Hírek archívum

Inkluzív kultúra a gyakorlatban: Máramaros megye fogadta az OpenRegioCulture projekt partnereit

2025. június 25-26. között a román partner szervezésében valósult meg az OpenRegioCulture projekt második nemzetközi rendezvénye Nagybányán. Hajdú-Bihar képviseletében az önkormányzat szakemberein kívül a vármegyei szakértői csoport néhány tagja is részt vett a tanulmányúton, saját tapasztalataik megosztásával segítve a rendezvény sikerét.

Az első napon a Máramaros Megyei Tanács szakembere általános bemutatást tartott a megyéről, valamint Máramaros szerepéről a kulturális hozzáférhetőség előmozdításában és fejlesztésében saját intézkedésein és az intézményeknek és szervezeteknek nyújtott támogatásokon keresztül.

Ezt követte a rendezvény első munkaülése, melynek célja a partneri tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztása volt. A lengyel partnerek, a projektvezető Malopolska régió és a krakkói Malopolska Kulturális Intézet képviselői jó gyakorlatainak bemutatásai során kiemelték a hozzáférhetőséggel kapcsolatos koherens jogszabályi megközelítés szükségességét, az empatikus kultúra fontosságát, valamint a hozzáférhetőségi koordinátorok működőképes hálózatainak kiépítését.

Máramarosból az alábbi jó gyakorlatok kerültek bemutatásra, majd helyszíni megismerésre:

• Petre Dulfu Megyei Könyvtár, Nagybánya – Speciális igényű emberek számára adaptált kezdeményezések és szolgáltatások, különös tekintettel a Daisy-eszközökre, amelyek hangos vagy digitális szövegformátumú anyagok olvasását segítik a látássérültek számára; időseknek szóló tanfolyamok; meseszőnyegek, amelyek a verbális és vizuális kommunikáció ötvözésével segítik leküzdeni a nyelvi akadályokat.
• Máramarosi Néprajzi és Népművészeti Múzeum – A falumúzeum hozzáférhetővé tétele mindenki számára, különféle igényű emberekhez igazított tevékenységekkel; helyi partnerekkel és kézművesekkel – köztük fogyatékossággal élőkkel – közös műhelymunkák révén alkalmazott innovatív kommunikációs módszerek, amelyek a közösségi hovatartozás érzését erősítik.

A partnerek a következő jó gyakorlatokat mutatták be:

• Hajdú-Bihar: tematikus múzeumi foglalkozások különféle igényű csoportok számára, érzékenyítő képzések, értelmi sérült személyek által vezetett tematikus túrák, tapintható kiállítások.
• Sterea Ellada Régió (GR): a helyi hatóságok bevonása a fogyatékossággal élőknek szánt rendezvényekbe.
• Korzika (FR): mobil oktatási csomagok múzeumi gyűjteményekhez való hozzáféréshez iskolai és múzeumi foglalkozásokhoz, gyermekek, mozgáskorlátozottak és látássérültek számára; könyvtári tevékenységek szervezése autista óvodásoknak, az osztálytermen kívüli, igényeikhez igazított környezetben, a magabiztosság és viselkedés fejlesztése érdekében.
• Riga Tervezési Régió (LV): civil szervezetek által végzett részvételi ellenőrzések a hozzáférhető helyszíneken.
• Frankfurt Rhein-Main Kulturális Régió (DE): a „Dialógus Múzeum” innovatív koncepciója, ahol látogatói csoportokat vak vagy gyengénlátó szakértők vezetnek végig sötétben kialakított tematikus termeken; a kulturális hozzáférés pénzügyi vonatkozásai; a könyvtári hozzáférés javítására tett javaslatok, például tapintható hangoskönyv-nyilvántartás, podcast-előfizetések, hangos újságok.

A partneri bemutatók után helyszíni látogatásokra került sor.

• Petre Dulfu Megyei Könyvtár – A látogatás során a könyvtár közösségi terei és programkínálata került bemutatásra. Az épület akadálymentesítése mellett, külön hangsúlyt fektetnek, hogy az olvasás öröme mindenki számára elérhető legyen. Az intézmény a látássérült személyeknek Victor Reader Classic készülékkel is rendelkezik, mely mellé 40 darab Daisy könyvet (DVD-ét) is beszereztek. Ezek az olvasó eszközök hasonlóak az MP3-CD lejátszókhoz, de számos navigációs funkciót kínál a hangoskönyvön belül, amelyeket más eszközök nem tudnak, mint ugrás egyik oldalról a másikra, vagy egyik fejezetről a másikra, változó olvasási sebesség, visszatérés egy adott bekezdésre stb. A könyvtár mindemellett azokra a látássérültekre is gondol, akik nem érzik olyan otthonosan magukat a technikai eszközök világában. Így számukra több Braille írásos kötet is elérhető, melynek kínálatát 192 könyvvel növelték 2021-ben. A könyvtárlátogatás során részt vehettek a partnerek egy mesefoglalkozáson is, ahol “A három kismalac és a farkas” című közkedvelt mese patchwork meseszőnyegen történő előadását tekintették meg, interaktív módon, bábok segítségével. Ez az előadási forma nagyon gyakori a Petre Dulfu könyvtárban, mely nemcsak a kicsiknek szól. A mesemondó a korosztályi sajátosságokat figyelembe véve választja ki a történetet és vonja be egyben a közönséget is. Az intézmény mindemellett 2024-ben egy olyan programot valósított meg, ahol a Harry Potter varázslatos világán keresztül multiszenzoros élményben, mindemellett érzékenyítésben vehettek részt a látogatók.  A gyerekek több szobából álló labirintusba érkeztek, ahol minden szoba más érzékszervet tesztelt, így még több ingerre hatott a foglalkozás. A látogatás során egy kisebb kiállítás is megtekintésre került, melyet értelmi akadályozottsággal élő gyerekek alkottak. A munkák mellett kézzel készült ékszereket is készítettek. A könyvtár számára fontos az élethosszig tartó tanulás is, így a senior korosztálynak kis létszámban angol nyelvoktatást is biztosítanak.

• Nagybányai Csillagászati Tudományok Múzeuma – A könyvtár után a Csillagászati Tudományok Múzeuma következett, mely fontos kulturális-tudományos, oktatási és turisztikai látványosság is egyben. A résztvevők egy olyan multiszenzoros kiállítást tekintettek meg, mely több irányból igyekszik a gyengén látó embereknek is élményt nyújtani. A kiállítás minden egyes vizuális eleméhez fülhallgató is társul, melynek megtalálása érdekében a térben, kézzel tapintható kitüremkedő elem nyújt segítséget. Ez jelzi a látogató számára hol van a következő megálló. Ezen kívül kettő nagyméretű taktilis játék is elérhető a látogatóknak, mely a megértést, érzékelést és az érzékenyítést is segítik. Szemfedővel egy forgó székre kellett helyet foglalni, mely nem volt fix, így adott ugyan önállóság érzést is, de becsukott szemmel akár instabilitást is. A fej felé egy búra került, ahol a csillagképek pontjai jelentek meg, melyet ujjbegyekkel lehetett kitapintani, felfedezni. A kiállítás tematikájához szorosan kapcsolódó több taktilis, kézbevehető golyó is készült, melyekből kitüremkedő pontok a csillagképeket szimbolizálja. Ezt követően a planetárium azon részén folytatódott a látogatás, ahol egy virtuális utazásban vettek részt a partnerek a kozmosz szimulátornak köszönhetően.

• A Victor Gorduza Megyei Ásványtani Múzeum Románia egyik legfontosabb természettudományi múzeuma, és Európa legnagyobb regionális ásványtani múzeuma. 50 éves működése során az intézmény gyűjteménye 21 000 mintára nőtte ki magát, mely négy főkategóriába csoportosul: ásványok, fosszíliák, kőzetek és ércek. Igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy minden látogató számára elérhetővé tegyék a múzeumuk által kínált kulturális élményt. Ennek érdekében számos törekvést valósított meg az intézmény a fogyatékkal élők számára, mely mind a fizikai, úgy az információs akadálymentesítésre is irányul. Például weboldalukon virtuális túrát kínálnak az állandó kiállításukban. Ennek köszönhetően olyan személyekhez is eljuthat ez az élmény, akik fizikai korlátok, távolság vagy egyéb akadályok miatt nem tudják személyesen megtekinteni a kiállítást. Mindemellett a virtuális túra nemcsak befogadó eszközként szolgál, hanem értékes oktatási forrásként is, segítve a szélesebb közönséget abban, hogy megismerkedjenek a múzeum egyedülálló ásványtani gyűjteményével. A múzeum szoros kapcsolatot ápol a Román Vakok Szövetségének nagybányai szervezetével és a Román Siketek Országos Szövetségének helyi szervezetével is. Az együttműködésük során igyekeznek a látássérült látogatók számára még jobban hozzáférhetőbbé tenni a tárlatokat, illetve jelnyelvi tolmácsolást is biztosítani igény esetén. A múzeumban 2017-ben Egyedi érzékszervi érzékelések – A kristályok varázsa címmel nyílt időszaki kiállítás, ahol Braille-írásos információkkal, hangalapú magyarázatokkal próbálták segíteni a látássérült látogatókat. Illetve a Fehér Bot Napja (2017) alkalmából a múzeum egy szabadtéri programot szervezett, ahol a látássérült embereknek segítettek az ásványminták terepen történő gyűjtésében. A múzeum hosszú távon elkötelezett a hozzáférhetőség és a befogadás iránti erőfeszítéseinek elmélyítése iránt, így a jövőben is fontosnak tartja az együttműködést a fogyatékkal élőket és különleges igényű személyeket képviselő szervezetekkel. A bemutató után lehetőség nyílt körbejárni a múzeum kiállító tereit, megismerni a kiállításokat és az épületet, külön figyelmet szentelve az akadálymentesített törekvésekre. Az időszaki kiállításban interaktív módon is igyekezett a múzeum az ásványokat a látássérültek számára is elérhetővé tenni. Egy adott fal mentén, a vitrinek előtt olyan berendezés volt beépítve, mely több érzékszervre hatva segíti a tudás átadást és a megértést. A vitrinben elhelyezett ásványok az asztalon tapintható formában is ki voltak állítva. Ez a megvalósítás egyszerre több látogató igényét is kielégíti. Mint például a gyermekek kíváncsiságát, akik imádnak mindent megfogni, megérinteni, illetve életkortól függetlenül mindenkinek nagy élményt nyújthat. Mindemellett az ásványokat bemutató hanganyag angolul, románul és magyarul is fülhallgatón keresztül elérhető, így a külföldieket is megszólítja. A posztamensek mellett van elég hely, hogy a kerekesszékes látogatók is nyugodt körülmények között közlekedhessenek a térben. A látássérültek számára pedig a koordinációt segítő fekete szalag nyújt biztonságérzetet a tájékozódásban és vezeti el őket a következő ásványhoz.

• A Máramaros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeum részeként a Nagybányai Falumúzeum egy közművelődési intézmény, amely a Máramaros Megyei Tanács felügyelete alatt áll. Célja a kulturális örökség megőrzése és a népszerűsítése, egy olyan öröksége, amelynek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie. Az 1984 létrejött nagybányai Szabadtéri Falumúzeum Máramaros megye négy néprajzi régióját mutatja be. Öröksége 65 népi épület, melyek a 17. és 20. század közöttre tehető. A múzeum létfontosságú szerepet játszik a társadalmi befogadás előmozdításában is, a sokszínűség elfogadásában és a fogyatékkal élők és a különleges igényűek befogadásával. A falumúzeum célja, hogy befogadó szabadtéri múzeum legyen. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében már több megmozdulással, szolgáltatással és programkínálattal próbál nyitni mindenki felé. Ezek közül párat kiemelve: tapintáson alapuló élmény a látássérültek számára, adaptív túrák, csökkentett finommotoros készséggel, figyelemhiányos vagy egyéb speciális igényekkel küzdő látogatók számára testreszabott élmények, az idősek és mozgásukban korlátozottak számára több helyen elhelyezett pihenőpadok, befogadó hagyományos kézműves műhelyek mindenki számára, amin idősek és mozgáskorlátozottak is részt vesznek stb. Mindemellett a falumúzeum néhány programját – a hagyományos zenétől és tánctól a kézműves bemutatókig – speciálisan átalakította úgy, hogy az érzékszervi, kognitív vagy érzelmi kihívásokkal küzdő látogatók is élvezhessék azokat. Ezenkívül kézművesek által vezetett workshopokat is szerveznek, ahol közvetlenül a különféle speciális igényű gyerekekkel is foglalkoznak – legyenek azok fizikai, intellektuális vagy érzelmi. A múzeum weboldala is akadálymentesített, biztosítva ezáltal, hogy az információk megfelelő formában elérhető legyen a valamilyen speciális igénnyel élő látogatók számára is. Ezek közül párat kiemelve: átlátható struktúra, olvasható betűtípusok és kompatibilitás a képernyőolvasókkal, virtuális múzeumi túrák mozgáskorlátozottak számára stb. A múzeum könnyen érthető jelzéseket és tájékoztató anyagokat is biztosít mindenki, illetve a helyszínen megtalálható QR kódok segítségével pedig még több információhoz és tudáshoz jut a látogató. Szociális segítő egyesületekkel és inkluzív oktatási intézményekkel is együttműködik a falumúzeum annak érdekében, hogy elősegítsék a csoportos látogatásokat és inkluzív workshopokat szervezzenek a rendezvények alatt. Ezek a partnerségek segítenek olyan teret teremteni, ahol mindenki biztonságban és befogadottnak érzi magát – nemcsak nézőként, hanem az élő hagyományok aktív résztvevőjeként is. A múzeumnak több jövőbeli terve van. Ebben az évben fő céloknak tűzte ki, hogy javítsák az információkhoz való hozzáférést a következő fejlesztésekkel: VR szemüvegek, mobilalkalmazások, kiegészítő QR-kódok és audio guide-ok.

A rendezvény második napján a résztvevők Nagybányáról Máramarosszigetre indultak, előtte azonban ellátogattak Desze községébe, ahol megtekintették az 1770-ben épült ortodox Desești fatemplomot (Szent Paraszkeva-fatemplom). A Desesti Ortodox Plébánia egyben egy akkreditált szociális szolgáltató intézmény is, ami Nappali Központként is működik gyermekes hátrányos helyzetű családok részére. A Szociális Központban 21 éve működik Művészeti és Szolidaritási Táborok, melyek több szempontból segítik a gyermekek lelki fejlődését. Az egyik fő cél, hogy a művészek és a hátrányos helyzetű gyermekek között kialakuljon egy mentorkapcsolat, mely a gyermekek számára egyben művészetterápiás élményt is ad, ami segíti őket a lelki gyógyulásban és akár új célt is ad. Ennek a programnak hála sok tehetséges gyermek lett felfedezve és elindítva művészeti vonalon, akik később a mentoraik nyomdokaiba léptek. A látogatás idején már javában tartott a művészeti tábor. A teraszra kitekintve pár művészt meg lehetett nézni alkotás közben. A tábor alatt elkészült művek közül sokat szervezett kiállításokon vagy különböző jótékonysági rendezvényeken mutatnak be és próbálják értékesíteni. Mások magángyűjteményekbe kerültek, és a befolyt összeggel támogatták a társadalmi munkát. A táborokban részt vevő eddig több mint 1000 gyermek által megtapasztalt pillanatok, élmények, mind hozzájárultak a gyermekek lelki fejlődéséhez és hatást gyakorolt vizuális világukra, életútjukra. Végül, de nem utolsó sorban, a Gyermekfalu egy másik szociális infrastrukturális projekt. A tervek szerint egy üdülőfalut alakítanak ki a hátrányos helyzetű gyermekek számára. A kezdeményezés célja, hogy formáló környezetet biztosítson a kreatív táborok és a hagyományos kézművesség elsajátításának támogatására. Három ház a tervek szerint jövő év tavaszára teljesen el fog készülni. Ezen épületek létrejötte esélyt teremtenek és reményt adnak a hátrányos helyzetű gyermekek számára.

Máramarosszigetre érve a résztvevők a Sighet Inkluzív Oktatási Iskolaközpontba látogattak, ami már 30 éve nyújt nevelést és oktatást óvodától a szakképzésig a speciális igényű gyermekek számára. A tanítási módszereket és programokat a fogyatékosság mértékéhez és típusához igazítják. A tanári kar magas szintű szakmai hozzáértést mutat a tudományos tartalmak hozzáférhetővé tételében és a Nemzeti Alaptantervnek megfelelő iskolai tartalommá alakításában.

A gyerekek textil és bőripar, illetve faipari termékgyártást tanulhatnak ki, mely szakmák és képességek elsajátítását követően a munkaerő piacon is el tudnak helyezkedni.

Az iskola küldetése, hogy biztosítsa a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók oktatásának folytonosságát ugyanabban az intézményben, képességeikhez és a helyi munkaerőpiaci igényekhez igazodva. A tanárok arra törekszenek, hogy megismerjék és megértsék minden tanuló személyiségét, igényeit és tulajdonságait, majd ennek tudatában igyekeznek formálni és fejleszteni a gyermek autonóm és kreatív személyiségét a társadalomba való beilleszkedéshez. Az iskola mindemellett törekszik arra, hogy a diákok minél több élményhez is jussanak így kirándulni is elviszik a gyerekeket. Az oktatási intézmény több partnerkapcsolattal is rendelkezik, például a helyi vállalkozásokkal fenntartott partnerségeknek köszönhetően jelentősen megnőttek az intézmény diákjainak az elhelyezkedési esélyei.

Az intézmény egyéb szakmai szolgáltatásokat is kínál. Többek között az alapvető kompetenciák pszichopedagógiai értékelése, szülők és tanárok tájékoztatása, illetve tanácsadása, pszichopedagógiai tanácsadás, oktatási és terápiás-rehabilitációs segítségnyújtás a hagyományos oktatásba integrált SNI gyermekek/diákok számára stb.

Az épület teljes mértékben akadálymentesített. Rámpák találhatóak a főbejáratnál és az udvari kijáratnál, mozgáskorlátozottak számára átalakított korszerű mosdók, széles ajtók, akadálymentesített folyosók és padlózat. Többek között mindenki számára elérhető az udvar, a játszótér és az átalakított műhelyek. Az intézménynek külön van sportpályája, szabadtéri tanulótere, szenzoros szobája, két játszótere, könyvtára stb.

Az iskola digitális formában is akadálymentesített, mely a weboldalán is visszatükröződik. Olvasható betűtípusok, logikus szerkezet és megfelelő kontraszt jellemzi. Minden tanteremben található számítógép videóprojektorral és audiovizuális rendszerrel. A matematika órán külön táblagépet kapnak a gyerekek. Az iskolában található két tapintható szőnyeg is mely lényegében egy interaktív padló. Ez egy modern rendszer, amelyet a motoros, intellektuális és érzelmi funkciók fejlesztésének a támogatására terveztek. A padló szoftvere olyan gyakorlatokat tartalmazott, amelyek célja a kognitív folyamatok, például az érzékelés, a gondolkodás és az emlékezet fejlesztése. Ez a rendszer javítja a koordinációt és a nagy motoros készséget is.

A rendezvény egy értékelő workshoppal zárult, mely segített összegezni és átláthatóvá tenni az addig látottakat és tapasztaltakat. A speciális igényűek köre fokozatosan nő, s ezt a jelenséget nagyobb, nemcsak szociális, hanem gazdasági perspektívába is érdemes elhelyezni. A workshop arra is módot adott, hogy együttműködve, az addig tapasztaltakat felidézve az egyes intézményekre vonatkoztathassák a résztvevők az addig általánosan megfogalmazott irányelveket és kezdeményezéseket.

Az rendezvényen aktívan részt vettek a helyi szereplők is: a Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, a Nagybányai Autizmus Egyesület, Szényi Polgármesteri Hivatal, az ASSOC – Szociális Szolgáltatások Szakmai Egyesülete, a Nagybányai Speciális Oktatási Iskolaközpont, a „Nagybányai Művészeti Központ” Megyei Művészeti Múzeum, valamint a Máramaros Megyei Történeti és Régészeti Múzeum képviselői.

A következő nemzetközi tanulmányút helyszíne Frankfurt lesz 2025 őszén.

A GOCORE 5. „pressure cooker” rendezvényére (peer review+szeminárium), illetve Irányító Bizottsági Ülésére 2025. május 6-8. között került sor az észtországi Kuressaareban.

A szeminárium középpontjában Saaremaa szigetének bemutatása és közösségfejlesztési gyakorlatai álltak. Saaremaa Észtország legnyugatibb és legnagyobb szigete, egyúttal az ország legnagyobb területű önkormányzata, mintegy 32.000 lakossal, akik 9 vidéki városban és 427 faluban élnek. A székhely Kuressaare, 13.000 fővel. Az önkormányzat működését 31 fős tanács irányítja, négy alpolgármesterrel és közel 1.800 főnyi személyzettel.

A közösségi identitás korábban földrajzi és gazdasági alapon szerveződött, mára azonban hobbik, oktatási intézmények és jótékonysági tevékenységek révén is megjelenik. A szigeten működő közösségi házak egy részét önkormányzati művelődési hálózat, míg többségüket helyi civil szervezetek tartják fenn önkéntes alapon, minimális önkormányzati támogatással.

A sziget fejlesztési dokumentuma kiemelten kezeli az önkormányzat és a közösségek kapcsolatát, a közösségek finanszírozását, a fiatalok bevonását, valamint az együttműködések erősítését. Az önkormányzat főként pályázati önrész támogatásával, falusi forrásokkal és közösségi házak fenntartásával segíti a helyi kezdeményezéseket, ugyanakkor nem rendelkezik saját projektfelhívásokkal vagy nyilvános részvételi költségvetéssel.

A környezeti fenntarthatóság és a közösségi részvétel szorosan összefonódik. A történelmi közösségi munkavégzés hagyománya máig él, ennek példája az észt kezdeményezésből kinőtt „World Clean Up Day” is.

Az eszközalapú közösségfejlesztés (ABCD) elméleti és gyakorlati megközelítését is bemutatták, külön kitérve annak Saaremaán való alkalmazására.

A délutáni program során a partnerek saját tapasztalataikból származó „antisikertörténeteket” osztottak meg. Hazai oldalról egy eset került bemutatásra, amikor egy közösségi program a tervezett formában nem valósulhatott meg az önkormányzati támogatás elmaradása miatt.

A projekt irányító bizottsági ülésén a résztvevők a szakmai és pénzügyi előrehaladásról, a következő időszak tevékenységeiről és a kommunikációs feladatokról egyeztettek. Emellett megvitatták az összegyűjtendő jó gyakorlatokat és a következő találkozók szervezésének részleteit.

A Peer Review esemény célja a közösségi részvételi stratégiák értékelése és megerősítése volt, különösen a városi közösségek integrációjának tükrében. A program során formális egyeztetések, interjúk és helyszíni látogatások zajlottak, amelyeket kulturális programok is kiegészítettek a helyi identitás mélyebb megértése érdekében.

A rendezvény nyitónapján a közösségi reziliencia fejlesztésére irányuló helyi törekvések kerültek bemutatásra, majd egy fókuszált szakmai megbeszélésre került sor a helyi közigazgatás különböző területeinek képviselőivel, a vidéki térségek bevonására összpontosítva.

Egy friss kutatás ismertetése rávilágított arra, hogy a városi és vidéki lakosok eltérően értelmezik a „közösség” fogalmát, ami erősíti az együttműködés és kommunikáció fejlesztésének szükségességét.

A programot interjúk, eszmecserék és jó gyakorlatok megosztása zárta, különösen a fiatalok sporttámogatása, civil finanszírozási modellek és szektorok közötti együttműködések területén.

A második nap keretében helyszíni látogatások segítették a problémák és a helyi kontextus könnyebb áttekintését. A résztvevők olyan kezdeményezéseket, helyszíneket kerestek fel, amelyek a közösségi megoldások és az inkluzív szolgáltatási modellek kiváló példái lehetnek:

• Edukontor (coworking tér): megismerhettük, hogyan ösztönzik a digitális és fizikai együttműködési platformok a közösségi kezdeményezéseket

• Amante Ház: a szervezett programok és a helyi „Együttműködési Klub” révén a helyi szintű összefogásra mutatott egy nagyszerű példát

• Kuressaare Szociális Központ: az idősek és sérülékeny csoportok számára nyújtott integrált szolgáltatásokba nyerhettünk betekintést

• Saaremaa Gimnázium: bővebb információkat kaptunk a „Szigetlakónak lenni” címet viselő kurzusról, amely a fiatalokat segíti a helyi örökséghez történő erősebb kapcsolódásban.

Az utolsó nap a Peer Review szakértők részletes megbeszéléseinek adott helyet, így az előzetes megfigyelések és javaslatok összegzésére került sor. A Pressure Cooker záró ülésén a Peer Review koordinátor ismertette a szakértők első megállapításait, melyek gerincét a következők alkották:

• Erősebb bevonási mechanizmusok, a közös értékalkotás (co-creation) szükségessége Kuressaare városi kontextusához igazítva
• Javaslatok a vidéki és városi közösségi igények közötti érzékelt szakadék áthidalására
• Intézményi módosításokra, új struktúrák kialakítására tett javaslatok az inkluzív kormányzási rendszer fejlesztése érdekében

A Peer Review fontos lépést jelentett a Saaremaa közösségfejlesztési keretrendszerében meglévő hiányosságok és lehetőségek feltárásában. Az összegyűjtött észrevételek, illetve az elkészült Peer Review jelentésben megfogalmazott szakértői javaslatok alapul szolgálnak a Saaremaa Közösségi Akcióterv 2021–2030 felülvizsgálatához, biztosítva a helyi közösségek jobb és hatékonyabb képviseletét, és megalapozva a jövőbeni innovatív kormányzási megközelítéseket.

A projekt soron következő nemzetközi ülésének helyszíne Portugália lesz 2025 őszén.

Sajtóközlemény – GOCORE tanulmányút, Saaremaa