Hírek archívum

Szakács, női szabó vagy éppen villanyszerelő. Mind olyan szakmák, amelyeket életünk természetes részének érzünk, ám amikor valóban minőségi, jó szakmunkára van szükség akkor gondolunk arra, hogy korántsem mindegy milyen nívó szerint végzi az, aki műveli. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mesterlevél átadó ünnepségét tartották 2016. november 24-én a debreceni Kölcsey Központban. A mesterleveleket Miklóssy Ferenc, az iparkamara elnöke és Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke nyújtotta át.

Az eseményen Skultéti Éva, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára ismertette a jelenlévőket a mesterlevél mibenlétéről, illetve felsorolta azokat a szakmákat, amelyek képviselői idén összesen 102 mesterlevelet kaptak.

Miklóssy Ferenc köszöntőjében az elismerésben részesültekhez szólt, mondván nemcsak a szakmájuknak, de a közösségüknek, az ifjúságnak is tartoznak azzal, hogy példát mutatnak, oktatják az utódokat. “Az elmúlt időszakban nem volt sikk szakembernek, szakmunkásnak lenni” – folytatta Miklóssy Ferenc, majd hozzátette, hogy egy statisztikai adat szerint 28 vizsgált országból kiemelten Magyarországon tanultak a legkevesebben igazi szakmát. Ezáltal közös érdekük, hogy ezen változtassanak. Az iparkamara elnöke reményét fejezte ki, hogy hamarosan eljutunk oda, hogy a magyar mesterek Magyarországon találhatják meg számításukat, többek között az egzisztenciális fejlesztések miatt. Egy szakembernek ugyanis nagy presztízse van külföldön, ám ezt kell kialakítani itthon is. Miklóssy Ferenc szerint néhány év múlva még markánsabban látszani fog hazánkban is a jó szakemberek megbecsülése.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán!

Tasi Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke a céhes időkre emlékezett a mesterlevelek kapcsán, hiszen egykor a céhlegények mesterré válásának volt ez a bizonyítványa – persze előtte az általuk elkészített céhremeket kellett felmutatniuk. Cserébe a céh védelmébe vette tagjait. Az első mesterlevelet 1816-ban, Kiskunfélegyházán adták ki, magyar nyelven, de ma is megbecsülést, elismerést jelent. Tasi Sándor arról is beszélt, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnál a közigazgatási rendszer jobbítása során azon dolgoznak, hogyan tudnák az együttműködést javítani az önkormányzatok, a civilek, az iparkamara és vállalkozók között. Az elkövetkező időszakban például további workshopokat, találkozókat szerveznek ebben a témában, de a foglalkoztatási paktumokkal is a szakmunkás képzést erősítik. Mindemellett megyénkben továbbra is a kis- és középvállalkozások megerősítése a cél.

A 2016-os mesterlevelek ünnepélyes átadási ceremóniáját méltó módon vezette fel Lehner Zalán, a Csokonai Nemzeti Színház ifjú művészének (Nyilas Misinek), valamint Erdős-Tóth Fruzsina, a PG-Csoport szólóénekesének magas színvonalú előadása.

A Debreceni Egyetemen információs napot tartottak “A jövő megoldásai” néven 2016. november 23-án. Az uniós pályázati lehetőségek megvitatása mellett a résztvevő szervezetek együttműködési megállapodást írtak alá, amely arra is vonatkozik, hogy a Kassai úti campus inkubátorházában egy információs pontot is kialakítanak.

A nemzetközi Open Days program regionális társrendezvényén Vámosi Gábor, az Innova Észak-Alföld Nonprofit Kft. ügyvezetője olyan, sokak által nem ismert forráslehívási lehetőségekről beszélt, amelyekhez közvetlenül brüsszeli pályázatok során lehet jutni. Jelenleg is 79 milliárd forintnyi, 140 aktív pályázatról van szó, amihez sokszor azért nem kerül közel a megyei vállalkozó, mert egyszerűen idegen tőle az angol nyelven való pályázatírás.

„A megye, mint híd a források és gazdasági szereplők között” címmel tartott előadásában Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke bemutatta a megyei önkormányzat több jelenleg futó nemzetközi projektjét, egyebek mellett a PRACTYCE III és a CitiEnGov című projekteket.  A megyei közgyűlés elnöke úgy véli, hogy az említett brüsszeli pályázatokhoz vezető út a megyei önkormányzaton keresztül vezethet. Ez a segítség például a régió vállalkozásainak, intézményeinek szakmai felkészítését is jelenti. A 2020-ig tartó pár év egyfajta felkészülési időszak Pajna Zoltán szerint arra, amikor már alig vagy egyáltalán nem fog az Európai Unió vissza nem térítendő támogatásokat adni. Ugyanakkor az energetikai beruházásokat már 2017-től el kell kezdeni. Vikman László, a Nemzeti Energiagazdálkodási Zrt. vezérigazgatója – ehhez kapcsolódóan – arról adott tájékoztatást, hogy az energetikai – úgynevezett ESCO – finanszírozási modell lényege az, hogy egy külső szervezet segítségével, önerő nélkül valósuljanak meg környezetvédelmi projektek.

A Debreceni Egyetem kancellárja, Bács Zoltán szerint is fontos ez a vonal, hiszen bár 150-200 olyan pályázatuk van, amelyet éppen kezelnek, de még nagyobb szerepet kellene kapnia a közvetlen brüsszeli pályázatoknak a jövőben, aminek az érdekében együttműködő rendszerekre van szükség.

Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán!

2016. november 22-én, a Hajdú-Bihar megyei megyenapon 12 díjat adományozott a megyei közgyűlés Derecskén. Az elismeréseket Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei önkormányzat elnöke adta át ünnepélyes keretek között. A Bocskai István-díjat Czeglédi Gyula, a Kölcsey Ferenc-díjat H. Csongrádi Márta és Rigó Tamásné, a Maróthi György-díjat Mercsné Keczán Ilona és Pálóczi Gábor, az Arany Sándor-díjat Papp István és Szilágyi Katalin, a Kovács Pál-díjat Kóka Zoltán és Nagy Lajos, az Év Civil Szervezete-díjat a Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület, Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérmét pedig Vighné Sziki Anikó és Keserű László kapta.

A megyenapról bővebben IDE KATTINTVA olvashatnak és nézhetnek meg több fotót! Honlapunk képei rákattintva nagyíthatók.

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérme”

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérme” „Hajdú-Bihar Megye Közigazgatásáért” felirattal adományozható azoknak, akik tartósan kifejtett rendkívüli teljesítményükkel hozzájárulnak a megyében lévő települések helyi önkormányzásához, valamint akik a megyei önkormányzat vagy a megye érdekében kimagasló önkormányzati vagy közigazgatási munkát végeznek.”

Vighné Sziki Anikó

Vighné Sziki Anikó jelenlegi munkahelye, a Bihartordai Polgármesteri Hivatal, mely az első munkahelye is. Munkáját a precizitás, pontosság jellemzi. Szakmai fejlődése folyamatos, mindig igyekezett megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. Bihartorda településen anyakönyvvezetői feladatok ellátása mellett munkakörébe tartozik az irattári feladatok ellátása, ügyiratok kezelése, továbbá a polgármester és a jegyző titkársági feladatait is ellátja. A településen szervezett rendezvények kulcsfontosságú résztvevője, azok szervezésében, lebonyolításában szabadidejét nem kímélve vesz részt. 26 éve dolgozik a közigazgatásban, munkáját precízen, pontosan végzi, felettesei megelégedésére. A képviselő testület tagjainak munkáját nagyban segíti, „élő lexikonként” számíthatnak rá. A település lakóit önzetlenül segíti munkaidőn kívül, szabadidejében is. Kiváló közösségi ember, aki magánéletében is tiszteletre méltó életet él.

Keserű László

Keserű László a Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője. Az érettségi után máig első munkahelyén, a Hivatal elődjénél, a Püspökladány Városi Tanácsnál kapott gyakornokként munkát, mellette az Államigazgatási Főiskola levelező tagozatán tanult. Kezdetben a Szociális Irodán lakásügyekkel, illetve szociális segélyezéssel foglalkozott, majd sorkatonai szolgálat letöltését követően a Polgármesteri Hivatal Szervezési, Jogi, Közigazgatási Irodájához került, ahol újabb szakmai tapasztalatokat szerzett. Ebben a beosztásban érezte, hogy jobban tudja hasznosítani a főiskolán tanultakat, ugyanakkor szélesebb spektrumban ismerte meg a város gondjait, a fejlődéshez szükséges elképzeléseket. Elsősorban a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések elkészítésében kapott feladatokat, valamint szervezési és személyzeti ügyekkel foglalkozott. 1997-ben megbízott irodavezetőként irányította az ott folyó munkát, 1998-ban aljegyzővé, majd 1999-ben jegyzővé nevezték ki. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2005-ben vette át a kodifikátor képzésen szerzett oklevelét. Vezetése alatt egységes csapattá formálódott a Polgármesteri Hivatal személyi állománya, amely magas színvonalú szakmai munkát végez.

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának az Év Civil Szervezete-díja”

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának az Év Civil Szervezete díja” adományozható a Hajdú-Bihar megyében kiemelkedő tevékenységet végző azon szervezeteknek, amelyek az adott évben – tevékenységi területüktől függetlenül – támogatták a helyi civil társadalom épülését.

Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület

A Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület 2005 tavaszán alakult a két évvel korábban bemutatkozó amatőr nyári színházi társulásból. Az Egyesület célja a kabai színházi, irodalmi és kulturális produkciók, programok megszervezése, létrehozása. A megvalósított – nagy sikerrel játszott – amatőr színházi előadásai kiemelkedő szerepet töltenek be a kulturális programok között Kabán és környékén. Az Egyesület a klasszikus színházi darabok mellett számos kulturális esemény főszervezője volt, mint az első Kárpát-Medencei Prímásverseny, valamint városi adventi műsorok. Gyűjtést rendeztek beteg gyerek gyógyítására, a csángó magyar gyerekeknek magyar nyelvű tankönyvekre, de anyagilag támogatták a Szélrózsa néptánccsoport munkáját, és 2 fiatal énekes tehetségkutató versenybe való jutását is. Az Egyesület társadalmi munkáját kezdetektől fogva egy 5-6 fős stáb, szakmai munkáját a pedig két szakember irányítja: Laczó Zsuzsa Harangozó-díjas koreográfus, és Porcsin László rendező. A településen folyamatosan kapcsolatot tartanak minden civil és hivatalos szervezettel. Kezdetektől ugyanazon a helyszínen működik a színház, 2 éve magas színvonalú 600 fős lelátóval. Munka mellett folyamatosan együtt próbálnak a szereplők, akik a társadalom minden rétegéből kerülnek ki, tanulmányaiktól, munkájuktól, beosztásuktól függetlenül. Az eltelt 13 év alatt már közel 500 szereplő – a 3 évestől a 70 évesig – vett részt a műsorokban.

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának KOVÁCS PÁL-díja”

Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kovács Pál-díja” adományozható azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói, sportpedagógusi munkájukat kimagasló színvonalon végezték.

Kóka Zoltán

Kóka Zoltán a Trappancs Szervátültetett Gyermekek Rehabilitációs és Sportegyesületének vese átültetetett versenyzője. Hat évesen kezdett el futballozni a derecskei utánpótlás labdarúgó csapatban. Tehetséges gyermekként a serdülők oszlopos tagjává vált, a 2004/2005-ös szezonban az aranyérmes megyei serdülő bajnokcsapat középpályása volt. Egészen 2006-ig, kezdődő betegségéig, aktívan sportolt. Középiskolai tanulmányait súlyos betegsége miatt abbahagyta és a sikeres transzplantációs műtét után, felépülve betegségéből, a debreceni Magiszter Alapítványi Középiskola és Szakiskola intézményében érettségizett. A 2007. február 3-án megtörtént transzplantációs műtéte után 2009-ben kezdett el újra sportolni. A futballozást nem folytathatta, de mindenképpen a labdasportoknál szeretett volna maradni. Hobbi szinten előtte is tollaslabdázott, illetve asztaliteniszezett, ezért a Trappancs Egyesület képviseletében, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége színeiben kezdett sportolni. A Magyar Szervátültetettek Szövetségének versenyrendszerében, valamint a Szervátültetettek Világjátéka és a Szervátültetettek Európa Játéka nemzetközi versenyeken asztalitenisz és tollaslabda sportágakban elért kiemelkedő teljesítményével öregbíti Derecske és Hajdú-Bihar megye hírnevét.

Nagy Lajos

Nagy Lajos edző, futballista. A Debreceni VSC NB1-NBII játékosaként 1985-től 1993-ig szerzett érdemeket, majd Balmazújváros sportéletében vált ismertté. Előbb, mint játékos, később mint kiváló utánpótlás csapatokat nevelő edző. Számtalan korosztályt edzett, és edz ma is. A tehetséges gyerekeket megyei, országos versenyekre juttatja el, de a felnőtt futballcsapat eredményességéhez is évtizedekig hozzájárult. Kitartó, emberséges, tisztességes edző, aki a rábízott csapat tagjait lelkileg, fizikailag egyaránt „gondozza”. Nagy Lajos olyan mester, aki több, mint edző: jó barát, társ, példakép és partner. Fontosnak tartja az együttműködő, konspiratív beszélgetéseket edző és versenyző, illetve csapata között.

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának MARÓTHI GYÖRGY-díja”

Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Maróthi György-díja” adományozható annak a fiatal pedagógusnak, aki kiemelkedő nevelő és oktató munkát végez a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában. A díj adományozható továbbá azon személynek, aki hosszú időn át kimagaslóan eredményes pedagógiai tevékenységet folytatott, iskolateremtő munkássága elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják.

Mercsné Keczán Ilona

Mercsné Keczán Ilona az érettségi után képesítés nélküli tanítóként dolgozott a Nyíradony közigazgatási területéhez tartozó Dézsi-tanyán. Az itt szerzett tapasztalatok, kedves élmények indították el a pedagógusi pálya felé. A Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolára. Eközben folytatta nevelő-oktató munkáját a Nyíradonyi Általános Iskola Diákotthonában, ahol tanyai, halmozottan hátrányos diákok nevelésében, mindennapi életében vett aktívan részt. Diákotthoni nevelő munkáját lelkiismeretesen, nagy hozzáértéssel végezte. Irányításával a Diákotthoni Kulturális Szemlén tanítványai a legjobb helyezéseket érték el. Missziós feladatának tekintette a hátrányos helyzetű, lemaradó tanulók sikeres felzárkóztatását. Tanítványaival máig jó kapcsolatot ápol, nyomon követi fejlődésüket, életútjukat. Innovatív pedagógusként figyelemmel kísérte a pedagógiában lezajlott változásokat, új irányzatokat, s aktív tagja lett a továbbképzéseknek, tanfolyamoknak. Szakmai felkészültségével, hozzászólásaival, előadásaival mindig segítette munkaközössége és az iskola munkáját. Magáénak vallja Gilbert Keith Chesterton gondolatát: „A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ nélküle nem kapna meg”.

Pálóczi Gábor

Pálóczi Gábor pedagógiai munkáját 1976-ban kezdte Dévaványán. A településen szerzett szakmai tapasztalata később egész pedagógiai munkájára hatással volt. Itt lett fogékony a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldása iránt. Pályakezdőként bekapcsolódott a falu kulturális életébe, itt tapasztalta meg a közösség megtartó erejét, a hagyományőrzés fontosságát. Pedagógiai munkájának következő szakaszában öt évig a Hajdúszoboszlói Kisegítő Iskola és Nevelőotthonban dolgozott, mint nevelőtanár. Ebben a községben tovább erősödött szociális érzékenysége, a másság elfogadása, elfogadtatása. 2006. augusztus 1-je óta a Derecskei Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, ahol az elmúlt 10 évben arra törekedett, hogy egy jól működő, csapatként együtt dolgozó, egymás munkáját elismerő pedagógusokból álló tantestületet irányítson. Emberségét, a gyerekekért való tenni akarását minden nap bizonyítja. Mivel sokoldalúan képzett (tanító, gyógypedagógus, történelemtanár, közoktatási vezető) és 30 éves igazgatói gyakorlattal rendelkezik, nagy rálátással bír a közoktatás különböző területeire, és célkitűzéseit hozzáértéssel valósítja meg. Már kezdetektől a Zrínyi Ilona Matematikaverseny Hajdú-Bihar megyei szervezője. Az általános iskola az utóbbi években Tehetségpontként működik. Pálóczi Gábor megteremtette a feltételeit annak, hogy tehetséggondozó műhelyek működjenek mind alsó, mind felső tagozaton. Az iskola tanulói számos versenyen, szinte valamennyi tantárgyi területen bizonyítják felkészültségüket, kiváló eredményekkel öregbítve iskolájuk hírnevét.  Maximalizmusa, szakmai hitvallása összhangban áll pedagógiai munkájával.

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának ARANY SÁNDOR-díja”

Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Arany Sándor-díja” adományozható azon fiatal, vagy több évtizedes tapasztalattal rendelkező személyek részére, akik a megye mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel, munkásságukkal hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.

Papp István

Papp István a Hajdúhús 2000 Kft. ügyvezetője. Családi vállalkozás keretein belül 1998-ban hozta létre debreceni húsfeldolgozó üzemét. A cég alapításának célja egy korszerű, az európai szabványoknak megfelelő vágóhíd létrehozása volt, amely export- és belföldi értékesítést végez. A hústermékek megkapták a Kiváló Minőségű Sertéshús védjeggyel rendelkező termékek árusításának jogát. A cég az EU tagállamokon kívül Kanadába, Oroszországba, Dél-Koreába, Japánba szállít húsipari termékeket. A szakember utánpótlást a vállalkozónál folyó tanulóképzés garantálja, hiszen évente közel 140 tanuló sajátítja el a szakmai tapasztalatokat duális képzésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felügyelete mellett. A Hajdúhús 2000 Kft. komoly beruházások előtt áll, a jövőbeli tervek között szerepel a napi vágások számának 1000-1500-ra bővítése, valamint a hűtőkapacitás növelése. A Kft. aktív szereplő a város és a környék foglalkoztatásában. Gazdasági és társadalmi szerepvállalása, példaértékű tevékenysége nagyszerű emberi jellemmel párosul.

Szilágyi Katalin

Szilágyi Katalin Derecskén született, ahol általános iskolai tanulmányait is végezte, majd a berettyóújfalui szakmunkásképző iskolában női ruhakészítő szakon végzett. Szilágyi Katalin folytatta a szüleitől eltanult baromfitenyésztő tevékenységet, melyet a későbbiekben bővített tenyésztojás előállítására is. Férjével 1988-ban takarmányboltot nyitottak, majd férje mezőgazdasági szolgáltatásban lett egyéni vállalkozó, hamarosan pedig létrehozták az AGRO-SZIKA Kft-t. Ezt követően földművelésbe kezdtek, növényt termesztettek. A termőterületüket folyamatosan bővítették, az első néhány évben búzát, kukoricát, napraforgót termeltek, majd 1998-tól áttértek a zöldségfélék termesztésére. Még ebben az évben lehetőséget kaptak az egyik közeli konzervgyártól sárgarépa megtisztítására és beszállítására. Hamarosan saját telephelyet és feldolgozó üzemet építettek, így több megrendelőt ki tudtak szolgálni tisztított zöldségfélékkel. 2005-ben jött a gondolat, hogy olyan termékkel kellene piacra kerülni, melyet megtermelnek és teljesen feldolgoznak, majd fagyasztják, csomagolják. Ez a termék lett a gyorsfagyasztott gyalult tök. A feldolgozott termékek listája folyamatosan bővül, mindig a jövedelmezőséget figyelembe véve kerülnek új termékek a palettára. Jelenleg már évi 1500 tonna készterméket állít elő, melyben nagy hangsúlyt kapnak a bio termékek. Nagy hangsúlyt fektet a vevők igényeire, javaslataira, mert számára a vevők a legfontosabbak.

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának KÖLCSEY FERENC-díja”

Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kölcsey Ferenc-díja” adományozható annak a fiatal művésznek, aki a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet mutat fel, valamint annak a személynek, aki egész életművével a közművelődésben maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végzett.

H. Csongrádi Márta

H. Csongrádi Márta képző- és fotóművész. Alsó- és középfokú iskoláit a debreceni Kossuth Gyakorló Általános Iskolában és Gimnáziumban végezte, majd muzeológusi és etnográfusi diplomát szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Néprajzi Tanszékén. 35 évig a Kenézy Gyula Kórház Rendelőintézetében dolgozott, mint tudományos munkatárs. Itt megalapította a Kenézy Galériát, melyet önerőből 22 évig vezetett, kiállítást is rendezett. Az 1990-ben megalakult Holló László Alapítvány munkáját segítette, 2015-ig 14 kötet, Holló László életéről szóló album teljes fotó illusztrációját készítette el. 1977 óta szerepel munkáival különféle kiállításokon. Az Egészségügyi Fotósok Kiállításán több alkalommal, több díjat is elnyert. 1985-től 6 évig szervezte saját ötlete alapján az egészségügyben dolgozó fotósok konferenciáját. Többek között a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep Alapítvány és a Cívis Nemzetközi Művésztelep, majd a Vámospércsi Művésznők Nemzetközi Alkotótáborának művészeti vezetője volt. 1981 óta Magyarországon és határon túl összesen 248 önálló kiállítása volt, és 198 alkalommal vett részt csoportos kiállításon. Közgyűjteményben 240 munkája van bel- és külföldön egyaránt. Szakmai tevékenysége elismeréseként több díjazásban is részesült.

Rigó Tamásné

Rigó Tamásné a közművelődés területén több évtizedes kimagasló szolgálatot végzett mind az intézményi, mind a civil szférában, Hajdúnánás városában. Tudásával, műveltségével, emberségével példaként áll nemcsak a kulturális élet munkatársai, hanem a város lakossága előtt is. 1972-ben végzett a Debreceni Tanítóképző Főiskolán könyvtár-népművelő szakon. Még ebben az évben látott hozzá másodmagával a város helytörténetét dokumentáló gyűjtemény gyűjtéséhez, rendszerezéséhez és kiállításához, különösen Móricz Pál műveire koncentrálva. 2008-tól már a Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény intézményében igazgatói munkakörben dolgozott.  Kimagasló szerepe volt a könyvtár első helytörténeti dokumentumainak összegyűjtésében és gondozásában. Igazgatósága alatt a könyvtár szakmai megújulása és tárgyi feltételeinek fejlesztése révén nagy elismerést szerzett a településen. A helyi kulturális egyesületben elnökségi tagként rendezvények, programok szervezésével, önkéntes munkával segítette a város kulturális életét. Alapító tagja volt a Hajdúnánási Helyi Televízióért Alapítványnak, ahol a kuratórium elnöki tisztségét is betöltötte. Jelenleg a Hajdúnánási Újság főszerkesztőjeként is  közreműködik a közéletben. Tudásával, műveltségével, emberségével példaként áll nemcsak a kulturális élet munkatársai, hanem a város lakossága előtt is. Szakmai tevékenysége elismeréseként több díjazásban is részesült.

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata BOCSKAI ISTVÁN-díja”

Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Bocskai István-díja” adományozható azoknak, akik munkájukkal, társadalmi megbízatásuk kimagasló színvonalú teljesítésével, közéleti tevékenységükkel, több évtizedes munkásságukkal jelentősen hozzájárultak Hajdú-Bihar megye fejlődéséhez, fejlesztéséhez, a megye értékeinek feltárásához és megismertetéshez.

Czeglédi Gyula

Czeglédi Gyula a Hungarospa Hajdúszoboszló Zrt. vezérigazgatója. Hajdúszoboszlón született, Debrecenben érettségizett, a Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskolában, majd a Gyöngyösi Főiskolán gazdasági mérnök, a Budapesti Pénzügyi Számviteli Főiskolán szakközgazdász diplomát szerzett. Pályája során dolgozott többek között az Alföldi Gyógyüdülők Igazgatóságán revizor, pénzügyi csoportvezető, gazdasági igazgató, majd 1991 és 1995 között a Thermál Terápia Kft. gazdasági igazgatójaként. 1995-ben lett a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. vezérigazgatója. Irányítása alatt a fürdő minden területére kiható fejlesztési programot dolgoztak ki, amelynek fokozatos megvalósítása eredményeként a hajdúszoboszlói gyógyfürdő Európa legnagyobb fürdőkomplexuma lett. 2000-ben a PHARE programban az Aquapark, 2001-ben a Széchenyi terv keretei között a fürdő teljes modernizálása megtörtént. 2010-ben megépült az 1000 fő befogadására alkalmas Aqua Palace fedett élményfürdő. Szakmai tevékenységének eredménye, hogy Hajdúszoboszló hazánk egészségturizmusának egyik fellegvára lett. 1994-2002 között önkormányzati képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke volt, jelenleg a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hajdúszoboszlói Szervezetének elnökségi tagja. Szakmai tevékenysége elismeréseként több díjazásban is részesült.

A 2003 óta minden évben megtartott megyenap november 22-éhez kötődik, az 1698-ban ezen a napon megalakuló Hajdúkerület tiszteletére. Idén Derecskén tartott ünnepi ülést ebből az alkalomból a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés, amely során a megye kitüntető díjait adták át. Derecske főterén az “Születések fáját” is elültették aznap, amely egy hársfa, és a mellette lévő táblára mindig az előző évben a városban születettek nevei kerülnek fel – 2015-höz kötődően 72 nevet tartalmaz a tábla

Az ünnepi közgyűlésen Derecske polgármestere, Bakó István mondott köszöntőt, amiben többek között városa megyében elfoglalt helyét, szerepét méltatta, kitérve a 2016-os év igen bőséges derecskei programkínálatára.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a Hajdúkerület fontosságáról beszélt, amely mintegy 200 esztendőre kiváltságokat és jogokat adott az itt élőknek, akik többek között a Bocskai nagyfejedelem által az 1600-as években a térségben telepített mintegy 9000 hajdú utódjának számítottak.  Ebből jött létre 1876-ban Hajdú vármegye, ami később átalakult a mostani Hajdú-Bihar megyévé. A közgyűlés elnöke a hajdúk büszkeségét jó értelemben véve hangoztatta, hogy ma is az a fajta csökönyösség jellemzi az itt élőket, akik e helyen dolgoznak, tanulnak, élnek, és az egyedülálló termőföldön gazdálkodnak vagy más szellemei, illetve kézzelfogható értéket állítanak elő – például a népművészetben, a mezőgazdaságban. Ezt az örökséget megtartották és továbbadják a Hajdú-Bihar megyeiek, akik a megyei önkormányzat elnöke szerint a régi értékek megbecsülése mellett ma is folyamatosan keresik az új lehetőségeket, feszegetik határaikat – akár a határon túl is. Ennek eredményeként romániai magyarlakta területeket, többek között Hargitát, Kolozst, Bihart, amelyekkel már most egyre gyümölcsözőbb kapcsolatot ápol a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, és ez csak bővíthető, mélyíthető a jövőben a különböző nemzetközi programok és egymás kölcsönös megismerése által.

Pajna Zoltán egyfajta éves összegzésként a megyei önkormányzat 2016-os tevékenységéről is tájékoztatta az ünnepi közgyűlés vendégeit. A megyei önkormányzat kiválóan felkészült és folyamatosan részt vesz abban a térségi fejlesztésben, amely során uniós forrásokat lehet lehívni és hasznosítani a térség előrehaladásában gazdasági, egészségügyi, foglalkoztatási és kulturális téren egyaránt. Az idén létrehozott Vásárszövetség szintén kiemelt projektje a megyei önkormányzatnak, amely nemcsak megyei, de határon túli települések részvételével jött létre és folyamatosan nyitott, új tagokat vár soraiba – a helyi termékek védelmében, azok piacra jutását megkönnyítendő. Az egyházkerületekkel történő közös munka során lehet olyan egészségügyi szolgáltatások hálózatát létrehozni, amely főleg a határon túli területeken egyfajta biztonságot jelenthet a szociális gondoskodásra szorulóknak. A megye kamaráival szintén folyamatos az együttműködés, emellett Hajdú-Bihar megye identitástudatának erősítése is fontos a jövőre nézve. A turizmus fejlesztése is kiemelt tennivaló a következő években, és Pajna Zoltán szerint az ide látogatókat úgy kell megismertetni Hajdú-Biharral, ahogyan mi ismerjük szeretett megyénket – ám ehhez az itt élőknek valóban jól kell ismerniük szülőföldjüket.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán!

Az idei év a II. Huszárezred megyei katonáiról is szólt, akik az I. világháborúban harcoltak hazánkért, s emléküket ápoltuk. Kolozsvár 700 éves születésnapját, városi rangra emelkedését is együtt ünnepeltük. Közös volt az emlékezés Hargita megyével is, amikor az 1916-os, megyénkbe irányuló székely menekülés 100 éves évfordulója előtt tisztelgett a megyei közgyűlés. Az is fontos eseménye volt az idei esztendőnek, hogy a határon túli Bihar és Szatmár megyéknek egyaránt magyar elnököt választottak az ottani Tanács élére.

Pajna Zoltán végül kiemelt célként beszélt arról, hogy többek között a már eddig elnyert több uniós pályázat lehetőségein keresztül csökkentsék vagy megakadályozzák a térségből az elvándorlást. Ennek kapcsán együttműködéseket is kötött a megyei önkormányzat cégekkel vagy éppen a Debreceni Egyetemmel.

Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője parlamenti elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni, ám köszöntő levelében szintén méltatta Hajdú-Bihar megyét és értékeit, valamint díjazottjait.
Az ünnepséget többek között megtisztelte jelenlétével Papp László, Debrecen polgármestere, valamint Rácz Róbert, Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott is, aki a díjátadások után pohárköszöntőt tartott az ünnepeltek és minden megjelent egészségére. Mellettük a 2016-os Megye Napján megjelent a Debreceni Egyetem képviseletében Dr. Jávor András általános rektorhelyettes, illetve Hajdú-Bihar megye rendőrfőkapitánya, Dr. Gyurosovics József dandártábornok és vezető beosztású kollégái, valamint civil szervezetek, önkormányzatok vezetői, polgármesterei, jegyzői, munkatársai.

Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója képekkel illusztrált történeti visszatekintést tartott az ünnepségen, amelyből Bocskai koráról és megyénk erre a hónapra, novemberre eső neves eseményeiről szerezhettünk tudomást.

A derecskei művelődési házban tartott ünnepi közgyűlés során autentikus betétprogramok mutatták be a helyi értékeket. A Szivárvány Táncegyüttes vagy például a Kabai Nyári Színház és egyéb produkciók színesítették 2016. november 22-ének délelőttjét.

“Hajdú-Bihar Megye Napja 2016” során díjakat osztottak ki az erre érdemes személyeknek, szervezeteknek.

A debreceni Agóra Tudományos Élményközpont az Európai Unió támogatásával jött létre 2014-ben, ezért is volt stílszerű, hogy otthont adott az Uniós Fejlesztések Nyílt Napja országos rendezvénysorozata utolsó állomáshelyének. Több száz gyerek és felnőtt vette birtokba az ezen a napon ingyenesen meglátogatható “tudományos palotát”.

Azokat is igyekeznek elérni az Agóra érdekességeivel, akiket eddig még valamilyen okból nem sikerült – mondta Somogyi Béla, az intézmény igazgatója, aki az Agóra nyújtotta programok és kipróbálható tudományos játékok sorát említette meg, az itt működő gyerek kluboktól kezdve a planetárium megtekintésén át az egyik legnépszerűbbig, vagyis a magasban egyensúlyozó kerékpárig. Persze olyan interaktív játékok is elszórakoztatják a fiatalokat (és olykor bizony a felnőtteket is), mint mondjuk a kreativitást fejlesztő, a térbeli hatást az infrasugarak segítségével még inkább előhozó homokozó vagy a mágnesességen alapuló Lenz-ágyú. A kikapcsolódást az agytornával is egybe kötni vágyók számot lehetőség közül választhatnak, erről az Agóra hivatalos honlapján tájékozódhat bárki http://www.agoradebrecen.hu/.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a látványos rendezvényen arról beszélt, hogy a 2007-2013-as uniós ciklusban az észak-alföldi térség, azon belül is Hajdú-Bihar megye kapta a legnagyobb EU-s támogatási összegeket a különböző fejlesztésekre. A Gazdasági Innovációs és Operatív Program keretén belül pedig, ami a 2014-2020 között fut, 2016. szeptember végéig a keret 22%-át az Észak-Alföld Régió régió használhatta fel. Magyarán a fejlesztések töretlenek és magyarországi viszonylatban is igen nagy százalékban térségünkben koncentrálódnak.

A Hortobágy-halastavi Kisvasút egy rövid időre átalakul Mikulásvonattá, mellyel eljuthatunk a Zöld Mikulás házához.

Ha kedved van, szeretettel várunk, hogy együtt:
• teljesítsük az útközben ránk váró játékos feladatokat,
• megnézhessük a Mikulásház mesejátékát,
• találkozzunk a Zöld Mikulással, átvehessük a Zöld Csomagot,
• és készítsünk valamit az otthoni karácsonyfára.

december 3. (szombat) :
Vonatindulások: 10.00; 13.00

december 4. (vasárnap) :
Vonatindulások: 10.00; (betelt) 13.00

Jegyárak:
• gyermek, felnőtt jegy (csomaggal): 2400 Ft/fő
• gyermek, felnőtt jegy (csomag nélkül): 2000 Ft/fő
(csoportok esetében minden 10 fő után 1 fő kísérő részére ingyenes a jegy)

Jelentkezés:
Előzetes bejelentkezés szükséges a dora@hnp.hu e-mail címen.
Bővebb információ: 30/565-7960 és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság facebook oldalán: https://www.facebook.com/events/1261658840574604/
Jegyek korlátozott számban kaphatóak (járatonként kb. 45 fő).

Az úgynevezett workshopokkal egybegyúrt rendezvénysorozatot a Belügyminisztérium és a megyei önkormányzat kezdeményezte. Célja a magyarországi, jelen esetben pedig konkrétan a Hajdú-Bihar megyei és a térséget érintő turizmus jelenlegi helyzetének feltérképezése, valamint a jövőbeni lehetőségek megtalálása, egyúttal a fejlesztésekbe minél több szervezetet és személyt bevonni, koordinálni azok tevékenységét.
Két állomása már volt, s most csütörtökön a harmadikra is sor került annak a szakmai konzultációs sorozatnak, amelyet ezúttal Nyíradonyban rendeztek meg több településvezető, turisztikai szakember, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke, Tasi Sándor és fejlesztési referense, Maczik Erika, illetve a Belügyminisztérium munkatársainak részvételével. A házigazda Kondásné Erdei Mária, Nyíradony polgármestere volt.

Nyíradonyban Tasi Sándor összegezte az elmúlt időszak tapasztalatait, s megjegyezte, hogy nehezen indult be a többfordulós turisztikai konferencia kezdeményezése, de idővel sikerült rávilágítani ennek fontosságára, így egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül. A megyei önkormányzat szerepét is kiemelte, hiszen pályázatokon, programokon keresztül támogatja a turisztikát. A Nyíradonyi járás jó ismerője lévén néhány helyi értékre is felhívta a figyelmet, amit a fejlesztési lehetőségeknek sem érdemes elkerülnie majd.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán!

Polyák Teréz, a Belügyminisztérium Önkormányzati koordinációs Irodájának szakmai vezetője az egész projektet ismertette a résztvevőkkel, kitérve a stratégiai célokra, valamint a kutatás három külön fázisára. Ezek során koordinációs mechanizmusokról, településmenedzsmentről és az információk feldolgozásáról esett szó főleg.

Varga Péter, a Belügyminisztérium Önkormányzati koordinációs Irodájának szakmai tanácsadója a konzultáció lebonyolításának módszertanáról beszélt, amely az úgynevezett world café alapelvei szerint zajlik, két csoportban, amelyek két külön oldalról tárgyalják meg a turizmus fejlesztési lehetőségeit, illetve a meglévő alaphelyzetet, amelyből kiindulva lehet elérni a remélt szintet.

A két csoportra osztott résztvevők egyik fele a megyei turisztikai tervezés módszertanáról és erőforrásairól tartott kerekasztal beszélgetést, míg a másik csoport témaköre az információ, tájékoztatás, bevonás volt. A konstruktív beszélgetések kialakítottak egyfajta egységes álláspontot, rávilágítottak meglévő vagy ha a fejlesztések elindulnak, bekövetkezhető problémákra, majd a csoportok egyes tagjai cserélődtek, és így folytatódott a további eszmecsere.

A legvégén konkrét, megoldásra váró problémás helyzetek kerültek felszínre, illetve az ötletbörzeszerű konzultáció egyfajta keretet kapott, hiszen összegezték a legfontosabb gondokat és javaslatokat a megoldásra. A szakmai beszélgetésről vázlat készült, amelyből kiindulva folytatódik a turisztikai fejlesztések lehetőségeinek tárgyalása Hajdú-Bihar megyében. A jövőben pedig immár a gyakorlaté lehet a főszerep a megfelelő elméleti előkészítés és összehangolás után.

Néhány érdekesség a megállapított turisztikai jellemzőket és megoldásokat illetően: fontos, hogy elsősorban ne a turisták számát akarják növelni egy térségben, hanem azt, hogy meddig maradnak ott! Emellett egyfajta árukapcsolás módon több település a maga turisztikai kínálatát egyesítse, és együtt egy eladható, vonzó csomagot adjon a potenciális látogatók számára, ellentétben azzal, ami még mindig több helyen dívik, vagyis a szomszédok rivalizálásával.

A naprakész kommunikáció és a digitális média egyre nagyobb szerepéről, az összehangolt, egységes tájékoztatásról is szó esett, valamint arról, hogy akár civil szervezetek, akár önkormányzatok vagy magánszemélyek is egyfajta rendszer szerint tudjanak együttműködni majd. Lényeges, hogy ne csak átutazóban legyenek ott a vendégek, illetve az is, hogy ahol kell, az erőforrás hiányt orvosolni tudják.

Számtalan feladat és részcél felvetődött még, ám a folytatás november végén Debrecenben lesz, a Kölcsey Központban, november 29-én.

A “Helyből jobb!” országjáró programsorozatot, melynek a debreceni szakmai nap az egyik állomása, a Földművelésügyi Minisztérium szakmai partnereivel – a Nemzeti Művelődési Intézettel, a Nemzeti  Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával – együttműködve a Helyi Termék Éve Program folytatásaként szervezi. A kerekasztal-beszélgetéssel záruló tájékoztató fórum kiemelt célja a szakmai ismeretek bővítése, mélyítése, illetve a felmerülő kérdések megválaszolása.

Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke az általuk és tucatnyi határon inneni és túli település közreműködésével megálmodott, majd 2016 elején a gyakorlatban is létrehozott Vásárszövetség, valamint a megyei önkormányzat által először 2015-ben, majd idén is több saját standdal látogatott Farmer Expo tapasztalatairól beszélt köszöntőjében.

Mint elmondta különösebb külső forrás nélkül viszi tovább a megyei önkormányzat ezután is a Vásárszövetség projektjét, mivel fontos számára, ám komolyan át kell gondolni azt, hogy miért kisebb a részvétel a Hajdú-Bihar megyei települések kézműiparból vagy házi gazdálkodásból megélő családjai, vállalkozói részéről, mint lehetne. A megyei közgyűlés alelnöke ugyanis a számon tartott több mint 70 ilyen vállalkozás közül elég keveset lát visszatérően megjelenni a gyakorlatilag most már havi rendszerességű, egyébként sikeres vásárokon, ahol pedig a minőség és a helyi termékek piaca garantált az egyéb bóvli helyett. Bulcsu László felvetette, hogy akár a kommunikáció terén, akár más oldalról, de át kell vizsgálni ezt a helyzetet, hiszen egy siker sztori van kibontakozóban a térségben, ám jóval nagyobb aktivitást vár el a megye ebben érdekelt kis- és középvállalkozóitól, településeitől.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán érhető el.

Az eddig megrendezett 2016-os, a Vásárszövetség égisze alatti vásárok nemcsak kiváló termékeket vonultattak fel, de remek szórakozást is nyújtottak árusnak és vásárlónak egyaránt, ám még nagyobb körben kell ennek a kezdeményezésnek elterjednie.

Bulcsu László az agrárium legjelentősebb hazai, debreceni expójával kapcsolatban is egyfajta stagnálást vett észre, hiszen míg 2015-ben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szervezésében 6 megyei település vitte ki kiváló saját áruját és ezáltal keltette jó hírét a térség mezőgazdasági termelő és feldolgozó iparának, addig 2016-ban – holott előzetesen bővíteni szándékoztak a résztvevők listáját – nehezen sikerült ugyanennyi árussal felvonulni a megye képviseletében a Farmer Expón.

A megyei közgyűlés alelnöke úgy véli, hogy ebből az álló helyzetből tovább lehet és kell is lépni, de emellett arra is figyelni kell, hogy például már a térségen belüli arányok sem egyformák, hiszen a Hajdúság nagyobb aktivitást mutat a bihari részeknél.

A szakmai nap során több előadás hangzott el a debreceni Megyeháza Árpád termében. A kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés feltételei témában hasznos információkhoz jutottak a résztvevők. Szóba került még a helyi élelmiszerek jelölési szabályzata, valamint a Nemzeti Parki Termék védjegyrendszer is. Adózási tudnivalókkal is bővült a megjelentek ismerete, emellett Jantyik Zsolt, a Nemzeti Művelődési Intézet Közösségi Kezdeményezések Országos Szakmai Központjának vezetője (a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság elnöke) a hagyományokról, a helyi értékekről tartott előadást.

A helyi jó példákat két kis település polgármestere, Gáborjánból Mező Gyula, valamint Magyarhomorogból Barabás Károlyné mutatta be szemléletesen.

A 43. Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok keretén belül „Debrecen 1956” címmel kiállítás nyílt a debreceni Megyeháza Bocskai termének előterében 2016. november 15-én, miközben az Árpád teremben előadások sora zajlott Hajdú-Bihar megye és az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából. Az eseményt a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára szervezte. A programok másnap, szerdán Földesen folytatódnak.

Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke elismerését fejezte ki köszöntőjében az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából létrehozott megemlékezés sorozat kapcsán megye szerte. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár elhivatottságát, munkatársai és vezetője, Szendiné Dr. Orvos Erzsébet magas színvonalú kutató tevékenységét is kiemelte Bulcsu László, valamint azt, hogy a Levéltári Napok történészi szemmel mutat be ’56-hoz fűződő, azt megelőző vagy abból eredő eseményeket. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a jó szakemberek által gyűjtött, rendszerezett tudásból alakíthatjuk ki hitelesen ’56 történelmét.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán!

Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettese, Lippai Péter a szűk tíz évvel ezelőtti eseményekről beszélt, amelyek során olyan civil szervezet alakult a honvédség berkein belül, amely a hagyományápolással kezdett el foglalkozni, s idővel jó munkakapcsolat alakult ki közöttük és a megyei levéltár között.

Az eseményen az arra érdemesek az idei „Pro Archivo” emléklapokat kapták meg, miután a Debreceni Honvéd Táncegyüttes remek produkcióját tekinthette meg az Árpád terem közönsége. Ez a díj azoknak jár, akik munkásságukkal segítik a levéltári gyűjtemények bővülését, az intézmények életét. Majd a Honismereti Pályázat 2016-os eredményhirdetése, illetve a Nemzeti Emlékezet Bizottságának bemutatása következett. Az ’56-os események megyei kapcsolatáról tartott előadásokat Papp Gyula ny. ezredes „Hatvanszor ’56” című könyvének bemutatója előzte meg.

Az előadások során olyan érdekes témákat hallgathatott meg a közönség, mint például Filep Tibor történész-újságíró: Jalta öröksége, a forradalom előzményei, az MDP erodálódása című értekezését. Varjasi Imre fióklevéltár-vezető a forradalmi bizottmányok tevékenységét mutatta be Hajdú-Bihar megyében, Kovács Ilona főlevéltáros pedig epizódokat elevenített fel a megtorlás debreceni történetéből. Tóth Ágnes főlevéltáros is a megtorlásokra helyezte a hangsúlyt, de ő az 1956 utáni, a debreceni egyetemeken megélt traumákról beszélt. Míg Horváth András főlevéltáros és Kovács Gergely levéltáros 1956 utóéletéről Hajdú-Bihar megyében – az MSZMP iratainak tükrében.

A kapcsolódó szerdai rendezvény Földesen a Karácsony Sándor Közösségi Házban zajlik majd, ahol Filep Tibor ismét előadást tart (ezúttal a magyar falvak jellemzőit taglalva az 1953-56 közötti években), valamint Kovács Antalné helytörténész a földesi forradalmi eseményeket ismerteti.

Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program „FOLYTASSUK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST!” című nyitókonferenciája 2016. november 10-én került megszervezésre Nagyváradon, Romániában, melyen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnöke, valamint Bulcsu László a közgyűlés alelnöke és kolléganőik vettek részt.

Az eseményt számos fontos vendég megtisztelte részvételével, többek között Románia magyarországi nagykövete, Marius Gabriel Lazurca; Magyarország kolozsvári főkonzulja, Mile Lajos; Magyarország bukaresti nagykövetségének kereskedelmi attaséja, Szabó Miklós; valamint az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóság képviselői: Agnès Monfret és Iva Gailly. A program irányító hatóságát a további személyek képviselték: Mihai Busuioc – Románia Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium főtitkára, Camelia Coporan – Európai Programok Főigazgatóság vezérigazgató-helyettese és Roxana Racovitá – a Program Irányító Hatóságának vezetője. Magyarországról a Miniszterelnöki Hivatal nemzetközi helyettes államtitkára – Zsigmond Perényi és kollégája, Adrián SAVANYÚ – a Nemzetközi Együttműködési Programok Főosztályvezetője vettek részt a rendezvényen.

A Program hivatalos megnyitóján a meghívottakat Claudiu POop a Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá Sándor Pásztor, a Bihar Megyei Tanács elnöke és Mircea Malan, Nagyvárad alpolgármestere üdvözölte. A rendezvény célja a Program előrehaladásának, jelenlegi státuszának, az elérni kívánt eredményeknek és jövőbeli perspektíváknak a bemutatása volt, valamint sikeres határmenti kezdeményezések történeteinek megtekintése, melyek a régiónkban vagy Európa-szerte kerültek megvalósításra.

A konferencián több mint 150-en vettek részt a két országból: a programhoz hozzájárulni kívánó érdekelt felek, potenciális pályázók, valamint a területi együttműködés és/vagy regionális fejlesztés szakemberei.

Ugyanakkor a konferencia célja volt egy közös platform megteremtése, a közös szakismeretek megosztására, a projekt kidolgozás és pályázási folyamattal kapcsolatos információ cserére, valamint hálózatépítésre. Az Európai Bizottság elvárásait szem előtt tartva, mely szerint erős hatású és eredményorientált projekteket követel, az Irányító Hatóság információkat nyújtott a pályázati kiírások ütemezéséről. A két ország elkötelezte magát, hogy 2016 végéig a program egyes beruházási prioritásai kiírásra kerüljenek, majd ezt követően, a jövő év első harmadában további beruházási prioritások kerülnek meghirdetésre.

2016. DECEMBER 4. (VASÁRNAP) 18.30

A negyedik szál gyertyát meggyújtja:

KOCSIS FÜLÖP

a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája

A rendezvényen közreműködnek:

a Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium óvodásai

2016. DECEMBER 11. (VASÁRNAP) 18.30

Az ötödik szál gyertyát meggyújtja:

GÖRÖGH IMRÉNÉ

a Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

nevelési mk. vezetője, földrajz-rajz szakos tanára

A rendezvényen közreműködnek:

a Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola zenei ágazatának tanárai és tanulói

2016. DECEMBER 18. (VASÁRNAP) 18.30

A hatodik szál gyertyát meggyújtja:

CSIGE TAMÁS

Hajdúdorog város polgármestere

A rendezvény ünnepi programja:

–          GREGOR BERNADETT színésznő, popénekes karácsonyi estje

–          A karácsonyi versmondó verseny eredményhirdetése

–          Tombolasorsolás