tengeri ételekkel, a helyi borokkal és termékekkel, ebben egy kis termelői bolt is segítséget nyújt.

 

A harmadik nap az interaktív munkaüléseké volt, ahol helyi szereplők és FLAVOR projekt partnerek, külső szakértők oszthatták meg tapasztalataikat, jó és sikeres gyakorlataikat. A Citrus Szervezet/The Citrus Organization bemutatta egyre népszerűbbé váló gasztronómiai rendezvényét, mely a Wine and Olive Oil Festival in Berat címet viseli, és amely egy kis közösségi eseményből nőtte ki magát nemzeti kulturális és gazdasági szimbólummá, magához vonzva a Balkán számos országából érkező látogatókat és termelőket.

A helyi Lord Byron vállalkozás megmutatta, miként teremthetők lehetőségek fiatalok és nők számára a vidéki térségekben gasztronómiai workshopok és kézműves turizmus segítségével – összekapcsolva a hagyományos recepteket a fenntartható turizmussal és a helyi foglalkoztatással.

Egy másik inspiráló kezdeményezés, az EPIC Project azt szemléltette, miként képes a helyi termelők, szállodák és hallgatók közötti együttműködés egyszerre gazdasági és társadalmi hatást kiváltani. A projekt a kulturális turizmusra és a fiatalok bevonására összpontosít, összekötve fiatal női vállalkozókat és design hallgatókat, hogy a közös értékalkotás (co-creation) keretében helyi brandet, helyi márkát hozzanak létre, ezzel nem csupán új piacokat, de erősebb közösségi kapcsolatokat is teremtve.

A helyi szereplők sikeres kezdeményezéseinek bemutatását a FLAVOR partnerek nemzetközi jó gyakorlatainak ismertetése követte. Ennek során a svájci Val Poschiavo fenntartható olívatermesztésével, az olasz FoodBrandMarche szövetséggel, amely egy közös regionális márka alatt egyesíti a helyi termelőket, valamint a magyarországi Szender Kerttel – egy kis családi permakultúrás „termőföldtől az asztalig” kezdeményezéssel, amely az oktatás, a tematikus műhelyfoglalkozások és az ökológiai gazdálkodás népszerűsítése révén vonja be a fiatalokat, ugyanakkor arra is példát mutatott, hogyan lehet a kistermelőket a hazai és nemzetközi piacokon pozicionálni az e-kereskedelem, a történetmesélés (storytelling) és az alkalmazások segítségével.

 

 

A tanulmányút utolsó szakaszában a következő hónapok szakmai munkájának ütemezését egyeztették a partnerek, melynek során a térségi helyzetértékelések kerülnek kidolgozásra.

Az albán tanulmányút rávilágított arra, hogy a gasztronómiai örökség egyszerre lehet a múlt őrzője és a jövő hajtóereje. Az olajligetektől a borászatokig, a fesztiváloktól a tantermekig minden kezdeményezés ugyanazt az üzenetet hordozta: a vidéki élet ereje a közösségben, a kreativitásban és a termőföld iránti gondoskodásban rejlik.

A helyi termelők, a szakpolitikai döntéshozók, a kutatási szféra szereplői és a turisztikai szakemberek közötti kapcsolatok révén a látogatás megerősítette a FLAVOR projekt közös jövőképét egy olyan Európáért, ahol a térségi élelmiszer-kultúra nem csupán megőrzendő, hanem aktiválható erőforrás a fenntartható fejlődés és a közösségi ellenálló képesség szolgálatában.

A FLAVOR projekt partnerei 2026 nyarán Debrecenben találkoznak ismét.

Árajanlatkeres_Piac utca 71 tervfelülvizsgalat_ROHU00617_web

Az OpenRegioCulture projekt 4. Irányító Bizottsági Ülésére és 4. tanulmányútjára a németországi Frankfurt városában került sor 2025. szeptember 03-05. között.

A tanulmányút első állomásaként a frankfurti Künstler*innenhaus Mousonturm intézményébe nyílt lehetőség betekinteni. A kulturális központ az 1988-as alapítása óta jelentős nemzetközi elismertségre tett szert a kortárs művészeti produkciók és a társadalmilag érzékeny programok terén. A hajdani szappangyárból átalakított intézményben próbatermek, stúdiók és művészlakások is helyet kaptak, így teljes körű infrastrukturális hátteret biztosítanak az alkotói folyamatokhoz.

Külön figyelmet érdemel az intézmény példaértékű inkluzív szemlélete, amely nem csupán a fizikai akadálymentesítésben nyilvánul meg (pl. vakvezető kutyák fogadása, akadálymentes mosdók, korai beengedés lehetősége), hanem abban is, hogy a munkatársi körben fogyatékkal élő személyek is megtalálhatók. A látogatás során bemutatásra került egy próbaterem is, ahol a lépések hangja felerősítve segíti a gyengénlátókat, valamint olyan színházi megoldásokat is megismerhettek a résztvevők, amelyek révén a térérzékelés látás nélkül is biztosított.

A második nap első programpontjaként a Dialogmuseum került látogatásra, amely 2005 óta működik Frankfurton belül. A múzeum célja, hogy a fogyatékossággal élők helyzetére érzékenyítse a társadalmat, és interaktív élményeken keresztül segítse a megértést. A legismertebb program, a „Dialogue in the Dark” sötétben zajlik, ahol vak vagy gyengénlátó tárlatvezetők kísérik a látogatókat. A teljes sötétségben való tájékozódás során – például egy piacon, moziban vagy kávézóban – a résztvevők megtapasztalhatják a látás hiányának mindennapi hatásait.

A tárlatvezetők saját tapasztalataik alapján osztottak meg gyakorlati példákat, például mobilalkalmazásokra vonatkozóan, amelyek audio guide segítségével teszik élvezhetővé a filmeket. A múzeum emellett születésnapi programokat, iskolai workshopokat és vállalati tréningeket is kínál. A soknyelvűség révén a programok széles közönség számára hozzáférhetők, ami tovább erősíti a társadalmi részvétel elvét.

A program következő állomásai Wiesbaden városában valósultak meg, ahol négy különböző jó gyakorlat bemutatására került sor párhuzamosan.

A Freudenberg Kastély interaktív tanuló- és élménytérként működik 1994 óta. Az állandó kiállítás – „Tapasztalatok mezeje” – több mint 100 állomással fejleszti az érzékelést és gondolkodást. Kiemelkedő elem a teljes sötétségben zajló étkezés és a mezítlábas erdei séta, amelyek nemcsak szórakoztatóak, de szemléletformálók is.

A sam – Stadtmuseum am Markt az inkluzív múzeumi gyakorlat egyik példaértékű helyszíne. A történelmi kiállítás taktilis jelzésekkel, kézzel tapintható tárgymásolatokkal és audio guide-okkal támogatja a látogatók tájékozódását. A kiállítási szövegek többnyelvűsége is előkészület alatt áll. A helyi középiskolások bevonása az audiokommentárok készítésébe költséghatékony és közösségépítő megoldásként szolgál.

A Kunsthaus Wiesbaden különleges helyet foglal el a kortárs művészet közvetítésében. Egyedülálló szolgáltatása, hogy a gyűjtemény darabjait – festményeket, grafikákat, szobrokat – a látogatók díj ellenében kikölcsönözhetik. A látogatás során külön kiemelést kapott egy látássérült tárlatvezető szerepvállalása, aki látó és nem látó közönség számára is tartott vezetést, így példát mutatva az esélyegyenlőség és aktív részvétel lehetőségére.

A legújabb intézmény, a Reinhard Ernst Múzeum, 2024 nyarán nyílt meg. A modern épület Fumihiko Maki japán építész tervei alapján készült. A kiállítás középpontjában a német, amerikai és japán absztrakt művészet áll. A múzeum teljes mértékben akadálymentesített, és rendszeresen kínál ingyenes belépést hátrányos helyzetű csoportoknak is. Kommunikációja tudatosan épít közösségi médiára, hogy a kortárs művészet széles körben ismertté váljon.

A wiesbadeni nap zárásaként a régió kulturális képviselői és projektpartnerei részvételével közös esemény zajlott a Freudenberg Kastélyban. Itt bemutatásra került a régió kulturális stratégiája, az OpenRegioCulture projekt keretein belül megvalósuló akadálymentesítési intézkedések, valamint egy különleges táncelőadásra is sor került. A produkciót audio guide kísérte, amely vak és gyengénlátó nézők számára is értelmezhetővé tette a látványt. Az élő narrációt a produkcióba bevont gyengénlátó munkatársak készítették.

Az utolsó nap délelőttjén a Haus der Region adott helyet a projekt Irányító Bizottság ülésének, ahol a 3. szemeszter teljesítése, valamint a következő időszak feladatai kerültek áttekintésre. A kommunikációs tevékenységekért felelős partner – Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata – beszámolt az előrehaladásról, és ismertetésre került a következő workshophoz készülő módszertan.

A kapacitásépítő műhely keretében egy látássérült lengyel előadó tartott rendkívül informatív és gyakorlatias előadást. A bemutató során kiemelésre került, hogyan lehet egy weboldalt akadálymentessé tenni, valamint arra is rávilágított, hogy a szándékos hozzáférhetőségtervezés elengedhetetlen a digitális befogadás érdekében.

A tanulmányút végén workshop keretében került sor a látogatott jó gyakorlatok értékelésére. Csoportos forgó módszer segítségével minden résztvevő visszajelzést adott az egyes intézmények programjairól, és konkrét javaslatokat is megfogalmazott. A jó gyakorlatokat bemutató intézmények képviselőinek jelenléte tovább erősítette az eszmecserét.

Három új okos falu eszköz segíti a vidékfejlesztést, az okosfalvak erősítését

Örömmel mutatjuk be a More than a village projekt keretében kidolgozott három innovatív eszközt, amelyek a vidéki közösségek fenntartható fejlődését és ellenálló képességét támogatják:

📌 Smart Village Business Support Tool – Üzleti támogatási eszköz okos falvak számára
Lépésről lépésre végigvezető útmutató a vállalkozásfejlesztés, digitalizáció és közösségi ellenálló képesség erősítésére. A lengyelországi és magyarországi mintaprojektek tapasztalataira épülve segít az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és KKV-knak személyre szabott üzleti támogató rendszerek kialakításában – különös tekintettel a fiatal vállalkozókra és az idősebb korosztály gazdasági aktivitásának növelésére.

📌 Smart Tourism Village Tool – Okos turizmus eszköz
Az olaszországi Liguriában megvalósított mintaprojektek alapján készült eszköz gyakorlati útmutatót nyújt a versenyképes és fenntartható vidéki turizmus fejlesztéséhez. Jó gyakorlatokat mutat be az új látogatói csoportok megszólítására, a digitális kompetenciák fejlesztésére és a helyi közösség bevonásának növelésére.

📌 Agri-Food Smart Village Tool – Okos mezőgazdasági- és élelmiszeripari eszköz
A szlovéniai és horvátországi mintaprojektek tanulságait összegző eszköz támogatja a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat. Gyakorlati útmutatókat, kipróbált módszereket és sablonokat kínál az innováció ösztönzésére, a helyi ellátási láncok megerősítésére és egy ellenálló, vidéki agrár-élelmiszer rendszer kialakítására.

🛠️ Mindhárom eszköz kipróbált módszereket, bevált gyakorlatokat és könnyen alkalmazható sablonokat kínál, hogy segítse a vidéki közösségeket olyan kihívások kezelésében, mint az elvándorló fiatalok, az elöregedő lakosság és az alacsony digitális készségek – miközben élénk, versenyképes és fenntartható helyi gazdaságokat építenek.

✍️ Az eszközöket az Institute for Development and International Relations (IRMO) dolgozta ki, a More than a village projekt összes partnerének közreműködésével.

Digitális biztonság vidéken – sikerrel zárult a More than a Village mintaprojekt.

„Unokázós” hívások, hamis rendőrségi idézések, romantikus csalások – a digitális világ kockázatai egyre többeket érintenek. Éppen ezért indult el a „More than a Village” (MTAV) mintaprojekt, amely három Hajdú-Bihar vármegyei településen – Ebesen, Bojton és Nádudvaron – tette lehetővé gyakorlatorientált készségfejlesztő alkalmak megvalósulását, különösen az 55 év felettiek és a kisvállalkozók, őstermelők számára.

A résztvevők a hétköznapokban is előforduló online visszaélésekről hallhattak: hogyan működnek a rokonok nevében érkező telefonhívások, mire kell figyelni a hamis banki SMS-eknél, telefonos átveréseknél, vagy hogy miként próbálnak meg pénzt kicsalni a csomagküldő szolgáltatók nevében. A cél egyszerű, de fontos: tudják felismerni a gyanús jeleket, és ne váljanak áldozattá.

A projekt nem állt meg az élő képzéseknél. Elkészült a hbmo.hu oldalon a Silver Economy Platform, más néven a Szenior Pont – egy online alportál, amely a digitális világban való eligazodást segíti, főként az 55 év feletti vidéki lakosság és a kisvállalkozók számára.

A portál különböző tartalmi egységei közérthető formában mutatják be a digitális alapokat: az oktatási modulban rövid videók és nyomtatható segédanyagok segítenek az okostelefon-használat, az e-ügyintézés, a közösségi média vagy az internetbank világában. Külön almodul szól a vállalkozóknak, többek között e-kereskedelmi lehetőségekkel, digitális marketing eszközökkel és gyakran használt számviteli programokkal.

Az oldalon elérhető egy digitális önértékelő kérdőív, amely segít felmérni, hol tart az érdeklődő a digitális kompetenciák terén, és személyre szabott visszajelzést is ad. Az eligazodást pedig egy chatbot teszi könnyebbé, amely útba igazít az alportálon, bemutatja a főbb modulokat, és válaszol az alapvető kérdésekre. További tartalmi egységek – például a Hajdú-Bihar vármegyei vállalkozók piactere, vagy a közösségi hálózatépítést segítő felület – szintén elérhetők, és a tájékozódást, kapcsolatépítést támogatják.

A kezdeményezés jól mutatja: a digitális világba való bekapcsolódás nem kor vagy lakóhely kérdése. Megfelelő segítséggel, jó példákkal és elérhető tudásanyaggal mindenki számára nyitott a lehetőség.

A projekt partnerek 2025. május 14-15-én nemzetközi tanulmányúton vettek részt Gdańsk városában. A kétnapos program során a résztvevők megismerkedhettek Lengyelország egyik legfejlettebb körforgásos hulladékgazdálkodási rendszerével, valamint több kiemelkedő jó gyakorlattal, amelyek adaptálhatók más városok és régiók számára is.

A gdanski Városházán tartott megnyitón a projekt aktuális állásáról hallhattak a résztvevők. Ezt követték a részletes prezentációk, többek között a holland tanácsadó partner, a Hanze Egyetem által fejlesztett „Körforgásos Gyakorlatok értékelési Eszköze/Circular Practices Evaluation Tool (CPET)” gyakorlati bemutatása. Az eszköz egy 7 lépéses módszertan, amely segíti a jó gyakorlatok értékelését az R-létra elvei mentén. A résztvevők kiscsoportos munkában próbálták ki az értékelő rendszert, és visszajelzéseket is adtak annak továbbfejlesztéséhez.

A workshop után Gdańsk önkormányzatának elektronikai és elektromos hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységéről hangzottak el előadások.

A város számos lehetőséget kínál a lakosság számára e-hulladék leadására: piros színű gyűjtőkonténerek, bolti visszavétel új termék vásárlásakor, háztól történő elszállítás (OZON B), valamint két hulladékudvar (PSZOK) is rendelkezésre áll. Az OZON A program keretében mobil egységek járják a várost, hogy begyűjtsék a veszélyes hulladékokat – beleértve a WEEE-t is. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a lakosság edukációjára is: az iskolai programok már a fiatalokat is bevonják a fenntartható hulladékkezelési szemléletbe. A szemléletformálás részét képezik a kukákra ragasztott figyelemfelhívó matricák is, melyek a helytelen szelektálásra adnak közvetlen visszajelzést. A „Clean City Gdańsk” nevű mobilalkalmazás naprakész információkat nyújt arról, hogy mikor, mit és hol lehet szelektíven gyűjteni, illetve hol vannak gyűjtőpontok. Emellett fesztiválokon és utcai kampányokon keresztül népszerűsítik az újrahasználatot és a körforgásos gazdaság fontosságát. A következő lépés a „Gdańsk Restore” központ létrehozása, amely lehetőséget biztosít elektronikai eszközök és háztartási gépek javítására, újrahasznosítási workshopokra, valamint közösségi tanulásra.

Ezt követően az olasz és cseh partnerek szintén bemutatták szakpolitikai céljaikat:

• Campobasso városa beltéri WEEE-gyűjtőpontokat hozna létre, okosgyűjtő állomásokat telepítene és oktatási kampányokat indítana.
• Csehország új hulladéktörvényei támogatják az újrahasználati központok, PSZOK-ok és Waste-to-Energy létesítmények fejlesztését.

Visszatérve a jó gyakorlatokra, az alábbi megoldások kerültek részletes bemutatásra:

• A GUK mobil e-hulladék gyűjtőrendszere, amely 2024-ben 172,91 tonna hulladékot gyűjtött össze.
• A Zakład Utylizacyjny (ZUT) két hulladékudvara (Szadółki és Rudniki), ahol a lakosok díjmentesen adhatják le különféle hulladékaikat.
• Az ElektroEko, amely eddig 1,5 millió tonna e-hulladékot gyűjtött, valamint edukációs programja több mint 10 millió lengyelt ért el.
• A szlovén OKP Rogaška Slatina „háztól házig” gyűjtési rendszerével és újrahasznosító központjaival mutatott be innovatív megoldásokat.

A nap zárásaként a partnerek meglátogattak egy „piros hulladéktárolót”, amely már az Interreg Europe által is elfogadott jó gyakorlat (Red Waste Containers). Ezek a tárolók kényelmes és biztonságos módot kínálnak a lakosok számára a nem működő elektromos és elektronikus berendezések elhelyezésére, amelyeket aztán elszállítanak a feldolgozó üzemekbe újrahasznosításra. A rendszer számos előnyt hangsúlyoz, beleértve az ingyenes elszállítást, a lakosok számára kényelmes elhelyezést, az optimalizált logisztikát, a feltűnő piros színt, amely felhívja a figyelmet, valamint a városok egyedi igényeihez igazított világos és egyszerű üzeneteket. A tárolók nagyon nehezek és biztonságosak, vastag horganyzott acéllemezből készülnek, alsó ürítőrendszerrel vannak ellátva, és úgy tervezték őket, hogy megakadályozzák a jogosulatlan hozzáférést vagy a hulladék eltávolítását.

A következő napon az Irányító Bizottsági ülést követően folytatódott a szakmai program. Elsőként a résztvevők meglátogatták a Rudniki telephelyet, ahol nyomon követhették a lakossági hulladék leadásának, válogatásának és feldolgozásának teljes folyamatát. A telephelyet a Zakład Utylizacyjny (ZUT) vállalat üzemelteti. A korábban elhangzott információk mellett megtekintésre került, hogyan szállítják be a lakosok a hulladékokat, miket lehet elvinni a telephelyre és hogyan is zajlik a szétválogatás. Fontos információként kiemelték, hogy a városban fizetnek a hulladékszállításért, mint a legtöbb helyen, de ezért cserébe a Gdanskban élők használhatják az általuk üzemeltetett két telephelyet is. Különböző veszélyes hulladékot, elektronikai hulladékot, szelektív hulladékot, építési hulladékot lehet leadni. A beszállított hulladékot különválogatják, lemérik és regisztrálják. Ezt követően kerülnek bele a kijelölt konténerekbe, majd elszállítják őket a központba, ahol feldolgozzák.

A tanulmányút zárása a Hevelianum interaktív tudományos központba tett látogatás volt, amely kiváló példája annak, hogyan kapcsolható össze a tudományos ismeretterjesztés, a környezettudatosság és a városi zöldfelületek megőrzése. A Hevelianum egy interaktív tudományos és kulturális központ Gdańsk szívében, a történelmi Gradowa-dombon, amely több mint 20 hektáros zöldterületen terül el. A 19. századi katonai erőd épületeiben kialakított létesítmény célja, hogy ötvözze a tudományos ismeretterjesztést, a történelmi örökség megőrzését és a szabadidős tevékenységeket. A központ számos interaktív kiállítást kínál, mint például a „Dookoła Świata” (Körbe a világon), amely hét kontinens kultúráját és természeti jelenségeit mutatja be több mint 90 interaktív állomáson keresztül. A „Z Energią!” (Energiával!) kiállítás az energia különböző formáit és azok átalakulását szemlélteti, míg a „Łamigłówka” (Fejtörő) a matematika világába vezeti be a látogatókat. A Hevelianum külön figyelmet fordít a fiatalabb korosztályra is. A „Kreatywny Plac Zabaw” (Kreatív játszótér) és az oktatók által vezetett műhelyek lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek, hogy játékos formában ismerkedjenek meg a tudomány alapjaival. A Hevelianum emellett helyszínt biztosít különféle rendezvényeknek, mint például a Fahrenheit Tudományos Piknik, amely a tudomány népszerűsítését szolgálja interaktív bemutatókkal és workshopokkal.

A következő nemzetközi találkozó házigazdája Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata lesz 2025 októberében.

A nemrég zárult hajdú-bihari mintaprojekt középpontjában a hagyományos tudás és a fenntartható vidéki életforma állt, a „slow food” szemlélet gyakorlati oldalának bemutatásával. A Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata által megvalósított program olyan irányokat jelölt ki, amelyek segítenek a helyi közösségeknek, kiemelten a munkanélküli vagy közfoglalkoztatott lakosoknak bekapcsolódni a vidéki turizmusba és a kisléptékű gazdálkodásba, különös tekintettel a helyi értékekre.

Három helyszínen zajlottak tematikus, élményalapú foglalkozások: az ebesi Szender Kertben, Hortobágyon és a hajdúnánási Kendereskertben. A résztvevők tapasztalt helyi szakemberektől tanulták a vegyszermentes növénytermesztés alapjait, a hagyományos háztáji gazdálkodás módszereit, valamint az őshonos állatfajták – például a szürkemarha és a rackajuh – tartását. Kiemelt téma volt a pásztorkodás története és a táji örökség megőrzése is.

Szender Kert – Pillanatképek

Hortobágy – Pillanatképek

Kendereskert – Pillanatképek

A gyakorlati képzésekben az ételek készítése is hangsúlyt kapott: közösen főztek slambucot és gulyáslevest, miközben megismerték a helyi alapanyagok felhasználási lehetőségeit és a régió gasztronómiai örökségét. A „slow food” szellemisége, vagyis a minőségi helyi élelmiszer és a közösségi élmény előtérbe állítása végig jelen volt.

Az önkormányzat célja, hogy a megszerzett tapasztalatokra építve támogassa egy hajdú-bihari „slow food” (lassú, a helyi élelmiszerkultúrát középpontba helyező étkezés) hálózat kialakulását. A projekt példázza: a hagyományos vidéki tudás kortárs szemlélettel nemcsak megőrizhető, hanem új formában hasznosítható is. Az étel nem pusztán táplálék, hanem kulturális örökség, közösségi élmény és helyi erőforrás.

Inkluzív kultúra a gyakorlatban: Máramaros megye fogadta az OpenRegioCulture projekt partnereit

2025. június 25-26. között a román partner szervezésében valósult meg az OpenRegioCulture projekt második nemzetközi rendezvénye Nagybányán. Hajdú-Bihar képviseletében az önkormányzat szakemberein kívül a vármegyei szakértői csoport néhány tagja is részt vett a tanulmányúton, saját tapasztalataik megosztásával segítve a rendezvény sikerét.

Az első napon a Máramaros Megyei Tanács szakembere általános bemutatást tartott a megyéről, valamint Máramaros szerepéről a kulturális hozzáférhetőség előmozdításában és fejlesztésében saját intézkedésein és az intézményeknek és szervezeteknek nyújtott támogatásokon keresztül.

Ezt követte a rendezvény első munkaülése, melynek célja a partneri tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztása volt. A lengyel partnerek, a projektvezető Malopolska régió és a krakkói Malopolska Kulturális Intézet képviselői jó gyakorlatainak bemutatásai során kiemelték a hozzáférhetőséggel kapcsolatos koherens jogszabályi megközelítés szükségességét, az empatikus kultúra fontosságát, valamint a hozzáférhetőségi koordinátorok működőképes hálózatainak kiépítését.

Máramarosból az alábbi jó gyakorlatok kerültek bemutatásra, majd helyszíni megismerésre:

• Petre Dulfu Megyei Könyvtár, Nagybánya – Speciális igényű emberek számára adaptált kezdeményezések és szolgáltatások, különös tekintettel a Daisy-eszközökre, amelyek hangos vagy digitális szövegformátumú anyagok olvasását segítik a látássérültek számára; időseknek szóló tanfolyamok; meseszőnyegek, amelyek a verbális és vizuális kommunikáció ötvözésével segítik leküzdeni a nyelvi akadályokat.
• Máramarosi Néprajzi és Népművészeti Múzeum – A falumúzeum hozzáférhetővé tétele mindenki számára, különféle igényű emberekhez igazított tevékenységekkel; helyi partnerekkel és kézművesekkel – köztük fogyatékossággal élőkkel – közös műhelymunkák révén alkalmazott innovatív kommunikációs módszerek, amelyek a közösségi hovatartozás érzését erősítik.

A partnerek a következő jó gyakorlatokat mutatták be:

• Hajdú-Bihar: tematikus múzeumi foglalkozások különféle igényű csoportok számára, érzékenyítő képzések, értelmi sérült személyek által vezetett tematikus túrák, tapintható kiállítások.
• Sterea Ellada Régió (GR): a helyi hatóságok bevonása a fogyatékossággal élőknek szánt rendezvényekbe.
• Korzika (FR): mobil oktatási csomagok múzeumi gyűjteményekhez való hozzáféréshez iskolai és múzeumi foglalkozásokhoz, gyermekek, mozgáskorlátozottak és látássérültek számára; könyvtári tevékenységek szervezése autista óvodásoknak, az osztálytermen kívüli, igényeikhez igazított környezetben, a magabiztosság és viselkedés fejlesztése érdekében.
• Riga Tervezési Régió (LV): civil szervezetek által végzett részvételi ellenőrzések a hozzáférhető helyszíneken.
• Frankfurt Rhein-Main Kulturális Régió (DE): a „Dialógus Múzeum” innovatív koncepciója, ahol látogatói csoportokat vak vagy gyengénlátó szakértők vezetnek végig sötétben kialakított tematikus termeken; a kulturális hozzáférés pénzügyi vonatkozásai; a könyvtári hozzáférés javítására tett javaslatok, például tapintható hangoskönyv-nyilvántartás, podcast-előfizetések, hangos újságok.

A partneri bemutatók után helyszíni látogatásokra került sor.

• Petre Dulfu Megyei Könyvtár – A látogatás során a könyvtár közösségi terei és programkínálata került bemutatásra. Az épület akadálymentesítése mellett, külön hangsúlyt fektetnek, hogy az olvasás öröme mindenki számára elérhető legyen. Az intézmény a látássérült személyeknek Victor Reader Classic készülékkel is rendelkezik, mely mellé 40 darab Daisy könyvet (DVD-ét) is beszereztek. Ezek az olvasó eszközök hasonlóak az MP3-CD lejátszókhoz, de számos navigációs funkciót kínál a hangoskönyvön belül, amelyeket más eszközök nem tudnak, mint ugrás egyik oldalról a másikra, vagy egyik fejezetről a másikra, változó olvasási sebesség, visszatérés egy adott bekezdésre stb. A könyvtár mindemellett azokra a látássérültekre is gondol, akik nem érzik olyan otthonosan magukat a technikai eszközök világában. Így számukra több Braille írásos kötet is elérhető, melynek kínálatát 192 könyvvel növelték 2021-ben. A könyvtárlátogatás során részt vehettek a partnerek egy mesefoglalkozáson is, ahol “A három kismalac és a farkas” című közkedvelt mese patchwork meseszőnyegen történő előadását tekintették meg, interaktív módon, bábok segítségével. Ez az előadási forma nagyon gyakori a Petre Dulfu könyvtárban, mely nemcsak a kicsiknek szól. A mesemondó a korosztályi sajátosságokat figyelembe véve választja ki a történetet és vonja be egyben a közönséget is. Az intézmény mindemellett 2024-ben egy olyan programot valósított meg, ahol a Harry Potter varázslatos világán keresztül multiszenzoros élményben, mindemellett érzékenyítésben vehettek részt a látogatók.  A gyerekek több szobából álló labirintusba érkeztek, ahol minden szoba más érzékszervet tesztelt, így még több ingerre hatott a foglalkozás. A látogatás során egy kisebb kiállítás is megtekintésre került, melyet értelmi akadályozottsággal élő gyerekek alkottak. A munkák mellett kézzel készült ékszereket is készítettek. A könyvtár számára fontos az élethosszig tartó tanulás is, így a senior korosztálynak kis létszámban angol nyelvoktatást is biztosítanak.

• Nagybányai Csillagászati Tudományok Múzeuma – A könyvtár után a Csillagászati Tudományok Múzeuma következett, mely fontos kulturális-tudományos, oktatási és turisztikai látványosság is egyben. A résztvevők egy olyan multiszenzoros kiállítást tekintettek meg, mely több irányból igyekszik a gyengén látó embereknek is élményt nyújtani. A kiállítás minden egyes vizuális eleméhez fülhallgató is társul, melynek megtalálása érdekében a térben, kézzel tapintható kitüremkedő elem nyújt segítséget. Ez jelzi a látogató számára hol van a következő megálló. Ezen kívül kettő nagyméretű taktilis játék is elérhető a látogatóknak, mely a megértést, érzékelést és az érzékenyítést is segítik. Szemfedővel egy forgó székre kellett helyet foglalni, mely nem volt fix, így adott ugyan önállóság érzést is, de becsukott szemmel akár instabilitást is. A fej felé egy búra került, ahol a csillagképek pontjai jelentek meg, melyet ujjbegyekkel lehetett kitapintani, felfedezni. A kiállítás tematikájához szorosan kapcsolódó több taktilis, kézbevehető golyó is készült, melyekből kitüremkedő pontok a csillagképeket szimbolizálja. Ezt követően a planetárium azon részén folytatódott a látogatás, ahol egy virtuális utazásban vettek részt a partnerek a kozmosz szimulátornak köszönhetően.

• A Victor Gorduza Megyei Ásványtani Múzeum Románia egyik legfontosabb természettudományi múzeuma, és Európa legnagyobb regionális ásványtani múzeuma. 50 éves működése során az intézmény gyűjteménye 21 000 mintára nőtte ki magát, mely négy főkategóriába csoportosul: ásványok, fosszíliák, kőzetek és ércek. Igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy minden látogató számára elérhetővé tegyék a múzeumuk által kínált kulturális élményt. Ennek érdekében számos törekvést valósított meg az intézmény a fogyatékkal élők számára, mely mind a fizikai, úgy az információs akadálymentesítésre is irányul. Például weboldalukon virtuális túrát kínálnak az állandó kiállításukban. Ennek köszönhetően olyan személyekhez is eljuthat ez az élmény, akik fizikai korlátok, távolság vagy egyéb akadályok miatt nem tudják személyesen megtekinteni a kiállítást. Mindemellett a virtuális túra nemcsak befogadó eszközként szolgál, hanem értékes oktatási forrásként is, segítve a szélesebb közönséget abban, hogy megismerkedjenek a múzeum egyedülálló ásványtani gyűjteményével. A múzeum szoros kapcsolatot ápol a Román Vakok Szövetségének nagybányai szervezetével és a Román Siketek Országos Szövetségének helyi szervezetével is. Az együttműködésük során igyekeznek a látássérült látogatók számára még jobban hozzáférhetőbbé tenni a tárlatokat, illetve jelnyelvi tolmácsolást is biztosítani igény esetén. A múzeumban 2017-ben Egyedi érzékszervi érzékelések – A kristályok varázsa címmel nyílt időszaki kiállítás, ahol Braille-írásos információkkal, hangalapú magyarázatokkal próbálták segíteni a látássérült látogatókat. Illetve a Fehér Bot Napja (2017) alkalmából a múzeum egy szabadtéri programot szervezett, ahol a látássérült embereknek segítettek az ásványminták terepen történő gyűjtésében. A múzeum hosszú távon elkötelezett a hozzáférhetőség és a befogadás iránti erőfeszítéseinek elmélyítése iránt, így a jövőben is fontosnak tartja az együttműködést a fogyatékkal élőket és különleges igényű személyeket képviselő szervezetekkel. A bemutató után lehetőség nyílt körbejárni a múzeum kiállító tereit, megismerni a kiállításokat és az épületet, külön figyelmet szentelve az akadálymentesített törekvésekre. Az időszaki kiállításban interaktív módon is igyekezett a múzeum az ásványokat a látássérültek számára is elérhetővé tenni. Egy adott fal mentén, a vitrinek előtt olyan berendezés volt beépítve, mely több érzékszervre hatva segíti a tudás átadást és a megértést. A vitrinben elhelyezett ásványok az asztalon tapintható formában is ki voltak állítva. Ez a megvalósítás egyszerre több látogató igényét is kielégíti. Mint például a gyermekek kíváncsiságát, akik imádnak mindent megfogni, megérinteni, illetve életkortól függetlenül mindenkinek nagy élményt nyújthat. Mindemellett az ásványokat bemutató hanganyag angolul, románul és magyarul is fülhallgatón keresztül elérhető, így a külföldieket is megszólítja. A posztamensek mellett van elég hely, hogy a kerekesszékes látogatók is nyugodt körülmények között közlekedhessenek a térben. A látássérültek számára pedig a koordinációt segítő fekete szalag nyújt biztonságérzetet a tájékozódásban és vezeti el őket a következő ásványhoz.

• A Máramaros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeum részeként a Nagybányai Falumúzeum egy közművelődési intézmény, amely a Máramaros Megyei Tanács felügyelete alatt áll. Célja a kulturális örökség megőrzése és a népszerűsítése, egy olyan öröksége, amelynek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie. Az 1984 létrejött nagybányai Szabadtéri Falumúzeum Máramaros megye négy néprajzi régióját mutatja be. Öröksége 65 népi épület, melyek a 17. és 20. század közöttre tehető. A múzeum létfontosságú szerepet játszik a társadalmi befogadás előmozdításában is, a sokszínűség elfogadásában és a fogyatékkal élők és a különleges igényűek befogadásával. A falumúzeum célja, hogy befogadó szabadtéri múzeum legyen. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében már több megmozdulással, szolgáltatással és programkínálattal próbál nyitni mindenki felé. Ezek közül párat kiemelve: tapintáson alapuló élmény a látássérültek számára, adaptív túrák, csökkentett finommotoros készséggel, figyelemhiányos vagy egyéb speciális igényekkel küzdő látogatók számára testreszabott élmények, az idősek és mozgásukban korlátozottak számára több helyen elhelyezett pihenőpadok, befogadó hagyományos kézműves műhelyek mindenki számára, amin idősek és mozgáskorlátozottak is részt vesznek stb. Mindemellett a falumúzeum néhány programját – a hagyományos zenétől és tánctól a kézműves bemutatókig – speciálisan átalakította úgy, hogy az érzékszervi, kognitív vagy érzelmi kihívásokkal küzdő látogatók is élvezhessék azokat. Ezenkívül kézművesek által vezetett workshopokat is szerveznek, ahol közvetlenül a különféle speciális igényű gyerekekkel is foglalkoznak – legyenek azok fizikai, intellektuális vagy érzelmi. A múzeum weboldala is akadálymentesített, biztosítva ezáltal, hogy az információk megfelelő formában elérhető legyen a valamilyen speciális igénnyel élő látogatók számára is. Ezek közül párat kiemelve: átlátható struktúra, olvasható betűtípusok és kompatibilitás a képernyőolvasókkal, virtuális múzeumi túrák mozgáskorlátozottak számára stb. A múzeum könnyen érthető jelzéseket és tájékoztató anyagokat is biztosít mindenki, illetve a helyszínen megtalálható QR kódok segítségével pedig még több információhoz és tudáshoz jut a látogató. Szociális segítő egyesületekkel és inkluzív oktatási intézményekkel is együttműködik a falumúzeum annak érdekében, hogy elősegítsék a csoportos látogatásokat és inkluzív workshopokat szervezzenek a rendezvények alatt. Ezek a partnerségek segítenek olyan teret teremteni, ahol mindenki biztonságban és befogadottnak érzi magát – nemcsak nézőként, hanem az élő hagyományok aktív résztvevőjeként is. A múzeumnak több jövőbeli terve van. Ebben az évben fő céloknak tűzte ki, hogy javítsák az információkhoz való hozzáférést a következő fejlesztésekkel: VR szemüvegek, mobilalkalmazások, kiegészítő QR-kódok és audio guide-ok.

A rendezvény második napján a résztvevők Nagybányáról Máramarosszigetre indultak, előtte azonban ellátogattak Desze községébe, ahol megtekintették az 1770-ben épült ortodox Desești fatemplomot (Szent Paraszkeva-fatemplom). A Desesti Ortodox Plébánia egyben egy akkreditált szociális szolgáltató intézmény is, ami Nappali Központként is működik gyermekes hátrányos helyzetű családok részére. A Szociális Központban 21 éve működik Művészeti és Szolidaritási Táborok, melyek több szempontból segítik a gyermekek lelki fejlődését. Az egyik fő cél, hogy a művészek és a hátrányos helyzetű gyermekek között kialakuljon egy mentorkapcsolat, mely a gyermekek számára egyben művészetterápiás élményt is ad, ami segíti őket a lelki gyógyulásban és akár új célt is ad. Ennek a programnak hála sok tehetséges gyermek lett felfedezve és elindítva művészeti vonalon, akik később a mentoraik nyomdokaiba léptek. A látogatás idején már javában tartott a művészeti tábor. A teraszra kitekintve pár művészt meg lehetett nézni alkotás közben. A tábor alatt elkészült művek közül sokat szervezett kiállításokon vagy különböző jótékonysági rendezvényeken mutatnak be és próbálják értékesíteni. Mások magángyűjteményekbe kerültek, és a befolyt összeggel támogatták a társadalmi munkát. A táborokban részt vevő eddig több mint 1000 gyermek által megtapasztalt pillanatok, élmények, mind hozzájárultak a gyermekek lelki fejlődéséhez és hatást gyakorolt vizuális világukra, életútjukra. Végül, de nem utolsó sorban, a Gyermekfalu egy másik szociális infrastrukturális projekt. A tervek szerint egy üdülőfalut alakítanak ki a hátrányos helyzetű gyermekek számára. A kezdeményezés célja, hogy formáló környezetet biztosítson a kreatív táborok és a hagyományos kézművesség elsajátításának támogatására. Három ház a tervek szerint jövő év tavaszára teljesen el fog készülni. Ezen épületek létrejötte esélyt teremtenek és reményt adnak a hátrányos helyzetű gyermekek számára.

Máramarosszigetre érve a résztvevők a Sighet Inkluzív Oktatási Iskolaközpontba látogattak, ami már 30 éve nyújt nevelést és oktatást óvodától a szakképzésig a speciális igényű gyermekek számára. A tanítási módszereket és programokat a fogyatékosság mértékéhez és típusához igazítják. A tanári kar magas szintű szakmai hozzáértést mutat a tudományos tartalmak hozzáférhetővé tételében és a Nemzeti Alaptantervnek megfelelő iskolai tartalommá alakításában.

A gyerekek textil és bőripar, illetve faipari termékgyártást tanulhatnak ki, mely szakmák és képességek elsajátítását követően a munkaerő piacon is el tudnak helyezkedni.

Az iskola küldetése, hogy biztosítsa a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók oktatásának folytonosságát ugyanabban az intézményben, képességeikhez és a helyi munkaerőpiaci igényekhez igazodva. A tanárok arra törekszenek, hogy megismerjék és megértsék minden tanuló személyiségét, igényeit és tulajdonságait, majd ennek tudatában igyekeznek formálni és fejleszteni a gyermek autonóm és kreatív személyiségét a társadalomba való beilleszkedéshez. Az iskola mindemellett törekszik arra, hogy a diákok minél több élményhez is jussanak így kirándulni is elviszik a gyerekeket. Az oktatási intézmény több partnerkapcsolattal is rendelkezik, például a helyi vállalkozásokkal fenntartott partnerségeknek köszönhetően jelentősen megnőttek az intézmény diákjainak az elhelyezkedési esélyei.

Az intézmény egyéb szakmai szolgáltatásokat is kínál. Többek között az alapvető kompetenciák pszichopedagógiai értékelése, szülők és tanárok tájékoztatása, illetve tanácsadása, pszichopedagógiai tanácsadás, oktatási és terápiás-rehabilitációs segítségnyújtás a hagyományos oktatásba integrált SNI gyermekek/diákok számára stb.

Az épület teljes mértékben akadálymentesített. Rámpák találhatóak a főbejáratnál és az udvari kijáratnál, mozgáskorlátozottak számára átalakított korszerű mosdók, széles ajtók, akadálymentesített folyosók és padlózat. Többek között mindenki számára elérhető az udvar, a játszótér és az átalakított műhelyek. Az intézménynek külön van sportpályája, szabadtéri tanulótere, szenzoros szobája, két játszótere, könyvtára stb.

Az iskola digitális formában is akadálymentesített, mely a weboldalán is visszatükröződik. Olvasható betűtípusok, logikus szerkezet és megfelelő kontraszt jellemzi. Minden tanteremben található számítógép videóprojektorral és audiovizuális rendszerrel. A matematika órán külön táblagépet kapnak a gyerekek. Az iskolában található két tapintható szőnyeg is mely lényegében egy interaktív padló. Ez egy modern rendszer, amelyet a motoros, intellektuális és érzelmi funkciók fejlesztésének a támogatására terveztek. A padló szoftvere olyan gyakorlatokat tartalmazott, amelyek célja a kognitív folyamatok, például az érzékelés, a gondolkodás és az emlékezet fejlesztése. Ez a rendszer javítja a koordinációt és a nagy motoros készséget is.

A rendezvény egy értékelő workshoppal zárult, mely segített összegezni és átláthatóvá tenni az addig látottakat és tapasztaltakat. A speciális igényűek köre fokozatosan nő, s ezt a jelenséget nagyobb, nemcsak szociális, hanem gazdasági perspektívába is érdemes elhelyezni. A workshop arra is módot adott, hogy együttműködve, az addig tapasztaltakat felidézve az egyes intézményekre vonatkoztathassák a résztvevők az addig általánosan megfogalmazott irányelveket és kezdeményezéseket.

Az rendezvényen aktívan részt vettek a helyi szereplők is: a Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, a Nagybányai Autizmus Egyesület, Szényi Polgármesteri Hivatal, az ASSOC – Szociális Szolgáltatások Szakmai Egyesülete, a Nagybányai Speciális Oktatási Iskolaközpont, a „Nagybányai Művészeti Központ” Megyei Művészeti Múzeum, valamint a Máramaros Megyei Történeti és Régészeti Múzeum képviselői.

A következő nemzetközi tanulmányút helyszíne Frankfurt lesz 2025 őszén.

A GOCORE 5. „pressure cooker” rendezvényére (peer review+szeminárium), illetve Irányító Bizottsági Ülésére 2025. május 6-8. között került sor az észtországi Kuressaareban.

A szeminárium középpontjában Saaremaa szigetének bemutatása és közösségfejlesztési gyakorlatai álltak. Saaremaa Észtország legnyugatibb és legnagyobb szigete, egyúttal az ország legnagyobb területű önkormányzata, mintegy 32.000 lakossal, akik 9 vidéki városban és 427 faluban élnek. A székhely Kuressaare, 13.000 fővel. Az önkormányzat működését 31 fős tanács irányítja, négy alpolgármesterrel és közel 1.800 főnyi személyzettel.

A közösségi identitás korábban földrajzi és gazdasági alapon szerveződött, mára azonban hobbik, oktatási intézmények és jótékonysági tevékenységek révén is megjelenik. A szigeten működő közösségi házak egy részét önkormányzati művelődési hálózat, míg többségüket helyi civil szervezetek tartják fenn önkéntes alapon, minimális önkormányzati támogatással.

A sziget fejlesztési dokumentuma kiemelten kezeli az önkormányzat és a közösségek kapcsolatát, a közösségek finanszírozását, a fiatalok bevonását, valamint az együttműködések erősítését. Az önkormányzat főként pályázati önrész támogatásával, falusi forrásokkal és közösségi házak fenntartásával segíti a helyi kezdeményezéseket, ugyanakkor nem rendelkezik saját projektfelhívásokkal vagy nyilvános részvételi költségvetéssel.

A környezeti fenntarthatóság és a közösségi részvétel szorosan összefonódik. A történelmi közösségi munkavégzés hagyománya máig él, ennek példája az észt kezdeményezésből kinőtt „World Clean Up Day” is.

Az eszközalapú közösségfejlesztés (ABCD) elméleti és gyakorlati megközelítését is bemutatták, külön kitérve annak Saaremaán való alkalmazására.

A délutáni program során a partnerek saját tapasztalataikból származó „antisikertörténeteket” osztottak meg. Hazai oldalról egy eset került bemutatásra, amikor egy közösségi program a tervezett formában nem valósulhatott meg az önkormányzati támogatás elmaradása miatt.

A projekt irányító bizottsági ülésén a résztvevők a szakmai és pénzügyi előrehaladásról, a következő időszak tevékenységeiről és a kommunikációs feladatokról egyeztettek. Emellett megvitatták az összegyűjtendő jó gyakorlatokat és a következő találkozók szervezésének részleteit.

A Peer Review esemény célja a közösségi részvételi stratégiák értékelése és megerősítése volt, különösen a városi közösségek integrációjának tükrében. A program során formális egyeztetések, interjúk és helyszíni látogatások zajlottak, amelyeket kulturális programok is kiegészítettek a helyi identitás mélyebb megértése érdekében.

A rendezvény nyitónapján a közösségi reziliencia fejlesztésére irányuló helyi törekvések kerültek bemutatásra, majd egy fókuszált szakmai megbeszélésre került sor a helyi közigazgatás különböző területeinek képviselőivel, a vidéki térségek bevonására összpontosítva.

Egy friss kutatás ismertetése rávilágított arra, hogy a városi és vidéki lakosok eltérően értelmezik a „közösség” fogalmát, ami erősíti az együttműködés és kommunikáció fejlesztésének szükségességét.

A programot interjúk, eszmecserék és jó gyakorlatok megosztása zárta, különösen a fiatalok sporttámogatása, civil finanszírozási modellek és szektorok közötti együttműködések területén.

A második nap keretében helyszíni látogatások segítették a problémák és a helyi kontextus könnyebb áttekintését. A résztvevők olyan kezdeményezéseket, helyszíneket kerestek fel, amelyek a közösségi megoldások és az inkluzív szolgáltatási modellek kiváló példái lehetnek:

• Edukontor (coworking tér): megismerhettük, hogyan ösztönzik a digitális és fizikai együttműködési platformok a közösségi kezdeményezéseket

• Amante Ház: a szervezett programok és a helyi „Együttműködési Klub” révén a helyi szintű összefogásra mutatott egy nagyszerű példát

• Kuressaare Szociális Központ: az idősek és sérülékeny csoportok számára nyújtott integrált szolgáltatásokba nyerhettünk betekintést

• Saaremaa Gimnázium: bővebb információkat kaptunk a „Szigetlakónak lenni” címet viselő kurzusról, amely a fiatalokat segíti a helyi örökséghez történő erősebb kapcsolódásban.

Az utolsó nap a Peer Review szakértők részletes megbeszéléseinek adott helyet, így az előzetes megfigyelések és javaslatok összegzésére került sor. A Pressure Cooker záró ülésén a Peer Review koordinátor ismertette a szakértők első megállapításait, melyek gerincét a következők alkották:

• Erősebb bevonási mechanizmusok, a közös értékalkotás (co-creation) szükségessége Kuressaare városi kontextusához igazítva
• Javaslatok a vidéki és városi közösségi igények közötti érzékelt szakadék áthidalására
• Intézményi módosításokra, új struktúrák kialakítására tett javaslatok az inkluzív kormányzási rendszer fejlesztése érdekében

A Peer Review fontos lépést jelentett a Saaremaa közösségfejlesztési keretrendszerében meglévő hiányosságok és lehetőségek feltárásában. Az összegyűjtött észrevételek, illetve az elkészült Peer Review jelentésben megfogalmazott szakértői javaslatok alapul szolgálnak a Saaremaa Közösségi Akcióterv 2021–2030 felülvizsgálatához, biztosítva a helyi közösségek jobb és hatékonyabb képviseletét, és megalapozva a jövőbeni innovatív kormányzási megközelítéseket.

A projekt soron következő nemzetközi ülésének helyszíne Portugália lesz 2025 őszén.

Sajtóközlemény – GOCORE tanulmányút, Saaremaa