Hírek archívum

Portugáliában folytatódott a GOCORE projekt partnerek munkája

A portugáliai Funchal városa adott otthont 2025. október 7-9. között a GOCORE projekt soron következő interregionális „pressure cooker” rendezvényének. A projekt struktúrájának megfelelően a program párhuzamos szakmai szemináriumból és szakértői értékelésből, úgynevezett peer review szekcióból állt, amelyek a vendéglátó régió szakpolitikai fejlesztését támogatták. Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának munkatársait a Debreceni Egyetem szakértője segítette a szakmai munkában.

A találkozó első napján a házigazda, az ARDITI (Regionális Kutatás-, Technológia- és Innovációfejlesztési Ügynökség) bemutatkozó előadásával indult a találkozó. Az ARDITI egy interdiszciplináris intézmény, amely a kutatás és innovatív megoldások fejlesztésére összpontosít a technológia, az egészségügy és az óceánkutatás területén. A kutatóintézet működtetésében Madeira regionális kormánya, a Madeirai Egyetem, és számos, a régióban található kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységet végző magánszervezet és gazdasági szereplő vesz részt. Nonprofit szervezetként és a nemzeti tudományos és technológiai rendszer tagjaként az Ügynökség célja a kutatási tevékenységek, a kísérleti fejlesztés, a technológiai népszerűsítés, a szakmai képzés és a tudományos ismeretterjesztés támogatása, és ezáltal Madeira Autonóm Régió modernizációja és fejlesztése.

A délelőtti program során bemutatták az ARDITI Living Labs Community-Centred Innovation (Élő Laboratóriumok Közösségközpontú Innováció) koncepcióját, amely Ray Oldenburg amerikai szociológus „Harmadik hely” (Third Place Theory) elméletére épül. Ehhez kapcsolódó jó gyakorlatként a dániai projekt rendezvény során megismert Maltfabrikken közösségi teret említették, amelyet a résztvevők közösen a legkiemelkedőbb „harmadik helyként” értékeltek. A szemináriumon három, többnemzetiségű csoportra osztva dolgoztak a résztvevők a Living Lab Prototype Canvas kitöltésén, majd közösen értékelték az eredményeket hatás, kivitelezhetőség és alkalmazhatóság szempontjából. A foglalkozás elősegítette a koncepció továbbfejlesztését és jövőbeli jógyakorlatok megfogalmazását.

A délelőtt második részében az ARDITI épületét járták be, megismerve az Ügynökség három fő részlegét: egy 3D nyomtatóval felszerelt laboratóriumot, a Sentinela Atlantica projekt drónfejlesztő csapatát, valamint a NOVA LINCS NeuroRehabLab virtuális valóság alapú kutatásait, amelyek a vetélés utáni pszichológiai támogatás területén hoznak úttörő eredményeket. A látogatás rávilágított az ARDITI tudományos sokszínűségére és az innováció iránti elkötelezettségére, amely kulcsszerepet játszik Madeira fejlesztéspolitikájában.

A párhuzamosan zajló Peer Review rendezvény során szakértők, önkormányzati tisztviselők és a helyi közösségi kezdeményezések képviselői dolgoztak közösen annak érdekében, hogy értékeljék és segítsék a madeirai partner (ARDITI – Regionális Kutatás-, Technológia- és Innovációfejlesztési Ügynökség) által kidolgozott ötlet megvalósítását: élő laboratóriumok, úgynevezett Living Lab-ek létrehozása a szigeten működő valamennyi önkormányzatnál. A Peer Review csapat koordinátora Anu Vares (Észtország, Saaremaa Önkormányzata) volt, a közreműködő szakértők pedig Érica Castanheira (Portugália, a Coimbrai Műszaki Egyetem alelnöke), Jacopo Sforzi (Olaszország, Trentinói Együttműködési Szövetség), valamint Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata részéről Szabó Tünde és Tóth Nikolett. Az első peer review ülés interjúalanyai a regionális fejlesztések, a releváns szakpolitika alakításában játszanak fontos szerepet, így jelen volt a Madeirai Önkormányzatok Szövetsége és több regionális szereplő is, akik európai uniós szakpolitikával, finanszírozással, valamint stratégiaalkotással és innovációpolitika kialakításával foglalkoznak.

A második nap kreatív munkával indult, mely a jó gyakorlatok alkalmazhatóságának tapasztalatait kívánta összegezni. A munkaülésen megfogalmazott javaslatokat és ötleteket az ARDITI a különböző kutatóegységeinek munkájába is igyekszik majd beilleszteni.

Eközben folytatódott a peer review interjúk megvalósítása is, melynek során a helyi szakértők (elsősorban gazdasági szereplők, cégek és érdekvédelmi szervezetek) képviseltették magukat. Jelen voltak az ARDITI, a Madeirai Egyetem, startupok, a Smart Islands Hub, a Vállalkozásfejlesztési Intézet és a Madeirai Kereskedelmi és Iparkamara képviselői.

A megismert információk birtokában készítették el a szakértők azt a SWOT elemzést, mely a később megfogalmazásra került javaslatok alapját képezték.

A délutáni program külső helyszíneken folytatódott. A Funchaltól 9 km-re elhelyezkedő Câmara de Lobos nevű kisvárosban két sikeres kezdeményezést ismertek meg a résztvevők: elsőként a Quintinha S. João–ba tett látogatás nyújtott betekintést egy olyan vállalkozás működésébe, ahol néhány négyzetméteren belül a modern művészetek iránti érdeklődők (Galeria Lourdes), a madeirai borok kedvelői (szőlőültetvény és borászat) és a vallási turizmust (Jesus Maria José Kápolna) keresők egyaránt megtalálhatják, amit keresnek. Mindemellett elvonulásra vagy alkotásra alkalmas hellyel is szolgálnak, egy kis garzonnal, amelyet a korábbi borászat helyén alakítottak ki. A tulajdonosok korábban sérült gyermekek számára is szerveztek alkotótábort, az itt született munkákból egy kisebb kiállítást rendeztek be a bérelhető házban.

A második nagysikerű kezdeményezés a 2009-ben alapított Teatro Metaphora, ahol a helyi alkotók mellett a világ különböző részeiből érkező 18-30 éves önkéntesek is részt vesznek célja a közösség kulturális, oktatási és környezeti fejlesztésében. A szervezet tevékenységei elengedhetetlen részét képezik Madeira kreatív közösséggé válásának átfogó stratégiájának, és maga a szervezet is az innováció és a változás találkozási pontja, amelynek célja a sziget kiválóságának erősítése.

A rendezvény utolsó napján a szemináriumi munka az ARDITI oktatási szolgáltatásának bemutatásával kezdődött, amely októbertől júniusig áll az iskolai csoportok rendelkezésére. Egy-egy kiszállásuk alkalmával 10-12 témakörből (pl. virtuális valóság, mesterséges intelligencia, tengerszennyezés, parti erózió, cetfélék megismerése, idegtudományok, stb) választhatnak az iskolák, fontos számukra a STEM-oktatás, vagyis a tudomány, technológia, mérnöki ismeretek és matematika (angolul: Science, Technology, Engineering, Mathematics) területeinek integrált oktatását. Alapelvük a „Learn by doing” („Tanulj a gyakorlatból!”).

A munkaülést követően az aktuális pénzügyi és adminisztratív kérdések kerültek megvitatásra.

A nap zárásaként a peer review szakértői összefoglalták a helyszíni munka eredményeit, és bemutatták előzetes javaslataikat, melyek részletes formában egy jelentés keretében kerülnek kidolgozásra az elkövetkező hetekben.

A projekt következő nemzetközi ülésének házigazdája a holland partner lesz Leeuwardenben 2026 elején.

A képek forrása: GOCORE project

Fülöpön is a szépkorúak voltak a középpontban

Több százan futottak Szandiért Hortobágyon

Október 26-a idén is a jótékonyság és az összefogás napja volt Hortobágyon: több mint háromszázan álltak rajthoz a „Fussunk együtt az egészségért Hortobágyon – Mátai Futás Szandiért” elnevezésű rendezvényen, hogy egy beteg kislány, Szandi gyógyulását támogassák.

Továbbiak...

Ahol a családi hagyományok formálják a vidéki gazdaságok jövőjét – Albániában folytatódott a FLAVOR projekt munkája

A délkelet-európai Albánia élő példája annak, miként képesek az évszázados hagyományok és a modern innováció kéz a kézben járni. Az ország erős mezőgazdasági gyökerei, családi vállalkozásai, valamint a minőség és fenntarthatóság iránti növekvő elkötelezettsége ideális helyszínt biztosított a FLAVOR projekt második tanulmányútjához, amelyet Vlorë városában rendeztek meg 2025. október 14-16. között. A tanulmányúton hazai jó gyakorlatok is bemutatásra kerültek, a szakmai munkát külső szakértőink, az ebesi Szender Kert, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezetének munkatársai segítették.

Dél-Albániában – különösen Vlorë és Berat térségében – a vidéki élet szorosan kapcsolódik a földhöz, a mezőgazdasághoz. Az albán vállalkozások körülbelül 85 %-a kis- és középvállalkozás, ezek többsége családi gazdaság, borászat vagy feldolgozóüzem. Ezek a vállalkozások nem csupán termelők, hanem a kulturális örökség hordozói is: ötvözik a hagyományos tudást a modern vállalkozói szemlélettel.

A tanulmányút első napja a házigazda AULEDA, illetve a régió és a település képviselőinek köszöntőjét követően szakmai projektmunkával folytatódott, melynek keretében a jó gyakorlatok, a sikeres tapasztalatok összegyűjtésének és bemutatásának módszertana került megvitatásra.

Az üléstermi munkát a sikeres helyi példák megtekintése követte.

A résztvevők elsőként a Mezőgazdasági Technológia-transzfer Központba (QTTB) látogattak, ahol a központ kutatói bemutatták, miként támogatja a tudományos kutatás és innováció a kistermelőket a termesztéstechnika fejlesztésében, a helyi fajták megőrzésében és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Ez az intézmény hidat képez a hagyomány és a technológia között, biztosítva, hogy Albánia mezőgazdasági jövője egyszerre legyen reziliens és fenntartható.

A Kantina Balaj családi borászat volt a látogatás következő helyszíne, mely egy kis családi borászat Dél-Albániában. A tulajdonos több évet töltött Olaszországban, ahol Toszkána és Friuli-Venezia Giulia borvidékein szerzett tapasztalatot, majd hazatérve elhatározta, hogy a megszerzett tudást saját szülőföldjén kamatoztatja. Az első ültetvényeit 2010-ben telepítette „Balian” néven, mintegy fél hektáron, Risili faluban. A Kantina Balaj filozófiája a természetes borászat elvein alapul. A borokat nem szűrik, nem használnak hozzáadott élesztőt, és nem alkalmaznak hűtött erjesztést. Az erjedés spontán, a szőlő saját mikroflórájának köszönhetően megy végbe, a palackozásig pedig nem adnak hozzá ként (szulfitot). Mindez azt a célt szolgálja, hogy a borok a lehető legjobban tükrözzék az albán terroir egyediségét.

A borászat különösen büszke arra, hogy őshonos albán szőlőfajtákat – például a Shesh i Bardhë (fehér) és Shesh i Zi (vörös) – dolgoz fel, de emellett néhány nemzetközi fajtával is kísérletezik, mint a Merlot. A kínálatban megtalálhatók vörösborok (például a Balian és a Plaku), valamint narancsborok, amelyek hosszabb héjon áztatással készülnek (Plithure és Orange néven). A Kantina Balaj nemcsak a borkészítésre koncentrál, hanem turisztikai élményt is kínál: a látogatók bejárhatják az ültetvényeket, részt vehetnek borkóstolókon, és megismerhetik a helyi borászati hagyományokat.

A borászat tevékenysége illeszkedik az albán borászat újjászületésének folyamatába: az utóbbi években egyre több helyi termelő fedezi fel újra a hagyományos fajtákat és a természetes borászat lehetőségeit. A Kantina Balaj e mozgalom egyik kiemelkedő szereplője, amely ötvözi az olasz szaktudást és a helyi örökséget, így híd szerepet tölt be a mediterrán és a balkáni borkultúra között.

A FLAVOR projekt keretében megvalósuló tanulmányút egyik meghatározó helyszíne volt a Musai Olive Oil üzem, egy családi vállalkozás, amely helyi gazdákkal együttműködve díjnyertes bio minősítésű extra szűz olívaolajat készít. A betakarítás és a sajtolás között nem telik el három óránál több, így sikerül megőrizniük az olívabogyók frissességét és ízét. Ez a minőség iránti elkötelezettség végül nemzetközi elismerést is hozott – 2024-ben olívaolajuk aranyérmet nyert a világ legjobb bio extra szűz olívaolajaként.

A Musai története világosan mutatja, hogy a regionális élelmiszer-kultúra és az innováció együttműködésével olyan termékek születhetnek, amelyek egyszerre őrzik a helyi gyökereket és nemzetközileg is elismertek.

A napi programot a “Te Dreri” – más néven Llogora Turisztikai Falu – komplexumba tett látogatás zárta, mely egy népszerű üdülőhely Dél-Albániában, a festői Llogara-hágó közelében, a Llogara Nemzeti Park szívében. A komplexum a hegyek és az Adriai-tenger találkozásánál fekszik, így egyszerre kínál hegyvidéki, erdei környezetet és tengerre nyíló kilátást. A komplexum célja, hogy a vendégeket megismertessék a helyi albán fogásokkal, a friss tengeri ételekkel, a helyi borokkal és termékekkel, ebben egy kis termelői bolt is segítséget nyújt.

A második nap programja során a résztvevők Beratba látogattak, ahol megismerhették Albánia virágzó borkultúráját is, olyan családi borászatokon keresztül, mint a Cobo Winery és a Nurellari Winery. Mindkét család szenvedéllyel dolgozik, egyszerre őrizve a család és a térség örökségét és a környezeti, természeti kincseket: felélesztik az őshonos szőlőfajtákat, biológiai eljárásokat alkalmaznak, és az agroturizmust az odalátogató vendégek és a termőföld közötti új kapocsként értelmezik.

A harmadik nap az interaktív munkaüléseké volt, ahol helyi szereplők és FLAVOR projekt partnerek, külső szakértők oszthatták meg tapasztalataikat, jó és sikeres gyakorlataikat. A Citrus Szervezet/The Citrus Organization bemutatta egyre népszerűbbé váló gasztronómiai rendezvényét, mely a Wine and Olive Oil Festival in Berat címet viseli, és amely egy kis közösségi eseményből nőtte ki magát nemzeti kulturális és gazdasági szimbólummá, magához vonzva a Balkán számos országából érkező látogatókat és termelőket.

A helyi Lord Byron vállalkozás megmutatta, miként teremthetők lehetőségek fiatalok és nők számára a vidéki térségekben gasztronómiai workshopok és kézműves turizmus segítségével – összekapcsolva a hagyományos recepteket a fenntartható turizmussal és a helyi foglalkoztatással.

Egy másik inspiráló kezdeményezés, az EPIC Project azt szemléltette, miként képes a helyi termelők, szállodák és hallgatók közötti együttműködés egyszerre gazdasági és társadalmi hatást kiváltani. A projekt a kulturális turizmusra és a fiatalok bevonására összpontosít, összekötve fiatal női vállalkozókat és design hallgatókat, hogy a közös értékalkotás (co-creation) keretében helyi brandet, helyi márkát hozzanak létre, ezzel nem csupán új piacokat, de erősebb közösségi kapcsolatokat is teremtve.

A helyi szereplők sikeres kezdeményezéseinek bemutatását a FLAVOR partnerek nemzetközi jó gyakorlatainak ismertetése követte. Ennek során a svájci Val Poschiavo fenntartható olívatermesztésével, az olasz FoodBrandMarche szövetséggel, amely egy közös regionális márka alatt egyesíti a helyi termelőket, valamint a magyarországi Szender Kerttel – egy kis családi permakultúrás „termőföldtől az asztalig” kezdeményezéssel, amely az oktatás, a tematikus műhelyfoglalkozások és az ökológiai gazdálkodás népszerűsítése révén vonja be a fiatalokat, ugyanakkor arra is példát mutatott, hogyan lehet a kistermelőket a hazai és nemzetközi piacokon pozicionálni az e-kereskedelem, a történetmesélés (storytelling) és az alkalmazások segítségével.

A tanulmányút utolsó szakaszában a következő hónapok szakmai munkájának ütemezését egyeztették a partnerek, melynek során a térségi helyzetértékelések kerülnek kidolgozásra.

Az albán tanulmányút rávilágított arra, hogy a gasztronómiai örökség egyszerre lehet a múlt őrzője és a jövő hajtóereje. Az olajligetektől a borászatokig, a fesztiváloktól a tantermekig minden kezdeményezés ugyanazt az üzenetet hordozta: a vidéki élet ereje a közösségben, a kreativitásban és a termőföld iránti gondoskodásban rejlik.

A helyi termelők, a szakpolitikai döntéshozók, a kutatási szféra szereplői és a turisztikai szakemberek közötti kapcsolatok révén a látogatás megerősítette a FLAVOR projekt közös jövőképét egy olyan Európáért, ahol a térségi élelmiszer-kultúra nem csupán megőrzendő, hanem aktiválható erőforrás a fenntartható fejlődés és a közösségi ellenálló képesség szolgálatában.

A FLAVOR projekt partnerei 2026 nyarán Debrecenben találkoznak ismét.

Lakossági kérdőív a helyi humán fejlesztések tervezéséhez

Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata helyi humán fejlesztések megvalósítását tervezi vármegyei szinten, amelyhez kapcsolódóan települési kérdőívet készít.

Továbbiak...