Egyéb kategória

GOCORE 2. webinar: Hogyan építsünk ellenálló régiókat a közösség bevonásával/közösségi részvétellel? Fókuszban a társadalmi-demográfiai kihívások

A GOCORE (Governing Community Resilience) projekt a helyi szerepvállalás és részvétel fokozása révén segíti az ellenálló régiók erősítését.

A projekt célja a vidéki és/vagy periférikus térségek fejlődésének erősítése azáltal, hogy a közösségeket aktív partnerként vonja be a regionális szakpolitika kidolgozásába és végrehajtásába. A GOCORE hatékony mechanizmusokat hoz létre a közösségek bevonására és felhatalmazására a regionális politikába és döntéshozatalba azáltal, hogy bevonja, felhatalmazza e közösségeket, illetve  demonstrálja a közösségi részvétel erejét az olyan, aktuális társadalmi kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás és a digitális átmenet, valamint az olyan társadalmi-demográfiai problémák, mint az elöregedés, a népességfogyás és a migráció vonatkozásában.

Miről szól a közösségi szerepvállalás, és hogyan növelhetjük a közösségek részvételét?

A 3 rendezvényt felölelő online webinar sorozat a közösségi ellenállóképességgel kapcsolatos kezdeményezéseket és a legjobb gyakorlatokat mutatja be a következő területeken:

• Éghajlatváltozás – 2023.11.27., 11:00 CET
• Társadalmi-demográfiai változások – 2024. november 15., 11:00 CET
• Digitális átmenet

Ezek az online rendezvények (webinar) a GOCORE elveit követik:

• A helyi közösségek bevonása
• A közösségi cselekvés erősítése
• A közösség erejének demonstrálása

Ismerje meg Európa különböző térségeinek példáit, jó gyakorlatait!

A rendezvény napirendje (angol):

• Agenda – GOCORE Webinar 2.

Az elhangzott előadások (angol):

• Edina Ocsko – European Rural Pact and Local communities engagement
• Eric Hendriks – Munity Services

Az október 14-i nemzetközi E-Hulladék Nap célja, hogy rávilágítsanak az elektronikai hulladék okozta növekvő problémákra és hogy elősegítsék a felelős e-hulladékgazdálkodást. Ugyanezen a héten került sor a WEEEWaste Interreg Europe projekt nemzetközi találkozójára a spanyolországi Pamplonában, ahol Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata két kollégája is részt vett.

Az Interreg Europe program társfinanszírozásával megvalósuló WEEEWaste projekt – Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékgazdálkodására vonatkozó szakpolitikák javítása – célja, hogy jobb nemzeti, regionális és helyi szakpolitika kerüljön megvalósításra az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésére, lefedve az EU Körforgásos Gazdaság cselekvési tervének főbb ajánlásait. A projektben a kilenctagú nemzetközi konzorcium tagjaként Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata is részt vesz.

A projekt 4. interregionális rendezvényére az E-Hulladék Nappal egyazon héten került sor a spanyolország Navarra régió városában, Pamplonában, ezáltal is felhívva a figyelmet az elektronikai hulladék okozta növekvő problémákra, a régi és használhatatlan elektromos készülékek szelektív és felelősségteljes begyűjtésének fontosságára.

A tanulmányút résztvevői – az Önkormányzat két kollégájával együtt – fantasztikus példákat láthattak a spanyol városban a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításával kapcsolatosan.

A navarrai Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztériumban innovatív helyi kezdeményezések kerültek bemutatásra az Elektronikai Technológia Tanszéktől és a Navarrai Hulladék Alapítványtól, és élénk panelbeszélgetésre is sor került a szlovéniai és németországi partnerekkel.

Az első személyes látogatás a pamplonai Cash Converters-be vezetett, ahol már 25 éve foglalkoznak használt termékek eladásával. Tevékenységük középpontjában a körforgásos gazdaság elősegítése áll, ezzel támogatva a fenntarthatóbb és környezettudatosabb fogyasztást.

A következőkben a holland partnerek által bemutatott Box your art/Boks je kunst projekt egy kreatív lehetőség azok számára, akik szeretnek kézműveskedni és fontos számukra a környezetvédelem. A szervezők különböző maradékanyagokat (textil, műanyag, elektronikai hulladék biztonságos része) gyűjtenek össze, ezekből különféle tematikájú dobozokat készítenek, amelyeket gyerekek és felnőttek egyaránt elkészíthetnek. A dobozoknak edukációs céljuk is van, hiszen a gyerekek így felismerhetik a körforgásos gazdaság, a hulladékkezelés és az újrahasznosítás fontosságát.

A második napon partnerek a Pamplonai Közösségbe látogattak el, hogy többet megtudjanak a navarrai hulladékgazdálkodásról. A városban sokféleképpen lehet a hulladékot összegyűjteni és leadni. Van lehetőség szelektíven gyűjteni a szemetet, az ételmaradékokat, a kertészeti hulladékot, a használt olajat és a használt textilt is le lehet adni. Ezek mellett fordítanak még kiemelt figyelmet az elektromos és elektronikai berendezések gyűjtésére is. Utóbbiak esetében több lehetőség is rendelkezésre áll, lehet kérni szállítást, amely esetében az adott cég házhoz megy és elszállítja az elektromos hulladékot, de akár a bútorokat is. Vannak nagyobb raktárak, például parkolókban, ahová ugyancsak el lehet szállítani az elektromos hulladékot, de akár a környezetre veszélyes vegyszerek flakonjait is le lehet adni (pl. mosószeres, öblítős üveget).

Az összefoglaló bemutatását követően a város legnagyobb hulladékkezelőjénél – Traperos de Emaús – tett látogatásra került sor. A vállalkozás Navarra-szerte gyűjti a hulladékot, legyen szó elektromos vagy elektronikai hulladékról, bútorokról, textilről stb. Az összegyűjtést követően a gyárban gondosan szétválogatják a termékeket, mindegyiknek megvan a saját helye, majd a hozzáértő dolgozó eldönti, hogy el lehet-e adni az adott terméket vagy szét kell szedni és újra kell hasznosítani. A begyűjtött termékek tehát mindenképpen visszakerülnek a körforgásba, ezért semmi sem megy kárba. Egy hatalmas bolttal is rendelkeznek, ahol a pamplonai lakosok megvásárolhatják a már használt, de felújított termékeket.

A More than a village projekt legutóbbi szakmai ülése és tanulmányútja a szlovén partnerintézmény, az ITC Innovation Technology Cluster működési területén, Murska Sobota és Moravska Toplice településeken került megrendezésre 2024. október 9-10. között.

A rendezvény első napján részletesen megismerhették a partnerek Pomurje régió történetét, jelenlegi gazdasági, társadalmi és fejlesztési körülményeit. Ezt követte az ITC előadásában a projekt témájához szervesen kapcsolódó jó gyakorlat teljes bemutatása. A DIH (Digital Innovation Hub – Digitális Innovációs Központ) AGRIFOOD (https://itc-cluster.com/dih-agrifood/) egy ún. egyablakos rendszer, mely gazdálkodók, termelők, szövetkezetek és érdekképviseleti szervek számára biztosít széles körű szolgáltatásokat a többszereplős együttműködés formájában. Célja a biztonságos, fenntartható és minőségi élelmiszerek biztosítása, figyelembe véve az élelmiszertermelés, -szállítás és -fogyasztás gazdasági, környezeti és társadalmi szempontjait és következményeit. Ez a szemlélet és gyakorlat hívta életre az ITC klasztert.

A DIH AGRIFOOD (https://mapping.dih-agrifood.com/) egy nem formális, nonprofit, ingyenes tagsággal rendelkező, közvetítésen alapuló hálózat, amelyet az agrár-élelmiszeripar szereplői és érdekeltjei irányítanak.

Az ITC egy nonprofit vállalkozástámogató szervezet Szlovénia északkeleti részén, amelynek célja, hogy elősegítse az ágazatközi innovációt, valamint az új technológiák és az IKT alkalmazását a vidéki ágazatokban.

Céljuk, hogy összehozzák a célcsoportokat (például a kkv-kat, az élelmiszer-rendszer szereplőit, a gazdálkodókat és más vidéki szereplőket), és „okossá” tegyük őket, így létrehozva egy Európa-szerte egyedülálló, innováción alapuló ökoszisztémát, amely támogatja a rugalmasabb, egészségesebb és környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntarthatóbb vidéki területek felé való elmozdulást.

Interdiszciplináris szakemberek csoportja működteti, akik erős nemzetközi referenciákkal, intézményi hálózattal és az EU által finanszírozott projektek és más, a vidékfejlesztésre összpontosító projektek lebonyolításában szerzett széles körű tapasztalattal rendelkeznek.

Számos kutatási és fejlesztési projektet valósítanak meg a fenntartható, zöld agrár-élelmiszeripari kutatások gyakorlati megvalósítása érdekében.

Egyik zászlóshajójuk a Green Point Living Lab (https://itc-cluster.com/green-point/): a ZÖLD PONT (Zelena Točka) egy élő laboratórium; a legnagyobb és legfejlettebb regionális rövid élelmiszer-ellátási lánc, amelyet a gazdák alapítottak, több mint 100 helyi gazdálkodó, élelmiszertermelő és szövetkezet bevonásával, az üvegházi és szabadföldi termelés folyamatát lefedve, saját elosztóközpontból történő logisztikával.

Bemutatásra került még a ZEROW (https://itc-cluster.com/project/zerow/), a BREADCRUMB (élelmiszerhulladék csökkentése, https://itc-cluster.com/project/breadcrumb/) és a Data4Food2030 projekt (https://itc-cluster.com/project/data4food2030/) is.

A szakmai bevezetőt követően a projekt előrehaladása került a fókuszba: a menedzsment és pénzügyi feladatok, majd a kommunikációs mérföldkövek megvitatása zajlott.

Délután került sor a helyszíni látogatásokra. Elsőként a Green Point (Zöld Pont) hálózat (https://zelena-tocka.si/) központjába látogattak a résztvevők, ahol a hálózat menedzsere, illetve a Living Lab (élő laboratórium) szakembere mutatta be a kezdeményezést. A bolt elhelyezkedése már önmagában jól átgondolt tervezés eredménye: a főút mentén, egy hústermékbolt és egy tejtermék bolt közvetlen közelében került kialakításra, így a megbízható forrásból származó helyi termékeket kereső vásárlók egy helyen tudnak beszerezni minden terméket.

Jelenleg 12 alkalmazottal dolgoznak, akik mintegy 15 helyi gazdálkodótól, termelőtől szerzik be a zöldséget, gyümölcsöt, az abból készült termékeket (olaj, szörp, lekvár), illetve forgalmazzák a hálózat más tagjainak termékeit is (almaszirom, gyümölcsmasszából készült desszert, helyben pörkölt kávé, csokoládé, teák, stb). A kezdeményezés kulcsszereplője a beszerzéseket koordináló, több évtizedes tapasztalattal és megfizethetetlen helyi termelői kapcsolatokkal és bizalommal bíró szakember.

A termékek dobozain, ládáin QR kód leolvasásával bármely vásárló azonnal információhoz jut a termelés helyszínéről, a termelőről, a szállítás időpontjáról és magáról a termékről is a blockchain technológia segítésével.

Megtekintésre került a hűtőház, illetve a speciális digitális műtrágyázó önjáró eszköz is.

A látogatás következő állomása a HUDO DOBRO szervezet volt (https://www.hudo-dobro.si/hudo-dobro-2.html). A HUDO DOBRO márka (szlovénül „igazán jó”) egyedi élelmiszertermékek sorozata, amelyet a helyi beszerzés, a kézművesség és a fogyatékkal élők munkájának tiszteletben tartása iránti elkötelezettség jegyében hoztak létre.

A SKUPINA HUDO DOBRO (foglalkoztatási központ), a BM Foglalkoztatási Központ és a JEDRO Ljutomer társadalmi vállalkozás egyesítette erőit, hogy a HUDO DOBRO márkanév alatt kiváló minőségű kulináris termékeket hozzanak létre. Termékeik helyi, természetes, kézzel készített és hátrányos helyzetű csoportokkal együttműködve készültek, ugyanakkor, és éppen ezért, egyediek, eredetiek és finomak.

A hálózat egyik központjába tett látogatás során a partnerek egy speciális helyi termék, a „gibanica” történetét, hátterét, összetevőt, társadalomban betöltött szerepét ismerték meg. A Hisa Gibanica (Gibanica Ház, https://www.hudo-dobro.si/house-of-gibanica.html) azért jött létre, hogy a látogatók megtapasztalhassák a térség történetét, a hagyományok és a kézművesség tiszteletben tartását. Kulináris alkotásaikhoz a legjobb minőségű alapanyagokat használják, és az egész projekt a társadalmi vállalkozói szellem elvein alapul. Fogyatékkal élő munkavállalókat alkalmaznak, esélyt teremtve nekik, és felelős együttműködésben dolgoznak a helyi beszállítóikkal, a helyi közösséggel.

A délután a Kodila gasztronómiai központba (https://www.kodila.si/sl) tett látogatással zárult. A Kodila egy családi vállalkozás, amely több mint 100 éve gyárt sertéshústermékeket Szlovénia északkeleti részén, Purcumulje városában. A Purkumulje sonkát a Pulkumurje hegységben található dombokon állítják elő. A nyersanyagként használt sertés stresszmentesen tenyésztett, nagytestű fajta. A sonkát Piran sókkal sózzák, érlelés után bükkfával füstölik. A Purkumulje sonka eredeti íze a mediterrán éghajlaton, hosszú érleléssel előállított olasz sonka és az alacsony hőmérsékleten, magas páratartalom mellett készült német stílusú sonka előnyeivel rendelkezik. A Kodila nagyon gondosan választotta ki a nyersanyagokat: 170 kg-nál nagyobb sertéseket nevelnek szerződéses gazdák, akik a szokásosnál kétszer több időt töltenek a 170 kg-nál nagyobb sertéshús előállításával. Kukoricával, búzával, bogyóval és szójával etetik a sertéseket, ezeket a takarmányokat a sertésekről gondoskodó saját gazdák állítják elő. A Kodila minden évben találkozik a szerződéses gazdákkal, hogy azok a gazdaságos tenyésztés helyett a minőségi sertéstenyésztést helyezzék előtérbe.

Gourmet boltjukban számos kiváló minőségű helyi, többek között a Green Point hálózat tagjai által előállított terméket forgalmaznak, éttermükben pedig helyi alapanyagokból készülő minőségi fogásokat kínálnak.

A program második napján a munkaülés a Moravska Toplicében folytatódott.

Elsőként a partnerek egyenként bemutatták a partneri cselekvési tervek előrehaladását, az első eredményeket, a felmerülő problémákat. Hajdú-Bihar részéről bemutatásra kerültek a vidéki térségek digitális írástudásának felmérését, az erre reflektáló képzési anyagok kidolgozását, illetve az ezüstgazdasági platform kialakítását célzó tevékenységek.

Ezt követően sor került a következő munkaülések indikatív időpontjának megvitatására. A partnerek 2025 első felében a horvátországi Buzet településre látogatnak, majd a debreceni rendezvény következik, melynek tervezett időpontja 2025 novembere vagy 2026 márciusa.

A WEEEWaste projekt 3. nemzetközi rendezvényére 2024. április 24-25. között került sor a németországi Lipcsében.

A találkozó első napján a Aufbauwerk Region Leipzig GmbH képviselőinek hivatalos nyitóbeszédét, továbbá a lipcsei energia és klímavédelmi program 2030 bemutatását hallhattuk. Utóbbi keretében a fő célkitűzések 10%-kal kevesebb városi és kommunális hulladék 2030-ra, a szelektív hulladékgyűjtés, ipar támogatása. A prezentáció során számos lépés is bemutatásra került, többek között az újrahasznosítható csomagolások a gasztronómiában, a javítási bónusz, edukációs munkák, hulladékmentes rendezvények.

Az előadás a román és a spanyol partner prezentációjával folytatódott. Az előbbiek esetében a Bukarest-Ilfov régió fenntartható fejlődését, gazdasági növekedését és munkahelyteremtést mutatta be. A spanyol partner beszámolt arról, hogy milyen módon kívánja felhívni a figyelmet az elektronikai hulladékok gyűjtése iránt, például figyelemfelhívó kampányok, a hulladékok leadásának megtérítése, logisztikai lépések pl. háztól házig szállítás segítségével.

A rendezvény második napján megkezdődött a partneri jó gyakorlatok bemutatása, melyeket a szlovén partner prezentálásában hallhattunk elsőként. Bemutatták, hogy az országban az elektronikai hulladékok 35%-a kerül megfelelően begyűjtésre. Kiemelt fontosságúnak tartják az elektronikai hulladékok begyűjtését a háztartásokból, cégektől és újrahasznosító állomásokról. Fontos a hulladékok anyagonkénti szeparálása, új termékek előállítása az újrahasznosítás által, edukációs törekvések és figyelemfelhívó kampányok a témához kapcsolódóan. Fő céljaik közé tartozik, hogy a munkahelyeket fejlesszék, melyek alkalmasak lesznek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, de kiemelt cél az erőforrások és nyersanyagok hatékony felhasználása, a munkahelyteremtés a vidéki területeken, az alkalmazottak folyamatos szakmai képzése.

A találkozó tanulmányi látogatással, helyszínbejárással folytatódott, melynek első állomása a helyi bevásárló központi székhellyel ellátott Wiederschön program. 2024 tavaszától mintegy 550 négyzetméteren találhatnak fenntartható termékeket, szolgáltatásokat és tanácsokat a látogatók. Rendszeres kulturális és oktatási programokat is terveznek. A cél az, hogy a koncepcióbolt találkozóhellyé váljon mindenki számára, akit érdekel a hulladékmentesség, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság. A köztisztasági szolgálat a koncepció áruház mellett egy másik ingatlanban is nyit egy Second Life áruházat. Lipcse városa ily módon támogatja a hulladékmentességet, összhangban nulla hulladék stratégiájával.

A második megálló a lipcsei „inab” szervezet, ahol olyan projektekre szakosodtak, amelyek a fenntarthatóságot és az újrahasznosítást képviselik, és elősegítik a generációk és kultúrák közötti társadalmi interakciót. Elektronikai eszközök újrahasznosítása: PC-k, laptopok és okostelefonok összeszerelése funkcionális alkatrészekből, az egyes alkatrészek funkcionális tesztelése és kiválasztása, biztonsági ellenőrzés és szoftver telepítés, a készülékek átvétele és kiszállítása együttműködő partnerek részére, a készülékek karbantartása a projekt időtartama alatt. Csereüzlet: A szociálisan hátrányos helyzetű embereknek szánt kínálat a ruházattól, játékoktól, könyvektől a háztartási gépekig terjed. Lehetőség van a már nem használt háztartási, otthoni dolgokat, vagy ruhaneműk cseréjére, ajándékozására. Ha nincs mit cserélni, 5 darab elvihető csere nélkül. Kerékpár szerviz: itt a szociálisan hátrányos helyzetűek akár 3 napra is bérelhetnek kerékpárt, közben pedig a kerékpárok folyamatos gyűjtése és javítása is zajlik.

Az utolsó megálló a Dezentarle non-profit szervezet székhelye volt. Ez a helyszín IT-szakértők és más technológiában jártas emberek találkozóhelye. Hálózatépítést szolgálnak, cserelehetőséget biztosítanak, és közös műhelyeket és helyiségeket kínálnak. A Dezentrale egy nagy közös helyiség, amely egy műhelyt, egy társalgót és munkaállomásokat kínál. Fő cél a már megunt vagy javíthatatlannak vélt számítógépek, laptopok megmentése és újrahasznosítása.

Klímaváltozás, digitális átmenet, társadalmi-gazdasági kihívások – e három fő kihívás, illetve a problémákra a helyi közösségek együttműködése által adható hatékony megoldások keresése köré épült a GOCORE projekt közelmúltban megrendezett nemzetközi tapasztalatcseréje és szakértői munkaülése.

2024. szeptember 17-19. között Debrecenben került sor a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának partnerségével megvalósuló projekt immár 4. nemzetközi tapasztalatcseréjére és szakértői munkaülésére. A 6 ország 7 intézményének közreműködésével, az Interreg Europe Program és a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló, a közösségek ellenállóképességének erősítésén dolgozó, négy évet felölelő projekt hazai rendezvényén a vármegye önkormányzatának szakmai gárdáján és térségben aktív szakértőkön túl dán, észt, holland, olasz és portugál szakemberek és döntéshozók képviseltették magukat.

A rendezvény első napján Pajna Zoltán, Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának elnöke megnyitóját és a házigazdák vármegyét bemutató előadását követően a partnerek látogatást tettek Hajdúnánásra, ahol a Kendereskert története, a hajdúnánási közösségi kezdeményezések megvalósítása került ismertetésre.

A vidéki tanulmányutat követően a résztvevők a Debreceni Egyetemen tettek egy rövid látogatást, illetve ott folytatták a szakmai megbeszéléseket.

A második nap fő témája a vármegyében zajló, sikeres szakmai példák tapasztalatainak megosztása volt: elsőként a Debrecenben és Nádudvaron megvalósult eredmények kerültek bemutatásra Dr. Puskás István alpolgármester és Maczik Erika polgármester prezentálásában.

Ezt követően a Berettyóújfaluhoz kötődő elismert civil tevékenységeket ismerhették meg a résztvevők (a Civil Udvar ismertetése Csarkó Imre, míg az Igazgyöngy Alapítvány munkája Veress Tamás előadásában hangzott el), majd Pataki Péter a Hajdúság Éléskamrája kezdeményezés elmúlt éveit mutatta be, és egy rövid bemutató erejéig a debreceni közösségi kertek történetébe is bepillantást nyertek a partnerek.

A tapasztalatcserével párhuzamosan zajló szűkebb körű munkaülés keretében a külföldi szakértők az előadók, illetve a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatát, a Debreceni Egyetemet, illetve a Széchenyi Programirodát képviselő hazai szakemberekkel karöltve igyekeztek jól hasznosítható, kifejezetten a vármegyei problémákra összpontosító, a közösségek összefogását, kezdeményezőkészségét, ellenállóképességét erősítő javaslatokat megfogalmazni, különös tekintettel a klímaváltozás és digitális átmenet által okozott, illetve a társadalmi-gazdasági kihívásokra.

A nap a debreceni BeugRoom, valamint a FIX Debrecen megtekintésével zárult, ahol a város új közösségi tereit ismerhették meg a partnerek.

A rendezvény zárásaként e javaslatok ismertetésére 2024. szeptember 19-én került sor: a szakemberek többek között a döntéshozók és a lakosság közötti rendszeres kommunikáció hatékony erősítését, a kisléptékű mintaprojektek lehetőségeinek szélesítését, valamint a megfelelő szakértők helyi szintű bevonását tartják kiemelten fontosnak. A részletes javaslatok kidolgozása jelenleg is zajlik, várhatóan november folyamán kerül befejezésre a teljes szakértői jelentés.

A projekt következő állomása az észtországi Saareema közössége lesz 2025. első negyedévében.

Fenntartható turizmusfejlesztés Świętokrzyskie régióban

A SYSTOUR projekt 4. nemzetközi tamulányútja 2024. május 14-15-én került megrendezésre a lengyelországi Kielcében.

A Świętokrzyskie régió az egyik legkisebb régió Délkelet-Lengyelországban, egyben egy kivételesen érdekes értékekkel rendelkező vidék. Három alrégióból áll: a Świętokrzyskie-hegységből, Ponidzie-ből és a Sandomierska-hegységből. A Świętokrzyskie-hegység, Európa egyik legrégebbi és sziklatörmelékkel borított hegysége Lengyelország egyik leghíresebb látnivalója.

A turisták számára a Świętokrzyskie régió gazdag fenyőerdőt, Ponidzie festői varázsát, Sandomierz műemlékeit, tiszta vizeket, egyedi barlangokat és sziklacsoportokat, több mint 1300 km hosszú  gyalogtúra lehetőségeket és körülbelül 1500 km hosszú kerékpáros turistautakat kínál.

A tanulmányút első napján a Sandomierski Almaút (Sandomierski Apple Trail) több helyére is ellátogattak a résztvevők, köztük a trzykosyi Történelmi Malomba, az obrazówi Hagyományos Gyümölcstermesztési Kamarába valamint a Świętokrzyski-I Inspiráció Kertjébe Andruszkowicében. Az ösvény hangulatos városokon és falvakon, gazdag gyümölcsösökön, löszszurdokok, folyóvölgyek és színes mezők festői tájain halad keresztül. Lehetővé teszi a turisták számára, hogy megismerjék a régió csodálatos kulturális örökségét, és arra ösztönzik őket, hogy látogassanak meg történelmi épületeket, múzeumokat és helyi termelőket. Nagy műltú hagyományokat ápoló gyümölcstermesztő gazdaságok, agroturisztikai központok, borgazdaságok, halgazdaságok és méhészetek, illetve éttermek, oktató- és rekreációs központok, feldolgozó üzemek és termelői csoportok vonzzák a térségbe a látogatókat.

A partnerek megtekintették a Bałtów Turisztikai Komplexumot, amely többek között dinoszauruszparkot, állatkertet, miniatűr parkot, őskori óceánáriumot és sok más látnivalót is biztosít. Az első nap a Świętokrzyska Harmonia Kulturális Központban zárult. A Központ egy olyan egyedülálló interaktív kiállításnak ad otthont, amely egy 19. századi falu életébe enged bepillantást változatos multimédiás eszközök révén.

A rendezvény második napján a Maleniec-i Történelmi Kohászati ​​Üzem megtekintésére nyílt lehetőség, amely a régi fémipar egyik legjobban megőrzött lengyel műemléke. Itt láthatóak egykori gyártócsarnokok és egy komplett technológiai sor a fémlemezből készült mezőgazdasági szerszámok gyártásához. A látogatás során a résztvevők vastárgyak készítésével foglalkozó ismeretterjesztő foglalkozásokon vettek részt, és kipróbálták a helyi ételeket is.

A tanulmányút következő része a tokarniai Kielce Falumúzeumba vezetett, ahol a résztvevők megismerhették a térség különböző falvainak jellegzetes településrendezését.

Itt került megrendezésre a projekt Irányító Bizottságának ülése is.

A tapasztalatcsere 2024 júliusában Finnországban folytatódik.

A GOCORE projekt soron következő személyes részvétellel zajló projekt ülése, Irányító Bizottsági ülése és peer review szekciója 2024. június 4-6. között került megrendezésre a dán partner, Syddjurs Önkormányzat szervezésében. Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának munkáját a Debreceni Egyetem képviseletében Szilágyiné Dr. Czimre Klára segítette.

Az első nap a peer review szekció és a szeminárium párhuzamos munkájával telt. A délelőtti program keretében a résztvevők Ebeltoft központjába látogattak, ahol a Maltfabrikken központ történetébe pillanthattak be. A Maltfabrikken egyszerre nagyon régi és vadonatúj: az 1861-ben malátagyárként alapított és 1998-ban bezárt régi gyár már romokban hevert, és a lebontás fenyegette, amikor helyi lakosok egy csoportja úgy döntött, hogy megmenti az ikonikus piros épületeket, és mindenféle kulturális és kreatív tevékenység központjává alakítja őket. Az adománygyűjtő akciót (közösségi finanszírozás), valamint a kiterjedt átalakítást és rekonstrukciót követően a Maltfabrikken mára egy kulturális és kreatív „erőműként” nyílt meg újra, amely az Emberek Gyára (The Peoples Factory ) néven is ismert. Az épületegyüttesben sörfőzde és söröző, hangulatos, „borderless kitchen” filozófia mentén működő étterem található, és kiváló lehetőséget nyújt fesztiváloknak (jól felszerelt koncertterem), ifjúsági kulturális kluboknak, vizuális művészetek/kiállítások/kézművesek számára, egyben nemzetközi művészrezidencia, helyi múzeummal és történelmi levéltárral kombinált közkönyvtár, kreatív coworking tér is.

A délutáni és esti szekcióban a peer review szakemberei külön csoportban dolgoztak, míg a szemináriumi résztvevők, számos helyi érintettel közösen műhelybeszélgetést folytattak a lakosság bevonásának, elkötelezésének lehetőségeiről.

A szekció zárásaként a „Közös értékalkotás és állampolgári részvétel/Co-creation and citizen engagement” témában Eva Sørensen, a Roskilde Egyetem Társadalom és Globalizáció Intézet közigazgatás és demokrácia professzora tartott inspiráló és tartalmas előadást, melyet széles körű beszélgetés követett.

A program második napja a régi postahivatal jelenleg kulturális központként működő épületében folytatódott egy jó gyakorlat bemutatásával, melynek címe: Ebeltoft fejlődésben (Ebeltoft in Development / EIU). Az előadó Hans Kiib, építész és az az EIU koordinációs csoport tagja volt. A projekt tulajdonképpen Ebeltoftnak a polgárokkal közösen és a polgárok által készített fejlesztési tervét takarja: Syddjurs önkormányzata úgy döntött, hogy bevonja Ebeltoft lakóit egy stratégiai fejlesztési terv kidolgozásába. A fejlesztési terv fő célja Ebeltoft tengerpartjának fejlesztése, ahol egy korábbi vágóhíd hatalmas üres teret hagyott maga után, és a régi városrészt egy forgalmas, széles főútvonal vágta és választotta el a kikötőtől. A győztes projekt immár közös célként jelenik meg, egyesítve az összes kisebb ötletet és kezdeményezést. Néhány ötletet már megvalósítottak, néhány még folyamatban van; néhány ötlet pedig csak kísérleti projekt volt (például egy út lezárása, hogy vonzóbbá tegyenek egy helyet a lakhatás szempontjából).

Az előadást követően a Mols Bjerge Nemzeti Parkba utaztak a partnerek, ahol a munka a Molsværketben folytatódott. A helyszín igazából egy élő találkozóhely, amely összeköti a Molsskolent (iskola) és a Molshallen-t (közösségi tér), új bölcsődével és óvodával, iskolával, sportlétesítményekkel, közösségi konyhával, multifunkcionális helyiségekkel, irodahelyiségekkel, lelkészi irodával, hangulatos sarkokkal és szabadtéri terekkel. Egy hely, melyen a közösség „osztozik” – mind gazdasági, mind közösségi, mind fenntarthatósági okokból. Ez a vadonatúj közösségi intézmény 2024. április 26-án nyitotta meg kapuit.

A helyszín bejárását és megismerését megelőzően Grith Mortensen projekt menedzser mutatta be a „Mols fejlődésben/ Mols i udvikling” kezdményezést. A folyamat a Klaszterfalvak (Cluster Villages) elnevezésű kísérleti projektként indult, a Realdania, a DGI és a Landdistrikternes Fællesråd finanszírozta. A projektben 5 dániai terület vett részt azzal a céllal, hogy kisebb falvak együttműködjenek és megosszák az erőforrásokat ahelyett, hogy állandó versenyben lennének egymással. Az egyesület jelenleg önkéntes alapon működik, külső segítség vagy támogatás nélkül szervezi és koordinálja a kisebb-nagyobb helyi fejlesztési projekteket.

Az előadás után Pia Kratballe vezető segítségével ismerhették mega  résztvevők a komplexumot, az itt működő közösségeket, lehetőségeket és sikereket.

Ezt követően 3 újabb jó gyakorlat került röviden bemutatásra és megbeszélésre. Az első előadó a helyi kikötő kreatív átalakításával és hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatos építési terveket és ötleteket osztotta meg,  második jó gyakorlatként a Syddjurs-i Könyvtár igazgatója, Ole Wolf mutatta be a vidéki könyvtárak működtetésére és fenntartására koncentráló programjukat, amelynek részeként például a „könyvállomások” biztosítanak lehetőséget minőségi idő eltöltésére a szülők számára, amíg sportedzésen résztvevő gyermekeiket várják, míg a harmadik előadó a „közösségi bőrönd” (community trunk) elnevezésű projekt részleteibe engedett betekintést: a projekt résztvevői (15 közösség vagy közösségi kezdeményezés) ebben a “bőröndben” gyűjtik össze az közösségeiket érintő fejlesztési ötleteiket, javaslataikat, jó gyakorlataikat vagy akár nehézségeiket is, és adják tovább egymásnak – magát a bőröndöt persze nem üresen kapják meg, hanem egy csomag keksz mellett az ötleteik megvalósításához szükséges kezdőtőkével, esetenként 5000 dán koronával (670 euró) együtt. A nap végén a partnerek a Fuglsøcenteret-be utaztak, mely az utolsó nap helyszínéül szolgált.

A program harmadik napján a peer review program a SWOT elemzés kidolgozásával és a vendéglátó dán partner számára az első rövid javaslatok megfogalmazásával telt, míg a szemináriumi munka során kiscsoportos megbeszélésekre alapozott, a szakpolitika-fejlesztést előtérbe helyező megbeszélés zajlott. A bilaterális, félórás igen hatékony elemzések eredményei plenáris ülésen kerültek végül bemutatásra és összefoglalásra, jelentősen segítve ezzel a projekt soron következő, debreceni ülésének szakmai előkészítését.

Ezt követte Szabó Tünde előadása, mely a 2024. szeptember 16-20 között megrendezésre kerülő debreceni ülés szakmai és technikai tervezett struktúrájának bemutatását célozta meg.

A napi program zárásaként a peer review munka szakértői sajtónyilvános esemény keretében ismertették munkájuk első eredményeit.

Sajtóközlemény – GOCORE projekt – Dániai közösségi szemlélet: Syddjursban folytatódott a GOCORE partnerek munkája

Hírlevél

Sajtóközlemények

Brosúra

Videó

Szakmai anyagok, prezentációk

OpenRegioCulture projekt 1. vármegyei szakértői ülés – prezentáció (lapozható, letölthető)

Az Interreg Europe program 10. „Let’s Cooperate” interregionális együttműködési fóruma (#europecooperates) 2024. március 20-21-én került megrendezésre a belgiumi Antwerpenben.

Az esemény célja az egyik legszélesebb körű európai területi együttműködés megünneplése, sikereink és buktatóink megosztása volt, egyben az új, 3. pályázati felhívás elindítása és az új partnerországok üdvözlése az Interreg Europe programban.

A színes, tartalmas és szakmailag kiemelten érdekes programok során számos javaslat, iránymutatás, érdekes tipp és tanács hangzott el mindazok számára, akik új ötleteket, kezdeményezéseket kívánnak megvalósítani a következő években. Ehhez nagyszerű motivációt jelentett az úgynevezett stratégiai előrejelzésről (strategic foresight) szóló előadás, hiszen mindannyiunk számára kulcsfontosságú, hogy feltárjuk mindazon információkat, amelyek meghatározzák munkánk jövőbeli működési környezetét, és ebben a gyorsan, kiszámíthatatlanul változó környezetben hatékonyan reagálhassunk a változásokra.

Elsőként itt nyílt lehetőség az Interreg Europe közösséghez csatlakozó új országokkal való találkozásra: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Ukrajna képviseletében a települési, regionális és szakmai fejlesztések képviseletében több tucat új partnerintézmény mutatkozott be.

Nagyszerű inspirációt jelentett az újonnan érkezők számára az együttműködések, az igazán szoros és értékes partnerségek erejének, illetve az Interreg Europe program meghatározó platformjának, a Szakpolitikai Tanulási Platformnak (Policy Learning Platform) a bemutatása.

A Platform fő célkitűzése a szakpolitikai tanácsadás, a tudásmegosztás és a hálózatépítés; már jelenleg is több ezer eredményesen működő jó gyakorlat segíti az európai térségek és szakemberek munkáját, tudásbázisának mélyítését és erősítését. A kapcsolódó szakpolitikai tanácsadás, a valós igények alapján szervezett peer review lehetőségek, a közös problémák megoldását célzó hálózatépítés olyan egyedi támogatási forma, mely mára meghatározó szerepet játszik a fejlődni kívánó európai régiók és települések életében.

A „Szakpolitikai tanulás a gyakorlatban” tematikus szekcióülések a fejlesztési fókusztémák mentén kínáltak lehetőséget a gyakorlatban is kipróbálni és megtapasztalni a tapasztalatcsere eme formáját: a résztvevők tapasztalt projektpartnerek, szakemberek révén ismerhettek meg bevált gyakorlatokat, fejlesztési folyamatokat például a klímaadaptáció, innováció, társadalmi fenntarthatóság, aktív közlekedés, zöld átállás, közösségi elköteleződés témákban.

A Platform felkérésére Hajdú-Bihar vármegye képviseletében Szabó Tünde osztotta meg a vármegye önkormányzatának tapasztalatait, az elmúlt évek eredményeit ez utóbbi témában, hiszen a társadalmi elköteleződés kivétel nélkül minden fejlesztés kulcseleme kell, hogy legyen.

A vármegyei fejlesztési prioritásokat szem előtt tartva vesz részt az önkormányzat több olyan nemzetközi projekt megvalósításában is, melyekben a témát érintő munka folyik: a GOCORE (A közösségek ellenállóképességének szabályozása – Governing Community Resilience), a SYSTOUR (Rendszerszemléletű fenntartható turisztikai stratégiák vidéki térségekben – Systemic approach for sustainable tourism strategies in rural areas), illetve a More than a village (Több, mint egy falu: Okosfalu átmenet, a versenyképesebb és vonzóbb falvak modellje Közép-Európában – Smart village transition, a model for more competitive, and attractive villages in Central Europe) együttműködések a vidéki térségben élő közösségek jólétének és jól-létének aktuális kihívásait tárják fel, és ehhez kapcsolódóan fogalmaznak meg és dolgoznak ki megoldási lehetőségeket.

A projektekben folyó munka, a kapcsolódó gyakorlati megoldások kerültek ismertetésre és megvitatásra a tematikus szekcióülés keretében.

Folytatva a szakmai együttműködések építését, a vármegye önkormányzata újabb nemzetközi partnerségek keretében kívánja a fejlesztési munkát folytatni a 3. felhívás során, ennek érdekében új témákban kezdte meg a projektelőkészítés első lépéseit a rendezvényen.

2024. április 9-10. között a Párizsi Klímaügynökség szervezésében került sor az EXPRESS projekt soron következő tanulmányútjára.

A kétnapos rendezvény nagyszerű lehetőséget biztosított, hogy megismerjük Párizs éghajlatvédelmi tervét, az energiaátállási stratégiákat, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a megújuló energiaforrások bevezetésének előmozdítását célzó innovatív projekteket.

Az első nap a párizsi klímatervről szóló tanulságos előadással kezdődött a párizsi önkormányzat szakembere, Nicolas Richez előadásában, mely során részletes betekintést nyertünk a város ambiciózus célkitűzéseiben a szén-dioxid-mentesítés és az energetikai átállás terén. Nagyon inspiráló volt látni, hogy milyen átfogó intézkedéseket hajtottak és hajtanak végre e célok elérése érdekében, ami az éghajlatváltozás elleni helyi szintű küzdelem iránti erős elkötelezettséget tükrözi. Ez az előadás sikeresen megalapozta a városi fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások és lehetőségek mélyebb megértését. A napenergia potenciál interaktív adatbázisa, vagy a kidolgozás alatt álló, az épületek tetejére vonatkozó teljes adatbázis és applikáció nagyon inspiráló megoldás volt. Számos újabb projekt (EnergiCultors, megújuló hő szerződés, stb.) részleteit is megismerhettük.

Ezt követően került sor a CoachCopro és az EnerSIG kezdeményezések részletes bemutatására, amely a társasházak energiahatékonyságának javítására irányuló innovatív megközelítéseket emelte ki. A 2013-ban elkészült CoachCopro web platform, vagy a térinformatikai megoldások tárházát felmutató EnerSIG megoldások jelentősen hozzájárultak az eddigi eredmények eléréséhez, és számunkra is követendő példaként, fejlesztési lehetőségként szolgáltak. Az ülés hangsúlyozta a közösségi szerepvállalás és a technológiai innováció fontosságát a fenntartható gyakorlatok előmozdításában.

Ezt követően a rendezvény a partnerek előadásaival folytatódott, melyek fókuszában a megújuló energiához való hozzáférés javítását célzó szakpolitikai intézkedések, nemzeti és helyi megoldások bemutatása állt.

A megbeszélés igen elgondolkodtató volt, és rávilágított a kormányzati beavatkozások és a magánszektor innovációi közötti bonyolult egyensúlyra, amelyre a megújuló energiamegoldások elfogadásának felgyorsítása érdekében van szükség. A munkaülés a legfontosabb felismerések és eredmények összefoglalójával zárult, amely a hasonló kezdeményezések más-más körülmények között történő végrehajtásához nyújtott gyakorlati útmutatást.

A délutánt a párizsi Városházán megrendezett Fenntartható Lakhatási Fórum megtekintésére szántuk, ahol első kézből láthattuk a párizsi fenntarthatósági erőfeszítések kézzelfogható eredményeit. A fenntartható lakhatási megoldások felfedezése és az iparági szakértőkkel folytatott párbeszéd kiemelte a holisztikus megközelítések fontosságát a várostervezésben és -fejlesztésben.

A második nap egy Saint Ouen-i hőtermelő üzem meglátogatásával kezdődött, ahol olyan innovatív technológiákat mutattak be, mint a biomassza hasznosítása és a távfűtési rendszerekhez szükséges hulladékhő visszanyerése. Ez a valóban különleges lehetőség rávilágított a megújuló energiaforrások gyakorlati alkalmazására a fűtési igények különböző szintű kielégítésében.

     

Utolsó látogatásunk egy napelemekkel felszerelt, 2017-ben teljes körű energetikai és esztétikai felújításon átesett társasházba vezetett, amely a decentralizált energiatermelés megvalósíthatóságát és előnyeit bizonyította. Ez a helyszíni látogatás a párizsi energetikai átállás lényegét foglalta magába, és olyan kézzelfogható megoldásokat mutatott be, amelyek lehetővé teszik a kisebb-nagyobb társasházi közösségek számára a megújuló energiát hasznosító technológiák alkalmazását.

A párizsi tanulmányút tapasztalatain elgondolkodva nyilvánvaló, hogy Párizs a fenntartható városok számára világszerte inspiráló példaként szolgál. Párizs fenntartható kezdeményezéseinek felfedezése nem csupán egy tanulmányút volt, hanem egyben a vármegyei lehetőségek potenciális katalizátora is. Az utazás kiemelte a helyi kezdeményezések átalakító erejét a klímaváltozást érintő és energetikai kihívások leküzdésében, hangsúlyozva a települések (mind vezetői, mint közösségi szintű) meghatározó szerepét a jövő nemzedékek fenntartható jövőjének kialakításában.

A következő tanulmányút helyszíne az olaszországi Ancona lesz 2024. második felében.

A találkozó az olasz partnerintézmény, ANCI Liguria (Liguria Települési Önkormányzatainak Szövetsége) székhelyén, Genova városában került megrendezésre 2024. március 12-13. között.

A rendezvény első napján a résztvevők egy több állomásból álló tanulmányút keretében szervezett helyszíni látogatásokon ismerhették meg Liguria régió négy kistelepülésének (Campomorone, Ceranesi, Mignanego, Sant’Olcese) problémáit, az elmúlt évek fejlesztési elképzeléseit, az elhivatott településvezetők és szakembereik tapasztalatait, elképzeléseit.

A látogatás a Genova közelében fekvő, Sant’Olcese településhez tartozó Villa Serra Történelmi Parkban kezdődött, Pierluigi Vinai, az ANCI Liguria igazgatójának vezetésével.

A parkra nyíló építészeti komplexum a XVIII. századi Villa Pinelliből és annak melléképületeiből áll, amelyhez 1850-ben Orso Serra márki hozzáépített egy Tudor stílusú házikót. A XIX. század közepén épült angol stílusú park kilenc hektáron terül el a Rio Comago folyó lapos völgytalpán, ligetekkel, kiterjedt gyepterülettel, tavakkal, patakokkal, vízesésekkel, egzotikus fafajokkal tarkítva, otthont adva számos állatfajnak is.

A villa hasznosítása több szálon történik: családi, baráti és kulturális rendezvények, közösségi tematikus napok, illetve üzleti célú találkozók helyszíneként is funkcionál.

A délelőtt során a Villa Serra adott otthont a projekt előrehaladását célzó munkacsomag megbeszéléseknek is: elsőként az általános szakmai és adminisztratív teendők, majd a WP1 munkacsomag feladatai kerültek bemutatásra a vezető partner, illetve a Poliedra szakemberei által.

Ezt követte a kommunikációs feladatok koordinációjáért felelős Balteus prezentációja, áttekintve az elmúlt időszakban végzett tevékenységek eredményeit, egyben felvázolva az elkövetkezendő hónapok partneri feladatait, kötelezettségeit.

A látogatás következő helyszíne Ceranesi település volt, ahol a hegyvidéki térség elszórtan elhelyezkedő közösségeinek legfőbb problémái, kihívásai kerültek ismertetésre, egyben bemutatták a környék jelentősebb értékeit is. A digitalizációs lehetőségek egyelőre jelentős fejlesztésre szorulnak, így a szélessávú internet lefedettség hiányának megoldása az első lépés lehet az okosmegoldások alkalmazásához.

A munka Campomorone településen folytatódott, ahol az elmúlt években jelentős előrelépés történt a helyi értékek és örökség hasznosítása, az aktív közösségépítés területén. Ennek egyik példája a Palazzo Balbi történelmi épületében, egyben az önkormányzat székhelyén működő helyi Marionett Múzeum. A marionett bábszínház évszázados hagyományokkal rendelkezik a térségben, így ennek az örökségnek a megőrzése és bemutatása kiemelt feladata a helyi önkormányzatnak, különös tekintettel annak a művészeti és kreativitást célzó, edukációs vonatkozású lehetőségeire.

A résztvevők ezt követően betekintést nyertek a helyi Őslénytani és Ásvány Múzeum által kínált sokszínű lehetőségbe, úgymint a földtörténet és a Föld kincseinek bemutatása, kiállítások, kiscsoportos tematikus workshopok és alkotóműhely családoknak és gyermekeknek, stb.

A nap utolsó programpontjának Mignanego település adott otthont, a Győzelem Szűzanyájának Kegyhelye templom falai között. A Fuea és a Maglietta hegyek között fekvő kegyhely 600 m magasan, egy dombon áll, Genova központjától mindössze 35 percre, a szentélyből az egész Polcevera-völgyre, egészen a tengerig nyílik kilátás. A Genovát Lombardiával, Piemontéval és Franciaországgal összekötő nagyon régi utak egyike éppen a fent említett hágó mellett haladt el, és minden bizonnyal ez volt az egyik leggyakrabban használt útvonal. A templom oldalában kialakított termekben zarándokszállás található, illetve az oldalsó épületrészek kisebb rendezvények helyszíneként szolgálnak.

A program második napján a munkaülés az ANCI Liguria székhelyén folytatódott. Elsőként az 1. munkacsomag sikeres megvalósításának lépéseit tekintették át a partnerek, megfogalmazva a még teljesítendő feladatokat, majd a partnerintézmények egyenként mutatták be a 2. munkacsomag (Pilot tevékenységek) előkészítését megalapozó cselekvési terveiket. E cselekvési tervek alkotják a közös stratégiai dokumentum vázát, melynek végleges verziója a következő hetekben készül el a milánói partner, a Poliedra munkájának összegzéseként.

Az 1. munkacsomag befejezése egyben a 2. munkacsomag feladataiba történő átlépést jelent, így a munkacsomag felelős partnere, a szlovén ITC Murska Sobota előadásában ismerkedtek meg a partnerek a konkrét tevékenységek kereteivel, az elvégzendő partneri feladatokkal, az egyes felelősségi területekkel. Az előadást követően a partnerek megvitatták az egyes feladatok részleteit.

A szakmai munkát a feladatok ütemezésének megbeszélése zárta. A partnerek megegyeztek a következő személyes jelenléttel zajló munkaülés és tanulmányút időpontjában (2024. október), mely találkozó házigazdája a szlovén partner lesz.

A szakértők az elmúlt napokban azt tanulmányozták, hogyan lehet visszafordítani az embereket a tradicionális gasztronómiai értékek felé, egyúttal felhívni a figyelmet a hazai, jó minőségű, helyi alapanyagokból, hagyományos eljárással készülő, ízletes ételek fogyasztásának fontosságára, az ízek élvezetére, a minőségi, lassabb tempójú életvitelre. 2024. április 2. és 5. között került sor az Interreg Danube Program, illetve a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló SReST – Társadalmilag felelős „Slow Food” turizmus a dunai régióban – projekt nyitókonferenciájára, valamint első tanulmányútjára a szlovéniai Postojna városában, illetve az osztrák Karintia régióban.

A rendezvényeken Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata részéről Tuska-Mátrai Melinda, a nemzetközi csoport vezetője, külső szakértőként pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Katonka Árpád vett részt.

A SReST projekt célja az úgynevezett „Slow Food” modell vizsgálata és hazai környezetbe való ültethetőségének előkészítése. A „Slow Food” mozgalmat a ’80-as évek végén alapították azzal a céllal, hogy megőrizzék a helyi gasztronómiai hagyományokat, visszafordítsák az embereket a tradicionális értékek felé, felhívják a figyelmet a felgyorsult világunkban egyre növekvő kész ételek és külföldi áruk fogyasztása helyett a hazai, jó minőségű, helyi alapanyagokból, hagyományos eljárással készülő, ízletes ételek fogyasztásának fontosságára, az ízek élvezetére, a minőségi, lassabb tempójú életvitelre. Mára a „Slow Food” egy globális mozgalommá nőtte ki magát, amely több ezer projektet és több millió embert érint több mint 160 országban. A „Slow Food” alapelve, hogy mindenkinek joga van hozzájutni a jó, tiszta és tisztességes (fair) élelemhez.

A nyitókonferencián a szlovén, horvát, montenegrói, szerb, szlovák, bosnyák és magyar partnerek bemutatkozása után a különböző jó gyakorlatok megismerése következett. Érdekes volt hallani a montenegrói iskolai foglalkozásokról, melyek keretében a diákokat az iskolai kertekben ismertetik meg a növénytermesztéssel, kóstolással, vagy hogy Krk-szigetén hogyan használják a mára elértéktelenedett birkagyapjút a hagyományőrzők ruháinak készítésén túl különböző ajándéktárgyak előállítására. A „Slow Food” mozgalom is bemutatásra került, amikor is az előadók többek között a biodiverzitás megőrzésének fontosságát hangsúlyozták, hiszen minden mindennel összefügg.

A postojnai jó gyakorlatok meglátogatása és tanulmányozása után a partnerek az osztrák Karintia tartományba utaztak, ahol láthatták, hogyan is működik a „Slow Food” mozgalom a gyakorlatban. Megtanulták, hogyan kell helyi töltött tésztát készíteni, illetve találkoztak a gazdákkal, aki szigorú követelmények alapján állítják elő termékeiket. Megismerték a különböző étterem és szálláshely tulajdonosokat is, akik kínálatában szinte kizárólag a karintiai gazdálkodók termékeiből fogyaszthat a vendég, ezáltal helyi, magas minőségű, egészséges, ugyanakkor változatos és szezonális fogásokkal találkozhat. A „Barenwirt” étterem étlapján például a menü alapanyaga 90%-ban a helyi gazdáktól kerül az asztalra. A Hotel Schloss Lerchenhof szinte teljesen önellátóan működik, mind energiaellátás, mind pedig az élelmiszerek szempontjából. A helyben sütött kenyérhez a saját termelésű búzát maguk őrlik meg, a sajtok a szomszédos tejgazdaságból érkeznek, a különböző sonkákat pedig szintén maguk állítják elő. Példaértékű az együttműködés és összefogás a turizmus különböző szereplői között az ellátási lánc minden szintjén.

A továbbiakban a partnerek részletekbe menően megvizsgálják egymás jó gyakorlatait, azok átvételének lehetőségét, illetve a Slow Food modell hazai alkalmazhatóságát.

Szórólap

SReST projekt szórólap