Hírek archívum

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által vállalt szemléletformáló akciók egyike  – egyúttal a megye klímastratégiájának része -, az általános iskolák alsó tagozatos diákjait célzó, a klímaváltozás problematikájával, a klímatudatos magatartással foglalkozó tantermi színi előadások lebonyolítása. Ezek az előadások a megye településeinek 24 különböző helyszínén voltak, illetve lesznek láthatók. Február 2-án a debreceni Árpád Vezér Általános Iskolában Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is megtekintett egy ilyen mintaórát, amelyen a Csokonai Színház három színésze, Edelényi Vivien, Papp István és Kránitz Richárd vonta be a gyerekeket a “Ha eljön Vilmos” című darabba.

A megyei önkormányzat által a Csokonai Színháztól egy pályázat keretében igényelt előadás nemcsak élvezetes, fantáziadús, a gyerekek figyelmét láthatóan kiválóan lekötő modern produkció, de egyben szemléletformáló jelentősége is kiemelendő. A Madák Zsuzsa által rendezett darab ugyanis egy fantáziavilág néhány gyereklakója szemén keresztül juttatja el a nézőket (esetünkben többségükben szintén gyerekeket, de felnőtteknek is ajánlható a mű megtekintése) egy eleinte “csak” mesés történettől odáig, hogy a darab második részében maguk a nézők is bekapcsolódjanak a sztori szövögetésébe, interaktívvá téve a színdarabot.

A színészek – és a rendező -, valamint az előadásban segédkező Gemza Melinda drámapedagógus remekül ötvözik a mesélős, a bábjátékos és a beszélgetős, feladatmegoldós elemeket a nem rövid, mintegy két órás darab során – közben szünettel. Ezáltal a gyerekek nem érzik tehernek a hosszú előadás megtekintését – főleg úgy, hogy időnként játékos, mozgással, sok nevetéssel is járó, a színészekkel közös produkcióba foghatnak. Ezek a kis játékok önmagukban is megálló csoportos foglalkozások, ám a produkció egészébe is szervesen illenek, egyúttal mindegyikkel előrébb jutnak a gyerekek a fő felismerés felé.

Az előadás tehát lassan, lépésenként vezeti odáig a gyerekeket, hogy saját kérdéseiket is megfogalmazva (és feltéve) értsék meg nagyobb távlatokban gondolkozva a társadalmi együttélés és az egymásra figyelés, szűkebb értelemben véve pedig környezetünk védelmének fontosságát.

A színdarab történetéről (amelyik minden egyes előadás során változik a vége felé, hiszen éppen ez a lényeg, hogy a gyereknézők maguk alakíthatják azt) nem lenne szerencsés bővebben beszélni. Legyen ez meglepetés minden gyerek és felnőtt számára!

Annyit elöljáróban azonban elmondhatunk, hogy az Árpád Vezér Általános Iskola kis diákjai a végén már együttes erővel és nagyon lelkesen léptek be a történet alakításába – a drámapedagógus és a színészek segítségével -, egyszerűbb részszerepeket maguk is eljátszva. A kiváló zeneválasztás, az első ránézésre feleslegesnek tűnő tárgyak tudatos bevonása a történetbe, az egyszerű, gyerekek számára is érthető, mégis, némi gondolkodást, valamint nagyon sok empátiát és logikus kérdésfeltevést igénylő színdarab minden bizonnyal hatékonyan osztja meg fő üzenetét a nézőkkel. Egyúttal rávezeti a fiatalokat (és felnőtteket), hogy melyek az igazi emberi, társadalmi és melyek a talmi értékek. Avagy: nem minden arany, ami fénylik… Érdekes az a megoldás is, hogy a kimondottan egyszerű, az iskolák bármilyen terméből percek alatt rögtönzött színpadot (és nézőteret) varázsoló díszlet és a gyerekek számára könnyen felismerhető, számukra egyből befogadható színi kellékek (pl. okostelefon és szimpla pomponok, porszívó és több funkciós zsámoly) milyen jól illeszkednek a darabba, milyen kifejezőek. Mindez megtoldva kiváló színészi alakításokkal. Az pedig, hogy a gyerekeknek maguknak kell rájönniük az igazi üzenetre telitalálat, hiszen ezáltal jobban rögzül bennük az és vélhetően mélyebben bennük is marad, mint egy szimpla tanóra felolvasása során.

HAJDÚ-BIHAR MEGYE KLÍMASTRATÉGIÁJA IDE KATTINTVA OLVASHATÓ.

Fotó (nagyításért katt az adott képre), szöveg: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA tekinthető meg.

A legutóbb január 30-án, kedden Püspökladányban tartott workshop keretében tájékozódhattak a meghívottak Hajdú-Bihar megye klímavédelmi stratégiájáról – a megye több településén adott széleskörű tájékoztatást a meghívott vendégeknek a szakemberekből álló csapat az elmúlt időszakban.

Bulcsu László,  Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat egyáltalán nem tekint csupán kipipálandó tételként, szükségszerűen megoldandó feladatként erre, hanem kiemelt projektként kezeli a térségi klímavédelmet, hiszen a felelős magatartás kialakítása az itt élőkben a szemléletformáló akciók, a pályázatok, valamint a szakemberek előadásai révén voltaképp küldetése a megyei önkormányzatnak.

Püspökladány polgármestere, Dombi Imréné felelevenítette azt a közeli, tavalyi emléket, amikor egy szupercella okozott jelentős anyagi károkat városában. A térségben ilyen erősségben nem igazán gyakori, nagy viharral együtt járó természeti jelenség pedig minden bizonnyal a klímaváltozás egyik negatív hozománya, vagyis most már saját bőrünkön tapasztaljuk, mennyire nem szabad félvállról venni környezetünk, éghajlatunk globális és térségi szinten történő védelmét.

Bodó Sándor országgyűlési képviselő hasonló gondolatokat osztott meg a hallgatósággal. Hiszen eddig általában távoli vészként tekintettünk Magyarországon a nagy természeti katasztrófákra, filmekből vagy messzi vidékekről szóló hírekből értesültünk ezekről. Ám a valóság az, hogy egyre inkább aktuális a mi számunkra is a környezet- és klímavédelem itt, a Kárpát-medencében is, vagyis legyinteni rá nemcsak butaság, de egyenesen felelőtlenség.

Az előadásokat a már ismert szakemberek tartották Püspökladányban is. Taksz Lilla (klímavédelmi szakreferens, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat), valamint Maczik Erika (Platform titkársági munkatárs, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat) előadása mellett Mihalik Zsuzsa (nemzetközi referens, HBMÖ) a CitiEnGov-ról, mint klímabarát nemzetközi projektről adott információkat.

Hajdú-Bihar megye klímastratégiájának elkészítése, az ehhez kapcsolódó, elsősorban a megye lakosságának szemléletformálását célzó projekt végleges lezárása 2018. április 20-án megtörténik.

Napjainkban az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése egyre erősödő hangsúlyt kap az Európai Unió tagországainak törekvéseiben. Az Európai Unió 2030-ig szóló éghajlat- és energiastratégiája az eddiginél is fontosabb szerepet szán e célkitűzésnek. A várható hatások csökkentése mellett kiemelt szerep jut a klímaváltozáshoz kapcsolódó széleskörű szemléletformálásnak, amely rávilágít, hogy nemcsak a gazdasági szereplőkön, döntéshozókon múlik éghajlatunk jövője, hanem mindannyiunkon.

HAJDÚ-BIHAR MEGYE KLÍMASTRATÉGIÁJA IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL.

KÉPGALÉRIA a püspökladányi eseményről IDE KATTINTVA érhető el.

Hajdú-Bihar megye klímastratégiájának elkészítése, az ehhez kapcsolódó, elsősorban a megye lakosságának szemléletformálását célzó projekt végleges lezárása 2018. április 20-án megtörténik. Az ide vezető munkafolyamat jelenlegi része az úgynevezett társadalmasítása a még pár napig, 2018. február 2-ig bárki számára véleményezhető dokumentumnak (amely IDE KATTINTVA érhető el). Ennek során workshopok keretében a megye több településén adott és ad széleskörű tájékoztatást a meghívott vendégeknek a szakemberekből álló csapat az elmúlt napokban.

Az események fontosságát jelzi, hogy mind január 25-én Balmazújvároson Veres Margit, mind január 26-án Berettyóújfaluban Muraközi István polgármesterek megtisztelték jelenlétükkel a workshopot, egyúttal köszöntötték a vendégeket.

Taksz Lilla (klímavédelmi szakreferens, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat), valamint Maczik Erika (Platform titkársági munkatárs, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat) előadása mellett Mihalik Zsuzsa (nemzetközi referens, HBMÖ) a CitiEnGov-ról, mint klímabarát nemzetközi projektről adott információkat.

Mi is az a megyei klímastratégia? Napjainkban az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése egyre erősödő hangsúlyt kap az Európai Unió tagországainak törekvéseiben. Az Európai Unió 2030-ig szóló éghajlat- és energiastratégiája az eddiginél is fontosabb szerepet szán e célkitűzésnek. A várható hatások csökkentése mellett kiemelt szerep jut a klímaváltozáshoz kapcsolódó széleskörű szemléletformálásnak, amely rávilágít, hogy nemcsak a gazdasági szereplőkön, döntéshozókon múlik éghajlatunk jövője, hanem mindannyiunkon.

A projekt során még Püspökladányban tartanak workshopot a héten (január 30., kedd). emellett rendhagyó tantermi előadás során ismerkedhetnek meg a gyerekek az éghajlatunkat kímélő életmóddal és a klímaváltozás lehetséges veszélyeivel.

Mindemellett egy 500 példányszámban megjelentetni kívánt ingyenes bemutató kiadványt adnak majd az olvasók kezébe – a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat készíti el -, amelyben mind a projekt kivitelezése során elvégzett munka képi illusztrálása tekinthető meg, mind szemléletes útmutatás található a környezettudatos életmóddal kapcsolatosan. Ebben a kiadványban kapnak kiemelt helyet azok a gyerekmunkák is, amelyeket a különböző szemléletformáló pályázatokra adtak be, rajz, irodalom, film, fotó formában az iskolások az elmúlt hónapokban.

Fotó: Czeglédi Mónika (KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el)
Szöveg: Koppányi Szabolcs

A 2018. évi diákolimpia országos döntőit tartják Debrecenben a hétvégén (péntektől vasárnapig) az 5-6. korcsoportban, kosárlabda, kézilabda és röplabda sportágakban. A szokásos helyszínnek számító, mindig magas színvonalú rendezéssel előrukkoló megyeszékhely tehát újra a magyar diáksport fővárosa pár napig – méltán.

Erre utalt Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is a Hódos Imre Rendezvénycsarnokban tartott 2018. január 25-i, csütörtök esti megnyitón elmondott köszöntőjében. Hiszen Debrecen, valamint Hajdú-Bihar megye már sokszor bizonyította rátermettségét egy-egy komoly sportesemény megrendezését illetően. Tasi Sándor a fiatal sportolókhoz szólva arra buzdította őket, hogy a mérkőzéseik közötti szünetekben nézzenek szét Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében, amennyire tehetik. Kapcsolódjanak ki, ismerkedjenek meg épített és természeti nevezetességeivel.

Dr. Szekeres Antal, Debrecen Megyei Jogú Város jegyzője is köszöntötte a vendégeket, majd Daragó Lászlóné, a Magyar Diáksport Szövetség tiszteletbeli alelnöke, a Diákolimpiai Bizottság elnöke hivatalosan is megnyitotta a január 25-28. között Debrecenben zajló diákolimpia döntőit, a fenti három sportágban. Előtte azonban felelevenítette azt a nagy élményt, amikor sok évvel ezelőtt egy fiatal kézilabdázó, a később, felnőttként sikerek garmadáját magáénak tudó Zubai Szabolcs pályafutása éppen egy ilyen diákolimpián indult el a magasba – arannyal a nyakában, majd nem sokkal ezt követően szintén Daragó Lászlóné akaszthatta Zubai nyakába a junior világbajnoki bronzérmet is.

Az ünnepségen több illusztris személy mellett részt vett a Hajdú-Bihar Megyei Diáksport és Szabadidő Egyesület elnöke, a megyei közgyűlés képviselője, Kovács Zoltán is.

A megnyitó során az eskütételt Tóvizi Petra, a DVSC-TVP fiatal, NB1-es  játékosa mondta előre a döntő résztvevőinek, akik a Hódos egyik oldali lelátóit teljesen megtöltötték.

A műsor részeként a Piruett Táncegyüttes lendületes műsorát láthatták a vendégek, akik több stílusban is megmutatták tudásukat. Ezt követően a nemcsak Debrecenben, de országosan is népszerű Kerozin együttes frontembere, Kovács Axel adott elő néhány igazi rock nótát gitárkísérettel, amolyan esti „bemelegítésként” a másnap kezdődő diákolimpiai döntők előtt. 

A kézis lányok a Hódos Imre Rendezvénycsarnokban, míg a fiúk a Böszörményi úti Kecskeméti János Sportcsarnokban (Agrár) játszanak pénteken és szombaton, míg a vasárnapi helyosztókat egyaránt az Agráron vívják, a dobogóért zajló találkozókat pedig a Hódosban, ahol a végső eredményhirdetés is zajlik majd.

Kosárlabdában a lányok a legújabban épült, Dóczy utcai DESOK-ban (Debreceni Egyetem Sporttudományi Oktatóközpont) vívják mérkőzéseiket péntektől szombatig, a fiúk pedig a Tóth Árpád Gimnázium tornatermében. Vasárnap a helyosztókat a DESOK-ban, a lány és fiú döntőket, bronzmeccseket pedig a TÁG-ban tartják eredményhirdetés ugyanitt).

A röplabda versenyek résztvevői a csoportmeccseiket (lányok és fiúk is) a Csengő utcai DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium tornatermében játsszák pénteken és szombaton is. Ezután sem költöznek azonban, hiszen a vasárnapi helyosztókat és a döntőket, dobogós csatákat is itt rendezik számukra.

Fotó (nagyításért katt a képekre), szöveg: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

A beadási határidő: 2018. január 31. éjfél.

Infó: IDE KATTINTVA érhető el.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat a Miniszterelnökséggel és a Földművelésügyi Minisztériummal közösen a vidéki települések fejlesztése témában tartott szakmai konferenciát Debrecenben, a Megyeháza Bocskai termében, ahol Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei önkormányzat alelnöke köszöntötte a vendégeket.

Az eseményen megyei települések polgármesterei vagy a települést képviselő vezető személyek tehettek fel kérdéseket az elhangzott előadások után a meghívott szakembereknek, politikusoknak.

Felvezetésként a megyei önkormányzat koordináló szerepéről beszélt Bulcsu László, amely során a vidéki területfejlesztésekhez és területrendezésekhez nyújt segítő kezet, figyelembe véve azt, hogy adott termelési kultúrában élünk a térségben, akárcsak a határ magyarlakta túlfelén.

Szólláth Tibor nemcsak Hajdúnánás polgármestereként, de a Nemzeti Agrárkamara nemrég megválasztott Hajdú-Bihar megyei elnökeként is beszélt, aki a magyar vidéket életképesnek mondta. A fejlesztési folyamatok során fontos az egymásra figyelés és az, hogy folyamatában kövessék mindig az adódó lehetőségeket – tette hozzá. Mint Szólláth Tibor elmondta, az agrárkamarával nagy munkában vannak benne mostanában, hiszen mintegy 43 ezer településen végeznek az öntözést érintő felméréseket országosan. amiből 17 ezer Hajdú-Bihar megyei. Ez a jövőben történő fejlesztések miatt is rendkívül jelentős előkészítő munka. Szólláth Tibor a megválasztásakor már megjegyezte, amit most újra kiemelt: szerinte az elkövetkező 10 évben az agrárgazdaságban legalább akkora változás következik be, mint az elmúlt 100 esztendőben. Ám ennek nem elszenvedői kell hogy legyünk, hanem alakítói. A változások ugyanis mindenképpen bekövetkeznek, akár akarjuk akár nem, ám az a helyes magatartás, ha majd a győztes oldalon állunk – jegyezte meg a hajdúnánási polgármester.

A köszöntők sorában Dr. Tiba István országgyűlési képviselő, megyei fejlesztési biztos a lehetőségekről beszélt, amelyekkel mindenkinek élni kell a 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakban. Mint tájékoztatott, Magyarország a fejlesztések 90%-át már lekötötte, ám vannak még szabad források, amelyeket nem szabad bent hagyni.

A konferenciát megtisztelte jelenlétével Szakáli István, a Földművelésügyi minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára, valamint munkatársai is. Az első előadás során a 2018. évi Önálló Zártkert Programról beszélt, amely bár “új kezdeményezés, de nem előzmények nélküli”. Hiszen a korábbi Tanyaprogram továbbfejlesztésének is tekinthető. Mint Szakáli István elmondta, ez a mostani Önálló Zártkert Program is szervesen fejlődik, ezért várják a kritikai észrevételeket, hogy minél hasznosabb lehessen. Egyébként a sikerességet előrevetíti az is, hogy – miként a helyettes államtitkár elmondta – egy 2013 óta tartó három éves mintaprogram már lezajlott, amelyben megyénkből részt vett Hajdúhadház, Újléta, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Létavértes is – jó tapasztalatokkal gazdagodva. Országosan a 90 mintaprogramban majdnem 70 település volt érintett, s közöttük 770 millió forint támogatást osztottak szét a három év alatt.

A témához kapcsolódóan Kovács Szilvia, a 2018-ban is meghirdetett “A legszebb konyhakertek” országos program vezetője, Karcag alpolgármestere mutatta be gyakorlati példákon keresztül, hogy miként egészítheti ki ez a fajta növénytermesztés a zártkertségek fejlesztését – a 2013-2017 közötti időszak tapasztalataira támaszkodva.

A további előadások során Zsán-Klucsó Klaudia, a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárságának osztályvezetője a Vidékfejlesztési Program aktualitásairól beszélt. Weidel Walter, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára pedig szervezete szerepét mutatta be a vidékfejlesztésben.

Az előadók közül többen kiemelték, hogy bár már a településvezetők nyilván dolgoznak a 2017. december 17-én kiírt Zártkert Program őket érintő pályázatán, ám aki még most kezdi el, az is be tudja adni a hátralévő egy hétben, ezért – ahogy ugyancsak többször elhangzott ezen a napon – éljen mindenki a lehetőséggel!

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Szerepen, a Nagy utcában adták át azt az új nyitott piacot, amely a helyi termékek igényes környezetben történő árusítása mellett egyéb kültéri kitelepülések megrendezésére is alkalmas. Az infrastruktúra fejlesztés során 30,5 millió forintot használhatott fel a Hajdú-Bihar megyei település a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával – amit nem kell visszatéríteni a későbbiekben.

A bejáratnál kifeszített szalagot hárman vágták el a megnyitó során: Szerep polgármestere, Tóthné verő Tünde, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán és Bodó Sándor országgyűlési képviselő.

A szerepiek vágya volt egy ilyen elárusító hely létrehozása, amely a helyi termelők és vevők igényeit egyaránt szolgálja, egyúttal munkahelyteremtéssel is jár, az új piac segítségével pedig sokkal könnyebben jutnak el a helyi termékek a potenciális vásárlókhoz.

A helyszínen térkő burkolatot építettek, amelyen többségükben fedett asztalokat és padokat alakítottak ki. A fejlesztés fedett kerékpártárolót is magába foglal, támaszokkal egyetemben, illetve hulladékgyűjtőt, s egy kétoldalas hirdetőtáblát. A piac bejáratánál pedig egy a korábbi kerítéshez igazodó fa szerkezetes kaput építettek.

A területen a térvilágítást is korszerűsítették, napelemes, modern technológiát is felhasználva, de a piac akadálymentes kialakítására szintén gondot fordítottak a kivitelezők.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Figyelem! Az online a véleményezés határideje 2018. február 2., illetve a véleményezés az elnok@hbmo.hu és a maczik.erika@hbmo.hu címeken történhet.

A MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA ELÉRHETŐ IDE KATTINTVA.

A Hajdú-Bihar Megyei Éghajlatváltozási Platform 2018. január 17-én Debrecenben, a Megyeháza Bocskai termében tartotta soron következő ülését, amelynek fókuszában a megye vízgazdálkodása állt a megyei klímastratégiában megfogalmazott jövőképpel és célrendszerrel
összefüggésben. A széleskörű szakmai konzultáció megteremtése érdekében ezúttal nemcsak a Platform tagjai, hanem a Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács (TTVT) tagjai is részt vettek, meghívottként.

Bulcsu László, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntőjében elmondta, hogy a megye nem csupán egy projektet valósít meg, hanem azonosulva a projekt céljaival valóban tényleges hatást kíván elérni a megye lakosainak, gazdasági, társadalmi és térségi szereplőinek szemléletében az éghajlatváltozással kapcsolatban.

Taksz Lilla, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat részéről bemutatta a Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia egyeztetési változatát, melynek társadalmasítása jelenleg zajlik. Ennek keretében a megyei önkormányzat honlapján, a vonatkozó menüpontban bárki elolvashatja ezt, véleményezheti (lásd fentebb).

Dr. Karvaly Elemér, a Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács elnöke hozzászólásában kifejtette, hogy a vízgazdálkodás különböző területeinek (árvíz, belvíz, ivóvíz és szennyvíz) jogi szabályozási környezetét kellene összehangolni ahhoz, hogy a beavatkozások hatékonyak legyenek.

A települések a megyében közel 100 %-osan ivóvízzel ellátottak, viszont a szennyvíz ártalommentes elhelyezésével 29 település a megyében még komoly feladat elé néz – tájékoztatta a meghívottakat Ménesné Óvári Judit, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság képviseletében. Elhangzott az is, hogy a 2000 LE – vagyis lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelés – alatti, elsősorban kistelepülések szennyvízkezelési programjaik készítésében és megvalósításában segítségre szorulnak, melyhez kapcsolódóan a megyei önkormányzat koordináló szerepkört láthat el.

További képek ITT!

Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoksága szervezésében koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak Debrecenben, a Honvédtemető Pantheonjában, 2018. január 12-én, a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg 1943. évi Don menti hadműveleteiben résztvevő magyar katonák előtt tisztelegve. Az ünnepi eseményen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat koszorúját Tasi Sándor alelnök helyezte el az emlékfal előtt.

Dr. Lippai Péter ezredes, a Bocskai lövészdandár parancsnokhelyettese beszédében a doni harcokban résztvevő mintegy 200 ezer magyarra emlékezett, akik közül kevesebb mint a fele térhetett haza később. Az elégtelen ellátással és felszereléssel is hősiesen helytálló magyarok, akik szövetségeseiktől is főként csak ígéreteket kaptak, de valódi támogatást keveset, az ésszerűség határáig – vagy azon is túl – tartották frontvonalaikat. Mindezt hatalmas áldozatok árán.

A Honvédtemető koszorúzása során méltóképpen elevenítették fel a II. világháború hőseinek emlékét. A megyei önkormányzatot képviselő Tasi Sándor, valamint az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyetteseként ünnepi beszédét követően koszorút is elhelyező Lippai Péter mellett tiszteletét tette az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság őrnagya, Rácz Károly is. Debrecen Megyei Jogú Város aljegyzője, Dr. Fauszt Zoltán, valamint a Bocskai István Bajtársi Egyesületből Szabó Sándorné és Móricz Mihályné, illetve a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium igazgatóhelyettese, Böjthéné Urbin Eleonóra és a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ezredese, Vida László ugyancsak főhajtással emlékezett a doni katasztrófa áldozataira.

Fotó: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke és Bulcsu László alelnök volt a házigazdája a Tiszafüred – Hortobágy – Debrecen kerékpárút tervezése kapcsán tartott szakmai megbeszélésnek a Megyeháza Bocskai termében.

A tanácskozáson részt vett még a Kerékpározásért és Aktív Kikapcsolódásért Felelős Kormánybiztosi Iroda kormánybiztosa, Révész Máriusz, illetve az iroda referense, Abelovszky Zsóka. Debrecen Megyei Jogú Város részéről Dr. Széles Diána alpolgármester is jelen volt – munkatársaival egyetemben -, de képviseltette magát a Hortobágyi Nemzeti Park, Balmazújváros, Hortobágy és Nagyhegyes települések is.

A munkamegbeszélés során elhangzott, hogy a kormánybiztosság egyik elsődleges feladatai közé tartozik az EUROVELO 14, vagyis az Európai Kerékpárút Hálózathoz kapcsolódó magyarországi szakasz nyomvonalának meghatározása és erősítése. A nyomvonal nagyobb távlatokban egy a Boden-tavat a Fekete-tengerrel összekötő kerékpáros út, melynek részét képezhetik megyénk kerékpárútjai.

Ennek figyelembevételével vitatták meg a lehetséges útvonalakkal kapcsolatosan pro és kontra érveket.

Végül a megbeszélés résztvevői megállapodtak abban, hogy elsősorban turisztikai jelentőségű kerékpáros utakról lévén szó a legfőbb szempont az, hogy a kikapcsolódást elősegítő, vonzó természeti környezetben fusson végig az út. Itt fontos megjegyezni, hogy többségükben már meglévő utak kijelöléséről, esetleg bizonyos mértékű feljavításáról lesz szó adott tematikus útvonal mentén, ami vonzó lehet a turisták számára és a végigtekerésük megfelelő kikapcsolódást biztosít az erre vágyóknak.

Szakmai szempontok és az útvonal menti települések figyelembevétele mellett különböző terveket mutattak be, s végül a Debrecenből kiinduló, Balmazújváros, Nagyhegyes felé kanyarodó, utána a Hortobágy-halastavakat megkerülő útvonalat találták a legoptimálisabb megoldásnak.

A várhatóan 2018-ban elkészülő, az országos kerékpáros turizmus fejlesztését megcélzó stratégiába illeszkedő Alföldi Kerékpáros Stratégia részét képezi majd a dokumentum, amely Hajdú-Bihar megye ez irányú fejlesztési terveit tartalmazza.

A közeljövőben az útvonal pontosítása történik majd. Emellett tervben van egy olyan kerékpáros bejárás, amely során a fejlesztésben résztvevők is nyeregbe pattannak, így gyűjtve további személyes tapasztalatokat a számításba vett utak jelenlegi állapotáról.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés utolsó 2017-es ülésén a meghirdetett napirendi pontokat egyhangúan elfogadták a képviselők. A megyei önkormányzat 2018-as ülésterve és belső ellenőrzési terve mellett a szervezet égisze alatt működő Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség 2017-es szakmai tevékenységét ugyancsak respektálta a testület. Az Ügynökség munkája több mint 170 benyújtott idei pályázatban és majdnem 20 milliárd forint támogatás kérelmezésében valósult meg.

A megyei területrendezési terv módosításával kapcsolatban Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke megjegyezte, hogy a legutóbbi, 2010-es ilyen jellegű terv elkészítése óta eltelt idő indokolja, hogy a szükséges változtatások terítékre kerüljenek, úgymond “leporolják kicsit” az akkori dokumentumokat.

A jövőre vonatkozóan tájékoztatta a képviselőket Mátrai Melinda, a megyei önkormányzat nemzetközi csoportvezetője a hamarosan a megyei önkormányzat részvételével beinduló Interreg Central Europe 3. nemzetközi pályázatairól. Ezek közül a CYCLONE nevűben vezető partnerként, a többi hétben pedig (CE4CE, HEALING PLACES, SMAC, DelFin, SODICE, WILD FAUNA, GOECOVIT) partnerként vesz részt.

Ami a megyei önkormányzat már zajló projektjeit illeti, ezek közül Pajna Zoltán kiemelte a megyei klímastratégiával foglalkozót, amely ráadásul nemcsak szemléletformáló akcióival, de sikeres konferenciáival és nagy számú pályázót megmozgató, gyerekeknek kiírt rajz vagy éppen irodalmi pályázataival került előtérbe. Emellett a Megyei Foglalkoztatási Paktumról (amely várhatóan 2018 januárjában a gyakorlati szakaszába léphet) vagy a turizmust és a településfejlesztést is elősegítő, tematikus útvonalként létrejövő Magyar Szürkék Útja projekteket is dicsérte. Természetesen vannak további, vagy már befejezett vagy még zajló projektek is, amelyek szintén sikeresek: például a megyei értékekkel vagy az esélyegyenlőség és a felzárkóztatás megcélzásával foglalkozó projektek.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés a 2017-es év befejezéseként Mohácsi László jobbikos képviselő, református lelkész ünnepi szavaival zárult, aki egyebek mellett az önvizsgálat tartás és az emberi jóakarat fontosságára hívta fel a figyelmet, amivel az emberi közösségeket segíthetjük mindenkor.

Szöveg, fotó: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Napjainkban az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése egyre erősödő hangsúlyt kap az Európai Unió tagországainak törekvéseiben. Az Európai Unió 2030-ig szóló éghajlat- és energiastratégiája az eddiginél is fontosabb szerepet szán e célkitűzésnek. A várható hatások csökkentése mellett kiemelt szerep jut a klímaváltozáshoz kapcsolódó széleskörű szemléletformálásnak, amely rávilágít, hogy nemcsak a gazdasági szereplőkön, döntéshozókon múlik éghajlatunk jövője, hanem mindannyiunkon. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára kiemelten fontos, hogy a megye lakossága és települései, gazdasági szereplői, közintézményei hatékonyan készüljenek fel a várható globális változások megyét érintő hatásaira, amelynek első lépése egy tevékenység- és információ-központú együttműködés megvalósítása.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat az érintett szereplők részére 2017. december 13-án rendezte meg Nyíradony Város Polgármesteri Hivatalának Dísztermében rendezte meg előadásokkal színesített munkamegbeszélését.

A workshop célja volt, hogy a megjelentek az előadások során megismerjék, véleményezzék a Megyei Klímastratégia egyeztetési változatát, valamint képet kapjanak az eddig lezajlott szemléletformáló akciók tapasztalatairól.  Az efféle rendezvények nagyban elősegíthetik, hogy együtt tegyünk azért, hogy a lakosság, a gazdasági szereplők és a közintézmények képesek legyenek eredményesen alkalmazkodni a klímaváltozás várható következményeihez és hatékonyan csökkenteni annak káros hatásait Hajdú-Bihar megyében.

Az esemény rangjának megfelelően Kondásné Erdei Mária, Nyíradony polgármestere, valamint Tasi Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte a vendégeket. Ezt követően – de még a munkamegbeszélések előtt – több előadás hangzott el a Hajdú-Bihar megyei klímastratégiával, az ebben a térségben folytatott szemléletformáló akciókkal kapcsolatban Taksz Lilla (klímavédelmi szakreferens, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat) és Maczik Erika (Platform titkársági munkatárs, HBMÖ) által. Mihalik Zsuzsa (nemzetközi referens, HBMÖ) a CitiEnGov-ról, mint klímavbarát nemzetközi projektről adott információkat – ez szintén a megyei önkormányzat projektje.

További fotók IDE KATTINTVA érhetők el.

Fontos, emellett finom és aranyos dolgokat vitt a Mikulás a puttonyában a debreceni Fogyatékkal Élő Gyermekeket Ellátó Intézményébe. A DEKOM, vagyis a Debreceni Egyetem Különleges Orvos és Mentőcsoportja szervezésében az akció a régió több hasonló intézményére kiterjed. Ahogy Dr. Késmárky András, a DEKOM elnöke köszöntőjében elmondta,  felajánlásoknak köszönhetően ágy melletti monitorokkal, leszívó- és sterilizáló készülékekkel is gazdagodott a Böszörményi úti intézmény.

Az otthon lakói és munkatársai együtt, dalokkal köszöntötték az immár visszatérő vendégként üdvözölt Tankcsapda együttes tagjait, és a többi meghívott vendéget. Köztük Pajna Zoltánt, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökét, Dr. Csernoch Lászlót, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesét, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Hajdú-Bihar Megyei kirendeltségének igazgatóját, Dr. Verdó Györgyöt. Mellettük  Eric Watnik, az USA magyarországi nagykövetségének ideiglenes követtanácsosa és három tengerészgyalogos is ellátogatott a Böszörményi úti intézménybe, sőt később a díszegyenruhás ifjak végigjárták az egyes osztályokat is a Mikulás és két speciális mentőkutya, na, meg a gyerekek arcára mosolyt csaló további ajándékok kíséretében. Ezalatt a DEKOM orvosai más részlegeken végeztek orvosi vizsgálatokat, amelyekhez így nem kellett a gyerekeket beszállítani a klinikára. Mint Hegedűs Gábor logisztikai vezető közölte, előre egyeztették az intézménnyel, hogy kinek milyen típusú vizsgálatokra van szüksége, tehát már felkészülten, a kellő eszközöket és orvosokat magukkal hozva érkeztek.

A beszéd után a zenéé lett a főszerep a megnyitón, ám ezúttal felcserélődtek a szerepek, hiszen a Tankcsapda tagjai a nézők között tapsoltak elragadtatva az intézet produkcióinak, akárcsak a teljes nézősereg. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy amit például egy sérült lány előadott, az bármely, teljesen egészségeseknek rendezett tehetségkutató műsorban megállná a helyét. A zene, az ének olyan tiszta erővel tört elő belőle – ráadásul rendkívül szórakoztató módon -, hogy ha csak a fülünket hegyeztük, maximum abban érezhettünk különbséget közte és magunk között, hogy ő jobban énekelt legtöbbünknél…

Lukács Laciék tehát ezúttal csak hallgattak, tapsoltak, majd átadták mintegy 3 millió forint értékű, orvosdiagnosztikai eszközöket tartalmazó ajándékukat. A nemes célhoz egyébként a KITE Zrt. és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat is csatlakozott.

Szöveg, fotó: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Idén is elkészült a Hajdú-Bihar megye gazdaságának és legnagyobb gazdálkodóinak teljesítményét elemző TOP100 kiadvány. A hagyományokhoz híven a kiadvány ünnepélyes bemutatása alkalmából a kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtó vállalkozások képviselői elismeréseket vehettek át.

Mindössze egy 8 oldalas kiadványként jelent meg 18 évvel ezelőtt először a TOP100. Mára impozáns, a megye legfontosabb gazdasági szereplőinek, valamint Hajdú-Bihar megye gazdasági mutatóinak eredményeit felvonultató kiadvánnyá lett, amely 11 éve a Hajdú-Bihari Napló, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Adó- és Vámigazgatóság közös szervezésében kerül ki-adásra, bemutatásra.

Az idei TOP100 gálán Debrecen, valamint Hajdú-Bihar megye gazdaságának eredményeiről és a jövőbeli tervekről is hallhattak a megjelentek.

Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere köszöntőjében elmondta, hogy Debrecen ma az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. 2014-2017 között a pályázati forrásokat is figyelembe véve, mintegy 200 milliárd forintnyi tőke áramlott Debrecenbe és több, mint 4000 új munkahely jött létre a városban. Ez  az  eredmény kihat a megye és a régió fontosságára is. Papp László szerint a jövőbeli eredmények szempontjából is elengedhetetlen, hogy a KKV-k  hatékony beszállítói programokon keresztül be tudjanak kapcsolódni a nagyvállalatok működésébe. 

Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke szerint közös lépéseket kell tenni a megye népességének megtartó ereje, valamint a foglalkoztatás javítása érdekében. A 2017-es időszakban a Területi és Településfejlesztési Operatív Program nyújtotta támogatások lehívása a legfontosabb feladat, ennek összege mintegy 100 milliárd forintra tehető Hajdú-Bihar megyében.

Veres István László, a NAV Hajdú-Bihar Megyei Adó- és Vámigazgatóságának vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy az export és a belföldi értékesítés területén is komoly volument képviselnek a TOP100 cégek. A foglalkoztatás szempontjából a legnagyobb számú növekedés TOP100 körben a feldolgozó iparban és a kereskedelemben érték el. A megye nettó adóteljesítménye csaknem 300 milliárd forintot. 

Fodor István, az Inform Média Lapkiadó Kft. ügyvezetője köszöntőjében emlékezte-tett rá, hogy a kezdetekkor mindössze egy 8 oldalas kiadványként jelent meg a TOP100-as összesítés. Az Infom Média akkor is és a mai impozáns kiadvánnyal is küldetésének érzi, hogy tájékoztassa a megye lakosságát a gazdadaság legfontosabb eredményeiről.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszön-tőjében elmondta, hogy a következő időszakban a magyar gazdaság előtt a legnagyobb kihívás nem a munkahelyteremtés, hanem a meglévő munkaerő hatékony foglalkoztatása, hiszen a munkaerőhalmaz nem növekszik, hanem csökken. Mindenkinek az az érdeke, hogy ebből a képességeknek megfelelően,  a lehető legtöbbet hozzuk ki. A Kamara elnöke szerint termelékeny, hatékony, értékláncokhoz igazodó vállalkozásoknak kell létrejönnie, vagy a meglévőknek ilyenekké kell alakulniuk.

A TOP100 gálán hagyományosan a kiadvány ünnepélyes bemutatása mellett, elismeréseket vehettek át a kiemelkedően teljesítő vállalkozások képviselői. Idén összesen hat kategóriában: a legmagasabb nettó árbevételt, a legnagyobb adózás előtti eredményt, a legmagasabb exportárbevételt, a legnagyobb hozzáadott értéket, a legnagyobb foglalkoztató és a legnagyobb arányú foglalkoztatás-bővítést végrehajtó vállalkozást díjazták. A TOP100-as listára felkerült vállalatok közül 2016-ban a legmagasabb nettó árbevételt a Kite Zrt. érte el, míg a legnagyobb adózás előtti eredményt és a legmagasabb exportárbevételt az NI Hungary Kft. produkálta. A tavalyi évben a legnagyobb hozzáadott értéket érte el és a legnagyobb foglalkoztatónak a TEVA Zrt. bizonyult. A legnagyobb arányú foglalkoztatás-bővítést hajtotta végre, és a legtöbb pozíciót javította a legjobban teljesítők mezőnyében a Tiszántúli Hőtermelő Kft. A  Tiszántúli Hőtermelő Kft. 2016. december 31-én beolvadt a Veolia Energia Magyarország Zrt.-be. A 2016-os év Napló TOP100 Gazdasági díjasai az elmúlt 27 év folyamán dinamikus gazdasági növekedéssel, stabil üzleti háttérrel, jól átgondolt stratégiával, emberséggel és példamutatással tették a dolgukat. Ezzel az eredmény-nyel a Napló TOP100 2016-os Gazdasági díját Szabó Miklós a TRANZIT-KER Zrt. cégvezetője és Szabó Ákos, a TRANZIT-KER Zrt. vezérigazgatója kapta.

Forrás, fotó (KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el): hbkik.hu