Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

Egyéb kategória

Közös értékalkotás a gyakorlatban – szakértői workshop segítette az OpenRegioCulture projekt megvalósítását

Egyenlő esélyű hozzáférés a kultúrához – a közös értékalkotás lehetőségei az OpenRegioCulture szakértői workshopján

Hogyan tehető a kultúra valóban mindenki számára elérhetővé? Ezt a kérdést járta körül az OpenRegioCulture Interreg Europe projekt debreceni workshopja, ahol szakemberek és érintettek közösen keresték a befogadóbb kulturális szolgáltatások lehetőségeit.

Hogyan válhat a kultúra mindenki számára elérhetővé – nemcsak formálisan, hanem a valóságban is? Milyen módszerek segítenek abban, hogy a kulturális terek, programok és kezdeményezések valóban nyitottak és elérhetők legyenek minden érintett számára?

 

Az OpenRegioCulture projekt közös értékalkotás szakértői munkaülése

 

Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Interreg Europe Program, illetve a Magyarország társfinanszírozásával megvalósuló OpenRegioCulture nemzetközi projekt, amelynek keretében egy hiánypótló, az érintettek széles körét sikeresen megszólító szakértői workshop került megrendezésre 2025. szeptember 30-án Debrecenben, egy fontos és aktuális kérdéskört állítva a középpontba: a kultúrához való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtését.

 

Az OpenRegioCulture projekt közös értékalkotás szakértői munkaülése - Dr. Horváth Péter előadása

 

A workshop – mely egyben a megyei szakértői csoport harmadik ülését is magában foglalta – az együttalkotás (co-creation) módszertana segítségével tárta fel, hogy a kulturális szereplők, intézmények, szakemberek és az érintettek hogyan alakítsák ki közösen azokat a megoldásokat, amelyek mindenki számára elérhetővé teszik a kulturális szolgáltatásokat.

 

Az OpenRegioCulture projekt közös értékalkotás szakértői munkaülése - hajdú-bihari szakemberek

 

A résztvevők egy interaktív műhelymunka keretében ismerkedhettek meg a módszer gyakorlati alkalmazásával, külső szakértők vezetésével, közösen megfogalmazva a projekt keretében tervezett szakmai tréningek, készségfejlesztő rendezvények és kiadványok tartalmát és kereteit.

 

Az OpenRegioCulture projekt közös értékalkotás szakértői munkaülése

 

A rendezvény során bemutatásra kerültek az OpenRegioCulture projekt idei tanulmányútjainak (Debrecen, Nagybánya, Frankfurt) tapasztalatai is, így gyakorlati példákon keresztül sikerült megmutatni, hogyan lehet valódi párbeszéden és együttműködésen alapuló kulturális projekteket tervezni, hogyan segítheti az együttalkotás, a közös értékteremtés a fogyatékossággal élők, a sajátos igényű csoportok tényleges bevonását a kulturális életbe.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

Frankfurtban folytatódott az OpenRegioCulture projekt jó gyakorlatainak megismerése

Az OpenRegioCulture projekt 4. Irányító Bizottsági Ülésére és 4. tanulmányútjára a németországi Frankfurt városában került sor 2025. szeptember 03-05. között.

A tanulmányút első állomásaként a frankfurti Künstler*innenhaus Mousonturm intézményébe nyílt lehetőség betekinteni. A kulturális központ az 1988-as alapítása óta jelentős nemzetközi elismertségre tett szert a kortárs művészeti produkciók és a társadalmilag érzékeny programok terén. A hajdani szappangyárból átalakított intézményben próbatermek, stúdiók és művészlakások is helyet kaptak, így teljes körű infrastrukturális hátteret biztosítanak az alkotói folyamatokhoz.

Külön figyelmet érdemel az intézmény példaértékű inkluzív szemlélete, amely nem csupán a fizikai akadálymentesítésben nyilvánul meg (pl. vakvezető kutyák fogadása, akadálymentes mosdók, korai beengedés lehetősége), hanem abban is, hogy a munkatársi körben fogyatékkal élő személyek is megtalálhatók. A látogatás során bemutatásra került egy próbaterem is, ahol a lépések hangja felerősítve segíti a gyengénlátókat, valamint olyan színházi megoldásokat is megismerhettek a résztvevők, amelyek révén a térérzékelés látás nélkül is biztosított.

A második nap első programpontjaként a Dialogmuseum került látogatásra, amely 2005 óta működik Frankfurton belül. A múzeum célja, hogy a fogyatékossággal élők helyzetére érzékenyítse a társadalmat, és interaktív élményeken keresztül segítse a megértést. A legismertebb program, a „Dialogue in the Dark” sötétben zajlik, ahol vak vagy gyengénlátó tárlatvezetők kísérik a látogatókat. A teljes sötétségben való tájékozódás során – például egy piacon, moziban vagy kávézóban – a résztvevők megtapasztalhatják a látás hiányának mindennapi hatásait.

A tárlatvezetők saját tapasztalataik alapján osztottak meg gyakorlati példákat, például mobilalkalmazásokra vonatkozóan, amelyek audio guide segítségével teszik élvezhetővé a filmeket. A múzeum emellett születésnapi programokat, iskolai workshopokat és vállalati tréningeket is kínál. A soknyelvűség révén a programok széles közönség számára hozzáférhetők, ami tovább erősíti a társadalmi részvétel elvét.

A program következő állomásai Wiesbaden városában valósultak meg, ahol négy különböző jó gyakorlat bemutatására került sor párhuzamosan.

A Freudenberg Kastély interaktív tanuló- és élménytérként működik 1994 óta. Az állandó kiállítás – „Tapasztalatok mezeje” – több mint 100 állomással fejleszti az érzékelést és gondolkodást. Kiemelkedő elem a teljes sötétségben zajló étkezés és a mezítlábas erdei séta, amelyek nemcsak szórakoztatóak, de szemléletformálók is.

A sam – Stadtmuseum am Markt az inkluzív múzeumi gyakorlat egyik példaértékű helyszíne. A történelmi kiállítás taktilis jelzésekkel, kézzel tapintható tárgymásolatokkal és audio guide-okkal támogatja a látogatók tájékozódását. A kiállítási szövegek többnyelvűsége is előkészület alatt áll. A helyi középiskolások bevonása az audiokommentárok készítésébe költséghatékony és közösségépítő megoldásként szolgál.

A Kunsthaus Wiesbaden különleges helyet foglal el a kortárs művészet közvetítésében. Egyedülálló szolgáltatása, hogy a gyűjtemény darabjait – festményeket, grafikákat, szobrokat – a látogatók díj ellenében kikölcsönözhetik. A látogatás során külön kiemelést kapott egy látássérült tárlatvezető szerepvállalása, aki látó és nem látó közönség számára is tartott vezetést, így példát mutatva az esélyegyenlőség és aktív részvétel lehetőségére.

A legújabb intézmény, a Reinhard Ernst Múzeum, 2024 nyarán nyílt meg. A modern épület Fumihiko Maki japán építész tervei alapján készült. A kiállítás középpontjában a német, amerikai és japán absztrakt művészet áll. A múzeum teljes mértékben akadálymentesített, és rendszeresen kínál ingyenes belépést hátrányos helyzetű csoportoknak is. Kommunikációja tudatosan épít közösségi médiára, hogy a kortárs művészet széles körben ismertté váljon.

A wiesbadeni nap zárásaként a régió kulturális képviselői és projektpartnerei részvételével közös esemény zajlott a Freudenberg Kastélyban. Itt bemutatásra került a régió kulturális stratégiája, az OpenRegioCulture projekt keretein belül megvalósuló akadálymentesítési intézkedések, valamint egy különleges táncelőadásra is sor került. A produkciót audio guide kísérte, amely vak és gyengénlátó nézők számára is értelmezhetővé tette a látványt. Az élő narrációt a produkcióba bevont gyengénlátó munkatársak készítették.

Az utolsó nap délelőttjén a Haus der Region adott helyet a projekt Irányító Bizottság ülésének, ahol a 3. szemeszter teljesítése, valamint a következő időszak feladatai kerültek áttekintésre. A kommunikációs tevékenységekért felelős partner – Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata – beszámolt az előrehaladásról, és ismertetésre került a következő workshophoz készülő módszertan.

A kapacitásépítő műhely keretében egy látássérült lengyel előadó tartott rendkívül informatív és gyakorlatias előadást. A bemutató során kiemelésre került, hogyan lehet egy weboldalt akadálymentessé tenni, valamint arra is rávilágított, hogy a szándékos hozzáférhetőségtervezés elengedhetetlen a digitális befogadás érdekében.

A tanulmányút végén workshop keretében került sor a látogatott jó gyakorlatok értékelésére. Csoportos forgó módszer segítségével minden résztvevő visszajelzést adott az egyes intézmények programjairól, és konkrét javaslatokat is megfogalmazott. A jó gyakorlatokat bemutató intézmények képviselőinek jelenléte tovább erősítette az eszmecserét.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

Új tematikus útmutatások az okosfalvakért – elkészültek a More than a village projekt szakmai kiadványai

Három új okos falu eszköz segíti a vidékfejlesztést, az okosfalvak erősítését

Örömmel mutatjuk be a More than a village projekt keretében kidolgozott három innovatív eszközt, amelyek a vidéki közösségek fenntartható fejlődését és ellenálló képességét támogatják:

📌 Smart Village Business Support Tool – Üzleti támogatási eszköz okos falvak számára
Lépésről lépésre végigvezető útmutató a vállalkozásfejlesztés, digitalizáció és közösségi ellenálló képesség erősítésére. A lengyelországi és magyarországi mintaprojektek tapasztalataira épülve segít az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és KKV-knak személyre szabott üzleti támogató rendszerek kialakításában – különös tekintettel a fiatal vállalkozókra és az idősebb korosztály gazdasági aktivitásának növelésére.

📌 Smart Tourism Village Tool – Okos turizmus eszköz
Az olaszországi Liguriában megvalósított mintaprojektek alapján készült eszköz gyakorlati útmutatót nyújt a versenyképes és fenntartható vidéki turizmus fejlesztéséhez. Jó gyakorlatokat mutat be az új látogatói csoportok megszólítására, a digitális kompetenciák fejlesztésére és a helyi közösség bevonásának növelésére.

📌 Agri-Food Smart Village Tool – Okos mezőgazdasági- és élelmiszeripari eszköz
A szlovéniai és horvátországi mintaprojektek tanulságait összegző eszköz támogatja a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat. Gyakorlati útmutatókat, kipróbált módszereket és sablonokat kínál az innováció ösztönzésére, a helyi ellátási láncok megerősítésére és egy ellenálló, vidéki agrár-élelmiszer rendszer kialakítására.

🛠️ Mindhárom eszköz kipróbált módszereket, bevált gyakorlatokat és könnyen alkalmazható sablonokat kínál, hogy segítse a vidéki közösségeket olyan kihívások kezelésében, mint az elvándorló fiatalok, az elöregedő lakosság és az alacsony digitális készségek – miközben élénk, versenyképes és fenntartható helyi gazdaságokat építenek.

✍️ Az eszközöket az Institute for Development and International Relations (IRMO) dolgozta ki, a More than a village projekt összes partnerének közreműködésével.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

Sikerrel zárult a hajdú-bihari mintaprojekt a More than a village projekt keretében

Digitális biztonság vidéken – sikerrel zárult a More than a Village mintaprojekt.

„Unokázós” hívások, hamis rendőrségi idézések, romantikus csalások – a digitális világ kockázatai egyre többeket érintenek. Éppen ezért indult el a „More than a Village” (MTAV) mintaprojekt, amely három Hajdú-Bihar vármegyei településen – Ebesen, Bojton és Nádudvaron – szervezett gyakorlatorientált képzéseket, különösen az 55 év felettiek és a kisvállalkozók számára.

 

A résztvevők a hétköznapokban is előforduló online visszaélésekről hallhattak: hogyan működnek a rokonok nevében érkező telefonhívások, mire kell figyelni a hamis banki SMS-eknél, telefonos átveréseknél, vagy hogy miként próbálnak meg pénzt kicsalni a csomagküldő szolgáltatók nevében. A cél egyszerű, de fontos: tudják felismerni a gyanús jeleket, és ne váljanak áldozattá.

A projekt nem állt meg az élő képzéseknél. Elkészült a hbmo.hu oldalon a Silver Economy Platform, más néven a Szenior Pont – egy online alportál, amely a digitális világban való eligazodást segíti, főként az 55 év feletti vidéki lakosság és a kisvállalkozók számára.

A portál különböző tartalmi egységei közérthető formában mutatják be a digitális alapokat: az oktatási modulban rövid videók és nyomtatható segédanyagok segítenek az okostelefon-használat, az e-ügyintézés, a közösségi média vagy az internetbank világában. Külön almodul szól a vállalkozóknak, többek között e-kereskedelmi lehetőségekkel, digitális marketing eszközökkel és gyakran használt számviteli programokkal.

Az oldalon elérhető egy digitális önértékelő kérdőív, amely segít felmérni, hol tart az érdeklődő a digitális kompetenciák terén, és személyre szabott visszajelzést is ad. Az eligazodást pedig egy chatbot teszi könnyebbé, amely útba igazít az alportálon, bemutatja a főbb modulokat, és válaszol az alapvető kérdésekre. További tartalmi egységek – például a Hajdú-Bihar vármegyei vállalkozók piactere, vagy a közösségi hálózatépítést segítő felület – szintén elérhetők, és a tájékozódást, kapcsolatépítést támogatják.

A kezdeményezés jól mutatja: a digitális világba való bekapcsolódás nem kor vagy lakóhely kérdése. Megfelelő segítséggel, jó példákkal és elérhető tudásanyaggal mindenki számára nyitott a lehetőség.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

A lengyel partner szervezésében Gdanskban folytatódott a WEEEWaste projekt nemzetközi tapasztalatcseréje

A projekt partnerek 2025. május 14-15-én nemzetközi tanulmányúton vettek részt Gdańsk városában. A kétnapos program során a résztvevők megismerkedhettek Lengyelország egyik legfejlettebb körforgásos hulladékgazdálkodási rendszerével, valamint több kiemelkedő jó gyakorlattal, amelyek adaptálhatók más városok és régiók számára is.

A gdanski Városházán tartott megnyitón a projekt aktuális állásáról hallhattak a résztvevők. Ezt követték a részletes prezentációk, többek között a holland tanácsadó partner, a Hanze Egyetem által fejlesztett „Körforgásos Gyakorlatok értékelési Eszköze/Circular Practices Evaluation Tool (CPET)” gyakorlati bemutatása. Az eszköz egy 7 lépéses módszertan, amely segíti a jó gyakorlatok értékelését az R-létra elvei mentén. A résztvevők kiscsoportos munkában próbálták ki az értékelő rendszert, és visszajelzéseket is adtak annak továbbfejlesztéséhez.

A workshop után Gdańsk önkormányzatának elektronikai és elektromos hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységéről hangzottak el előadások.

A város számos lehetőséget kínál a lakosság számára e-hulladék leadására: piros színű gyűjtőkonténerek, bolti visszavétel új termék vásárlásakor, háztól történő elszállítás (OZON B), valamint két hulladékudvar (PSZOK) is rendelkezésre áll. Az OZON A program keretében mobil egységek járják a várost, hogy begyűjtsék a veszélyes hulladékokat – beleértve a WEEE-t is. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a lakosság edukációjára is: az iskolai programok már a fiatalokat is bevonják a fenntartható hulladékkezelési szemléletbe. A szemléletformálás részét képezik a kukákra ragasztott figyelemfelhívó matricák is, melyek a helytelen szelektálásra adnak közvetlen visszajelzést. A „Clean City Gdańsk” nevű mobilalkalmazás naprakész információkat nyújt arról, hogy mikor, mit és hol lehet szelektíven gyűjteni, illetve hol vannak gyűjtőpontok. Emellett fesztiválokon és utcai kampányokon keresztül népszerűsítik az újrahasználatot és a körforgásos gazdaság fontosságát. A következő lépés a „Gdańsk Restore” központ létrehozása, amely lehetőséget biztosít elektronikai eszközök és háztartási gépek javítására, újrahasznosítási workshopokra, valamint közösségi tanulásra.

Ezt követően az olasz és cseh partnerek szintén bemutatták szakpolitikai céljaikat:

  • Campobasso városa beltéri WEEE-gyűjtőpontokat hozna létre, okosgyűjtő állomásokat telepítene és oktatási kampányokat indítana.
  • Csehország új hulladéktörvényei támogatják az újrahasználati központok, PSZOK-ok és Waste-to-Energy létesítmények fejlesztését.

Visszatérve a jó gyakorlatokra, az alábbi megoldások kerültek részletes bemutatásra:

  • A GUK mobil e-hulladék gyűjtőrendszere, amely 2024-ben 172,91 tonna hulladékot gyűjtött össze.
  • A Zakład Utylizacyjny (ZUT) két hulladékudvara (Szadółki és Rudniki), ahol a lakosok díjmentesen adhatják le különféle hulladékaikat.
  • Az ElektroEko, amely eddig 1,5 millió tonna e-hulladékot gyűjtött, valamint edukációs programja több mint 10 millió lengyelt ért el.
  • A szlovén OKP Rogaška Slatina „háztól házig” gyűjtési rendszerével és újrahasznosító központjaival mutatott be innovatív megoldásokat.

A nap zárásaként a partnerek meglátogattak egy „piros hulladéktárolót”, amely már az Interreg Europe által is elfogadott jó gyakorlat (Red Waste Containers). Ezek a tárolók kényelmes és biztonságos módot kínálnak a lakosok számára a nem működő elektromos és elektronikus berendezések elhelyezésére, amelyeket aztán elszállítanak a feldolgozó üzemekbe újrahasznosításra. A rendszer számos előnyt hangsúlyoz, beleértve az ingyenes elszállítást, a lakosok számára kényelmes elhelyezést, az optimalizált logisztikát, a feltűnő piros színt, amely felhívja a figyelmet, valamint a városok egyedi igényeihez igazított világos és egyszerű üzeneteket. A tárolók nagyon nehezek és biztonságosak, vastag horganyzott acéllemezből készülnek, alsó ürítőrendszerrel vannak ellátva, és úgy tervezték őket, hogy megakadályozzák a jogosulatlan hozzáférést vagy a hulladék eltávolítását.

A következő napon az Irányító Bizottsági ülést követően folytatódott a szakmai program. Elsőként a résztvevők meglátogatták a Rudniki telephelyet, ahol nyomon követhették a lakossági hulladék leadásának, válogatásának és feldolgozásának teljes folyamatát. A telephelyet a Zakład Utylizacyjny (ZUT) vállalat üzemelteti. A korábban elhangzott információk mellett megtekintésre került, hogyan szállítják be a lakosok a hulladékokat, miket lehet elvinni a telephelyre és hogyan is zajlik a szétválogatás. Fontos információként kiemelték, hogy a városban fizetnek a hulladékszállításért, mint a legtöbb helyen, de ezért cserébe a Gdanskban élők használhatják az általuk üzemeltetett két telephelyet is. Különböző veszélyes hulladékot, elektronikai hulladékot, szelektív hulladékot, építési hulladékot lehet leadni. A beszállított hulladékot különválogatják, lemérik és regisztrálják. Ezt követően kerülnek bele a kijelölt konténerekbe, majd elszállítják őket a központba, ahol feldolgozzák.

 

 

A tanulmányút zárása a Hevelianum interaktív tudományos központba tett látogatás volt, amely kiváló példája annak, hogyan kapcsolható össze a tudományos ismeretterjesztés, a környezettudatosság és a városi zöldfelületek megőrzése. A Hevelianum egy interaktív tudományos és kulturális központ Gdańsk szívében, a történelmi Gradowa-dombon, amely több mint 20 hektáros zöldterületen terül el. A 19. századi katonai erőd épületeiben kialakított létesítmény célja, hogy ötvözze a tudományos ismeretterjesztést, a történelmi örökség megőrzését és a szabadidős tevékenységeket. A központ számos interaktív kiállítást kínál, mint például a „Dookoła Świata” (Körbe a világon), amely hét kontinens kultúráját és természeti jelenségeit mutatja be több mint 90 interaktív állomáson keresztül. A „Z Energią!” (Energiával!) kiállítás az energia különböző formáit és azok átalakulását szemlélteti, míg a „Łamigłówka” (Fejtörő) a matematika világába vezeti be a látogatókat. A Hevelianum külön figyelmet fordít a fiatalabb korosztályra is. A „Kreatywny Plac Zabaw” (Kreatív játszótér) és az oktatók által vezetett műhelyek lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek, hogy játékos formában ismerkedjenek meg a tudomány alapjaival. A Hevelianum emellett helyszínt biztosít különféle rendezvényeknek, mint például a Fahrenheit Tudományos Piknik, amely a tudomány népszerűsítését szolgálja interaktív bemutatókkal és workshopokkal.

 

A következő nemzetközi találkozó házigazdája Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata lesz 2025 októberében.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

Helyi ízek, új lehetőségek: lezárult a „slow food” turizmust támogató SReST mintaprojekt

A nemrég zárult hajdú-bihari mintaprojekt középpontjában a hagyományos tudás és a fenntartható vidéki életforma állt, a „slow food” szemlélet gyakorlati oldalának bemutatásával. A Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata által megvalósított program olyan irányokat jelölt ki, amelyek segítenek a helyi közösségeknek, kiemelten a munkanélküli vagy közfoglalkoztatott lakosoknak bekapcsolódni a vidéki turizmusba és a kisléptékű gazdálkodásba, különös tekintettel a helyi értékekre.

 

 

Három helyszínen zajlottak tematikus, élményalapú foglalkozások: az ebesi Szender Kertben, Hortobágyon és a hajdúnánási Kendereskertben. A résztvevők tapasztalt helyi szakemberektől tanulták a vegyszermentes növénytermesztés alapjait, a hagyományos háztáji gazdálkodás módszereit, valamint az őshonos állatfajták – például a szürkemarha és a rackajuh – tartását. Kiemelt téma volt a pásztorkodás története és a táji örökség megőrzése is.

 

Szender Kert – Pillanatképek

 

Hortobágy – Pillanatképek

 

Kendereskert – Pillanatképek

 

A gyakorlati képzésekben az ételek készítése is hangsúlyt kapott: közösen főztek slambucot és gulyáslevest, miközben megismerték a helyi alapanyagok felhasználási lehetőségeit és a régió gasztronómiai örökségét. A „slow food” szellemisége, vagyis a minőségi helyi élelmiszer és a közösségi élmény előtérbe állítása végig jelen volt.

Az önkormányzat célja, hogy a megszerzett tapasztalatokra építve támogassa egy hajdú-bihari „slow food” (lassú, a helyi élelmiszerkultúrát középpontba helyező étkezés) hálózat kialakulását. A projekt példázza: a hagyományos vidéki tudás kortárs szemlélettel nemcsak megőrizhető, hanem új formában hasznosítható is. Az étel nem pusztán táplálék, hanem kulturális örökség, közösségi élmény és helyi erőforrás.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

Horvátország adott otthont az SReST projekt soron következő tanulmányútjának

A Krk-sziget vibráló és inspiráló hátteret biztosított a 2025. május 26-30. között Malinskában, a horvát partner által megrendezett SReST partnertalálkozónak. Az esemény lehetőséget teremtett a projektpartnerek, társult stratégiai partnerek és helyi szereplők számára, hogy élénk és tartalmas eszmecserét folytassanak a projekt sikeres megvalósítását érintő ötletekről, gyakorlati tapasztalatokról és kulturális-kulináris élményekről.

A kétnapos rendezvényt Dubašnica Községi Közössége szervezte. A találkozó alkalmat adott a projekt eddigi előrehaladásának áttekintésére, valamint a térségek közötti együttműködés elmélyítésére. A fenntartható, befogadó és helyi gyökereken alapuló gasztroturizmus előmozdítására helyezve a hangsúlyt, a találkozó tökéletesen illeszkedett a sziget juhtenyésztési, sajtkészítési és közösségi mezőgazdasági hagyományaihoz.

SReSprojekt partnerek csoportképe

Regionális identitások erősítése közös tudáson keresztül

A program egy partneri megbeszéléssel és régiós bemutatkozásokkal indult, ahol minden partner bemutatta, hogyan alkalmazza a társadalmilag felelős és „slow food” szemléletet saját helyi környezetében. A résztvevők érzékszervi élményen keresztül is kapcsolódhattak a hagyományos gasztronómiához egy „presnac” (helyi túrós sütemény) készítő workshop keretében. Kiemelkedő esemény volt a Szinergia Műhely, ahol az Interreg program keretében megvalósuló kapcsolódó projektek – GreenTex, Culinary Trail és FoRESisT – partnerei is részt vettek, hogy közösen tárják fel az együttműködési lehetőségeket. Ezek a megbeszélések megalapozták a jövőbeni közös tevékenységeket, amelyek erősíthetik az egyes kezdeményezések hatását és a célcsoportok hatékony elérését.

SReST projekt partnerek kerekasztal beszélgetése a párhuzamosan futó Interreg Duna projektek szinergiái kapcsán

Az ezt követő kerekasztal beszélgetés a SReST „slow food” tananyagának bevezetésére fókuszált a helyi mintaprojekt keretében, előrevetítve, hogyan képes a képzés a helyi szereplőket megerősíteni és erősíteni a fenntarthatóságot. A beszélgetést a partnerrégiók tapasztalatai gazdagították.

SReST projekt partnerek kerekasztal beszélgetése

Helyi kultúrával átszőtt találkozó

A hivatalos programon túl a partnerek aktív részesei voltak a Sensa Sajtfesztiválnak, mely az egész szigeten átívelő, a helyi ízek és hagyományok ünnepe. Az SReST képviselői külön standon mutatták be tevékenységeiket. A Porat városán keresztül vezetett séta és a különféle tevékenységek számos újabb jó gyakorlatokat ismertettek meg a résztvevőkkel, valamint új ötleteket adtak a hiteles gasztroturizmus népszerűsítéséhez – mindezt a helyi hagyományok támogatásával és megőrzésével egybekötve.

SReST projekt találkozó Krk helyi sajtfesztivál gasztrorendezvény

Előretekintés

A projekt következő szakaszában a partnerek tovább finomítják helyi mintaprojektjeiket, további tapasztalatokat cserélnek, és közösen próbálnak hatékonyabb megoldásokat kidolgozni a környezeti felelősségvállalás és a társadalmi-gazdasági befogadás összekapcsolására.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

Inkluzív kultúra a gyakorlatban: Máramaros megye fogadta az OpenRegioCulture projekt partnereit

Inkluzív kultúra a gyakorlatban: Máramaros megye fogadta az OpenRegioCulture projekt partnereit

2025. június 25-26. között a román partner szervezésében valósult meg az OpenRegioCulture projekt második nemzetközi rendezvénye Nagybányán. Hajdú-Bihar képviseletében az önkormányzat szakemberein kívül a vármegyei szakértői csoport néhány tagja is részt vett a tanulmányúton, saját tapasztalataik megosztásával segítve a rendezvény sikerét.

 

Az első napon a Máramaros Megyei Tanács szakembere általános bemutatást tartott a megyéről, valamint Máramaros szerepéről a kulturális hozzáférhetőség előmozdításában és fejlesztésében saját intézkedésein és az intézményeknek és szervezeteknek nyújtott támogatásokon keresztül.

Ezt követte a rendezvény első munkaülése, melynek célja a partneri tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztása volt. A lengyel partnerek, a projektvezető Malopolska régió és a krakkói Malopolska Kulturális Intézet képviselői jó gyakorlatainak bemutatásai során kiemelték a hozzáférhetőséggel kapcsolatos koherens jogszabályi megközelítés szükségességét, az empatikus kultúra fontosságát, valamint a hozzáférhetőségi koordinátorok működőképes hálózatainak kiépítését.

Máramarosból az alábbi jó gyakorlatok kerültek bemutatásra, majd helyszíni megismerésre:

  • Petre Dulfu Megyei Könyvtár, Nagybánya – Speciális igényű emberek számára adaptált kezdeményezések és szolgáltatások, különös tekintettel a Daisy-eszközökre, amelyek hangos vagy digitális szövegformátumú anyagok olvasását segítik a látássérültek számára; időseknek szóló tanfolyamok; meseszőnyegek, amelyek a verbális és vizuális kommunikáció ötvözésével segítik leküzdeni a nyelvi akadályokat.
  • Máramarosi Néprajzi és Népművészeti Múzeum – A falumúzeum hozzáférhetővé tétele mindenki számára, különféle igényű emberekhez igazított tevékenységekkel; helyi partnerekkel és kézművesekkel – köztük fogyatékossággal élőkkel – közös műhelymunkák révén alkalmazott innovatív kommunikációs módszerek, amelyek a közösségi hovatartozás érzését erősítik.

A partnerek a következő jó gyakorlatokat mutatták be:

  • Hajdú-Bihar: tematikus múzeumi foglalkozások különféle igényű csoportok számára, érzékenyítő képzések, értelmi sérült személyek által vezetett tematikus túrák, tapintható kiállítások.
  • Sterea Ellada Régió (GR): a helyi hatóságok bevonása a fogyatékossággal élőknek szánt rendezvényekbe.
  • Korzika (FR): mobil oktatási csomagok múzeumi gyűjteményekhez való hozzáféréshez iskolai és múzeumi foglalkozásokhoz, gyermekek, mozgáskorlátozottak és látássérültek számára; könyvtári tevékenységek szervezése autista óvodásoknak, az osztálytermen kívüli, igényeikhez igazított környezetben, a magabiztosság és viselkedés fejlesztése érdekében.
  • Riga Tervezési Régió (LV): civil szervezetek által végzett részvételi ellenőrzések a hozzáférhető helyszíneken.
  • Frankfurt Rhein-Main Kulturális Régió (DE): a „Dialógus Múzeum” innovatív koncepciója, ahol látogatói csoportokat vak vagy gyengénlátó szakértők vezetnek végig sötétben kialakított tematikus termeken; a kulturális hozzáférés pénzügyi vonatkozásai; a könyvtári hozzáférés javítására tett javaslatok, például tapintható hangoskönyv-nyilvántartás, podcast-előfizetések, hangos újságok.

A partneri bemutatók után helyszíni látogatásokra került sor.

  • Petre Dulfu Megyei Könyvtár – A látogatás során a könyvtár közösségi terei és programkínálata került bemutatásra. Az épület akadálymentesítése mellett, külön hangsúlyt fektetnek, hogy az olvasás öröme mindenki számára elérhető legyen. Az intézmény a látássérült személyeknek Victor Reader Classic készülékkel is rendelkezik, mely mellé 40 darab Daisy könyvet (DVD-ét) is beszereztek. Ezek az olvasó eszközök hasonlóak az MP3-CD lejátszókhoz, de számos navigációs funkciót kínál a hangoskönyvön belül, amelyeket más eszközök nem tudnak, mint ugrás egyik oldalról a másikra, vagy egyik fejezetről a másikra, változó olvasási sebesség, visszatérés egy adott bekezdésre stb. A könyvtár mindemellett azokra a látássérültekre is gondol, akik nem érzik olyan otthonosan magukat a technikai eszközök világában. Így számukra több Braille írásos kötet is elérhető, melynek kínálatát 192 könyvvel növelték 2021-ben. A könyvtárlátogatás során részt vehettek a partnerek egy mesefoglalkozáson is, ahol “A három kismalac és a farkas” című közkedvelt mese patchwork meseszőnyegen történő előadását tekintették meg, interaktív módon, bábok segítségével. Ez az előadási forma nagyon gyakori a Petre Dulfu könyvtárban, mely nemcsak a kicsiknek szól. A mesemondó a korosztályi sajátosságokat figyelembe véve választja ki a történetet és vonja be egyben a közönséget is. Az intézmény mindemellett 2024-ben egy olyan programot valósított meg, ahol a Harry Potter varázslatos világán keresztül multiszenzoros élményben, mindemellett érzékenyítésben vehettek részt a látogatók.  A gyerekek több szobából álló labirintusba érkeztek, ahol minden szoba más érzékszervet tesztelt, így még több ingerre hatott a foglalkozás. A látogatás során egy kisebb kiállítás is megtekintésre került, melyet értelmi akadályozottsággal élő gyerekek alkottak. A munkák mellett kézzel készült ékszereket is készítettek. A könyvtár számára fontos az élethosszig tartó tanulás is, így a senior korosztálynak kis létszámban angol nyelvoktatást is biztosítanak.

 

 

  • Nagybányai Csillagászati Tudományok Múzeuma – A könyvtár után a Csillagászati Tudományok Múzeuma következett, mely fontos kulturális-tudományos, oktatási és turisztikai látványosság is egyben. A résztvevők egy olyan multiszenzoros kiállítást tekintettek meg, mely több irányból igyekszik a gyengén látó embereknek is élményt nyújtani. A kiállítás minden egyes vizuális eleméhez fülhallgató is társul, melynek megtalálása érdekében a térben, kézzel tapintható kitüremkedő elem nyújt segítséget. Ez jelzi a látogató számára hol van a következő megálló. Ezen kívül kettő nagyméretű taktilis játék is elérhető a látogatóknak, mely a megértést, érzékelést és az érzékenyítést is segítik. Szemfedővel egy forgó székre kellett helyet foglalni, mely nem volt fix, így adott ugyan önállóság érzést is, de becsukott szemmel akár instabilitást is. A fej felé egy búra került, ahol a csillagképek pontjai jelentek meg, melyet ujjbegyekkel lehetett kitapintani, felfedezni. A kiállítás tematikájához szorosan kapcsolódó több taktilis, kézbevehető golyó is készült, melyekből kitüremkedő pontok a csillagképeket szimbolizálja. Ezt követően a planetárium azon részén folytatódott a látogatás, ahol egy virtuális utazásban vettek részt a partnerek a kozmosz szimulátornak köszönhetően.

 

 

  • A Victor Gorduza Megyei Ásványtani Múzeum Románia egyik legfontosabb természettudományi múzeuma, és Európa legnagyobb regionális ásványtani múzeuma. 50 éves működése során az intézmény gyűjteménye 21 000 mintára nőtte ki magát, mely négy főkategóriába csoportosul: ásványok, fosszíliák, kőzetek és ércek. Igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy minden látogató számára elérhetővé tegyék a múzeumuk által kínált kulturális élményt. Ennek érdekében számos törekvést valósított meg az intézmény a fogyatékkal élők számára, mely mind a fizikai, úgy az információs akadálymentesítésre is irányul. Például weboldalukon virtuális túrát kínálnak az állandó kiállításukban. Ennek köszönhetően olyan személyekhez is eljuthat ez az élmény, akik fizikai korlátok, távolság vagy egyéb akadályok miatt nem tudják személyesen megtekinteni a kiállítást. Mindemellett a virtuális túra nemcsak befogadó eszközként szolgál, hanem értékes oktatási forrásként is, segítve a szélesebb közönséget abban, hogy megismerkedjenek a múzeum egyedülálló ásványtani gyűjteményével. A múzeum szoros kapcsolatot ápol a Román Vakok Szövetségének nagybányai szervezetével és a Román Siketek Országos Szövetségének helyi szervezetével is. Az együttműködésük során igyekeznek a látássérült látogatók számára még jobban hozzáférhetőbbé tenni a tárlatokat, illetve jelnyelvi tolmácsolást is biztosítani igény esetén. A múzeumban 2017-ben Egyedi érzékszervi érzékelések – A kristályok varázsa címmel nyílt időszaki kiállítás, ahol Braille-írásos információkkal, hangalapú magyarázatokkal próbálták segíteni a látássérült látogatókat. Illetve a Fehér Bot Napja (2017) alkalmából a múzeum egy szabadtéri programot szervezett, ahol a látássérült embereknek segítettek az ásványminták terepen történő gyűjtésében. A múzeum hosszú távon elkötelezett a hozzáférhetőség és a befogadás iránti erőfeszítéseinek elmélyítése iránt, így a jövőben is fontosnak tartja az együttműködést a fogyatékkal élőket és különleges igényű személyeket képviselő szervezetekkel. A bemutató után lehetőség nyílt körbejárni a múzeum kiállító tereit, megismerni a kiállításokat és az épületet, külön figyelmet szentelve az akadálymentesített törekvésekre. Az időszaki kiállításban interaktív módon is igyekezett a múzeum az ásványokat a látássérültek számára is elérhetővé tenni. Egy adott fal mentén, a vitrinek előtt olyan berendezés volt beépítve, mely több érzékszervre hatva segíti a tudás átadást és a megértést. A vitrinben elhelyezett ásványok az asztalon tapintható formában is ki voltak állítva. Ez a megvalósítás egyszerre több látogató igényét is kielégíti. Mint például a gyermekek kíváncsiságát, akik imádnak mindent megfogni, megérinteni, illetve életkortól függetlenül mindenkinek nagy élményt nyújthat. Mindemellett az ásványokat bemutató hanganyag angolul, románul és magyarul is fülhallgatón keresztül elérhető, így a külföldieket is megszólítja. A posztamensek mellett van elég hely, hogy a kerekesszékes látogatók is nyugodt körülmények között közlekedhessenek a térben. A látássérültek számára pedig a koordinációt segítő fekete szalag nyújt biztonságérzetet a tájékozódásban és vezeti el őket a következő ásványhoz.

 

 

  • A Máramaros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeum részeként a Nagybányai Falumúzeum egy közművelődési intézmény, amely a Máramaros Megyei Tanács felügyelete alatt áll. Célja a kulturális örökség megőrzése és a népszerűsítése, egy olyan öröksége, amelynek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie. Az 1984 létrejött nagybányai Szabadtéri Falumúzeum Máramaros megye négy néprajzi régióját mutatja be. Öröksége 65 népi épület, melyek a 17. és 20. század közöttre tehető. A múzeum létfontosságú szerepet játszik a társadalmi befogadás előmozdításában is, a sokszínűség elfogadásában és a fogyatékkal élők és a különleges igényűek befogadásával. A falumúzeum célja, hogy befogadó szabadtéri múzeum legyen. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében már több megmozdulással, szolgáltatással és programkínálattal próbál nyitni mindenki felé. Ezek közül párat kiemelve: tapintáson alapuló élmény a látássérültek számára, adaptív túrák, csökkentett finommotoros készséggel, figyelemhiányos vagy egyéb speciális igényekkel küzdő látogatók számára testreszabott élmények, az idősek és mozgásukban korlátozottak számára több helyen elhelyezett pihenőpadok, befogadó hagyományos kézműves műhelyek mindenki számára, amin idősek és mozgáskorlátozottak is részt vesznek stb. Mindemellett a falumúzeum néhány programját – a hagyományos zenétől és tánctól a kézműves bemutatókig – speciálisan átalakította úgy, hogy az érzékszervi, kognitív vagy érzelmi kihívásokkal küzdő látogatók is élvezhessék azokat. Ezenkívül kézművesek által vezetett workshopokat is szerveznek, ahol közvetlenül a különféle speciális igényű gyerekekkel is foglalkoznak – legyenek azok fizikai, intellektuális vagy érzelmi. A múzeum weboldala is akadálymentesített, biztosítva ezáltal, hogy az információk megfelelő formában elérhető legyen a valamilyen speciális igénnyel élő látogatók számára is. Ezek közül párat kiemelve: átlátható struktúra, olvasható betűtípusok és kompatibilitás a képernyőolvasókkal, virtuális múzeumi túrák mozgáskorlátozottak számára stb. A múzeum könnyen érthető jelzéseket és tájékoztató anyagokat is biztosít mindenki, illetve a helyszínen megtalálható QR kódok segítségével pedig még több információhoz és tudáshoz jut a látogató. Szociális segítő egyesületekkel és inkluzív oktatási intézményekkel is együttműködik a falumúzeum annak érdekében, hogy elősegítsék a csoportos látogatásokat és inkluzív workshopokat szervezzenek a rendezvények alatt. Ezek a partnerségek segítenek olyan teret teremteni, ahol mindenki biztonságban és befogadottnak érzi magát – nemcsak nézőként, hanem az élő hagyományok aktív résztvevőjeként is. A múzeumnak több jövőbeli terve van. Ebben az évben fő céloknak tűzte ki, hogy javítsák az információkhoz való hozzáférést a következő fejlesztésekkel: VR szemüvegek, mobilalkalmazások, kiegészítő QR-kódok és audio guide-ok.

A rendezvény második napján a résztvevők Nagybányáról Máramarosszigetre indultak, előtte azonban ellátogattak Desze községébe, ahol megtekintették az 1770-ben épült ortodox Desești fatemplomot (Szent Paraszkeva-fatemplom). A Desesti Ortodox Plébánia egyben egy akkreditált szociális szolgáltató intézmény is, ami Nappali Központként is működik gyermekes hátrányos helyzetű családok részére. A Szociális Központban 21 éve működik Művészeti és Szolidaritási Táborok, melyek több szempontból segítik a gyermekek lelki fejlődését. Az egyik fő cél, hogy a művészek és a hátrányos helyzetű gyermekek között kialakuljon egy mentorkapcsolat, mely a gyermekek számára egyben művészetterápiás élményt is ad, ami segíti őket a lelki gyógyulásban és akár új célt is ad. Ennek a programnak hála sok tehetséges gyermek lett felfedezve és elindítva művészeti vonalon, akik később a mentoraik nyomdokaiba léptek. A látogatás idején már javában tartott a művészeti tábor. A teraszra kitekintve pár művészt meg lehetett nézni alkotás közben. A tábor alatt elkészült művek közül sokat szervezett kiállításokon vagy különböző jótékonysági rendezvényeken mutatnak be és próbálják értékesíteni. Mások magángyűjteményekbe kerültek, és a befolyt összeggel támogatták a társadalmi munkát. A táborokban részt vevő eddig több mint 1000 gyermek által megtapasztalt pillanatok, élmények, mind hozzájárultak a gyermekek lelki fejlődéséhez és hatást gyakorolt vizuális világukra, életútjukra. Végül, de nem utolsó sorban, a Gyermekfalu egy másik szociális infrastrukturális projekt. A tervek szerint egy üdülőfalut alakítanak ki a hátrányos helyzetű gyermekek számára. A kezdeményezés célja, hogy formáló környezetet biztosítson a kreatív táborok és a hagyományos kézművesség elsajátításának támogatására. Három ház a tervek szerint jövő év tavaszára teljesen el fog készülni. Ezen épületek létrejötte esélyt teremtenek és reményt adnak a hátrányos helyzetű gyermekek számára.

 

 

Máramarosszigetre érve a résztvevők a Sighet Inkluzív Oktatási Iskolaközpontba látogattak, ami már 30 éve nyújt nevelést és oktatást óvodától a szakképzésig a speciális igényű gyermekek számára. A tanítási módszereket és programokat a fogyatékosság mértékéhez és típusához igazítják. A tanári kar magas szintű szakmai hozzáértést mutat a tudományos tartalmak hozzáférhetővé tételében és a Nemzeti Alaptantervnek megfelelő iskolai tartalommá alakításában.

A gyerekek textil és bőripar, illetve faipari termékgyártást tanulhatnak ki, mely szakmák és képességek elsajátítását követően a munkaerő piacon is el tudnak helyezkedni.

Az iskola küldetése, hogy biztosítsa a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók oktatásának folytonosságát ugyanabban az intézményben, képességeikhez és a helyi munkaerőpiaci igényekhez igazodva. A tanárok arra törekszenek, hogy megismerjék és megértsék minden tanuló személyiségét, igényeit és tulajdonságait, majd ennek tudatában igyekeznek formálni és fejleszteni a gyermek autonóm és kreatív személyiségét a társadalomba való beilleszkedéshez. Az iskola mindemellett törekszik arra, hogy a diákok minél több élményhez is jussanak így kirándulni is elviszik a gyerekeket. Az oktatási intézmény több partnerkapcsolattal is rendelkezik, például a helyi vállalkozásokkal fenntartott partnerségeknek köszönhetően jelentősen megnőttek az intézmény diákjainak az elhelyezkedési esélyei.

Az intézmény egyéb szakmai szolgáltatásokat is kínál. Többek között az alapvető kompetenciák pszichopedagógiai értékelése, szülők és tanárok tájékoztatása, illetve tanácsadása, pszichopedagógiai tanácsadás, oktatási és terápiás-rehabilitációs segítségnyújtás a hagyományos oktatásba integrált SNI gyermekek/diákok számára stb.

Az épület teljes mértékben akadálymentesített. Rámpák találhatóak a főbejáratnál és az udvari kijáratnál, mozgáskorlátozottak számára átalakított korszerű mosdók, széles ajtók, akadálymentesített folyosók és padlózat. Többek között mindenki számára elérhető az udvar, a játszótér és az átalakított műhelyek. Az intézménynek külön van sportpályája, szabadtéri tanulótere, szenzoros szobája, két játszótere, könyvtára stb.

Az iskola digitális formában is akadálymentesített, mely a weboldalán is visszatükröződik. Olvasható betűtípusok, logikus szerkezet és megfelelő kontraszt jellemzi. Minden tanteremben található számítógép videóprojektorral és audiovizuális rendszerrel. A matematika órán külön táblagépet kapnak a gyerekek. Az iskolában található két tapintható szőnyeg is mely lényegében egy interaktív padló. Ez egy modern rendszer, amelyet a motoros, intellektuális és érzelmi funkciók fejlesztésének a támogatására terveztek. A padló szoftvere olyan gyakorlatokat tartalmazott, amelyek célja a kognitív folyamatok, például az érzékelés, a gondolkodás és az emlékezet fejlesztése. Ez a rendszer javítja a koordinációt és a nagy motoros készséget is.

A rendezvény egy értékelő workshoppal zárult, mely segített összegezni és átláthatóvá tenni az addig látottakat és tapasztaltakat. A speciális igényűek köre fokozatosan nő, s ezt a jelenséget nagyobb, nemcsak szociális, hanem gazdasági perspektívába is érdemes elhelyezni. A workshop arra is módot adott, hogy együttműködve, az addig tapasztaltakat felidézve az egyes intézményekre vonatkoztathassák a résztvevők az addig általánosan megfogalmazott irányelveket és kezdeményezéseket.

 

Az rendezvényen aktívan részt vettek a helyi szereplők is: a Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, a Nagybányai Autizmus Egyesület, Szényi Polgármesteri Hivatal, az ASSOC – Szociális Szolgáltatások Szakmai Egyesülete, a Nagybányai Speciális Oktatási Iskolaközpont, a „Nagybányai Művészeti Központ” Megyei Művészeti Múzeum, valamint a Máramaros Megyei Történeti és Régészeti Múzeum képviselői.

A következő nemzetközi tanulmányút helyszíne Frankfurt lesz 2025 őszén.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

GOCORE tanulmányút Saaremaa szigetén – közösségépítés és fenntarthatóság a Balti-tenger ölelésében

A GOCORE 5. „pressure cooker” rendezvényére (peer review+szeminárium), illetve Irányító Bizottsági Ülésére 2025. május 6-8. között került sor az észtországi Kuressaareban.

A szeminárium középpontjában Saaremaa szigetének bemutatása és közösségfejlesztési gyakorlatai álltak. Saaremaa Észtország legnyugatibb és legnagyobb szigete, egyúttal az ország legnagyobb területű önkormányzata, mintegy 32.000 lakossal, akik 9 vidéki városban és 427 faluban élnek. A székhely Kuressaare, 13.000 fővel. Az önkormányzat működését 31 fős tanács irányítja, négy alpolgármesterrel és közel 1.800 főnyi személyzettel.

A közösségi identitás korábban földrajzi és gazdasági alapon szerveződött, mára azonban hobbik, oktatási intézmények és jótékonysági tevékenységek révén is megjelenik. A szigeten működő közösségi házak egy részét önkormányzati művelődési hálózat, míg többségüket helyi civil szervezetek tartják fenn önkéntes alapon, minimális önkormányzati támogatással.

A sziget fejlesztési dokumentuma kiemelten kezeli az önkormányzat és a közösségek kapcsolatát, a közösségek finanszírozását, a fiatalok bevonását, valamint az együttműködések erősítését. Az önkormányzat főként pályázati önrész támogatásával, falusi forrásokkal és közösségi házak fenntartásával segíti a helyi kezdeményezéseket, ugyanakkor nem rendelkezik saját projektfelhívásokkal vagy nyilvános részvételi költségvetéssel.

A környezeti fenntarthatóság és a közösségi részvétel szorosan összefonódik. A történelmi közösségi munkavégzés hagyománya máig él, ennek példája az észt kezdeményezésből kinőtt „World Clean Up Day” is.

Az eszközalapú közösségfejlesztés (ABCD) elméleti és gyakorlati megközelítését is bemutatták, külön kitérve annak Saaremaán való alkalmazására.

A délutáni program során a partnerek saját tapasztalataikból származó „antisikertörténeteket” osztottak meg. Hazai oldalról egy eset került bemutatásra, amikor egy közösségi program a tervezett formában nem valósulhatott meg az önkormányzati támogatás elmaradása miatt.

A projekt irányító bizottsági ülésén a résztvevők a szakmai és pénzügyi előrehaladásról, a következő időszak tevékenységeiről és a kommunikációs feladatokról egyeztettek. Emellett megvitatták az összegyűjtendő jó gyakorlatokat és a következő találkozók szervezésének részleteit.

A Peer Review esemény célja a közösségi részvételi stratégiák értékelése és megerősítése volt, különösen a városi közösségek integrációjának tükrében. A program során formális egyeztetések, interjúk és helyszíni látogatások zajlottak, amelyeket kulturális programok is kiegészítettek a helyi identitás mélyebb megértése érdekében.

A rendezvény nyitónapján a közösségi reziliencia fejlesztésére irányuló helyi törekvések kerültek bemutatásra, majd egy fókuszált szakmai megbeszélésre került sor a helyi közigazgatás különböző területeinek képviselőivel, a vidéki térségek bevonására összpontosítva.

Egy friss kutatás ismertetése rávilágított arra, hogy a városi és vidéki lakosok eltérően értelmezik a „közösség” fogalmát, ami erősíti az együttműködés és kommunikáció fejlesztésének szükségességét.

A programot interjúk, eszmecserék és jó gyakorlatok megosztása zárta, különösen a fiatalok sporttámogatása, civil finanszírozási modellek és szektorok közötti együttműködések területén.

A második nap keretében helyszíni látogatások segítették a problémák és a helyi kontextus könnyebb áttekintését. A résztvevők olyan kezdeményezéseket, helyszíneket kerestek fel, amelyek a közösségi megoldások és az inkluzív szolgáltatási modellek kiváló példái lehetnek:

  • Edukontor (coworking tér): megismerhettük, hogyan ösztönzik a digitális és fizikai együttműködési platformok a közösségi kezdeményezéseket

 

  • Amante Ház: a szervezett programok és a helyi „Együttműködési Klub” révén a helyi szintű összefogásra mutatott egy nagyszerű példát

 

  • Kuressaare Szociális Központ: az idősek és sérülékeny csoportok számára nyújtott integrált szolgáltatásokba nyerhettünk betekintést

 

  • Saaremaa Gimnázium: bővebb információkat kaptunk a „Szigetlakónak lenni” címet viselő kurzusról, amely a fiatalokat segíti a helyi örökséghez történő erősebb kapcsolódásban.

Az utolsó nap a Peer Review szakértők részletes megbeszéléseinek adott helyet, így az előzetes megfigyelések és javaslatok összegzésére került sor. A Pressure Cooker záró ülésén a Peer Review koordinátor ismertette a szakértők első megállapításait, melyek gerincét a következők alkották:

  • Erősebb bevonási mechanizmusok, a közös értékalkotás (co-creation) szükségessége Kuressaare városi kontextusához igazítva
  • Javaslatok a vidéki és városi közösségi igények közötti érzékelt szakadék áthidalására
  • Intézményi módosításokra, új struktúrák kialakítására tett javaslatok az inkluzív kormányzási rendszer fejlesztése érdekében

 

A Peer Review fontos lépést jelentett a Saaremaa közösségfejlesztési keretrendszerében meglévő hiányosságok és lehetőségek feltárásában. Az összegyűjtött észrevételek, illetve az elkészült Peer Review jelentésben megfogalmazott szakértői javaslatok alapul szolgálnak a Saaremaa Közösségi Akcióterv 2021–2030 felülvizsgálatához, biztosítva a helyi közösségek jobb és hatékonyabb képviseletét, és megalapozva a jövőbeni innovatív kormányzási megközelítéseket.

A projekt soron következő nemzetközi ülésének helyszíne Portugália lesz 2025 őszén.

Sajtóközlemény – GOCORE tanulmányút, Saaremaa

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

Ausztriában zajlott a FLAVOR projekt első tanulmányútja

A FLAVOR projekt első személyes jelenléttel zajló projekt találkozója az osztrák partner szervezésében az ausztriai Bad Tatzmannsdorf településen került megrendezésre 2025. június 24-26. között.

A rendezvény első napjának helyszíne a bad tatzmannsdorfi Arkadenheuriger volt.

A rendezvény hivatalos megnyitóját (Burgenlandi Gazdaságfejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Osztálya) követően a résztvevők közötti kapcsolatépítés első lépéseként az egymás kölcsönös megismerését segítő kiscsoportos bemutatkozóra került sor, majd az együttműködés fő célkitűzéseit: a helyi ételkultúra erősítését, a regionális identitás támogatását, valamint a fenntartható turizmus előmozdítását vitatták meg a résztvevők.

A délutáni program egy helyszíni tanulmányúttal folytatódott. A résztvevők ellátogattak a Güssingben található Stremtaler Schmankerleck helyi különlegességeket kínáló kisbolthoz.

Güssing, Stremtaler Schmankerleck
Güssing, Stremtaler Schmankerleck

A Stremtaler Schmankerleck egy regionális élelmiszerüzlet a burgenlandi Güssingben, Ausztriában, ahol több mint 60 helyi termelőtől származó helyi termék széles választékát kínálják. A 2001-ben alapított bolt a helyi gasztronómia egyik sarokkövévé vált, friss, szezonális termékeket, húsokat, tejtermékeket, pékárukat, borokat és kézműves termékeket kínál. Az üzlet a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt azáltal, hogy közvetlenül a helyi termelőktől szerzi be a termékeket, csökkenti a szállítási távolságot és támogatja a környezetbarát gyakorlatokat. 2024 novemberében Güssingben, egy bevásárlóközpont területén megnyitották a második telephelyet, amely kibővített termékválasztékkal és modern infrastruktúrával rendelkezik. Emellett az eredeti helyszínen egy éjjel-nappal elérhető árusítóautomata is rendelkezésre áll, amely lehetővé teszi a regionális termékek kényelmes elérését a rendes nyitvatartási időn kívül is.

A következő helyszín a moschendorfi „Naturpark in der Weinidylle” központ volt, mely jól példázza az ökológiai megőrzés és a regionális örökség közötti kapcsolatban rejlő lehetőségeket. A Naturpark Weinidylle egy festői szépségű természetvédelmi terület, amely Ausztria dél-burgenlandi régiójában található, és mintegy 7 270 hektárnyi területet foglal magában. Az 1978-ban létrehozott terület a Kelet-stájerországi dombvidék és a Pannon-síkság közötti átmeneti zónában fekszik, a Pinka és a Strem völgye mentén. Ez a park híres változatos ökoszisztémáiról, beleértve a kis kiterjedésű szőlőültetvényeket, a hagyományos nádfedeles borospincéket (Kellerstöckl), az ártéri erdőket és a nedves réteket. A látogatók különböző tevékenységek keretében fedezhetik fel a parkot, többek között túrázás, kerékpározás, kenuzás a Pinka folyón és borkóstolás a helyi vinotékákban. Az olyan kulturális látnivalók, mint a moschendorfi bormúzeum és a Heiligenbrunnban található történelmi Kellerviertel, tovább növelik a régió vonzerejét.

Moschendorf, Naturpark in der Weinidylle
Moschendorf, Naturpark in der Weinidylle

A helyszíni látogatások és a helyi szakemberekkel történő szakmai beszélgetések fontos kontextust nyújtottak a projekt céljainak részletesebb megvitatásához, és nagyszerű gyakorlati példákkal mutatták be, miként lehet a helyi ízeket beépíteni a regionális fejlesztési törekvésekbe.

A 2. nap programja az első nap bevezető üléseire és helyszíni látogatásaira épült, és egyrészt a helyi kontextus, másrészt az átfogó projekt célok és tevékenységek mélyebb megismerésére, az együttműködésre, valamint a gyakorlati megközelítésekre helyezte a hangsúlyt. A nap interaktív csoportmunkát, szakértők által vezetett beszélgetéseket és közvetlen tapasztalatszerzést kínált, egyben segítette a stratégiai tervezés és a gyakorlati megvalósítás közti kapcsolat megteremtését.

Az első szekcióülések elősegítették a résztvevők közötti tapasztalatcserét és a megfelelően fókuszált közös gondolkodást, és hozzájárultak ahhoz, hogy a különböző országokból, régiókból érkező partnerek tapasztalatai összhangba kerüljenek a projekt tematikus céljaival.

A csoportmunka után következett egy úgynevezett mesterkurzus, amelyben a helyi osztrák szakértők osztották meg tapasztalataikat. A meghívott előadók között szerepelt a helyi Leader Südburgenland, a Burgenlandi Turisztikai Hivatal, valamint a Burgenlandi Tartományi Kormányzat Egészségügyi Osztályának képviselője („Ge Ki Bu projekt).

További inspiráló példákat ismerhettek meg a résztvevők a luxemburgi partner „Naturpark Our – Ecole du Gout” határon átnyúló kezdeményezésének bemutatásával, valamint a helyi REDUCE Health Resort igazgatójának prezentációi révén. A szakértők gyakorlati példákkal szemléltették, hogyan kapcsolódik össze az egészség, a fenntarthatóság, a turizmus és az ételkultúra a regionális fejlesztésekben.

A délután ún. World Café formátumban zajló interaktív beszélgetéssel folytatódott. Ez a rotációs modell lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők különböző tematikus asztalok között mozogva osszák meg gondolataikat, kérdéseiket és tapasztalataikat, elősegítve a nap kulcstémáinak összegzését és elmélyítését.

World Café

A munkát színesítette a „Schule am Bauernhof” osztrák kezdeményezés megismerése. A „Schule am Bauerhof – Iskola a farmon” egy olyan projekt, amelyet elkötelezett gazdák vezetnek, akik a gazdaságukat és a mezőgazdasági termelést segítenek közelebb hozni a diákokhoz, iskolai osztályokhoz. Az előzetesen képzésben részesült gazdák megmutatják a tanulóknak, hogyan készítsenek saját vajat, joghurtot és kenyeret. A többi téma a haszonállatoktól kezdve a gyümölcstermesztésig, a méz készítésén át a gyapjú feldolgozásáig számos tevékenységet ölel fel. Az iskolai osztályok fél naptól kezdve akár egy egész hetet is eltölthetnek a farmon.

“Iskola a farmon” – bemutató

A partnerek is kaptak egy rövid gyakorlati képzést a vajköpülésről és a tehenek megfejéséről, ezt követte egy rövid látogatás a helyi skanzenben, majd újabb helyszíni látogatásokra került sor. Először a Sauladen Biohof Unger biogazdaságot látogatták meg a partnerek. A Biohof Unger egy családi biogazdaság (sertéstenyésztés és –feldolgozás) Oberschützenben, Dél-Burgenlandban, Ausztriában. A gazdaság 2005 óta foglalkozik biogazdálkodással, 2017-ben pedig teljes mértékben áttértek erre a módszerre. Minden takarmányt saját maguk állítanak elő, így biztosítva egy zárt körforgású rendszert, amely a fenntarthatóságra és az állatok jólétére helyezi a hangsúlyt. A Biohof Unger számos kiváló minőségű biosertéshúsból készült termékre specializálódott, amelyek megvásárolhatók a Sauladen nevű helyszíni, „automata” üzletükben.

Sauladen Biohof Unger

A napot a „Schule am Bauernhof” kezdeményezés egyik helyi képviselője, Carina Laschober-Luif farmján tett látogatás zárta. Carina Laschober-Luif osztrák gazdálkodó a burgenlandi Pinkafeldben él. Egy sokszínű családi gazdaságot működtet, amely a „Schule am Bauernhof – Iskola a farmon” programon keresztül oktatási élményeket kínál, és minden korosztály számára gyakorlati ismereteket nyújt a mezőgazdaságról. A farmján Carina különböző mezőgazdasági tevékenységekbe vonja be a gyerekeket, mint például:

  • A szarvasmarhák viselkedésének, táplálkozásának és a tehenészet struktúrájának megismerése
  • Részvétel a fejésben és a tejtermelés folyamatának megértése
  • Sertések, csirkék és más állatok etetése és gondozása
  • Burgonya ültetése és betakarítása, kóstolási lehetőséggel
Pinkafeld, Carina Laschober-Luif farmja

A gazdaság saját almalevet, pálinkát és pékárut is készít. Carina képzett „Seminarbäuerin” (szemináriumi gazda), aki a mezőgazdasági oktatásra és a fogyasztói tudatosságra szakosodott.

Mindkét helyszín jól példázta, milyen fontos szerepet játszanak az oktatási és fenntartható gyakorlatok az erős regionális ételkultúra kialakításában.

A háromnapos rendezvény zárónapjára a történelmi jelentőségű Jormannsdorf kastélyban került sor a vezető partner székhelyén. Mivel a fő stratégiai és együttműködési ülések már lezajlottak, ez a zárónap elsősorban az eddigi tapasztalatok összegzésére és a projekt megvalósítását érintő következő lépések meghatározására összpontosított.

A következő nemzetközi tapasztalatcsere 2025 őszére tervezett.

Sajtóközlemény – FLAVOR, Bad Tatzmannsdorf

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória post_categories: Nemzetközi tevékenység

Kulcsfontosságú egyeztetések a RENEW projektben

2025.  június 30-án került sor a ROHU00617 azonosítószámú RENEW (Renewable Energy Works Well) projekt projektmenedzsment találkozójára Debrecenben, a Vármegyeházán. A megbeszélésen a vezető partner képviselői mellett a hazai konzorciumi partnerek személyesen vettek részt, míg a román partner online kapcsolódott be, biztosítva a folyamatos, határon átnyúló együttműködést.

A megbeszélés fókuszában a projekt soron következő, kiemelten fontos szakaszai álltak. Az egyik legfontosabb, a műszaki ellenőri feladatok közbeszerzési előkészületei voltak, amelyek elengedhetetlenek a beruházások minőségbiztosításához. Ezzel párhuzamosan nagy hangsúly került a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzés végső előkészületeire. Ennek során a konzorciumi partnerek megvizsgálták a tervezési szerződések tulajdonjogait, ami kulcsfontosságú a jogi tisztaság és az átláthatóság biztosításához. Emellett az árazott költségvetés feltöltése az ÉKM (Építési és Közlekedési Minisztérium) számára költségellenőrzés céljából is napirendre került, garantálva a források szabályszerű felhasználását és ellenőrizhetőségét.

A megbeszélésen szó esett a Támogatói Okirat módosításáról is, ami a projekt rugalmas és hatékony megvalósítását segíti elő a változó körülményekhez igazodva.

A találkozó végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a kivitelezési közbeszerzés kiírásával újabb, jelentős előrelépés várható a projekt keretében, amely mérföldkőnek számít a megújuló energiaforrások – különösen a geotermikus és napenergia – középületek fűtésére történő felhasználásának bővítésében a román-magyar határmenti régióban.

A projekt a tervek szerint, az ütemezésnek megfelelően halad, és az ilyen rendszeres projektmenedzsment találkozók biztosítják a zökkenőmentes előrehaladást és a kitűzött célok elérését. A RENEW projekt célja, hogy jelentősen csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és hozzájáruljon egy fenntarthatóbb jövő építéséhez a régióban.

 

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

interreg-rohu.eu

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória post_categories: Események, rendezvények

Torino adott otthont a SYSTOUR projekt utolsó tanulmányútjának

A találkozó első napjának reggelén Marcella Gasparnode (Torino város és a régió turisztikai menedzsere) “Európai főváros – Az okos turizmus zöld úttörője” c. előadása hangzott el. Az előadás kiválóan összefoglalta az európai okos turizmus program minden lényegi elemét, a kezdeményezés hátterét, illetve a pályázatnál figyelembe vett fő szempontokat, amelyek iránymutatásként szolgálhatnak minden pályázni kívánó városnak.

 

 

Ezt követte Alberto Ferry és Laura Zuccato előadása “Vittorio Veneto turizmusfejlesztésének akcióterve” címmel. Az előadás középpontjában az észak-olaszországi Vittorio Veneto régió adatalapú, ugyanakkor helyi specialitásokat figyelembe vevő turizmusfejlesztése állt.

A SYSTOUR projekt vezető partnerének koordinálásával kezdődött a munka következő szakasza, az úgynevezett “Complexity Map Learning Activity”: a Politecnico di Torino által kidolgozott helyzetelemzési módszertan segítségével egy kézzel fogható, vizualizált komplexitás térképet kaptunk  (a részletesen kidolgozott anyagokat már korábban megkapták a partnerek), amely a csoportos munka alapját képezte, és célja a teljes körű, átfogó helyzetelemzés, a “holistic diagnosis” kidolgozása volt.

 

 

Az együttes munka során feltártuk, hogy melyek a Hajdú-Bihar vármegye turizmusát leginkább segítő és hátráltató tényezők.

A délután folyamán egy előadást hallgathattunk meg a VisitPiemonte regionális turizmusfejlesztési cég képviselőjétől „Role of data in planning a sustainable tourism destination” címmel.

A nap egy közös, csoportos feladat végrehajtásával zárult “Co-Design Activity: Itinary mapping lab” címmel; itt feladatként egy Hajdú-Bihar vármegyei turisztikai programot kellett megalkotnunk, amely egyedi értékeken alapszik, ugyanakkor az egészséget és a fenntarthatóságot is figyelembe veszi.

A nap összefoglaló videója: https://lnkd.in/dHbC8Q7F

A második nap délelőtti szekciójában egy workshop keretében jövőtervezéssel foglalkoztunk, itt már szélesebb kontextusban, nem csupán Hajdú-Bihar vármegyére fókuszálva, emellett az egyes régiókban felmerülő, a vágyott célok elérését akadályozó tényezőket összesítettük.

 

 

A délutánt, egyben a találkozót a soron következő Irányító Bizottsági ülés zárta.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória post_categories: Események, rendezvények post_categories: Hírek

A horvátországi Buzet településre látogattak a More than a village projekt szakemberei

A More than a village projekt vendéglátó horvát partnere, Buzet város az isztriai régióban található, a szlovén és az olasz határ közelében, lakossága 5997 fő. A tanulmányút helyszínét a Buzet város tulajdonában álló Verzi inkubátorház biztosította.

 

 

A Verzi 2022. január 25-én alakult azzal a céllal, hogy támogassa az újonnan alapított helyi vállalkozásokat, illetve, hogy ösztönözze a régió újonnan alapított vállalkozásainak előrelépését. A Verzi üzleti inkubátorház projektjét a helyi fejlesztési ügynökség, az IDA d.o.o. támogatta. Maga a Verzi-palota a 17. századból származik, és Buzet óvárosának kellős közepén, a plébániatemplom közelében található egyszerű barokk palota, műemléki értékű épület. Egy közelmúltban lezárult nemzetközi együttműködés keretében lezajlott fejlesztés során az épület teljes rekonstrukciója mellett többcélú multifunkcionális csarnok, az inkubátorban 11 irodahelyiség az újonnan alapított cégek számára, valamint coworking terek kerültek kialakításra, mindezt azzal a céllal, hogy az inkubációs és a gyorsulási szakaszban lévő vállalkozók üzleti kapacitását növeljék. A Verzi üzleti inkubátort az újonnan alapított, illetve akár három éve működő cégek és kézművesek is igénybe vehetik. A 17. századi palota így a vállalkozást támogató kis központtá vált. A Verzi-palota új funkciója mellett Buzet óvárosi magjának kulturális örökségének műemlékeként is megmarad.

A találkozó első napja a polgármester köszöntőjével, illetve az inkubátorközpont bemutatásával indult.

Ezt követte a WP3 munkacsomag áttekintése. A munkacsomagot koordináló horvát partner vezetésével bemutatásra került a mintaprojektek értékelésének folyamata, illetve az egyes mintaprojektek várható eredményeinek ütemezése.

 

 

A munkacsomag megbeszélést követően nyílt lehetőség két olyan jó gyakorlat megtekintésére, melyek a térség vidékfejlesztési célkitűzéseit jelentős mértékben támogatja.

A résztvevőknek lehetősége nyílt megismerni két kiváló helyi családi vállalkozást, amelyek példaértékűen ötvözik a turizmust és az agráriumot.

Elsőként a Karlić Tartufi szarvasgomba farmra látogattak a partnerek és külső szakértőik. A Karlić család három generáció óta foglalkozik szarvasgomba-kereséssel és -feldolgozással. Bázisuk a festői Paladini faluban található, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek a szarvasgomba-vadászat hagyományaiba és technikáiba.

 

 

A Buzet melletti Paladiniból származó Karlić család szarvasgomba-üzletét Ivan Rašpolić alapította a múlt században, egészen pontosan 1966-ban. Akkoriban a környező motovuni erdő még jóval nagyobb volt, mint ma. Az ott talált fehér és fekete szarvasgombát egyaránt a legjobb minőségű isztriai szarvasgombák között tartották számon. A család 12 kutyájuk segítségével naponta jár szarvasgomba vadászatra. Nincs kötött munkarend, ami azt jelenti, hogy a család bármelyik tagja mehet szarvasgomba vadászatra a kutyákkal; a legfontosabb természetesen az, hogy a család és a kutyák számára is megmaradjon a napi kiképzési rutin. A Karlić család sokéves szarvasgombaszedési tapasztalata, amely nemzedékről nemzedékre szállt, 1994-ben a GIR d.o.o. vállalat megalapításához vezetett, egy olyan vállalathoz, amely nagy odaadással foglalkozik a szarvasgombavadászattal, a friss és fagyasztott szarvasgomba felvásárlásával és értékesítésével, valamint a termékek feldolgozásával és hazai és nemzetközi piacra való bevezetésével.

 

 

A gasztronómiai kínálaton túlmenően lehetőséget biztosítanak szarvasgomba vadászatra is, illetve az ágazat és a család történetének megismerését egy kis múzeum is segíti. Munkájuk és szolgáltatásaik során számos digitális lehetőség segíti a látogatókat az ágazat és a helyi szolgáltatások megismerésében.

A tanulmányút következő bemutatott vidéki vállalkozása az Aura lepárlóüzem volt. Az Aura családi tulajdonban lévő üzem és vendéglátóegység Buzet szívében található, és prémium minőségű pálinkákat, likőröket, gineket, lekvárokat, valamint egyéb termékeket állít elő. A látogatás során megismerkedtünk a gyártási folyamat minden fázisával, a gyümölcs erjesztésétől kezdve a desztilláción át a palackozásig. Az üzem igényes kialakítása és a termékek kiváló minősége révén az Aura lepárlóüzem kiemelkedő turisztikai látványosság és programlehetőség a régióban, segítve ezzel e vidéki térség szélesebb körben történő ismertségének erősítését, illetve bevételeinek növekedését.

Mindkét vállalkozás inspiráló példát és ötletet nyújtott arra vonatkozóan, hogyan lehet a vidéki térségekben fellendíteni az agroturizmust, számos rendelkezésre álló okos megoldást is alkalmazva. A Karlić Tartufi és az Aura szeszfőzde olyan családi vállalkozások, amelyek sikeresen ötvözik a helyi termelést és a turizmust, ezáltal hozzájárulva a vidéki gazdaság fejlődéséhez és a helyi közösségek megerősítéséhez. Ezek a példák rámutatnak arra, hogy a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek és a modern turisztikai szolgáltatások kombinálásával fenntartható és vonzó élményeket lehet nyújtani a látogatóknak, miközben támogatják a helyi gazdaságot és kultúrát.

A program második napján a WP2 és WP3 munkacsomagok részleteit vitattuk meg. Elsőként a WP2 koordinátora, az ITC Murska Sobota tartott összefoglaló értékelést a mintaprojektek előrehaladásáról, majd a partnerek egyenként bemutatták saját mintaprojektjeik köztes eredményeit, a tervezett további tevékenységeket.

Ezt követően a WP3 munkacsomag keretében, kiscsoportos workshop biztosította a koordinátor intézmény, az IRMO kutatóintézet által kidolgozott módszertan segítségével a kölcsönös partneri javaslatok kidolgozását, a kísérleti intézkedések gyakorlati megvalósításával kapcsolatos tapasztalatok és meglátások megosztása.

A munkaülés után a management, a kommunikációval kapcsolatos ügyek és a következő hónapok tevékenységei kerültek megbeszélésre.

A soron következő szakmai tanulmányút házigazdája Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata lesz 2025 novemberében.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória post_categories: Események, rendezvények post_categories: Hírek

Az olaszországi Marche régió adott otthont az EXPRESS projekt soron következő tanulmányútjának

EXPRESS projekt logo

A találkozó első napja az olasz partnerintézmény, Marche Régió központjában, Ancona településen került megrendezésre. Az első program a régió bemutatkozásával kezdődött, illetve áttekintést kaphattunk az energiaközösségeket érintő hatályos olasz jogi szabályozásról, majd az illetékességi területen megvalósuló energiaközösség projektek rövid bemutatására került sor, többek között ismertették az aznapi tanulmányutak helyszíneit és az ott alkalmazott megoldásokat.

 

 

Az első tanulmányút az Ancona tartományban található első energiaközösséghez vezetett, Chiaravalle-ba, egy mezőgazdasági telephelyre, ahol egy 15 kWh és egy 100 kWh teljesítményű fotovoltaikus erőmű található. Ez utóbbi egy prototípus projekt, amelynek a megvalósítási költsége 120.000 euro volt, és már tervben van egy 1 MWh teljesítményű erőmű létesítése is. Ez a maximális teljesítmény, amelyet civil személyek, szervezetek üzemeltethetnek a helyi szabályok szerint. Az olasz törvények azt is előírják, hogy a megtermelt energia egy részét kötelezően át kell adni a helyi fogyasztók számára. Ez egyfajta „virtuális” módszerrel történik, tehát nem igényel hálózatfejlesztést. A fotovoltaikus erőmű egy hatékony és innovatív módszeren alapul. A panelek rögzítés nélkül helyezkednek el a talajon, ami lehetővé teszi azok egyszerű áthelyezését, miközben megőrzi a környezet érintetlenségét, hiszen sem perforáció, sem betonozás nem szükséges. Az erőmű területén elhelyezett fehér kavicsréteg elősegíti a napfény visszaverődését, ezáltal egy természetes fénytörési rendszert hoz létre, amely fokozza a modulok hatékonyságát. Ennek köszönhetően a napelemek nem csupán a közvetlen napfényt hasznosítják, hanem a visszaverődő sugárzásból is energiát nyernek. Ezen megfontolások miatt a paneleket tudatosan nem a hagyományos déli tájolással helyezik el, hanem kelet-nyugati irányban igazítják. Ennek több lényeges oka is van: egyrészt a déli órákban a panelek túlzott felmelegedése csökkenti azok teljesítményét, így nem képesek maximálisan kihasználni a rendelkezésre álló kapacitást. Ennél is jelentősebb azonban, hogy a villamosenergia piaci ára ebben az időszakban a legalacsonyabb, ezért gazdaságilag sokkal előnyösebb a termelést a reggeli és délutáni csúcsfogyasztási időszakokra optimalizálni, amikor az áram ára jóval magasabb.

 

 

A második tanulmányút során a Jesi városában található nonprofit energiaközösség bemutatására került sor. Ezt az energiaközösséget 2024. novemberében hozták létre, az alapítók között megtalálható többek között a helyi Vöröskereszt is. A szövetkezeti formában működő energiaközösség célja az önfenntartó működésen túl, a megtermelt energia elosztása a rászorulók számára egy bizonyos területi határon belül. A szövetkezethez egy egyszeri tagdíj megfizetésével bárki csatlakozhat, akinek a lakóhelye vagy székhelye ezen a határon belül található. Az energiaközösség céljai között szerepel továbbá az éghajlatváltozás káros hatásainak enyhítése a régióban. A tagok telephelyein található fotovoltaikus erőművek által termelt többletenergia elosztására virtuális „kredit” alkalmazásával kerül sor, akárcsak az előzőleg bemutatott energiaközösség esetében, vagyis a betáplált áramért kapott pénzügyi előnyt forgatják vissza a közösségbe. A tagok között elsősorban olyan szervezetek találhatók, amelyek aktívan hozzájárulnak a régióban élők életminőségének javításához. Ilyen például az Avis Ház, amely a véradások szervezéséért felel, az Odós Szociális Szövetkezet, amely a munkanélküliek támogatását segíti, valamint az Orto Del Sorriso, amely közösségi kerteket hozott létre a rászorulók számára.

 

 

A harmadik tanulmányútra egy „The Leaf Community Loccioni” nevű microgridnél került sor. Ez egy több épületből álló, modern ipari terület, amely szinte teljesen a saját maga által termelt megújuló energia felhasználásával működik. A helyben termelt energia több mint 90%-a helyben is kerül felhasználásra. A fejlesztésekhez több mint 3 millió eurós közterület-beruházásra volt szükségük, viszont ezzel elérték, hogy ne alakuljanak ki árvizek a terület mellett található folyón, valamint új készségeket, munkahelyeket és értéket is teremtettek a régióban. A telephelyen 2 MW teljesítményű napelemrendszer üzemel az épületek tetőszerkezetére szerelve, ehhez további 920 kW napelemes teljesítmény csatlakozik a talajra telepítve, illetve a vállalkozás megszerezte a hasznosítási jogot a közelben lévő folyó egy szakaszára is, ahol négy darab kisebb vízierőművet üzemeltetnek, amelyek éves összteljesítménye 550 MWh. A hasznosítási joggal vállalták azt, hogy folyamatosan monitorozzák a folyó és a környezet állapotát. Egy földalatti 450 m3 víztartályban tárolják a hőenergiát, illetve a telephelyen található 1.8 MWh újrahasznosított akkumulátorokból álló energiatároló egység. Ezen egység sajátossága, hogy elektromos autókból származó, degradálódott akkumulátorokat használnak fel az energia tárolására egy viszonylag egyszerű módszer segítségével, így az akkumulátorok hasznos élettartama további kb. 10 évvel meghosszabbítható. A telephelyen a legmodernebb energiamenedzsment rendszer található, amely az épületek energiahatékonyságát maximalizálni hivatott, így folyamatosan monitorozza az épület helyiségeinek hőmérsékletét, kihasználtságát, fényviszonyait, és automatikusan állítja az energiafogyasztó egységek és az egyéb környezetet befolyásoló szerkezetek működését a legoptimálisabb eredmény elérése érdekében. A szoftverfigyelmeztetéseket, jelzéseket küld az operátorok számára, ha beavatkozásra van szükség, vagy egyéb, a szokásostól eltérő értékeket észlel. A napelemek elhelyezésekor itt is világos felületet alakítottak ki a panelek alatt, és a fényvisszaverődésnek köszönhetően 5-20% közötti teljesítményjavulást értek el. Már tesztelés alatt van az időjárás előrejelzéssel támogatott további hatékonyságnövelő algoritmus, azonban ennek használatának előnyei egyelőre még nem nyertek egyértelmű megerősítést. A „The Leaf Community Loccioni” már az EXPRESS projekt jó gyakorlataként is elfogadásra került.

 

 

A második napon az Anconától kicsit több mint 100 km-re található Riminibe utaztunk, ahol megrendezésre került a KEY – The Energy Transition Expo elnevezésű energetikai témájú kiállítás. A hatalmas kiállítótér több szekcióra volt felosztva, az alábbi témakörök szerint:

  • napenergia,
  • szélenergia,
  • hidrogén meghajtás és energiacellák,
  • energiatárolási megoldások,
  • energiahatékonyság,
  • e-mobilitás,
  • fenntartható városok.

A kiállításon számtalan energetikával foglalkozó cég képviselte magát megoldásaikkal, a legnagyobbak között ott volt a vármegyénkben gyárat építő akkumulátorgyártó CATL, a BYD, a Siemens, a Tesla, az ABB, és a Huawei is. A délelőtt folyamán sor került egy szemináriumra a projekt partnerek részvételével, amelynek címe „Közösségi energia és energetikai együttműködések: a kisüzemi energiatermelés szerepe a megújuló energián alapuló önellátásban” volt. A szeminárium három érdemi szekcióra volt felosztva. Az első a tudományos szekció volt, amelyben három olasz szakember tartott előadást. Az első téma a „saját fogyasztás és az önellátás kérdése az energiaközösségek esetében” volt, ahol kitértek az energiaközösségek hatásaira a szektorban. Ilyen hatások többek között:

  • változások az energiafogyasztási tudatosság és a fogyasztói viselkedés területén,
  • az energiatermelés megosztása,
  • új beruházások az energiatermelésben,
  • helyi felhasználása a megtermelt energiának és a hálózati vételezés visszaszorulása.

A következő előadás témája az épületek energiahatékonyságáról szólt, amely egy döntő tényező a megújuló energiaközösségek eredményességében. A harmadik előadás a „Környezetvédelmi minősítő rendszerek alkalmazása energiaközösség megvalósításának támogatásaként” címet viselte. Ennek keretében bemutatásra került az ún. ITACA módszer, amely épületek és tágabb környezetük környezetvédelmi besorolására szolgál Olaszországban. Az előadás jelmondata: „Ha nem méred, nem tudod javítani.” A szeminárium zárásaként a különböző európai régiókból származó partnerek bemutatták tapasztalataikat, amelyek közül a finn előadás kiemelendő, ahol elhangzott, hogy – meglepő módon – az energia szektor a legfejletlenebb iparágak között van a digitalizációt tekintve. Az energetika szinte valamennyi területén lehetőség van a fejlődésre a folyamatok digitalizálásával. A jövő energiaközösségeinek az alábbiakra lesz szüksége:

  • új digitális megoldások,
  • fenntartható digitális transzformáció,
  • adatcsere,
  • irányítás és optimalizáció.

 

 

Érdekes tapasztalat, hogy az energiaszegénység az olyan fejlett nyugati országokban is jelen van, mint Írország, ahol az energiaszegénység meghatározásába azok is beletartoznak, akik félnek felkapcsolni a fűtést, mert tartanak a magas energiaszámláktól. Az ilyen személyek száma meglepően magas, és főleg az idősebb lakosságból kerülnek ki. Valamennyi előadás meghallgatása után megállapítható, hogy az energiaközösségekkel kapcsolatban két általános probléma azonosítható Európa szerte. Az egyik, hogy a jogszabályi környezet a többi partner tagállamában sem teszi még lehetővé, hogy igazán elterjedjenek, illetve a rendeltetésüknek megfelelően működjenek ezek az entitások, sok még az adminisztratív akadály. A másik problémás terület az energiaközösségek bekapcsolása az energiakereskedelmi piacokra, amely nem megoldott a partnerek országaiban sem.

Az EXPRESS projekt keretében megrendezett szeminárium után lehetőség nyílt a kiállítás felfedezésére, amely méretében rendkívüli volt – annyira, hogy csupán néhány kiállítóval tudtunk érdemben beszélgetni. A rendezvény Olaszországba vonzott számos ázsiai és amerikai szakembert, céget, akik jelentősen fejlettebb technológiákkal rendelkeznek, mint a hazai szereplők, vagy a partnerrégiók intézményei.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória post_categories: Események, rendezvények post_categories: Hírek

Interreg Europe – „Let’s Cooperate” interregionális együttműködési fórum Krakkóban

A 11. Europe, Let’s Cooperate! (“Európa, működjünk együtt”) interregionális együttműködési fórumra 2025. március 19–20. között került sor a lengyelországi Krakkóban. Az esemény jelentős érdeklődést váltott ki: több mint 550 résztvevő jelent meg személyesen, és közel 900-an követték online a programokat. A fórum célja, hogy elősegítse az európai régiók közötti együttműködést és tudásmegosztást, miközben teret ad új szakmai kapcsolatok kialakítására és a legjobb gyakorlatok megismerésére. A rendezvény lehetőséget biztosított:

  • új partnerkapcsolatok kiépítésére Európa különböző régióiból,
  • a Policy Learning Platform (PLP; Szakpolitikai Tanulási Platform) szolgáltatásainak részletes megismerésére,
  • szakpolitikai kihívások és tapasztalatok megosztására,
  • egyéni konzultációkra a PLP szakértőivel,
  • tanulmányi látogatásokra,
  • jó gyakorlatok és eredmények feltérképezésére a régiók közötti együttműködés és fejlesztéspolitika terén,
  • hatékony hálózatépítésre, megbeszélésekre és workshopokon való részvételre.

A fórum nyitóeseménye egy plenáris ülés volt, amely során négy előadó osztotta meg gondolatait a régiók közötti együttműködés, illetve a fejlesztéspolitika jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól. Az elhangzottak között szerepeltek átfogó statisztikák a programban részt vevő régiók számáról, a futó projektek mennyiségéről és azok témáiról, amelyek jól tükrözik az Európai Unió aktuális szakpolitikai prioritásait. Ezt követően a PLP működését mutatták be. Részletes ismertetés hangzott el a weboldal főbb funkcióiról, mint például a jó gyakorlatok adatbázisa, a bevált szakpolitikai megoldásokat összegyűjtő tudástár, valamint a közösségépítést elősegítő események, amelyek lehetőséget biztosítanak a szakmai kapcsolatok kialakítására. A platform célja továbbá, hogy elősegítse a szakértők közötti kapcsolatfelvételt és tudásmegosztást a régiók közötti tanulás támogatására. A bemutató végén három, az európai régiók fejlesztését segítő lehetőséget ismertettek, amelyek hatékony támogatást nyújtanak a szakpolitikai kihívások kezeléséhez:

  • Policy Helpdesk: gyors, célzott szakértői tanácsadás regionális szakpolitikai kérdésekben,
  • Matchmaking: kétórás szakmai tapasztalatcsere, amely során a már tapasztalatokkal rendelkező szakemberek segítik a megoldást kereső régiókat,
  • Peer Review: kétnapos, mélyreható szakértői elemzés, amely adott konkrét problémák megoldásához kínál javaslatokat.

A délutáni program keretében a résztvevők a Program 6 tematikus célkitűzése köré épülő szakpolitika-alkotást segítő szekcióülése, hálózatépítő beszélgetések és poszterszekció  közül választhattak, amelyek mindegyike interaktív módon járta körül az adott tématerülethez kapcsolódó kihívásokat és jó gyakorlatokat.

Az egyik legnépszerűbb szekció a „smart” tematikához kapcsolódott, és középpontjában a regionális missziók álltak, vagyis azok az innovatív szakpolitikai megközelítések, amelyek célja a nagy társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások lokális szinten történő kezelése. A megbeszélések során szó esett a stratégiai előrelátás jelentőségéről, valamint a kedvezményezettek felé irányuló kommunikációs stratégiák javításáról is. Az ülés célja az volt, hogy bemutassa, hogyan segíthetik a szakpolitikák az áttörést jelentő, társadalmi hatású innovációk megszületését, amelyek választ adhatnak a 21. század legnagyobb kihívásaira. Példaként említették a Xtela projektet, amely elősegíti a nagyvállalatok és a startupok közötti hatékony együttműködést, valamint egy ukrán jó gyakorlatot, amely a kis- és középvállalkozások támogatására irányul nehéz gazdasági körülmények között.

A következő szekció a társadalmi dimenzióra koncentrált, és a szakpolitikák végrehajtásának közös, partnerségi alapon történő irányítását állította középpontba. A résztvevők megismerhették, milyen szerepet játszanak a helyi együttműködések és partnerségek abban, hogy a különböző szinteken megfogalmazott célkitűzések a gyakorlatban is sikeresen megvalósuljanak. Az ülés során hangsúly került a közösségi szerepvállalásra és a helyi szereplők bevonásának fontosságára is.

A vármegye szempontjából is jelentős „zöld” szekció a klímaadaptáció, a környezeti megoldások tematikáit járta körül, és az éghajlatváltozásra adott regionális válaszlépésekre, valamint a fenntartható mobilitásra fókuszált. A bemutatott jó gyakorlatok között szerepelt az Attika régió Éghajlatváltozási Megfigyelőközpontjának működése, amely a környezeti változások követésével és adatalapú elemzésével segíti a régió döntéshozóit. Emellett ismertetésre került a REFOCUS projekt is, amelynek célja a regionális és helyi kapacitások megerősítése, különösen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitáshoz kapcsolódó inkluzív és részvételen alapuló döntéshozatali folyamatok támogatása terén. Az előadások rávilágítottak arra, hogy a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez nemcsak technológiai megoldásokra, hanem átgondolt, helyi szinten is működőképes szakpolitikai eszközökre van szükség.

Számos érdekes és hasznos vita zajlott továbbá a jobb kormányzást, a polgáraihoz közelebb álló, illetve a jobban összekapcsolódó Európát célzó témákban.

A fórum második napján a résztvevők tanulmányutakon (study visits) és tematikus üléseken vehettek részt. A tematikus szekciók ezúttal is a Program fő pillérei köré épültek. Az egyes ülések egy rövid bevezető előadással indultak, amelyet jó gyakorlatok bemutatása követett. Ezt követően a résztvevők kisebb csoportokban dolgoztak fel különféle kérdéseket workshop jelleggel: közösen megvitatták a felmerülő problémákat, megoldási lehetőségeket és saját tapasztalataikat, majd az eredményeket egymásnak is bemutatták.

A „smart” tematikus ülés célja az volt, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára bemutassa, hogyan támogathatja a mesterséges intelligencia az innovációt kulcsfontosságú területeken, mint például a mobilitás, az intelligens városfejlesztés és a hulladékgazdálkodás. Az Interreg Europe projektekben és más sikeres helyi kezdeményezésekben már bevált megoldások segítségével a résztvevők konkrét példákat ismerhettek meg az AI eredményes alkalmazására. Bemutatásra került például az ENAIBLER projekt, amely a mesterséges intelligencia integrálását tűzte ki célul a közszféra működésében, valamint az AI4Citizens projekt, amely az etikus és hatékony AI-alapú kormányzást segíti elő az európai városokban és régiókban.

A „zöld” tematikus ülés középpontjában az Európai Unió hulladékgazdálkodási politikái álltak. Az ülés rávilágított arra, hogy a növekvő hulladéktermelés és a szigorú uniós szabályozási környezet egyre nagyobb nyomást gyakorol a helyi és regionális hatóságokra. Ezeknek az intézményeknek ugyanis alkalmazkodniuk kell a változó szabályozásokhoz, és fejleszteniük kell saját hulladékkezelési megoldásaikat. A szekcióban bemutatták azt is, hogy a PLP milyen eszközökkel és szolgáltatásokkal tudja támogatni a közintézményeket gyakorlati példákon keresztül. A bemutatott projektek közül kiemelkedett a GOOD CITIES projekt, amely célja a városi környezetben történő megosztáson alapuló fogyasztási és térhasználati modellek ösztönzése, valamint a TEXAD projekt, amely fejlett körforgásos textilhulladék-megoldásokat kínál az önkormányzatok számára.

A társadalmi tematikus ülés a zöld és digitális átállás munkaerőpiaci vonatkozásait vizsgálta, különös tekintettel a megvalósítás kihívásaira és lehetőségeire. A szekció bevezető előadását a CEDEFOP szakértője tartotta, aki bemutatta intézményük tevékenységét, valamint az európai munkaerőpiacról készült elemzéseiket és az ezekből levont jövőbeli következtetéseket. Ebben a szekcióban került bemutatásra a legtöbb jó gyakorlat, és számos projekt szolgált inspirációként a résztvevők számára. Ilyen volt például az AccelerateGDT projekt, amely a klaszterpolitikák átalakítását célozza a zöld és digitális átmenet felgyorsítása érdekében, vagy a TOURBO projekt, amely a turizmusban működő kis- és középvállalkozások támogatásán keresztül segíti elő az átalakulást. Szintén bemutatásra került a GRANDIS projekt, amely elsősorban női vállalkozók támogatásával segíti a nemek közötti egyenlőséget, miközben a KKV-k zöld és digitális átállásához nyújt szakpolitikai és gyakorlati támogatást.

A rendezvényen számos lehetőség nyílt a vármegyei együttműködések, a fejlesztéspolitikai munka szélesebb körben történő megismertetésére, illetve új tapasztalatok megismerésére és lehetséges jövőbeni partnerségek feltérképezésére.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória post_categories: Események, rendezvények post_categories: Hírek

Fenntarthatóság, mobilitás és digitalizáció a turizmusban – SYSTOUR 1. webinar

2014. október 14-én került megrendezésre a SYSTOUR projekt első tematikus online rendezvénye “Fenntarthatóság, mobilitás és digitalizáció a turizmusban” címmel.

Az esemény során mélyreható viták zajlottak, és információk érkeztek a turizmus jövőjét európai kontextusban alakító legújabb trendekről és jó gyakorlatokról. A témán belül finn, baszk és lengyel jó gyakorlatok kerültek bemutatásra.

Az esemény felvétele elérhető a SYSTOUR Youtube-csatornáján:

https://www.youtube.com/watch?v=EpIBxPB3C7g

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

Innovatív üzleti beruházások, zöld munkahelyek és az elnéptelenedett területek újjáélesztésének kihívásai – SYSTOUR 2. webinar

A SYSTOUR projekt 2., “Innovatív üzleti beruházások, zöld munkahelyek és az elnéptelenedett területek újjáélesztésének kihívásai” címet viselő, 2025. február 12-én megrendezésre került online tematikus rendezvényének felvétele a projekt Youtube csatornáján érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=5zFKVWdhGbA

Jó szórakozást!

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória