Egyéb kategória

Torino adott otthont a SYSTOUR projekt utolsó tanulmányútjának

A találkozó első napjának reggelén Marcella Gasparnode (Torino város és a régió turisztikai menedzsere) „Európai főváros – Az okos turizmus zöld úttörője” c. előadása hangzott el. Az előadás kiválóan összefoglalta az európai okos turizmus program minden lényegi elemét, a kezdeményezés hátterét, illetve a pályázatnál figyelembe vett fő szempontokat, amelyek iránymutatásként szolgálhatnak minden pályázni kívánó városnak.

Ezt követte Alberto Ferry és Laura Zuccato előadása „Vittorio Veneto turizmusfejlesztésének akcióterve” címmel. Az előadás középpontjában az észak-olaszországi Vittorio Veneto régió adatalapú, ugyanakkor helyi specialitásokat figyelembe vevő turizmusfejlesztése állt.

A SYSTOUR projekt vezető partnerének koordinálásával kezdődött a munka következő szakasza, az úgynevezett „Complexity Map Learning Activity”: a Politecnico di Torino által kidolgozott helyzetelemzési módszertan segítségével egy kézzel fogható, vizualizált komplexitás térképet kaptunk (a részletesen kidolgozott anyagokat már korábban megkapták a partnerek), amely a csoportos munka alapját képezte, és célja a teljes körű, átfogó helyzetelemzés, a „holistic diagnosis” kidolgozása volt.

Az együttes munka során feltártuk, hogy melyek a Hajdú-Bihar vármegye turizmusát leginkább segítő és hátráltató tényezők.

A délután folyamán egy előadást hallgathattunk meg a VisitPiemonte regionális turizmusfejlesztési cég képviselőjétől „Role of data in planning a sustainable tourism destination” címmel.

A nap egy közös, csoportos feladat végrehajtásával zárult „Co-Design Activity: Itinary mapping lab” címmel; itt feladatként egy Hajdú-Bihar vármegyei turisztikai programot kellett megalkotnunk, amely egyedi értékeken alapszik, ugyanakkor az egészséget és a fenntarthatóságot is figyelembe veszi.

A nap összefoglaló videója: https://lnkd.in/dHbC8Q7F

A második nap délelőtti szekciójában egy workshop keretében jövőtervezéssel foglalkoztunk, itt már szélesebb kontextusban, nem csupán Hajdú-Bihar vármegyére fókuszálva, emellett az egyes régiókban felmerülő, a vágyott célok elérését akadályozó tényezőket összesítettük.

A délutánt, egyben a találkozót a soron következő Irányító Bizottsági ülés zárta.

A horvátországi Buzet településre látogattak a More than a village projekt szakemberei

A More than a village projekt vendéglátó horvát partnere, Buzet város az isztriai régióban található, a szlovén és az olasz határ közelében, lakossága 5997 fő. A tanulmányút helyszínét a Buzet város tulajdonában álló Verzi inkubátorház biztosította.

A Verzi 2022. január 25-én alakult azzal a céllal, hogy támogassa az újonnan alapított helyi vállalkozásokat, illetve, hogy ösztönözze a régió újonnan alapított vállalkozásainak előrelépését. A Verzi üzleti inkubátorház projektjét a helyi fejlesztési ügynökség, az IDA d.o.o. támogatta. Maga a Verzi-palota a 17. századból származik, és Buzet óvárosának kellős közepén, a plébániatemplom közelében található egyszerű barokk palota, műemléki értékű épület. Egy közelmúltban lezárult nemzetközi együttműködés keretében lezajlott fejlesztés során az épület teljes rekonstrukciója mellett többcélú multifunkcionális csarnok, az inkubátorban 11 irodahelyiség az újonnan alapított cégek számára, valamint coworking terek kerültek kialakításra, mindezt azzal a céllal, hogy az inkubációs és a gyorsulási szakaszban lévő vállalkozók üzleti kapacitását növeljék. A Verzi üzleti inkubátort az újonnan alapított, illetve akár három éve működő cégek és kézművesek is igénybe vehetik. A 17. századi palota így a vállalkozást támogató kis központtá vált. A Verzi-palota új funkciója mellett Buzet óvárosi magjának kulturális örökségének műemlékeként is megmarad.

A találkozó első napja a polgármester köszöntőjével, illetve az inkubátorközpont bemutatásával indult.

Ezt követte a WP3 munkacsomag áttekintése. A munkacsomagot koordináló horvát partner vezetésével bemutatásra került a mintaprojektek értékelésének folyamata, illetve az egyes mintaprojektek várható eredményeinek ütemezése.

A munkacsomag megbeszélést követően nyílt lehetőség két olyan jó gyakorlat megtekintésére, melyek a térség vidékfejlesztési célkitűzéseit jelentős mértékben támogatja.

A résztvevőknek lehetősége nyílt megismerni két kiváló helyi családi vállalkozást, amelyek példaértékűen ötvözik a turizmust és az agráriumot.

Elsőként a Karlić Tartufi szarvasgomba farmra látogattak a partnerek és külső szakértőik. A Karlić család három generáció óta foglalkozik szarvasgomba-kereséssel és -feldolgozással. Bázisuk a festői Paladini faluban található, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek a szarvasgomba-vadászat hagyományaiba és technikáiba.

A Buzet melletti Paladiniból származó Karlić család szarvasgomba-üzletét Ivan Rašpolić alapította a múlt században, egészen pontosan 1966-ban. Akkoriban a környező motovuni erdő még jóval nagyobb volt, mint ma. Az ott talált fehér és fekete szarvasgombát egyaránt a legjobb minőségű isztriai szarvasgombák között tartották számon. A család 12 kutyájuk segítségével naponta jár szarvasgomba vadászatra. Nincs kötött munkarend, ami azt jelenti, hogy a család bármelyik tagja mehet szarvasgomba vadászatra a kutyákkal; a legfontosabb természetesen az, hogy a család és a kutyák számára is megmaradjon a napi kiképzési rutin. A Karlić család sokéves szarvasgombaszedési tapasztalata, amely nemzedékről nemzedékre szállt, 1994-ben a GIR d.o.o. vállalat megalapításához vezetett, egy olyan vállalathoz, amely nagy odaadással foglalkozik a szarvasgombavadászattal, a friss és fagyasztott szarvasgomba felvásárlásával és értékesítésével, valamint a termékek feldolgozásával és hazai és nemzetközi piacra való bevezetésével.

A gasztronómiai kínálaton túlmenően lehetőséget biztosítanak szarvasgomba vadászatra is, illetve az ágazat és a család történetének megismerését egy kis múzeum is segíti. Munkájuk és szolgáltatásaik során számos digitális lehetőség segíti a látogatókat az ágazat és a helyi szolgáltatások megismerésében.

A tanulmányút következő bemutatott vidéki vállalkozása az Aura lepárlóüzem volt. Az Aura családi tulajdonban lévő üzem és vendéglátóegység Buzet szívében található, és prémium minőségű pálinkákat, likőröket, gineket, lekvárokat, valamint egyéb termékeket állít elő. A látogatás során megismerkedtünk a gyártási folyamat minden fázisával, a gyümölcs erjesztésétől kezdve a desztilláción át a palackozásig. Az üzem igényes kialakítása és a termékek kiváló minősége révén az Aura lepárlóüzem kiemelkedő turisztikai látványosság és programlehetőség a régióban, segítve ezzel e vidéki térség szélesebb körben történő ismertségének erősítését, illetve bevételeinek növekedését.

Mindkét vállalkozás inspiráló példát és ötletet nyújtott arra vonatkozóan, hogyan lehet a vidéki térségekben fellendíteni az agroturizmust, számos rendelkezésre álló okos megoldást is alkalmazva. A Karlić Tartufi és az Aura szeszfőzde olyan családi vállalkozások, amelyek sikeresen ötvözik a helyi termelést és a turizmust, ezáltal hozzájárulva a vidéki gazdaság fejlődéséhez és a helyi közösségek megerősítéséhez. Ezek a példák rámutatnak arra, hogy a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek és a modern turisztikai szolgáltatások kombinálásával fenntartható és vonzó élményeket lehet nyújtani a látogatóknak, miközben támogatják a helyi gazdaságot és kultúrát.

A program második napján a WP2 és WP3 munkacsomagok részleteit vitattuk meg. Elsőként a WP2 koordinátora, az ITC Murska Sobota tartott összefoglaló értékelést a mintaprojektek előrehaladásáról, majd a partnerek egyenként bemutatták saját mintaprojektjeik köztes eredményeit, a tervezett további tevékenységeket.

Ezt követően a WP3 munkacsomag keretében, kiscsoportos workshop biztosította a koordinátor intézmény, az IRMO kutatóintézet által kidolgozott módszertan segítségével a kölcsönös partneri javaslatok kidolgozását, a kísérleti intézkedések gyakorlati megvalósításával kapcsolatos tapasztalatok és meglátások megosztása.

A munkaülés után a management, a kommunikációval kapcsolatos ügyek és a következő hónapok tevékenységei kerültek megbeszélésre.

A soron következő szakmai tanulmányút házigazdája Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata lesz 2025 novemberében.

hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória post_categories: Hírek

Az olaszországi Marche régió adott otthont az EXPRESS projekt soron következő tanulmányútjának

A találkozó első napja az olasz partnerintézmény, Marche Régió központjában, Ancona településen került megrendezésre. Az első program a régió bemutatkozásával kezdődött, illetve áttekintést kaphattunk az energiaközösségeket érintő hatályos olasz jogi szabályozásról, majd az illetékességi területen megvalósuló energiaközösség projektek rövid bemutatására került sor, többek között ismertették az aznapi tanulmányutak helyszíneit és az ott alkalmazott megoldásokat.

Az első tanulmányút az Ancona tartományban található első energiaközösséghez vezetett, Chiaravalle-ba, egy mezőgazdasági telephelyre, ahol egy 15 kWh és egy 100 kWh teljesítményű fotovoltaikus erőmű található. Ez utóbbi egy prototípus projekt, amelynek a megvalósítási költsége 120.000 euro volt, és már tervben van egy 1 MWh teljesítményű erőmű létesítése is. Ez a maximális teljesítmény, amelyet civil személyek, szervezetek üzemeltethetnek a helyi szabályok szerint. Az olasz törvények azt is előírják, hogy a megtermelt energia egy részét kötelezően át kell adni a helyi fogyasztók számára. Ez egyfajta „virtuális” módszerrel történik, tehát nem igényel hálózatfejlesztést. A fotovoltaikus erőmű egy hatékony és innovatív módszeren alapul. A panelek rögzítés nélkül helyezkednek el a talajon, ami lehetővé teszi azok egyszerű áthelyezését, miközben megőrzi a környezet érintetlenségét, hiszen sem perforáció, sem betonozás nem szükséges. Az erőmű területén elhelyezett fehér kavicsréteg elősegíti a napfény visszaverődését, ezáltal egy természetes fénytörési rendszert hoz létre, amely fokozza a modulok hatékonyságát. Ennek köszönhetően a napelemek nem csupán a közvetlen napfényt hasznosítják, hanem a visszaverődő sugárzásból is energiát nyernek. Ezen megfontolások miatt a paneleket tudatosan nem a hagyományos déli tájolással helyezik el, hanem kelet-nyugati irányban igazítják. Ennek több lényeges oka is van: egyrészt a déli órákban a panelek túlzott felmelegedése csökkenti azok teljesítményét, így nem képesek maximálisan kihasználni a rendelkezésre álló kapacitást. Ennél is jelentősebb azonban, hogy a villamosenergia piaci ára ebben az időszakban a legalacsonyabb, ezért gazdaságilag sokkal előnyösebb a termelést a reggeli és délutáni csúcsfogyasztási időszakokra optimalizálni, amikor az áram ára jóval magasabb.

A második tanulmányút során a Jesi városában található nonprofit energiaközösség bemutatására került sor. Ezt az energiaközösséget 2024. novemberében hozták létre, az alapítók között megtalálható többek között a helyi Vöröskereszt is. A szövetkezeti formában működő energiaközösség célja az önfenntartó működésen túl, a megtermelt energia elosztása a rászorulók számára egy bizonyos területi határon belül. A szövetkezethez egy egyszeri tagdíj megfizetésével bárki csatlakozhat, akinek a lakóhelye vagy székhelye ezen a határon belül található. Az energiaközösség céljai között szerepel továbbá az éghajlatváltozás káros hatásainak enyhítése a régióban. A tagok telephelyein található fotovoltaikus erőművek által termelt többletenergia elosztására virtuális „kredit” alkalmazásával kerül sor, akárcsak az előzőleg bemutatott energiaközösség esetében, vagyis a betáplált áramért kapott pénzügyi előnyt forgatják vissza a közösségbe. A tagok között elsősorban olyan szervezetek találhatók, amelyek aktívan hozzájárulnak a régióban élők életminőségének javításához. Ilyen például az Avis Ház, amely a véradások szervezéséért felel, az Odós Szociális Szövetkezet, amely a munkanélküliek támogatását segíti, valamint az Orto Del Sorriso, amely közösségi kerteket hozott létre a rászorulók számára.

A harmadik tanulmányútra egy „The Leaf Community Loccioni” nevű microgridnél került sor. Ez egy több épületből álló, modern ipari terület, amely szinte teljesen a saját maga által termelt megújuló energia felhasználásával működik. A helyben termelt energia több mint 90%-a helyben is kerül felhasználásra. A fejlesztésekhez több mint 3 millió eurós közterület-beruházásra volt szükségük, viszont ezzel elérték, hogy ne alakuljanak ki árvizek a terület mellett található folyón, valamint új készségeket, munkahelyeket és értéket is teremtettek a régióban. A telephelyen 2 MW teljesítményű napelemrendszer üzemel az épületek tetőszerkezetére szerelve, ehhez további 920 kW napelemes teljesítmény csatlakozik a talajra telepítve, illetve a vállalkozás megszerezte a hasznosítási jogot a közelben lévő folyó egy szakaszára is, ahol négy darab kisebb vízierőművet üzemeltetnek, amelyek éves összteljesítménye 550 MWh. A hasznosítási joggal vállalták azt, hogy folyamatosan monitorozzák a folyó és a környezet állapotát. Egy földalatti 450 m3 víztartályban tárolják a hőenergiát, illetve a telephelyen található 1.8 MWh újrahasznosított akkumulátorokból álló energiatároló egység. Ezen egység sajátossága, hogy elektromos autókból származó, degradálódott akkumulátorokat használnak fel az energia tárolására egy viszonylag egyszerű módszer segítségével, így az akkumulátorok hasznos élettartama további kb. 10 évvel meghosszabbítható. A telephelyen a legmodernebb energiamenedzsment rendszer található, amely az épületek energiahatékonyságát maximalizálni hivatott, így folyamatosan monitorozza az épület helyiségeinek hőmérsékletét, kihasználtságát, fényviszonyait, és automatikusan állítja az energiafogyasztó egységek és az egyéb környezetet befolyásoló szerkezetek működését a legoptimálisabb eredmény elérése érdekében. A szoftverfigyelmeztetéseket, jelzéseket küld az operátorok számára, ha beavatkozásra van szükség, vagy egyéb, a szokásostól eltérő értékeket észlel. A napelemek elhelyezésekor itt is világos felületet alakítottak ki a panelek alatt, és a fényvisszaverődésnek köszönhetően 5-20% közötti teljesítményjavulást értek el. Már tesztelés alatt van az időjárás előrejelzéssel támogatott további hatékonyságnövelő algoritmus, azonban ennek használatának előnyei egyelőre még nem nyertek egyértelmű megerősítést. A „The Leaf Community Loccioni” már az EXPRESS projekt jó gyakorlataként is elfogadásra került.

A második napon az Anconától kicsit több mint 100 km-re található Riminibe utaztunk, ahol megrendezésre került a KEY – The Energy Transition Expo elnevezésű energetikai témájú kiállítás. A hatalmas kiállítótér több szekcióra volt felosztva, az alábbi témakörök szerint:

napenergia,
szélenergia,
hidrogén meghajtás és energiacellák,
energiatárolási megoldások,
energiahatékonyság,
e-mobilitás,
fenntartható városok.

A kiállításon számtalan energetikával foglalkozó cég képviselte magát megoldásaikkal, a legnagyobbak között ott volt a vármegyénkben gyárat építő akkumulátorgyártó CATL, a BYD, a Siemens, a Tesla, az ABB, és a Huawei is. A délelőtt folyamán sor került egy szemináriumra a projekt partnerek részvételével, amelynek címe „Közösségi energia és energetikai együttműködések: a kisüzemi energiatermelés szerepe a megújuló energián alapuló önellátásban” volt. A szeminárium három érdemi szekcióra volt felosztva. Az első a tudományos szekció volt, amelyben három olasz szakember tartott előadást. Az első téma a „saját fogyasztás és az önellátás kérdése az energiaközösségek esetében” volt, ahol kitértek az energiaközösségek hatásaira a szektorban. Ilyen hatások többek között:

változások az energiafogyasztási tudatosság és a fogyasztói viselkedés területén,
az energiatermelés megosztása,
új beruházások az energiatermelésben,
helyi felhasználása a megtermelt energiának és a hálózati vételezés visszaszorulása.

A következő előadás témája az épületek energiahatékonyságáról szólt, amely egy döntő tényező a megújuló energiaközösségek eredményességében. A harmadik előadás a „Környezetvédelmi minősítő rendszerek alkalmazása energiaközösség megvalósításának támogatásaként” címet viselte. Ennek keretében bemutatásra került az ún. ITACA módszer, amely épületek és tágabb környezetük környezetvédelmi besorolására szolgál Olaszországban. Az előadás jelmondata: „Ha nem méred, nem tudod javítani.” A szeminárium zárásaként a különböző európai régiókból származó partnerek bemutatták tapasztalataikat, amelyek közül a finn előadás kiemelendő, ahol elhangzott, hogy – meglepő módon – az energia szektor a legfejletlenebb iparágak között van a digitalizációt tekintve. Az energetika szinte valamennyi területén lehetőség van a fejlődésre a folyamatok digitalizálásával. A jövő energiaközösségeinek az alábbiakra lesz szüksége:

új digitális megoldások,
fenntartható digitális transzformáció,
adatcsere,
irányítás és optimalizáció.

Érdekes tapasztalat, hogy az energiaszegénység az olyan fejlett nyugati országokban is jelen van, mint Írország, ahol az energiaszegénység meghatározásába azok is beletartoznak, akik félnek felkapcsolni a fűtést, mert tartanak a magas energiaszámláktól. Az ilyen személyek száma meglepően magas, és főleg az idősebb lakosságból kerülnek ki. Valamennyi előadás meghallgatása után megállapítható, hogy az energiaközösségekkel kapcsolatban két általános probléma azonosítható Európa szerte. Az egyik, hogy a jogszabályi környezet a többi partner tagállamában sem teszi még lehetővé, hogy igazán elterjedjenek, illetve a rendeltetésüknek megfelelően működjenek ezek az entitások, sok még az adminisztratív akadály. A másik problémás terület az energiaközösségek bekapcsolása az energiakereskedelmi piacokra, amely nem megoldott a partnerek országaiban sem.

Az EXPRESS projekt keretében megrendezett szeminárium után lehetőség nyílt a kiállítás felfedezésére, amely méretében rendkívüli volt – annyira, hogy csupán néhány kiállítóval tudtunk érdemben beszélgetni. A rendezvény Olaszországba vonzott számos ázsiai és amerikai szakembert, céget, akik jelentősen fejlettebb technológiákkal rendelkeznek, mint a hazai szereplők, vagy a partnerrégiók intézményei.

Interreg Europe – „Let’s Cooperate” interregionális együttműködési fórum Krakkóban

A 11. Europe, Let’s Cooperate! („Európa, működjünk együtt”) interregionális együttműködési fórumra 2025. március 19–20. között került sor a lengyelországi Krakkóban. Az esemény jelentős érdeklődést váltott ki: több mint 550 résztvevő jelent meg személyesen, és közel 900-an követték online a programokat. A fórum célja, hogy elősegítse az európai régiók közötti együttműködést és tudásmegosztást, miközben teret ad új szakmai kapcsolatok kialakítására és a legjobb gyakorlatok megismerésére. A rendezvény lehetőséget biztosított:

új partnerkapcsolatok kiépítésére Európa különböző régióiból,
a Policy Learning Platform (PLP; Szakpolitikai Tanulási Platform) szolgáltatásainak részletes megismerésére,
szakpolitikai kihívások és tapasztalatok megosztására,
egyéni konzultációkra a PLP szakértőivel,
tanulmányi látogatásokra,
jó gyakorlatok és eredmények feltérképezésére a régiók közötti együttműködés és fejlesztéspolitika terén,
hatékony hálózatépítésre, megbeszélésekre és workshopokon való részvételre.

A fórum nyitóeseménye egy plenáris ülés volt, amely során négy előadó osztotta meg gondolatait a régiók közötti együttműködés, illetve a fejlesztéspolitika jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól. Az elhangzottak között szerepeltek átfogó statisztikák a programban részt vevő régiók számáról, a futó projektek mennyiségéről és azok témáiról, amelyek jól tükrözik az Európai Unió aktuális szakpolitikai prioritásait. Ezt követően a PLP működését mutatták be. Részletes ismertetés hangzott el a weboldal főbb funkcióiról, mint például a jó gyakorlatok adatbázisa, a bevált szakpolitikai megoldásokat összegyűjtő tudástár, valamint a közösségépítést elősegítő események, amelyek lehetőséget biztosítanak a szakmai kapcsolatok kialakítására. A platform célja továbbá, hogy elősegítse a szakértők közötti kapcsolatfelvételt és tudásmegosztást a régiók közötti tanulás támogatására. A bemutató végén három, az európai régiók fejlesztését segítő lehetőséget ismertettek, amelyek hatékony támogatást nyújtanak a szakpolitikai kihívások kezeléséhez:

Policy Helpdesk: gyors, célzott szakértői tanácsadás regionális szakpolitikai kérdésekben,
Matchmaking: kétórás szakmai tapasztalatcsere, amely során a már tapasztalatokkal rendelkező szakemberek segítik a megoldást kereső régiókat,
Peer Review: kétnapos, mélyreható szakértői elemzés, amely adott konkrét problémák megoldásához kínál javaslatokat.

A délutáni program keretében a résztvevők a Program 6 tematikus célkitűzése köré épülő szakpolitika-alkotást segítő szekcióülése, hálózatépítő beszélgetések és poszterszekció közül választhattak, amelyek mindegyike interaktív módon járta körül az adott tématerülethez kapcsolódó kihívásokat és jó gyakorlatokat.

Az egyik legnépszerűbb szekció a „smart” tematikához kapcsolódott, és középpontjában a regionális missziók álltak, vagyis azok az innovatív szakpolitikai megközelítések, amelyek célja a nagy társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások lokális szinten történő kezelése. A megbeszélések során szó esett a stratégiai előrelátás jelentőségéről, valamint a kedvezményezettek felé irányuló kommunikációs stratégiák javításáról is. Az ülés célja az volt, hogy bemutassa, hogyan segíthetik a szakpolitikák az áttörést jelentő, társadalmi hatású innovációk megszületését, amelyek választ adhatnak a 21. század legnagyobb kihívásaira. Példaként említették a Xtela projektet, amely elősegíti a nagyvállalatok és a startupok közötti hatékony együttműködést, valamint egy ukrán jó gyakorlatot, amely a kis- és középvállalkozások támogatására irányul nehéz gazdasági körülmények között.

A következő szekció a társadalmi dimenzióra koncentrált, és a szakpolitikák végrehajtásának közös, partnerségi alapon történő irányítását állította középpontba. A résztvevők megismerhették, milyen szerepet játszanak a helyi együttműködések és partnerségek abban, hogy a különböző szinteken megfogalmazott célkitűzések a gyakorlatban is sikeresen megvalósuljanak. Az ülés során hangsúly került a közösségi szerepvállalásra és a helyi szereplők bevonásának fontosságára is.

A vármegye szempontjából is jelentős „zöld” szekció a klímaadaptáció, a környezeti megoldások tematikáit járta körül, és az éghajlatváltozásra adott regionális válaszlépésekre, valamint a fenntartható mobilitásra fókuszált. A bemutatott jó gyakorlatok között szerepelt az Attika régió Éghajlatváltozási Megfigyelőközpontjának működése, amely a környezeti változások követésével és adatalapú elemzésével segíti a régió döntéshozóit. Emellett ismertetésre került a REFOCUS projekt is, amelynek célja a regionális és helyi kapacitások megerősítése, különösen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitáshoz kapcsolódó inkluzív és részvételen alapuló döntéshozatali folyamatok támogatása terén. Az előadások rávilágítottak arra, hogy a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez nemcsak technológiai megoldásokra, hanem átgondolt, helyi szinten is működőképes szakpolitikai eszközökre van szükség.

Számos érdekes és hasznos vita zajlott továbbá a jobb kormányzást, a polgáraihoz közelebb álló, illetve a jobban összekapcsolódó Európát célzó témákban.

A fórum második napján a résztvevők tanulmányutakon (study visits) és tematikus üléseken vehettek részt. A tematikus szekciók ezúttal is a Program fő pillérei köré épültek. Az egyes ülések egy rövid bevezető előadással indultak, amelyet jó gyakorlatok bemutatása követett. Ezt követően a résztvevők kisebb csoportokban dolgoztak fel különféle kérdéseket workshop jelleggel: közösen megvitatták a felmerülő problémákat, megoldási lehetőségeket és saját tapasztalataikat, majd az eredményeket egymásnak is bemutatták.

A „smart” tematikus ülés célja az volt, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára bemutassa, hogyan támogathatja a mesterséges intelligencia az innovációt kulcsfontosságú területeken, mint például a mobilitás, az intelligens városfejlesztés és a hulladékgazdálkodás. Az Interreg Europe projektekben és más sikeres helyi kezdeményezésekben már bevált megoldások segítségével a résztvevők konkrét példákat ismerhettek meg az AI eredményes alkalmazására. Bemutatásra került például az ENAIBLER projekt, amely a mesterséges intelligencia integrálását tűzte ki célul a közszféra működésében, valamint az AI4Citizens projekt, amely az etikus és hatékony AI-alapú kormányzást segíti elő az európai városokban és régiókban.

A „zöld” tematikus ülés középpontjában az Európai Unió hulladékgazdálkodási politikái álltak. Az ülés rávilágított arra, hogy a növekvő hulladéktermelés és a szigorú uniós szabályozási környezet egyre nagyobb nyomást gyakorol a helyi és regionális hatóságokra. Ezeknek az intézményeknek ugyanis alkalmazkodniuk kell a változó szabályozásokhoz, és fejleszteniük kell saját hulladékkezelési megoldásaikat. A szekcióban bemutatták azt is, hogy a PLP milyen eszközökkel és szolgáltatásokkal tudja támogatni a közintézményeket gyakorlati példákon keresztül. A bemutatott projektek közül kiemelkedett a GOOD CITIES projekt, amely célja a városi környezetben történő megosztáson alapuló fogyasztási és térhasználati modellek ösztönzése, valamint a TEXAD projekt, amely fejlett körforgásos textilhulladék-megoldásokat kínál az önkormányzatok számára.

A társadalmi tematikus ülés a zöld és digitális átállás munkaerőpiaci vonatkozásait vizsgálta, különös tekintettel a megvalósítás kihívásaira és lehetőségeire. A szekció bevezető előadását a CEDEFOP szakértője tartotta, aki bemutatta intézményük tevékenységét, valamint az európai munkaerőpiacról készült elemzéseiket és az ezekből levont jövőbeli következtetéseket. Ebben a szekcióban került bemutatásra a legtöbb jó gyakorlat, és számos projekt szolgált inspirációként a résztvevők számára. Ilyen volt például az AccelerateGDT projekt, amely a klaszterpolitikák átalakítását célozza a zöld és digitális átmenet felgyorsítása érdekében, vagy a TOURBO projekt, amely a turizmusban működő kis- és középvállalkozások támogatásán keresztül segíti elő az átalakulást. Szintén bemutatásra került a GRANDIS projekt, amely elsősorban női vállalkozók támogatásával segíti a nemek közötti egyenlőséget, miközben a KKV-k zöld és digitális átállásához nyújt szakpolitikai és gyakorlati támogatást.

A rendezvényen számos lehetőség nyílt a vármegyei együttműködések, a fejlesztéspolitikai munka szélesebb körben történő megismertetésére, illetve új tapasztalatok megismerésére és lehetséges jövőbeni partnerségek feltérképezésére.

Fenntarthatóság, mobilitás és digitalizáció a turizmusban – SYSTOUR 1. webinar

2014. október 14-én került megrendezésre a SYSTOUR projekt első tematikus online rendezvénye „Fenntarthatóság, mobilitás és digitalizáció a turizmusban” címmel.

Az esemény során mélyreható viták zajlottak, és információk érkeztek a turizmus jövőjét európai kontextusban alakító legújabb trendekről és jó gyakorlatokról. A témán belül finn, baszk és lengyel jó gyakorlatok kerültek bemutatásra.

Az esemény felvétele elérhető a SYSTOUR Youtube-csatornáján:

https://www.youtube.com/watch?v=EpIBxPB3C7g

Innovatív üzleti beruházások, zöld munkahelyek és az elnéptelenedett területek újjáélesztésének kihívásai – SYSTOUR 2. webinar

A SYSTOUR projekt 2., „Innovatív üzleti beruházások, zöld munkahelyek és az elnéptelenedett területek újjáélesztésének kihívásai” címet viselő, 2025. február 12-én megrendezésre került online tematikus rendezvényének felvétele a projekt Youtube csatornáján érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=5zFKVWdhGbA

Jó szórakozást!

Úton egy befogadóbb és akadálymentes jövő felé – terítéken a kultúra

Továbbiak...

Gyulafehérváron folytatódott az EXPRESS projekt nemzetközi tapasztalatcseréje

Az EXPRESS projekt jó tapasztalatainak megosztása a román partner szervezésében 2024. szeptember 30. és október 1. között valósult meg Gyulafehérváron.

EXPRESS project partners in Alba Iulia, Romania

A rendezvény első napja a város Smart City programjánakbemutatásával indult. A 2016 óta futó projekt tervei szerint a városban 100 okos megoldás kerül bevezetésre. Ennek keretében már elérhető a parkoláshoz szükséges applikáció, különböző e-kormányzati szolgáltatások az ügyintézés megkönnyítése érdekében (például online lehet esküvői időpontot lefoglalni az online wedding app segítségével), egységes és nyitott adatszolgáltatások, közlekedési monitoring rendszer (járműves és gyalogos külön-külön), illetve okos kerékpárok és ezzel egyidejűleg új kerékpáros utak telepítése valósult már meg. A Smart City program egyik fontos feltétele az internetelérés, így a településen belül több WiFi Hotspot-ot fognak létrehozni.

Nem csupán az okos megoldások bevezetése a cél, hanem több természetvédelmi, energetikai és épületfelújítási tevékenység is zajlik, köztük a városkörnyéki erdők megújítása, a Smart Public Lighting (okos közvilágítás) projekt megvalósítása, valamint a rendezvénynek helyet adó Palace of Princess épületegyüttesének restaurációja is.

A településen megvalósuló energetikai beruházások kapcsán elhangzott. hogy Gyulafehérvár teljes energetikai szükséglete 761 GW, amiből maguknak eddig csak 5%-át tudtak kitermelni. Megújulókból fedezni tudnak 67 GW mennyiséget, amiből 3%-ot biomasszával, 3%-ot napenergiával és 94%-ot vízenergiával fedeznek. 2013 óta igyekeznek megoldást találni a geotermális energia hasznosítására is.

A jó gyakorlatok sora az olimpiai úszómedence bemutatásával kezdődött, majd a helyi biogáz üzem működését ismerhették meg a résztvevők. Az üzem a város szennyvizének hasznosításával állít elő biogázt (pl.: biometánt), s azt égetik el egy motor segítségével. Az égetés során termelt energiát a hálózat segítségével a lakókörzetekbe továbbítják.

A helyi idősek otthonában egy igen komplex, több tényezős fűtési mechanizmus került megvalósításra: fotovoltaikus, geotermális és fosszilis energia (földgáz) segítségével 1976 MW (130 MW elektromos és 1776 MW gáz-> fűtés) energiát tudtak biztosítani a komplexumnak.

A helyi jó gyakorlatok bemutatását követően a partnerek ismertették saját megoldásaikat:

A finnországi megoldások egyrészt fotovoltaikus panelek beépítését, hőszivattyúk vagy biomassza alapú fűtés alkalmazását hangsúlyozták a háztartásokban. A nyári időszakban általában túltermelés keletkezik, így azt a mennyiséget, amire nincs szükségük, exportálják. A téli időszakban ugyanakkor energiahiány lép fel, ezért importra szorulnak. Erre régen Oroszországra számíthattak, de a jelen helyzet miatt már Norvégiától és Svédországtól szerzik be a kellő mennyiséget. Minden energetikai tevékenységük nyomon követhető a FinGrid oldalon, ahol teljeskörű, ingyenesen hozzáférhető adatokat találhatunk teljes Finnország energetikai helyzetéről.
Az olasz partner részéről egy vízenergetikai beruházás megvalósítása került ismertetésre: https://www.youtube.com/watch?v=VNYrX9vDCAw&ab_channel=Loccioni
Az ír partner a délkelet-írországi Smart City kezdeményezésekről mutatott be prezentációt. Cork városában a jobb láthatóság és a kedvezőbb energiaigény miatt okos LED lámpákat szereltek be. A nagy légszennyezés miatt úgynevezett „Cork City Trees” építmények került elhelyezésre, amelyek érzékelik és azonnal megkötik a légszennyező anyagokat.
A vármegye képviseletében a Debreceni Egyetem munkatársai egy biomassza alapú távhőszolgáltatót mutattak be: a kaposvári Zöld Fűtőmű felépítése, egyedülállósága, technikai sokszínűsége, működési mechanikája, alapanyag ellátása, valamint lehetséges alternatív energianövényről és a keletkező hamu felhasználhatósága került ismertetésre. Ezt követte az elektromobilitás témakörét érintő előadás, mely bemutatta a hazánkban is jelenlévő carsharing szolgáltatókat, a megoldás előnyeit és hátrányait.

A konferencia második napjának fókuszában a gyulafehérvári energetikai beruházások bemutatása állt. Elsőként a biogáz kogenerációs erőművet látogatták meg a partnerek a gyulafehérvári szennyvíztisztító telepen, ahol megismerhették a szennyvíz-ülepítés egyes fázisait, a biogáz termelés lépéseit, valamint annak felhasználását egy gázüzemű motor meghajtásával, amely a villamos energiát termeli.

Ezt követően a helyi idősek otthonának bemutatása került sorra, kiemelt tekintettel a megvalósult energetikai beruházásokra és az üzemeltetés kérdéseire.

A helyszíni látogatások sorát a Delphi Electric volt, mely az első NZEB+ magánépület Gyulafehérváron. Ez azt jelenti, hogy az épület úgy lett tervezve, hogy ne legyen hálózatról vételezett energiája, így önfenntartó módon tudjon üzemelni. Ennek megvalósítását fotovoltaikus, hőszivattyús berendezések tették lehetővé, illetve egy olyan légcserélő rendszer, ami 80%-ban segíti a ki- és a beáramló levegő hőjének cseréjét, ezáltal télen sem fogyaszt túl sok energiát a rendszer, hiszen belső hője szinte állandó marad.

A tanulmányutak sora 2025 tavaszán az olaszországi Marche régióban folytatódik.

Nouvelle Aquitaine régió fogadta a SYSTOUR projekt partnereit – folytatódott a tapasztalatcsere

Franciaországban folytatódott a jó gyakorlatok megismerése

A SYSTOUR projekt 6. tanulmányútjára 2024. november 20-21. között került sor a franciaországi Nouvelle Aquitaine régióban. A vármegye önkormányzatának munkatársaihoz a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágy település és a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. képviselői is csatlakoztak.

A találkozó első napjának reggelén a francia partner prezentáció formájában bemutatott négy jó gyakorlatot, majd ezt követően a résztvevők Lacommande településre utaztak, ahol megtekintettek két jó gyakorlatot és turisztikai attrakciót: a ”Vignoble et Découverte” nevezetű borboltot (ahol minden helyi termelő borai ki vannak állítva és megvásárolhatók, helyi termékekkel együtt), valamint a La Commanderie épületet (ahol a hely történelmével és a Camino úton betöltött szerepével ismerkedtek meg). Tematikus előadás keretében meghallgatták a „The Tourism Lab” jó gyakorlat részleteit, amely tulajdonképp a Nouvelle Aquitaine régió által létrehozott innovációs központ: az induló vállalkozásoktól a nagyvállalatokig támogatja a turizmusban érdekelt feleket az innovációs kihívások kezelésében.

A következő jó példa a TIPI 535, mely egy speciális program, amelyet fiatal projektvezetők és induló vállalkozások számára terveztek.

Ezt követően a résztvevők Orolon-Sainte-Marie-ba látogattak, ahol színes előadások keretében mutatták be az Aspe völgy közösségi közlekedési stratégiáját.

Ezt követően egy workshop keretében a partnerek részletesen megvitattak és elemeztek egy jó gyakorlatot; a TOKIKOA kizárólag helyi termelőktől beszerzett alapanyagból előállított helyi ételeket készítő éttermeket takar.

A második nap a Cave of La Verna nevű barlangba történő látogatással indult. A la Verna-barlang kivételes geológiai lelőhely, ez a világ legnagyobb megvilágított földalatti kamrája, amely mindenki számára elérhető. Itt egy elszigetelt vidéki térségben található természeti helyszín turisztikai fejlesztéseként mutatták be, a köz- és a magánszféra együttműködésének jó példájaként, a fenntartható turizmus népszerűsítésére fókuszálva.

A tanulmányút Mauléon Licharre-ban folytatódott, ahol egy espadrille gyárba látogattak a résztvevők. Itt bemutatásra került a területen jelenlévő történelmi iparág, amely a turizmust a magának a tevékenységnek a fenntartására irányul.

A következő helyszín az Hôpital-Saint-Blaise volt, ahol a partnerek megismerhették, hogy az épített örökség és az UNESCO-cím népszerűsítésével a Camino de Santiago mentén, egy 60 lakosú kis falu hogyan tudta sikeresen kiemelni örökségét és turisztikai célponttá válni.

A tanulmányutak sorát 2025-ben az olaszországi Torinóba tett látogatás zárja.

A finnországi Kokkola adott otthont a SYSTOUR projekt soron következő partneri rendezvényének

Finn példák segítik a partnerrégiók fejlesztéseit

A SYSTOUR projekt 5. tanulmányútjára 2024. július 9-10. között került sor a finnországi Kokkolában, ahol a vármegye önkormányzatának munkatársaihoz a kutatási szféra képviseletében a Debreceni Egyetem munkatársa is csatlakozott.

A találkozó első napján a finn partner, Közép-Osztrobothnia Regionális Tanács székhelyén találkozott a partnerség. Jyrki Kaiponen megyei elnök elmondta, a régióban tavaly kezdték el a lítiumgyártást, itt található a legnagyobb szervetlen vegyipari ökoszisztéma Észak-Európában. A népesség nagy része 65 éven felüli, illetve Finnország legkisebb önkormányzata is itt található. A Tanács feladatai többek között az érdekérvényesítés, a regionális fejlesztés és területrendezés.

Jaana Ervasi, a projekt finn menedzsere a térség jó gyakorlataival ismertette meg a partnereket, így bemutatásra kerültek a képzési alapú szemináriumok, a kalandbusz, az érdekképviselet és együttműködés összhangja, a tengeri hagyományokat és a part menti turizmust támogató idegenforgalmi stratégia, melynek középpontjában elsősorban a tengeri hagyományok és tengerparti turizmus, a kulturális illetve természeti turizmus áll.

A kihívást többek között az jelenti, hogy mindezeket hogyan kínálhatják csomagban, illetve hogyan lehet áthidalni azt, hogy nincs erre szakosodott szervezetük. Erősségeik és lehetőségeik leginkább abban rejlenek, hogy kis távolságok, sokoldalú természet, elég hely a fenntartható növekedésnek, biztonság és kellemes éghajlat, ismeretlen és még nem felfedezett tájak jellemzik a térséget.
Az előadások után az alapjaiban a 17. századból származó, faházakból álló városrészt, Neristant látogatták meg a résztvevők, majd a múzeumnegyedben folytatták az ismerkedést Kokkolával. Innen a kikötőbe vezetett az út, ahonnan naponta 1 (szombatonként 2) hajó indul a világítótoronyhoz, Tankar szigetére. A sziget bejárása után a nap végén bemutatták, milyen szerepe volt a helyieknek a krími háborúval kapcsolatban, illetve hogy mi történt a Kahakka csatában.

A második nap a Finn Népzenei Intézet munkájának megismerésével folytatódott Kaustinenben, Matti Hakamäki intézetvezető tolmácsolásában.
A Kaustinen népzenei fesztivál segítségével az aktivitást (az előadásba kapcsolódjon be minél több ember, az egyéneken át a családokon át a közösségekig, zenekarokig) kívánják növelni, nem pedig a látogatószámot. Abból indulnak ki, hogy hogyan határozza meg önmagát, identitását a közösség. A középpontban a folytonosság áll, ez az alapja a 2021-ben elnyert szellemi kulturális világörökség címnek is: tanulni, tanítani, bemutatni. A partnerség, a közösség a fontos, nem a hierarchia; minden szintnek megvan a maga feladata, a lakosságtól egészen a döntéshozókig. Tudják, hogy az UNESCO világörökség cím az egész régiónak nagyszerű lehetőség, mindenki a magáénak érzi, de hozzá is tesz lehetőség szerint minden szereplő a gyakorlatban is.

A délután során felkeresett Koirasalmi központ a Salamajärvi Nemzeti Park egyik kedvelt területe, a tóparti pallóutakkal, pihenő-és horgászhelyekkel, szaunával. A Kokkolából induló „kalandbusz” célpontja ez a desztináció.

Az elhangzott előadásokból kiderült, hogy a turisztikai célú horgászatra, halászatra vonatkozóan egyre fontosabbak a terhelés, terhelhetőség megállapítását célzó kutatások.

A soron következő partnertalálkozó házigazdája a francia partner lesz 2024 végén.

Felülvizsgált Hajdú-Bihar Vármegyei Szolgáltatási Út Térkép

A Hajdú-Bihar Vármegyei Szolgáltatási Út Térkép (SZÚT) felülvizsgálata megvalósult 2024-es évben. A felülvizsgált dokumentumot a Hajdú-Bihar Vármegyei Felzárkózási Fórum 2024. december 02. napi ülésén egyhangú szavazással, ezt követően pedig Hajdú-Bihar Vármegye Közgyűlése 2024. december 13. napi ülésén szintén egyhangúlag 104/2024 (XII. 13.) napi határozatával fogadta el.

Hajdu_Bihar_Varmegyei_SZUT_felulvizsgalt_2024

GOCORE 2. webinar: Hogyan építsünk ellenálló régiókat a közösség bevonásával/közösségi részvétellel? Fókuszban a társadalmi-demográfiai kihívások

GOCORE 2. webinar: Hogyan építsünk ellenálló régiókat a közösség bevonásával/közösségi részvétellel? Fókuszban a társadalmi-demográfiai kihívások

A GOCORE (Governing Community Resilience) projekt a helyi szerepvállalás és részvétel fokozása révén segíti az ellenálló régiók erősítését.

A projekt célja a vidéki és/vagy periférikus térségek fejlődésének erősítése azáltal, hogy a közösségeket aktív partnerként vonja be a regionális szakpolitika kidolgozásába és végrehajtásába. A GOCORE hatékony mechanizmusokat hoz létre a közösségek bevonására és felhatalmazására a regionális politikába és döntéshozatalba azáltal, hogy bevonja, felhatalmazza e közösségeket, illetve demonstrálja a közösségi részvétel erejét az olyan, aktuális társadalmi kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás és a digitális átmenet, valamint az olyan társadalmi-demográfiai problémák, mint az elöregedés, a népességfogyás és a migráció vonatkozásában.

Miről szól a közösségi szerepvállalás, és hogyan növelhetjük a közösségek részvételét?

A 3 rendezvényt felölelő online webinar sorozat a közösségi ellenállóképességgel kapcsolatos kezdeményezéseket és a legjobb gyakorlatokat mutatja be a következő területeken:

Éghajlatváltozás – 2023.11.27., 11:00 CET
Társadalmi-demográfiai változások – 2024. november 15., 11:00 CET
Digitális átmenet

Ezek az online rendezvények (webinar) a GOCORE elveit követik:

A helyi közösségek bevonása
A közösségi cselekvés erősítése
A közösség erejének demonstrálása

Ismerje meg Európa különböző térségeinek példáit, jó gyakorlatait!

A rendezvény napirendje (angol):

Agenda – GOCORE Webinar 2.

Az elhangzott előadások (angol):

Edina Ocsko – European Rural Pact and Local communities engagement
Eric Hendriks – Munity Services

A nemzetközi E-Hulladék Nap után találkoztak a WEEEWaste projekt partnerei a spanyolországi Pamplonában

Az október 14-i nemzetközi E-Hulladék Nap célja, hogy rávilágítsanak az elektronikai hulladék okozta növekvő problémákra és hogy elősegítsék a felelős e-hulladékgazdálkodást. Ugyanezen a héten került sor a WEEEWaste Interreg Europe projekt nemzetközi találkozójára a spanyolországi Pamplonában, ahol Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata két kollégája is részt vett.

Az Interreg Europe program társfinanszírozásával megvalósuló WEEEWaste projekt – Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékgazdálkodására vonatkozó szakpolitikák javítása – célja, hogy jobb nemzeti, regionális és helyi szakpolitika kerüljön megvalósításra az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésére, lefedve az EU Körforgásos Gazdaság cselekvési tervének főbb ajánlásait. A projektben a kilenctagú nemzetközi konzorcium tagjaként Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata is részt vesz.

A projekt 4. interregionális rendezvényére az E-Hulladék Nappal egyazon héten került sor a spanyolország Navarra régió városában, Pamplonában, ezáltal is felhívva a figyelmet az elektronikai hulladék okozta növekvő problémákra, a régi és használhatatlan elektromos készülékek szelektív és felelősségteljes begyűjtésének fontosságára.

A tanulmányút résztvevői – az Önkormányzat két kollégájával együtt – fantasztikus példákat láthattak a spanyol városban a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításával kapcsolatosan.

A navarrai Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztériumban innovatív helyi kezdeményezések kerültek bemutatásra az Elektronikai Technológia Tanszéktől és a Navarrai Hulladék Alapítványtól, és élénk panelbeszélgetésre is sor került a szlovéniai és németországi partnerekkel.

Az első személyes látogatás a pamplonai Cash Converters-be vezetett, ahol már 25 éve foglalkoznak használt termékek eladásával. Tevékenységük középpontjában a körforgásos gazdaság elősegítése áll, ezzel támogatva a fenntarthatóbb és környezettudatosabb fogyasztást.

A következőkben a holland partnerek által bemutatott Box your art/Boks je kunst projekt egy kreatív lehetőség azok számára, akik szeretnek kézműveskedni és fontos számukra a környezetvédelem. A szervezők különböző maradékanyagokat (textil, műanyag, elektronikai hulladék biztonságos része) gyűjtenek össze, ezekből különféle tematikájú dobozokat készítenek, amelyeket gyerekek és felnőttek egyaránt elkészíthetnek. A dobozoknak edukációs céljuk is van, hiszen a gyerekek így felismerhetik a körforgásos gazdaság, a hulladékkezelés és az újrahasznosítás fontosságát.

A második napon partnerek a Pamplonai Közösségbe látogattak el, hogy többet megtudjanak a navarrai hulladékgazdálkodásról. A városban sokféleképpen lehet a hulladékot összegyűjteni és leadni. Van lehetőség szelektíven gyűjteni a szemetet, az ételmaradékokat, a kertészeti hulladékot, a használt olajat és a használt textilt is le lehet adni. Ezek mellett fordítanak még kiemelt figyelmet az elektromos és elektronikai berendezések gyűjtésére is. Utóbbiak esetében több lehetőség is rendelkezésre áll, lehet kérni szállítást, amely esetében az adott cég házhoz megy és elszállítja az elektromos hulladékot, de akár a bútorokat is. Vannak nagyobb raktárak, például parkolókban, ahová ugyancsak el lehet szállítani az elektromos hulladékot, de akár a környezetre veszélyes vegyszerek flakonjait is le lehet adni (pl. mosószeres, öblítős üveget).

Az összefoglaló bemutatását követően a város legnagyobb hulladékkezelőjénél – Traperos de Emaús – tett látogatásra került sor. A vállalkozás Navarra-szerte gyűjti a hulladékot, legyen szó elektromos vagy elektronikai hulladékról, bútorokról, textilről stb. Az összegyűjtést követően a gyárban gondosan szétválogatják a termékeket, mindegyiknek megvan a saját helye, majd a hozzáértő dolgozó eldönti, hogy el lehet-e adni az adott terméket vagy szét kell szedni és újra kell hasznosítani. A begyűjtött termékek tehát mindenképpen visszakerülnek a körforgásba, ezért semmi sem megy kárba. Egy hatalmas bolttal is rendelkeznek, ahol a pamplonai lakosok megvásárolhatják a már használt, de felújított termékeket.

Szlovéniai tapasztalatszerzéssel folytatódott a More than a village projekt megvalósítása

A More than a village projekt legutóbbi szakmai ülése és tanulmányútja a szlovén partnerintézmény, az ITC Innovation Technology Cluster működési területén, Murska Sobota és Moravska Toplice településeken került megrendezésre 2024. október 9-10. között.

A rendezvény első napján részletesen megismerhették a partnerek Pomurje régió történetét, jelenlegi gazdasági, társadalmi és fejlesztési körülményeit. Ezt követte az ITC előadásában a projekt témájához szervesen kapcsolódó jó gyakorlat teljes bemutatása. A DIH (Digital Innovation Hub – Digitális Innovációs Központ) AGRIFOOD (https://itc-cluster.com/dih-agrifood/) egy ún. egyablakos rendszer, mely gazdálkodók, termelők, szövetkezetek és érdekképviseleti szervek számára biztosít széles körű szolgáltatásokat a többszereplős együttműködés formájában. Célja a biztonságos, fenntartható és minőségi élelmiszerek biztosítása, figyelembe véve az élelmiszertermelés, -szállítás és -fogyasztás gazdasági, környezeti és társadalmi szempontjait és következményeit. Ez a szemlélet és gyakorlat hívta életre az ITC klasztert.

A DIH AGRIFOOD (https://mapping.dih-agrifood.com/) egy nem formális, nonprofit, ingyenes tagsággal rendelkező, közvetítésen alapuló hálózat, amelyet az agrár-élelmiszeripar szereplői és érdekeltjei irányítanak.

Az ITC egy nonprofit vállalkozástámogató szervezet Szlovénia északkeleti részén, amelynek célja, hogy elősegítse az ágazatközi innovációt, valamint az új technológiák és az IKT alkalmazását a vidéki ágazatokban.

Céljuk, hogy összehozzák a célcsoportokat (például a kkv-kat, az élelmiszer-rendszer szereplőit, a gazdálkodókat és más vidéki szereplőket), és „okossá” tegyük őket, így létrehozva egy Európa-szerte egyedülálló, innováción alapuló ökoszisztémát, amely támogatja a rugalmasabb, egészségesebb és környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntarthatóbb vidéki területek felé való elmozdulást.

Interdiszciplináris szakemberek csoportja működteti, akik erős nemzetközi referenciákkal, intézményi hálózattal és az EU által finanszírozott projektek és más, a vidékfejlesztésre összpontosító projektek lebonyolításában szerzett széles körű tapasztalattal rendelkeznek.

Számos kutatási és fejlesztési projektet valósítanak meg a fenntartható, zöld agrár-élelmiszeripari kutatások gyakorlati megvalósítása érdekében.

Egyik zászlóshajójuk a Green Point Living Lab (https://itc-cluster.com/green-point/): a ZÖLD PONT (Zelena Točka) egy élő laboratórium; a legnagyobb és legfejlettebb regionális rövid élelmiszer-ellátási lánc, amelyet a gazdák alapítottak, több mint 100 helyi gazdálkodó, élelmiszertermelő és szövetkezet bevonásával, az üvegházi és szabadföldi termelés folyamatát lefedve, saját elosztóközpontból történő logisztikával.

Bemutatásra került még a ZEROW (https://itc-cluster.com/project/zerow/), a BREADCRUMB (élelmiszerhulladék csökkentése, https://itc-cluster.com/project/breadcrumb/) és a Data4Food2030 projekt (https://itc-cluster.com/project/data4food2030/) is.

A szakmai bevezetőt követően a projekt előrehaladása került a fókuszba: a menedzsment és pénzügyi feladatok, majd a kommunikációs mérföldkövek megvitatása zajlott.

Délután került sor a helyszíni látogatásokra. Elsőként a Green Point (Zöld Pont) hálózat (https://zelena-tocka.si/) központjába látogattak a résztvevők, ahol a hálózat menedzsere, illetve a Living Lab (élő laboratórium) szakembere mutatta be a kezdeményezést. A bolt elhelyezkedése már önmagában jól átgondolt tervezés eredménye: a főút mentén, egy hústermékbolt és egy tejtermék bolt közvetlen közelében került kialakításra, így a megbízható forrásból származó helyi termékeket kereső vásárlók egy helyen tudnak beszerezni minden terméket.

Jelenleg 12 alkalmazottal dolgoznak, akik mintegy 15 helyi gazdálkodótól, termelőtől szerzik be a zöldséget, gyümölcsöt, az abból készült termékeket (olaj, szörp, lekvár), illetve forgalmazzák a hálózat más tagjainak termékeit is (almaszirom, gyümölcsmasszából készült desszert, helyben pörkölt kávé, csokoládé, teák, stb). A kezdeményezés kulcsszereplője a beszerzéseket koordináló, több évtizedes tapasztalattal és megfizethetetlen helyi termelői kapcsolatokkal és bizalommal bíró szakember.

A termékek dobozain, ládáin QR kód leolvasásával bármely vásárló azonnal információhoz jut a termelés helyszínéről, a termelőről, a szállítás időpontjáról és magáról a termékről is a blockchain technológia segítésével.

Megtekintésre került a hűtőház, illetve a speciális digitális műtrágyázó önjáró eszköz is.

A látogatás következő állomása a HUDO DOBRO szervezet volt (https://www.hudo-dobro.si/hudo-dobro-2.html). A HUDO DOBRO márka (szlovénül „igazán jó”) egyedi élelmiszertermékek sorozata, amelyet a helyi beszerzés, a kézművesség és a fogyatékkal élők munkájának tiszteletben tartása iránti elkötelezettség jegyében hoztak létre.

A SKUPINA HUDO DOBRO (foglalkoztatási központ), a BM Foglalkoztatási Központ és a JEDRO Ljutomer társadalmi vállalkozás egyesítette erőit, hogy a HUDO DOBRO márkanév alatt kiváló minőségű kulináris termékeket hozzanak létre. Termékeik helyi, természetes, kézzel készített és hátrányos helyzetű csoportokkal együttműködve készültek, ugyanakkor, és éppen ezért, egyediek, eredetiek és finomak.

A hálózat egyik központjába tett látogatás során a partnerek egy speciális helyi termék, a „gibanica” történetét, hátterét, összetevőt, társadalomban betöltött szerepét ismerték meg. A Hisa Gibanica (Gibanica Ház, https://www.hudo-dobro.si/house-of-gibanica.html) azért jött létre, hogy a látogatók megtapasztalhassák a térség történetét, a hagyományok és a kézművesség tiszteletben tartását. Kulináris alkotásaikhoz a legjobb minőségű alapanyagokat használják, és az egész projekt a társadalmi vállalkozói szellem elvein alapul. Fogyatékkal élő munkavállalókat alkalmaznak, esélyt teremtve nekik, és felelős együttműködésben dolgoznak a helyi beszállítóikkal, a helyi közösséggel.

A délután a Kodila gasztronómiai központba (https://www.kodila.si/sl) tett látogatással zárult. A Kodila egy családi vállalkozás, amely több mint 100 éve gyárt sertéshústermékeket Szlovénia északkeleti részén, Purcumulje városában. A Purkumulje sonkát a Pulkumurje hegységben található dombokon állítják elő. A nyersanyagként használt sertés stresszmentesen tenyésztett, nagytestű fajta. A sonkát Piran sókkal sózzák, érlelés után bükkfával füstölik. A Purkumulje sonka eredeti íze a mediterrán éghajlaton, hosszú érleléssel előállított olasz sonka és az alacsony hőmérsékleten, magas páratartalom mellett készült német stílusú sonka előnyeivel rendelkezik. A Kodila nagyon gondosan választotta ki a nyersanyagokat: 170 kg-nál nagyobb sertéseket nevelnek szerződéses gazdák, akik a szokásosnál kétszer több időt töltenek a 170 kg-nál nagyobb sertéshús előállításával. Kukoricával, búzával, bogyóval és szójával etetik a sertéseket, ezeket a takarmányokat a sertésekről gondoskodó saját gazdák állítják elő. A Kodila minden évben találkozik a szerződéses gazdákkal, hogy azok a gazdaságos tenyésztés helyett a minőségi sertéstenyésztést helyezzék előtérbe.

Gourmet boltjukban számos kiváló minőségű helyi, többek között a Green Point hálózat tagjai által előállított terméket forgalmaznak, éttermükben pedig helyi alapanyagokból készülő minőségi fogásokat kínálnak.

A program második napján a munkaülés a Moravska Toplicében folytatódott.

Elsőként a partnerek egyenként bemutatták a partneri cselekvési tervek előrehaladását, az első eredményeket, a felmerülő problémákat. Hajdú-Bihar részéről bemutatásra kerültek a vidéki térségek digitális írástudásának felmérését, az erre reflektáló képzési anyagok kidolgozását, illetve az ezüstgazdasági platform kialakítását célzó tevékenységek.

Ezt követően sor került a következő munkaülések indikatív időpontjának megvitatására. A partnerek 2025 első felében a horvátországi Buzet településre látogatnak, majd a debreceni rendezvény következik, melynek tervezett időpontja 2025 novembere vagy 2026 márciusa.

Lipcsében folytatódott a WEEEWaste projekt partnereinek tapasztalatcseréje

A WEEEWaste projekt 3. nemzetközi rendezvényére 2024. április 24-25. között került sor a németországi Lipcsében.

A találkozó első napján a Aufbauwerk Region Leipzig GmbH képviselőinek hivatalos nyitóbeszédét, továbbá a lipcsei energia és klímavédelmi program 2030 bemutatását hallhattuk. Utóbbi keretében a fő célkitűzések 10%-kal kevesebb városi és kommunális hulladék 2030-ra, a szelektív hulladékgyűjtés, ipar támogatása. A prezentáció során számos lépés is bemutatásra került, többek között az újrahasznosítható csomagolások a gasztronómiában, a javítási bónusz, edukációs munkák, hulladékmentes rendezvények.

Az előadás a román és a spanyol partner prezentációjával folytatódott. Az előbbiek esetében a Bukarest-Ilfov régió fenntartható fejlődését, gazdasági növekedését és munkahelyteremtést mutatta be. A spanyol partner beszámolt arról, hogy milyen módon kívánja felhívni a figyelmet az elektronikai hulladékok gyűjtése iránt, például figyelemfelhívó kampányok, a hulladékok leadásának megtérítése, logisztikai lépések pl. háztól házig szállítás segítségével.

A rendezvény második napján megkezdődött a partneri jó gyakorlatok bemutatása, melyeket a szlovén partner prezentálásában hallhattunk elsőként. Bemutatták, hogy az országban az elektronikai hulladékok 35%-a kerül megfelelően begyűjtésre. Kiemelt fontosságúnak tartják az elektronikai hulladékok begyűjtését a háztartásokból, cégektől és újrahasznosító állomásokról. Fontos a hulladékok anyagonkénti szeparálása, új termékek előállítása az újrahasznosítás által, edukációs törekvések és figyelemfelhívó kampányok a témához kapcsolódóan. Fő céljaik közé tartozik, hogy a munkahelyeket fejlesszék, melyek alkalmasak lesznek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, de kiemelt cél az erőforrások és nyersanyagok hatékony felhasználása, a munkahelyteremtés a vidéki területeken, az alkalmazottak folyamatos szakmai képzése.

A találkozó tanulmányi látogatással, helyszínbejárással folytatódott, melynek első állomása a helyi bevásárló központi székhellyel ellátott Wiederschön program. 2024 tavaszától mintegy 550 négyzetméteren találhatnak fenntartható termékeket, szolgáltatásokat és tanácsokat a látogatók. Rendszeres kulturális és oktatási programokat is terveznek. A cél az, hogy a koncepcióbolt találkozóhellyé váljon mindenki számára, akit érdekel a hulladékmentesség, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság. A köztisztasági szolgálat a koncepció áruház mellett egy másik ingatlanban is nyit egy Second Life áruházat. Lipcse városa ily módon támogatja a hulladékmentességet, összhangban nulla hulladék stratégiájával.

A második megálló a lipcsei „inab” szervezet, ahol olyan projektekre szakosodtak, amelyek a fenntarthatóságot és az újrahasznosítást képviselik, és elősegítik a generációk és kultúrák közötti társadalmi interakciót. Elektronikai eszközök újrahasznosítása: PC-k, laptopok és okostelefonok összeszerelése funkcionális alkatrészekből, az egyes alkatrészek funkcionális tesztelése és kiválasztása, biztonsági ellenőrzés és szoftver telepítés, a készülékek átvétele és kiszállítása együttműködő partnerek részére, a készülékek karbantartása a projekt időtartama alatt. Csereüzlet: A szociálisan hátrányos helyzetű embereknek szánt kínálat a ruházattól, játékoktól, könyvektől a háztartási gépekig terjed. Lehetőség van a már nem használt háztartási, otthoni dolgokat, vagy ruhaneműk cseréjére, ajándékozására. Ha nincs mit cserélni, 5 darab elvihető csere nélkül. Kerékpár szerviz: itt a szociálisan hátrányos helyzetűek akár 3 napra is bérelhetnek kerékpárt, közben pedig a kerékpárok folyamatos gyűjtése és javítása is zajlik.

Az utolsó megálló a Dezentarle non-profit szervezet székhelye volt. Ez a helyszín IT-szakértők és más technológiában jártas emberek találkozóhelye. Hálózatépítést szolgálnak, cserelehetőséget biztosítanak, és közös műhelyeket és helyiségeket kínálnak. A Dezentrale egy nagy közös helyiség, amely egy műhelyt, egy társalgót és munkaállomásokat kínál. Fő cél a már megunt vagy javíthatatlannak vélt számítógépek, laptopok megmentése és újrahasznosítása.

A közösségi összefogás ereje – nemzetközi szakemberek segítik Hajdú-Bihar vármegye önkormányzatának munkáját

Klímaváltozás, digitális átmenet, társadalmi-gazdasági kihívások – e három fő kihívás, illetve a problémákra a helyi közösségek együttműködése által adható hatékony megoldások keresése köré épült a GOCORE projekt közelmúltban megrendezett nemzetközi tapasztalatcseréje és szakértői munkaülése.

2024. szeptember 17-19. között Debrecenben került sor a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának partnerségével megvalósuló projekt immár 4. nemzetközi tapasztalatcseréjére és szakértői munkaülésére. A 6 ország 7 intézményének közreműködésével, az Interreg Europe Program és a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló, a közösségek ellenállóképességének erősítésén dolgozó, négy évet felölelő projekt hazai rendezvényén a vármegye önkormányzatának szakmai gárdáján és térségben aktív szakértőkön túl dán, észt, holland, olasz és portugál szakemberek és döntéshozók képviseltették magukat.

A rendezvény első napján Pajna Zoltán, Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának elnöke megnyitóját és a házigazdák vármegyét bemutató előadását követően a partnerek látogatást tettek Hajdúnánásra, ahol a Kendereskert története, a hajdúnánási közösségi kezdeményezések megvalósítása került ismertetésre.

A vidéki tanulmányutat követően a résztvevők a Debreceni Egyetemen tettek egy rövid látogatást, illetve ott folytatták a szakmai megbeszéléseket.

A második nap fő témája a vármegyében zajló, sikeres szakmai példák tapasztalatainak megosztása volt: elsőként a Debrecenben és Nádudvaron megvalósult eredmények kerültek bemutatásra Dr. Puskás István alpolgármester és Maczik Erika polgármester prezentálásában.

Ezt követően a Berettyóújfaluhoz kötődő elismert civil tevékenységeket ismerhették meg a résztvevők (a Civil Udvar ismertetése Csarkó Imre, míg az Igazgyöngy Alapítvány munkája Veress Tamás előadásában hangzott el), majd Pataki Péter a Hajdúság Éléskamrája kezdeményezés elmúlt éveit mutatta be, és egy rövid bemutató erejéig a debreceni közösségi kertek történetébe is bepillantást nyertek a partnerek.

A tapasztalatcserével párhuzamosan zajló szűkebb körű munkaülés keretében a külföldi szakértők az előadók, illetve a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatát, a Debreceni Egyetemet, illetve a Széchenyi Programirodát képviselő hazai szakemberekkel karöltve igyekeztek jól hasznosítható, kifejezetten a vármegyei problémákra összpontosító, a közösségek összefogását, kezdeményezőkészségét, ellenállóképességét erősítő javaslatokat megfogalmazni, különös tekintettel a klímaváltozás és digitális átmenet által okozott, illetve a társadalmi-gazdasági kihívásokra.

A nap a debreceni BeugRoom, valamint a FIX Debrecen megtekintésével zárult, ahol a város új közösségi tereit ismerhették meg a partnerek.

A rendezvény zárásaként e javaslatok ismertetésére 2024. szeptember 19-én került sor: a szakemberek többek között a döntéshozók és a lakosság közötti rendszeres kommunikáció hatékony erősítését, a kisléptékű mintaprojektek lehetőségeinek szélesítését, valamint a megfelelő szakértők helyi szintű bevonását tartják kiemelten fontosnak. A részletes javaslatok kidolgozása jelenleg is zajlik, várhatóan november folyamán kerül befejezésre a teljes szakértői jelentés.

A projekt következő állomása az észtországi Saareema közössége lesz 2025. első negyedévében.

Lengyelországi tapasztalatgyűjtéssel folytatódott a SYSTOUR partnerség munkája

Fenntartható turizmusfejlesztés Świętokrzyskie régióban

A SYSTOUR projekt 4. nemzetközi tamulányútja 2024. május 14-15-én került megrendezésre a lengyelországi Kielcében.

A Świętokrzyskie régió az egyik legkisebb régió Délkelet-Lengyelországban, egyben egy kivételesen érdekes értékekkel rendelkező vidék. Három alrégióból áll: a Świętokrzyskie-hegységből, Ponidzie-ből és a Sandomierska-hegységből. A Świętokrzyskie-hegység, Európa egyik legrégebbi és sziklatörmelékkel borított hegysége Lengyelország egyik leghíresebb látnivalója.

A turisták számára a Świętokrzyskie régió gazdag fenyőerdőt, Ponidzie festői varázsát, Sandomierz műemlékeit, tiszta vizeket, egyedi barlangokat és sziklacsoportokat, több mint 1300 km hosszú gyalogtúra lehetőségeket és körülbelül 1500 km hosszú kerékpáros turistautakat kínál.

A tanulmányút első napján a Sandomierski Almaút (Sandomierski Apple Trail) több helyére is ellátogattak a résztvevők, köztük a trzykosyi Történelmi Malomba, az obrazówi Hagyományos Gyümölcstermesztési Kamarába valamint a Świętokrzyski-I Inspiráció Kertjébe Andruszkowicében. Az ösvény hangulatos városokon és falvakon, gazdag gyümölcsösökön, löszszurdokok, folyóvölgyek és színes mezők festői tájain halad keresztül. Lehetővé teszi a turisták számára, hogy megismerjék a régió csodálatos kulturális örökségét, és arra ösztönzik őket, hogy látogassanak meg történelmi épületeket, múzeumokat és helyi termelőket. Nagy műltú hagyományokat ápoló gyümölcstermesztő gazdaságok, agroturisztikai központok, borgazdaságok, halgazdaságok és méhészetek, illetve éttermek, oktató- és rekreációs központok, feldolgozó üzemek és termelői csoportok vonzzák a térségbe a látogatókat.

A partnerek megtekintették a Bałtów Turisztikai Komplexumot, amely többek között dinoszauruszparkot, állatkertet, miniatűr parkot, őskori óceánáriumot és sok más látnivalót is biztosít. Az első nap a Świętokrzyska Harmonia Kulturális Központban zárult. A Központ egy olyan egyedülálló interaktív kiállításnak ad otthont, amely egy 19. századi falu életébe enged bepillantást változatos multimédiás eszközök révén.

A rendezvény második napján a Maleniec-i Történelmi Kohászati Üzem megtekintésére nyílt lehetőség, amely a régi fémipar egyik legjobban megőrzött lengyel műemléke. Itt láthatóak egykori gyártócsarnokok és egy komplett technológiai sor a fémlemezből készült mezőgazdasági szerszámok gyártásához. A látogatás során a résztvevők vastárgyak készítésével foglalkozó ismeretterjesztő foglalkozásokon vettek részt, és kipróbálták a helyi ételeket is.

A tanulmányút következő része a tokarniai Kielce Falumúzeumba vezetett, ahol a résztvevők megismerhették a térség különböző falvainak jellegzetes településrendezését.

Itt került megrendezésre a projekt Irányító Bizottságának ülése is.

A tapasztalatcsere 2024 júliusában Finnországban folytatódik.

Dániai tapasztalatcsere, tudatos közösségi szemlélet – folytatódik a GOCORE projekt megvalósítása

A GOCORE projekt soron következő személyes részvétellel zajló projekt ülése, Irányító Bizottsági ülése és peer review szekciója 2024. június 4-6. között került megrendezésre a dán partner, Syddjurs Önkormányzat szervezésében. Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának munkáját a Debreceni Egyetem képviseletében Szilágyiné Dr. Czimre Klára segítette.

Az első nap a peer review szekció és a szeminárium párhuzamos munkájával telt. A délelőtti program keretében a résztvevők Ebeltoft központjába látogattak, ahol a Maltfabrikken központ történetébe pillanthattak be. A Maltfabrikken egyszerre nagyon régi és vadonatúj: az 1861-ben malátagyárként alapított és 1998-ban bezárt régi gyár már romokban hevert, és a lebontás fenyegette, amikor helyi lakosok egy csoportja úgy döntött, hogy megmenti az ikonikus piros épületeket, és mindenféle kulturális és kreatív tevékenység központjává alakítja őket. Az adománygyűjtő akciót (közösségi finanszírozás), valamint a kiterjedt átalakítást és rekonstrukciót követően a Maltfabrikken mára egy kulturális és kreatív „erőműként” nyílt meg újra, amely az Emberek Gyára (The Peoples Factory ) néven is ismert. Az épületegyüttesben sörfőzde és söröző, hangulatos, „borderless kitchen” filozófia mentén működő étterem található, és kiváló lehetőséget nyújt fesztiváloknak (jól felszerelt koncertterem), ifjúsági kulturális kluboknak, vizuális művészetek/kiállítások/kézművesek számára, egyben nemzetközi művészrezidencia, helyi múzeummal és történelmi levéltárral kombinált közkönyvtár, kreatív coworking tér is.

A délutáni és esti szekcióban a peer review szakemberei külön csoportban dolgoztak, míg a szemináriumi résztvevők, számos helyi érintettel közösen műhelybeszélgetést folytattak a lakosság bevonásának, elkötelezésének lehetőségeiről.

A szekció zárásaként a „Közös értékalkotás és állampolgári részvétel/Co-creation and citizen engagement” témában Eva Sørensen, a Roskilde Egyetem Társadalom és Globalizáció Intézet közigazgatás és demokrácia professzora tartott inspiráló és tartalmas előadást, melyet széles körű beszélgetés követett.

A program második napja a régi postahivatal jelenleg kulturális központként működő épületében folytatódott egy jó gyakorlat bemutatásával, melynek címe: Ebeltoft fejlődésben (Ebeltoft in Development / EIU). Az előadó Hans Kiib, építész és az az EIU koordinációs csoport tagja volt. A projekt tulajdonképpen Ebeltoftnak a polgárokkal közösen és a polgárok által készített fejlesztési tervét takarja: Syddjurs önkormányzata úgy döntött, hogy bevonja Ebeltoft lakóit egy stratégiai fejlesztési terv kidolgozásába. A fejlesztési terv fő célja Ebeltoft tengerpartjának fejlesztése, ahol egy korábbi vágóhíd hatalmas üres teret hagyott maga után, és a régi városrészt egy forgalmas, széles főútvonal vágta és választotta el a kikötőtől. A győztes projekt immár közös célként jelenik meg, egyesítve az összes kisebb ötletet és kezdeményezést. Néhány ötletet már megvalósítottak, néhány még folyamatban van; néhány ötlet pedig csak kísérleti projekt volt (például egy út lezárása, hogy vonzóbbá tegyenek egy helyet a lakhatás szempontjából).

Az előadást követően a Mols Bjerge Nemzeti Parkba utaztak a partnerek, ahol a munka a Molsværketben folytatódott. A helyszín igazából egy élő találkozóhely, amely összeköti a Molsskolent (iskola) és a Molshallen-t (közösségi tér), új bölcsődével és óvodával, iskolával, sportlétesítményekkel, közösségi konyhával, multifunkcionális helyiségekkel, irodahelyiségekkel, lelkészi irodával, hangulatos sarkokkal és szabadtéri terekkel. Egy hely, melyen a közösség „osztozik” – mind gazdasági, mind közösségi, mind fenntarthatósági okokból. Ez a vadonatúj közösségi intézmény 2024. április 26-án nyitotta meg kapuit.

A helyszín bejárását és megismerését megelőzően Grith Mortensen projekt menedzser mutatta be a „Mols fejlődésben/ Mols i udvikling” kezdményezést. A folyamat a Klaszterfalvak (Cluster Villages) elnevezésű kísérleti projektként indult, a Realdania, a DGI és a Landdistrikternes Fællesråd finanszírozta. A projektben 5 dániai terület vett részt azzal a céllal, hogy kisebb falvak együttműködjenek és megosszák az erőforrásokat ahelyett, hogy állandó versenyben lennének egymással. Az egyesület jelenleg önkéntes alapon működik, külső segítség vagy támogatás nélkül szervezi és koordinálja a kisebb-nagyobb helyi fejlesztési projekteket.

Az előadás után Pia Kratballe vezető segítségével ismerhették mega résztvevők a komplexumot, az itt működő közösségeket, lehetőségeket és sikereket.

Ezt követően 3 újabb jó gyakorlat került röviden bemutatásra és megbeszélésre. Az első előadó a helyi kikötő kreatív átalakításával és hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatos építési terveket és ötleteket osztotta meg, második jó gyakorlatként a Syddjurs-i Könyvtár igazgatója, Ole Wolf mutatta be a vidéki könyvtárak működtetésére és fenntartására koncentráló programjukat, amelynek részeként például a „könyvállomások” biztosítanak lehetőséget minőségi idő eltöltésére a szülők számára, amíg sportedzésen résztvevő gyermekeiket várják, míg a harmadik előadó a „közösségi bőrönd” (community trunk) elnevezésű projekt részleteibe engedett betekintést: a projekt résztvevői (15 közösség vagy közösségi kezdeményezés) ebben a „bőröndben” gyűjtik össze az közösségeiket érintő fejlesztési ötleteiket, javaslataikat, jó gyakorlataikat vagy akár nehézségeiket is, és adják tovább egymásnak – magát a bőröndöt persze nem üresen kapják meg, hanem egy csomag keksz mellett az ötleteik megvalósításához szükséges kezdőtőkével, esetenként 5000 dán koronával (670 euró) együtt. A nap végén a partnerek a Fuglsøcenteret-be utaztak, mely az utolsó nap helyszínéül szolgált.

A program harmadik napján a peer review program a SWOT elemzés kidolgozásával és a vendéglátó dán partner számára az első rövid javaslatok megfogalmazásával telt, míg a szemináriumi munka során kiscsoportos megbeszélésekre alapozott, a szakpolitika-fejlesztést előtérbe helyező megbeszélés zajlott. A bilaterális, félórás igen hatékony elemzések eredményei plenáris ülésen kerültek végül bemutatásra és összefoglalásra, jelentősen segítve ezzel a projekt soron következő, debreceni ülésének szakmai előkészítését.

Ezt követte Szabó Tünde előadása, mely a 2024. szeptember 16-20 között megrendezésre kerülő debreceni ülés szakmai és technikai tervezett struktúrájának bemutatását célozta meg.