Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

Hírek archívum

Családi Nap Sárrétudvariban

Fokozott az érdeklődés a munkaerőpiaci támogatások iránt

A „Hajdú-Bihar megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködés” című projekt keretében 2024.06.18. napjáig 618 fő programba vonása történt meg, a következő célcsoporti eloszlásban:

  • Tartósan álláskeresők: 130 fő
  • Ingázást vállaló álláskeresők: 132 fő
  • Inaktívak: 356 fő.

A Hajdú-Bihar vármegye által nyújtott támogatások igénybevételének feltételeit, részletszabályait a munkaerőpiaci programhoz tartozó hirdetmények tartalmazzák, amelyek a vármegyei aloldalon érhetőek el: https://nfsz.munka.hu/cikk/3879/TOP_PLUSZ31121_projekt_munkaeropiaci_program_HajduBihar_Varmegyeben_, valamint keresse bizalommal Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata paktumirodai munkatársait (paktumplusz@hbmo.hu)!

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Hírek

Közgyűlés 2024. július 1-jei ülése

00_Meghívó

1. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról, a megtett intézkedésekről

2. 2023. évi beszámoló Hajdú-Bihar vármegye közbiztonságának helyzetéről és a határőrizet rendjéről

02A_Előterjesztés melléklete_Rendőrségi beszámoló_2023

3. Tájékoztató Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Integrált Területi Programjának végrehajtásáról, a TOP vármegyei végrehajtását érintő esetleges problémákról

4. Tájékoztató Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó Integrált Területi Programjának végrehajtásáról, a TOP Plusz vármegyei végrehajtását érintő esetleges problémákról

5. A Debreceni Egyetem Tudományos és Innovációs Park címpályázatához kiadott támogató nyilatkozat jóváhagyása

05_Előterjesztés 2. melléklete_Science Park pályázat 

6. FLAVOR Interreg Europe interregionális pályázatban való részvétel jóváhagyása

7. Pályázat benyújtása a TOP_Plusz-6.1.4-23 kódszámú „Aktív turizmus fejlesztése” tárgyú felhívásra

8. A Hajdú-Bihar Vármegyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. által a Hajdúdorogi Görögkatolikus Szakképzési Intézet Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft.-ben üzletrész vásárlása

9. A rendezvénytechnikai eszközök hasznosítására vonatkozó hatáskör átruházása

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: 2024. évi Közgyűlési Előterjesztések

Lengyelországi tapasztalatgyűjtéssel folytatódott a SYSTOUR partnerség munkája

Fenntartható turizmusfejlesztés Świętokrzyskie régióban

A SYSTOUR projekt 4. nemzetközi tamulányútja 2024. május 14-15-én került megrendezésre a lengyelországi Kielcében.

A Świętokrzyskie régió az egyik legkisebb régió Délkelet-Lengyelországban, egyben egy kivételesen érdekes értékekkel rendelkező vidék. Három alrégióból áll: a Świętokrzyskie-hegységből, Ponidzie-ből és a Sandomierska-hegységből. A Świętokrzyskie-hegység, Európa egyik legrégebbi és sziklatörmelékkel borított hegysége Lengyelország egyik leghíresebb látnivalója.

A turisták számára a Świętokrzyskie régió gazdag fenyőerdőt, Ponidzie festői varázsát, Sandomierz műemlékeit, tiszta vizeket, egyedi barlangokat és sziklacsoportokat, több mint 1300 km hosszú  gyalogtúra lehetőségeket és körülbelül 1500 km hosszú kerékpáros turistautakat kínál.

A tanulmányút első napján a Sandomierski Almaút (Sandomierski Apple Trail) több helyére is ellátogattak a résztvevők, köztük a trzykosyi Történelmi Malomba, az obrazówi Hagyományos Gyümölcstermesztési Kamarába valamint a Świętokrzyski-I Inspiráció Kertjébe Andruszkowicében. Az ösvény hangulatos városokon és falvakon, gazdag gyümölcsösökön, löszszurdokok, folyóvölgyek és színes mezők festői tájain halad keresztül. Lehetővé teszi a turisták számára, hogy megismerjék a régió csodálatos kulturális örökségét, és arra ösztönzik őket, hogy látogassanak meg történelmi épületeket, múzeumokat és helyi termelőket. Nagy műltú hagyományokat ápoló gyümölcstermesztő gazdaságok, agroturisztikai központok, borgazdaságok, halgazdaságok és méhészetek, illetve éttermek, oktató- és rekreációs központok, feldolgozó üzemek és termelői csoportok vonzzák a térségbe a látogatókat.

A partnerek megtekintették a Bałtów Turisztikai Komplexumot, amely többek között dinoszauruszparkot, állatkertet, miniatűr parkot, őskori óceánáriumot és sok más látnivalót is biztosít. Az első nap a Świętokrzyska Harmonia Kulturális Központban zárult. A Központ egy olyan egyedülálló interaktív kiállításnak ad otthont, amely egy 19. századi falu életébe enged bepillantást változatos multimédiás eszközök révén.

A rendezvény második napján a Maleniec-i Történelmi Kohászati ​​Üzem megtekintésére nyílt lehetőség, amely a régi fémipar egyik legjobban megőrzött lengyel műemléke. Itt láthatóak egykori gyártócsarnokok és egy komplett technológiai sor a fémlemezből készült mezőgazdasági szerszámok gyártásához. A látogatás során a résztvevők vastárgyak készítésével foglalkozó ismeretterjesztő foglalkozásokon vettek részt, és kipróbálták a helyi ételeket is.

A tanulmányút következő része a tokarniai Kielce Falumúzeumba vezetett, ahol a résztvevők megismerhették a térség különböző falvainak jellegzetes településrendezését.

Itt került megrendezésre a projekt Irányító Bizottságának ülése is.

A tapasztalatcsere 2024 júliusában Finnországban folytatódik.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

Családi Nap Nyíradonyban

Szakmai egyeztetések a vármegyeházán

Megkezdődött a TOP_PLUSZ-3.1.3-23-HB2-2023-00001 azonosítószámú projekt keretében a 2024.04.25. napján megalakult Hajdú-Bihar Vármegyei Felzárkózási Fórum által létrehozott munkacsoportok munkája, amelyekhez kapcsolódó első ülések az alábbiak szerint kerültek megtartásra:

  • 2024.05.30. napján az első Oktatási és Képzési Munkacsoportülés,
  • 2024.06.19. napján az első Szociális Munkacsoportülés,
  • 2024.06.20. napján az első Egészségügyi Munkacsoportülés,
  • míg 2024.06.27. napján az első Területi Egyenlőtlenségek Munkacsoportülés.

A szakmai egyeztetések célja az adott területhez kapcsolódó vármegyében jelentkező szolgáltatási hiányok megfogalmazása és azok kiküszöbölését segítő együttműködési lehetőségek feltérképezése és megoldási javaslatok megfogalmazása.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények post_categories: Hírek

Foglalkoztatási Fórum

2024.06.18-án tartottuk a „Hajdú-Bihar megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködés” című projekt Foglalkoztatási Fórumának 2024. évi első ülését.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények post_categories: Hírek

Krakkóban találkoztak az OpenRegioCulture projekt partnerei – nyitóülés Lengyelországban

Az OpenRegioCulture projekt – amelynek célja a kultúrához való hozzáférés javítása a sajátos igényű polgárok számára – első találkozójára 2024. június 12-13-án került sor Krakkóban. 9 európai ország 10 partnerintézményének képviselői gyűltek össze, hogy megismerhessék a vendéglátó Małopolska régió jó gyakorlatait a témában, hasznos ötleteket vigyenek haza, és értékes szakmai-szakpolitikai ajánlásokat tegyenek a házigazdáknak.

Az Európai Unióban mintegy 87 millió ember él valamilyen fogyatékossággal (tartós fizikai, szellemi, értelmi vagy érzékszervi károsodás). Ez azt jelenti, hogy az EU lakosságának csaknem hatoda rendelkezik valamilyen – az enyhétől a súlyos mértékig terjedő – fogyatékossággal. Számukra nehezebb lehet egy múzeumlátogatás, egy színházi előadás megtekintése vagy bármilyen kulturális élmény megtapasztalása. Előfordul, hogy a kultúrához való hozzáférésük valamilyen módon akadályokba ütközik.

Az Interreg Europe program társfinanszírozásával megvalósuló OpenRegioCulture projekt erre a programra szeretne megoldást találni. 9 európai országból 10 partner gyűlt össze, hogy különböző szakpolitikai eszközeiket fejlesszék a kulturális és természeti erőforrásokhoz való hozzáférés terén a speciális igényű emberek számára. Małopolska régió és a Krakkói Małopolska Kulturális Intézet (PL), Máramaros Megyei Tanács (RO), Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata (HU), Közép-Görögörszág Régió (GR), Korzikai Közösség (FR), Dél-Limburgi Turisztikai Hivatal (NL), Riga Tervezési Régió (LV), KulturRegion FrankfurtRheinMain Rt. (DE) és KMOP – Szakpolitikai Központ Nonprofit Egyesület (BE) az elkövetkező 4 évben tapasztalatokat és gyakorlati megoldásokat cserélnek majd a kultúra hozzáférhetőségének területén. Különböző ajánlásokat, jó gyakorlatokat és iránymutatásokat dolgoznak ki, hogy változásokat érjenek el a regionális politikákban, amelyekből kiindulva a közintézmények az akadálymentesítés minden formáját sikeresen megvalósíthassák.

A projekt első interregionális találkozójára 2024. június 12-13-án került sor a lengyelországi Krakkóban, ahol a projekt összes partnere először találkozott személyesen egymással.

Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatát Tuska-Mátrai Melinda, a Nemzetközi Csoport vezetője és Tóth Nikolett képviselte.

A hivatalos nyitókonferencia után – ahol különböző általános menedzsment, pénzügyi, kommunikációs és módszertani kérdéseket vitattak meg – megkezdődött az első tanulmányút, ahol a projektpartnerek megismerhették és megvizsgálhatták a házigazda, Małopolska régió számos jó gyakorlatát.

Nagyon érdekes volt hallani a Małopolska empatikus kultúra programról, amelyet 2016-ban kezdtek, és amely 23 regionális kulturális intézmény hozzáférhetőségének javítására irányuló projektként indult. Mára már nem csak a fogyatékkal élők igényeire koncentrál, hanem kiemelti, hogy nyitottak kell lenni az intézményeiket látogató emberek sokszínű és különböző igényeire. Most már nemcsak gyakorlati megoldásokat kínál, hanem ösztönzi a kulturális, szociális és oktatási politikákat, mind szakpolitikai, mind stratégiai szinten.

A II. világháború alatti életkörülményeket bemutató Honi Hadsereg Múzeum meglátogatásával a partnerek megfigyelhették, hogyan törekszik az intézmény, hogy kiállításait mindenki számára elérhetővé tegye. Az épület 2011 óta akadálymentesített, rámpákat, mozgássérülteknek is használható liftet, valamint mosdót is építettek. A „Hallgassa meg a Honi Hadsereg történetét” program keretein belül egy új „túraútvonalat” építettek ki az épületben, amelyhez hanganyagot, valamint különböző kézbe vehető, tapintható maketteket (pl. térképeket, sisakot stb.) készítettek a látássérültek számára. A „A történelem fülön csíp. Siketek az ösvényen” projektnek köszönhetően 27 felvétel készült. A videókban jelnyelv és feliratok segítségével ismertetik a kiállítást, ezek megtekintésére a múzeum több pontján elhelyezett QR-kódok beolvasásával van lehetőség. A projekt keretein belül képzéseket is tartottak az alkalmazottak számára, például lengyel jelnyelvi tanfolyamot. Az említettek mellett ki kell emelni, hogy a múzeum hetente egyszer csendes nyitvatartással működik, amely elsősorban az autista látogatók számára nyújt támogatást.

A projekt partnerek a Cricoteka – Tadeusz Kantor művészetének dokumentációs központja hibrid kulturális intézménnyel is megismerkedtek, mely Kantor darabjaiból származó színházi tárgyak, rajzok és a művész munkásságával kapcsolatos dokumentumok gyűjteményének tárolására, bemutatására és gondozására szolgál. A Cricoteka folyamatosan arra koncentrál, hogy kulturális kínálatát a lehető legszélesebb közönség számára elérhetővé tegye, beleértve a speciális igényekkel rendelkező társadalmi csoportokat is. A kiállításokat úgy készítik el, hogy letesztelik megfelelő-e a mozgássérült látogatók számára, valamint azokból a kiállítási darabokból, amelyekhez nem lehet hozzáérni, megfogható maketteket készítettek. Az épület bejárása a látássérültek számára is elérhető, ezt segítik a földön található jelek, amelyek az irányt jelzik, valamint az egész épületről külsőleg és egy részéről belsőleg is elkészített makettek. A halássérültek számára is nyújtanak segítséget, mivel rendelkeznek olyan munkatárssal, aki megtanulta a lengyel jelnyelvet.

Az érdekfeszítő előadásokat és egyeztetéseket követően a partnerek csoportmunka keretében összegezték legfontosabb észrevételeiket, fejlesztési javaslataikat és meglátásaikat, valamint következtetéseket, ötleteket és ajánlásokat fogalmaztak meg.

A projekt a jó gyakorlatok további kidolgozásával, a különböző regionális szakértők feltérképezésével és az év végi következő magyarországi tanulmányút előkészítésével folytatódik.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Nemzetközi tevékenység

Dániai tapasztalatcsere, tudatos közösségi szemlélet – folytatódik a GOCORE projekt megvalósítása

A GOCORE projekt soron következő személyes részvétellel zajló projekt ülése, Irányító Bizottsági ülése és peer review szekciója 2024. június 4-6. között került megrendezésre a dán partner, Syddjurs Önkormányzat szervezésében. Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának munkáját a Debreceni Egyetem képviseletében Szilágyiné Dr. Czimre Klára segítette.

Az első nap a peer review szekció és a szeminárium párhuzamos munkájával telt. A délelőtti program keretében a résztvevők Ebeltoft központjába látogattak, ahol a Maltfabrikken központ történetébe pillanthattak be. A Maltfabrikken egyszerre nagyon régi és vadonatúj: az 1861-ben malátagyárként alapított és 1998-ban bezárt régi gyár már romokban hevert, és a lebontás fenyegette, amikor helyi lakosok egy csoportja úgy döntött, hogy megmenti az ikonikus piros épületeket, és mindenféle kulturális és kreatív tevékenység központjává alakítja őket. Az adománygyűjtő akciót (közösségi finanszírozás), valamint a kiterjedt átalakítást és rekonstrukciót követően a Maltfabrikken mára egy kulturális és kreatív „erőműként” nyílt meg újra, amely az Emberek Gyára (The Peoples Factory ) néven is ismert. Az épületegyüttesben sörfőzde és söröző, hangulatos, „borderless kitchen” filozófia mentén működő étterem található, és kiváló lehetőséget nyújt fesztiváloknak (jól felszerelt koncertterem), ifjúsági kulturális kluboknak, vizuális művészetek/kiállítások/kézművesek számára, egyben nemzetközi művészrezidencia, helyi múzeummal és történelmi levéltárral kombinált közkönyvtár, kreatív coworking tér is.

A délutáni és esti szekcióban a peer review szakemberei külön csoportban dolgoztak, míg a szemináriumi résztvevők, számos helyi érintettel közösen műhelybeszélgetést folytattak a lakosság bevonásának, elkötelezésének lehetőségeiről.

A szekció zárásaként a „Közös értékalkotás és állampolgári részvétel/Co-creation and citizen engagement” témában Eva Sørensen, a Roskilde Egyetem Társadalom és Globalizáció Intézet közigazgatás és demokrácia professzora tartott inspiráló és tartalmas előadást, melyet széles körű beszélgetés követett.

A program második napja a régi postahivatal jelenleg kulturális központként működő épületében folytatódott egy jó gyakorlat bemutatásával, melynek címe: Ebeltoft fejlődésben (Ebeltoft in Development / EIU). Az előadó Hans Kiib, építész és az az EIU koordinációs csoport tagja volt. A projekt tulajdonképpen Ebeltoftnak a polgárokkal közösen és a polgárok által készített fejlesztési tervét takarja: Syddjurs önkormányzata úgy döntött, hogy bevonja Ebeltoft lakóit egy stratégiai fejlesztési terv kidolgozásába. A fejlesztési terv fő célja Ebeltoft tengerpartjának fejlesztése, ahol egy korábbi vágóhíd hatalmas üres teret hagyott maga után, és a régi városrészt egy forgalmas, széles főútvonal vágta és választotta el a kikötőtől. A győztes projekt immár közös célként jelenik meg, egyesítve az összes kisebb ötletet és kezdeményezést. Néhány ötletet már megvalósítottak, néhány még folyamatban van; néhány ötlet pedig csak kísérleti projekt volt (például egy út lezárása, hogy vonzóbbá tegyenek egy helyet a lakhatás szempontjából).

Az előadást követően a Mols Bjerge Nemzeti Parkba utaztak a partnerek, ahol a munka a Molsværketben folytatódott. A helyszín igazából egy élő találkozóhely, amely összeköti a Molsskolent (iskola) és a Molshallen-t (közösségi tér), új bölcsődével és óvodával, iskolával, sportlétesítményekkel, közösségi konyhával, multifunkcionális helyiségekkel, irodahelyiségekkel, lelkészi irodával, hangulatos sarkokkal és szabadtéri terekkel. Egy hely, melyen a közösség „osztozik” – mind gazdasági, mind közösségi, mind fenntarthatósági okokból. Ez a vadonatúj közösségi intézmény 2024. április 26-án nyitotta meg kapuit.

A helyszín bejárását és megismerését megelőzően Grith Mortensen projekt menedzser mutatta be a „Mols fejlődésben/ Mols i udvikling” kezdményezést. A folyamat a Klaszterfalvak (Cluster Villages) elnevezésű kísérleti projektként indult, a Realdania, a DGI és a Landdistrikternes Fællesråd finanszírozta. A projektben 5 dániai terület vett részt azzal a céllal, hogy kisebb falvak együttműködjenek és megosszák az erőforrásokat ahelyett, hogy állandó versenyben lennének egymással. Az egyesület jelenleg önkéntes alapon működik, külső segítség vagy támogatás nélkül szervezi és koordinálja a kisebb-nagyobb helyi fejlesztési projekteket.

Az előadás után Pia Kratballe vezető segítségével ismerhették mega  résztvevők a komplexumot, az itt működő közösségeket, lehetőségeket és sikereket.

Ezt követően 3 újabb jó gyakorlat került röviden bemutatásra és megbeszélésre. Az első előadó a helyi kikötő kreatív átalakításával és hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatos építési terveket és ötleteket osztotta meg,  második jó gyakorlatként a Syddjurs-i Könyvtár igazgatója, Ole Wolf mutatta be a vidéki könyvtárak működtetésére és fenntartására koncentráló programjukat, amelynek részeként például a „könyvállomások” biztosítanak lehetőséget minőségi idő eltöltésére a szülők számára, amíg sportedzésen résztvevő gyermekeiket várják, míg a harmadik előadó a „közösségi bőrönd” (community trunk) elnevezésű projekt részleteibe engedett betekintést: a projekt résztvevői (15 közösség vagy közösségi kezdeményezés) ebben a “bőröndben” gyűjtik össze az közösségeiket érintő fejlesztési ötleteiket, javaslataikat, jó gyakorlataikat vagy akár nehézségeiket is, és adják tovább egymásnak – magát a bőröndöt persze nem üresen kapják meg, hanem egy csomag keksz mellett az ötleteik megvalósításához szükséges kezdőtőkével, esetenként 5000 dán koronával (670 euró) együtt. A nap végén a partnerek a Fuglsøcenteret-be utaztak, mely az utolsó nap helyszínéül szolgált.

A program harmadik napján a peer review program a SWOT elemzés kidolgozásával és a vendéglátó dán partner számára az első rövid javaslatok megfogalmazásával telt, míg a szemináriumi munka során kiscsoportos megbeszélésekre alapozott, a szakpolitika-fejlesztést előtérbe helyező megbeszélés zajlott. A bilaterális, félórás igen hatékony elemzések eredményei plenáris ülésen kerültek végül bemutatásra és összefoglalásra, jelentősen segítve ezzel a projekt soron következő, debreceni ülésének szakmai előkészítését.

Ezt követte Szabó Tünde előadása, mely a 2024. szeptember 16-20 között megrendezésre kerülő debreceni ülés szakmai és technikai tervezett struktúrájának bemutatását célozta meg.

A napi program zárásaként a peer review munka szakértői sajtónyilvános esemény keretében ismertették munkájuk első eredményeit.

Sajtóközlemény – GOCORE projekt – Dániai közösségi szemlélet: Syddjursban folytatódott a GOCORE partnerek munkája

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória