Események, rendezvények

Hajdúsámsoni Ízek Fesztiválja – első alkalommal

A gasztronómiáé volt a főszerep szombaton, vasárnap pedig a sporté 2015. július 25-26-án Hajdúsámsonban, a város napján. A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes,
védnökei Tasó László államtitkár és Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke voltak.

A főzőversenyre közel 50 csapat nevezett, melyből a zsűri 40 nevezőnek értékelhette a finomabbnál finomabb ételeit. A pálinkaversenyre is sok finom nedű érkezett, ezeket szakavatott zsűri értékelte. A sportviadalokon „C” típusú kettesfogathajtó verseny, sakk, foci, futás szerepelt a programban.

„Szerintem Magyarország minden településén van valami csoda a gasztronómia világában, amit érdemes bemutatni. Nagyon sokan erre alapozzák a rendezvényeiket, s azt hiszem, hogy a Hajdúsámsoni Ízek Fesztiválja is bele fog kerülni a nagy rendezvénynaptárba” – nyilatkozta Tasó László államtitkár.

„Nagyon fontos, amikor nem csak egy-egy település, hanem egy kisebb régió fog össze egy ilyen rendezvény megvalósítására. Látszik, hogy az emberek szeretik ezt” – hangsúlyozta Pajna Zoltán megyei elnök.

„Ha mindenkit beleszámolunk, mindenkit hozzáadunk, akkor száz ember dolgozott a rendezvényért. Egy hónappal ezelőtt azért nem ilyen körülmények voltak, mint ahol vagyunk jelenleg, hiszen terepalakítási munkálatokat kellett végeznünk” – nyilatkozta Antal Szabolcs polgármester az Epreskerti Rendezvénytérről.

Hajdúsámson is elindított ezzel egy új gasztronómiai fesztivált, hagyományteremtés, hagyományőrzés céljával.

Napelemekkel a költségtakarékosabb energiafelhasználásért

Összesen 14 Hajdú-Bihar megyei településen kerül valamelyik közintézményre napelem, az eddiginél hatékonyabb és költségtakarékosabb energiafelhasználás érdekében.

A beruházások megvalósításához a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság által még 2014 júniusában kiírt 100%-os támogatási intenzitású pályázaton nyertek támogatást települések.

A „Fotovoltaikus rendszerek kialakítása” című kiírásra beérkezett „Napelemes rendszer telepítése” című, KEOP-4.10.0/N/14-2014 azonosító számú felhíváson a megyéből Püspökladány, Egyek, Tiszacsege, Kaba, Ebes, Sárrétudvari, Sáránd, Hosszúpályi, Biharkeresztes, Hajdúhadház, Téglás, Létavértes, Hajdúböszörmény és Hajdúdorog városa nyert támogatást az energetikai korszerűsítéshez.

A projekt elszámolható költsége egyenként mintegy 35 és fél millió forint. A kivitelezési munkálatok idén tavasszal kezdődtek és mostanra már mindenhol befejeződtek. Településenként valamivel több mint 200 napelemet telepítettek, amelyek termelése 50 kWh. A korszerűsítések által egyebek mellett csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása és növekedik a megújuló energiafelhasználás (villamos energia-termelés), valamint költségtakarékosabb és hatékonyabb lesz az energiafelhasználás. A napelemek ugyanis rásegíthetnek a melegvíz előállításra, a fűtési, a hűtési rendszerek működésére, valamint a villanyáram előállítására.

HAJDÚHADHÁZ, TÉGLÁS, PÜSPÖKLADÁNY és EGYEK az első átadók

A 14 településből a napokban 4 helyen adták át ünnepélyes keretek között a napelemmel korszerűsített épületeket. A többi érintett településen az ősz folyamán történnek meg az átadások.

Július 27-én Hajdúhadházon Csáfordi Dénes polgármester mellett Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár mondott beszédet a polgármesteri hivatal udvarán – amely épület belső tetőszerkezetére szerelték a napelemeket.

Ugyanezen a napon szinte a szomszédban, Tégláson is átadták a városháza tetejére szerelt napelemeket. Pajna Zoltán és Tasó László itt is köszöntöt mondott, akárcsak a polgármester, Czibere Béla.

A július 27-ei napra esett még egy átadás: Püspökladányban azonban nem a hivatal épületére, hanem az egykori Aranycsapat cserekapusáról, Gellér Sándorról elnevezett sportcsarnokra kerültek fel a napelemek. Itt Dombi Imréné polgármester asszony mellett az itt született Bodó Sándor országgyűlési képviselő és Pajna Zoltán is beszélt a megújuló energiák hasznosításának jelentőségéről.

Egy napra rá, július 28-án Egyeken a település központjában lévő étteremre helyezték az energetikai korszerűsítés jegyében a napelemeket. Ez az épület egyfajta közösségi térként is funkcionál, mint megtudtuk Miluczki Attila polgármestertől. Bodó Sándor és Pajna Zoltán mondott köszöntőt még az átadó ünnepségen.

Pajna Zoltán megyei elnök több helyszínen is említette azt a bizonyos 20%-ot, ami visszatérő számadat, hiszen az Európai Uniós átlag szerint a 20%-ot kellene elérnie a megújuló energia felhasználásnak az összeshez képest. Ez ma Magyarországon mintegy 9%, ám Pajna Zoltán szerint a 14% reálisan elérhető a közeljövőben – többek között az ilyen beruházásoknak köszönhetően.

Koreai gazdasági potenciálok Hajdú-Bihar Megyében

Gazdasági együttműködés lehetőségéről tárgyaltak tegnap a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnál. A Koreai Köztársaság egyik legrégebbi és legnagyobb vállalata a KOTRA – Korean Trade-Investment Promotion Agency – a világ több országában, többek között Magyarországon is keresi a befektetési lehetőségeket. A megyeházán lezajlott találkozón egyebek mellett Hajdú-Bihar települési, kutatás, valamint turisztikai fejlesztési céljairól, gazdasági innovációs terveiről tájékozódott a KOTRA igazgatója, Kim Seungho, valamint a társaság befektetésekért felelős szakértője, Sebők Ferenc. A találkozón a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Bulcsu László és Tasi Sándor alelnökök, Dr. Dobi Csaba jegyző és Ibrányi András, a Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztály osztályvezetője képviselte. A LENERG Energiaügynökség részéről Vámosi Gábor igazgató és Szabó Valéria nemzetközi projektmenedzser az energetikai fejlesztések lehetőségeit, az INNOVA ügyvezetője pedig a megyei innovációs irányokat, adottságokat, lehetőségeit vázolta fel a koreai vállalat képviselőinek.

Az elképzelések szerint többek között az autóipar, az elektronika, az egészségügy, különös tekintettel a fogászati technológiák fejlesztésére, valamint az energetika, azon belül a nap- és a geotermikus energiát hasznosító, illetve energiahatékonyságot fokozó technológiák lehetnek a potenciális befektetési területek Hajdú-Biharban. A koreai vállalat képviselői különösen érdeklődtek a kutatásfejlesztési szektor lehetőségei iránt, a Debreceni Egyetemmel való együttműködés megvalósításában.

A tervek szerint egyébként az együttműködés keretében magyar vállalatok, projektek is lehetőséget kapnának, hogy Koreában, a Green Hub elnevezésű konferencián idén ősszel bemutatkozhassanak, valamint, hogy befektetőket találjanak elsősorban a megújuló energiák, az energiahatékonyság, a fenntartható technológiák területén.

Bemutatkoztak a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár kincsei

Debreceni páros kolbász, hajdúszoboszlói gyógyvíz, bojti tájház, bárándi pásztorcsengő. Csak néhány a Hajdú-Bihar Megyei Értéktárban és az értékeket felvonultató kiállításon szereplő kincsek közül. A Megyeháza Bocskai terme előtt berendezett tárlat 2015. június 10-től 2015 június 23-ig látogatható. A kiállításon egyebek mellett épített környezet, agrár- és élelmiszergazdaság, valamint kulturális örökség kategóriákban szereplő megyei értékek kerülnek bemutatásra.

A fellelhető helyi értékek nyilvántartására, annak adatbázisára, kategorizálására, értéktár bizottságok létrehozására, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi törvény alapján kaptak felhatalmazást a települési, valamint a megyei önkormányzatok A hungarikum törvény végrehajtására vonatkozóan 2013. évben született meg az a végrehajtási rendelet, amely szabályozza a javaslattételt, az értéktárak működését, és meghatározza azt a nyolc kategóriát, amelybe a nemzeti értékeket sorolhatja a javaslattevő.

A kategóriák a következők:

agrár- és élelmiszergazdaság,
egészség és életmód,
épített környezet,
ipari és műszaki megoldások,
kulturális örökség,
sport,
természeti környezet,
turizmus és vendéglátás.

Értékeink számbavétele egy alulról felfelé építkező rendszerben történik. A piramis első lépcsőfoka a települési, tájegységi értéktár, és a megyei értéktár, ezek fölött helyezkedik el a Magyar Értéktár, a piramis csúcsán pedig a hungarikumok állnak. Utóbbiak a Magyar Értéktárban lévő nemzeti értékekből kerülnek ki. A hungarikumok közétörténő felvételre javaslatot egyébként a nemzeti értéket nyilvántartó települési vagy megyei értéktár bizottság tehet.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2013-ban azzal a céllal hozta létre a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottságot, hogy számba vegye, és összegyűjtse a megyében fellelhető nemzeti értékeket. A bizottság által azonosított nemzeti értékek a jogszabály adta lehetőségeknek megfelelőn szinte minden kategória besorolásának eleget tesznek (jelenleg a sport kategória nem tartalmaz elemet). A bizottság mostanáig mintegy félszáz értéket vett nyilvántartásba, ebből 15 értéket továbbított felvételre a Magyar Értéktárba, ahová a debreceni páros kolbászt(agrár- és élelmiszergazdaság kategóriában), valamint Irinyi János munkásságát és a zajtalan és robbanásmentes gyufát(ipari és műszaki megoldások kategóriában) be is választották.

Az értéktár gyűjteménybe javaslattételt egyébként bárki kezdeményezhet. Települési szinten a polgármesterhez, megyei szinten a megyei közgyűlés elnökéhez címezve. A települési értéktár bizottságok az értéktárba történő felvétel mellett döntenek arról is, hogy javasolják-e a nemzeti értéket a megyei értéktárba történő felvételre. A javaslattételnek tartalmaznia kell többek között a javaslattevő adatait, a javasolt nemzeti érték adatait, a javasolt nemzeti érték fényképes/audiovizuális dokumentumait, a Hungarikum törvény nemzeti érték definíciójának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.A javaslattételt egy adatlapon kell benyújtani, amely a fent említett végrehajtási rendelet melléklete, de letölthető a megyei önkormányzat honlapjáról, a www.hbmo.hu/ertektar ’Javaslattétel’ menüjéből. Az újonnan létrehozott aloldalon lehetőség van a javaslattétel elektronikus úton történő benyújtására is. Abban az esetben, ha a településen nem működik értéktár bizottság, akkor a település polgármestere a javaslatot továbbítja a megyei közgyűlés elnökének, és a megyei értéktár bizottság dönt a javaslattételről, 90 napon belül.

A Hajdú-Bihar megyében található értékek feltárása, rendszerezése a kiadványok elkészítésével, az értékeket bemutató kiállítással, a szakmai előadásokkal tarkított konferenciávalnem fejeződik be. A nemzeti értékek számbavétele egy folyamat, a nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény pedig állandóan gyarapszik.

Klímaadaptáció és vízgazdálkodás fejlesztés

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a 2014-2020-as fejlesztési időszak során kiemelt figyelmet fordított a városok, települések fejlesztési igényeire. A teljes tervezés logikája alapján megszólított vállalkozásokat, egyházakat, non-profit szereplőket, hogy teljes képet kaphasson a fejlesztésekről Hajdú-Bihar megye területén.

A javaslatok között szerepel a Hajdúhátsági-Erdőspuszták-Ligetalja-Nyírségi Többcélú Vízellátó Rendszer fejlesztésé, amely Hajdú-Bihar megye, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területét érintő vízgazdálkodási fejlesztések megvalósítását, egy komplex vízgazdálkodási rendszer létrehozását célozza meg. A vízellátó rendszer programterületen jellemzőek a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek (árvíz, belvíz, túlnedvesedés, aszály), melyeknek gyakorisága és intenzitása a klímaváltozási prognózisok alapján a jövőben növekedni fog, továbbá ezek a veszélyforrások alapjaiban határozzák meg a megye számára kiemelt jelentőséggel bíró élelmiszergazdaság jövőjét és versenyképességét. A versenyképes mezőgazdasági termelés feltételeinek megteremtését jelenti többek között a meglévő öntözési rendszerek és vízilétesítmények víztakarékosabb, hatékonyabb vízfelhasználást célzó korszerűsítése, valamint az öntözőberendezések hatékonyságának a javítása, hozzájárulva ezzel a komplex vízgazdálkodás rendszerhez. A térségi vízgazdálkodási tevékenységek (víztárolók építése, öntözés infrastrukturális hátterének kiépítése) megvalósítása a vízgyűjtőterületre alapozva, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Hajdú-Bihar megye közös együttműködésével történhet.

A fejlesztési javaslat céljai szervesen illeszkednek a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Program által megfogalmazott a fenntartható környezet, a megyei agrárium komplex fejlesztése, valamint az élhető vidék, élhető települések prioritásokhoz.

A program Hajdú-Bihar jelentős területét érinti. A vízgazdálkodáson túl számos fejlesztési lehetőséget hordoz magában, így például a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés, a mezőgazdaság, az energetikai, a turizmus, valamint a rekreáció területén, mely különösen a kevésbé fejlett, hátrányos helyzetű térségekben jelenthet felzárkózási lehetőséget.

Dimanikusan fejlődik Monostorpályi

Hajdúhadház után Monostorpályi is bemutatkozott a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlése előtt. A május 8-i ülésen Szabó József polgármester többek között a település gazdasági és szociális helyzetéről, üzemeltetési feladatokról, valamint hulladékgyűjtési és fejlesztési lehetőségekről tájékoztatta a közgyűlése tagjait.

A testületi ülést követően a képviselők, Pajna Zoltán, megyei önkormányzat elnökének vezetésével Monostorpályiba látogattak, ahol egyebek mellett a megszépült tubusmagtárakat, a 2014 év végén átadott káposzta üzemet, valamint az önkormányzat napelem parkját is megnézték.

Hajdúszoboszló nyerte az Orbident Hajdú-Bihar Megyei Kupadöntőt

Igazi fesztiválhangulat volt június 7-én, vasárnap a debreceni Nagyerdei Stadionban. A megyei futball napját több ezren ünnepelték a kupadöntőn és a bronzmérkőzésen is. A bronzmeccset Nagyhegyes és Báránd vívta egymással, az eredmény 2-0-ás nagyhegyesi győzelem lett. Az Orbident Hajdú-Bihar Megyei Kupadöntőnek sem a meccsen, sem a hosszabbítás alatt nem dőlt el az eredménye, végül 11-gyesekkel legyőzte Hajdúszoboszló Sárrétudvari csapatát. A szurkolókat egyébként igazi családi nappal, színes programokkal várták. A Nagyerdei Stadion rendezvényterén kézműves kirakodással, valamint Hajdú-bihari ízek kóstoltatásával várták az érdeklődőket.

Közmunkával építettek fel nyolc vályogházat Komádiban

Az összesen 40 millió forintból tető alá hozott lakóházakat május 20-án ünnepélyes keretek között adták át Komádiban.

Továbbiak...

Valódi közösségi tér lesz a megszépült bojti teleház

A Bojt Fejlődése Alapítvány 2013-as pályázatának megvalósulásaként 28,5 millió forintból sikerült minden uniós elvárásnak megfelelő módon felújítani a mintegy félezer fős település közösségi házát. A munkálatok során megtörtént a komplex energetikai fejlesztés, szigetelés, burkolás, kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették a technikai gépparkot, valamint akadálymentesítették az épületet. A fejlesztéshez a településnek nem kellett önerőt biztosítania, a projektet 100%-ban uniós támogatásból valósították meg Bojton. A mintegy 250 négyzetméter alapterületű teleházban többek számítógép és internet szobát, közösségi foglalkozásokra alkalmas teremet, tanterem jellegű helyiséget, konyhát, és egy nagyobb rendezvény befogadására is alkalmas nagytermet alakítottak ki.

A projekt kivitelezését az Európa Terv Kft. végezte.

A teleház május 14-i ünnepélyes átadásán a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat képviseletében Pajna Zoltán elnök, valamint Bulcsu László alelnök vett részt. Az eseményen köszöntőt mondott Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője is.

Bojton a teleház átadása után is tovább folytatódik a fejlődés. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése pályázaton belül a napokban beindul egy új beruházás kivitelezése, amely során szintén 100%-os bruttó támogatás mellett 75 millió forintból Bojt közintézményeinek így például az orvosi rendelőnek és az idősek nappali ellátójának energetikai felújítása valósul majd meg.

Emellett a tervek szerint a közeljövőben sikerülhet egy új gépjárműre cserélni az öt éve üzemben lévő tanyabuszt is.

Elérhetőség