Hírek archívum

Négy település, Egyek, Görbeháza, Nagyrábé, Polgár, valamint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. konzorciumában szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés valósul meg az érintett területeken. A projekt állásáról október 21-én tartottak tájékoztatót a települések Nagyrábén, ahol elhangzott: 

• Egyeken bővítik a csatornahálózatot, és fejlesztik a már meglévő szennyvíztisztító telepet, erre 1.637.365.217 Ft áll rendelkezésre. A fejlesztésen belül 615 db házi bekötés és több, mint 20 km csatorna lefektetése valósul meg. 

• Görbeháza ugyanezekre a feladatokra 586.792.858 Ft-ot kapott. A munkálatok során  281 db házi bekötés és több, mint 7,7 km csatorna lefektetése történik.

• Nagyrábén a csatornahálózatot bővítik és új szennyvíztelepet építenek, 1.725.617.639 Ft támogatásból. Ez 949 db házi bekötést, és mintegy 22,3 km csatorna lefektetését jelenti.

• Polgáron pedig 862.813.759 Ft jut a csatornahálózat bővítésére. 506 db házi bekötés és csaknem 10,7 km csatorna lefektetése valósul meg. 

A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében jön létre, összesen 5.151.198.172 forint támogatással, „Északkelet-magyarországi szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés 3.” elnevezéssel. A teljes fejlesztéssel várhatóan jövő januárra végeznek.

Az eseményen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke mondott köszöntőt.

A gyülekezet elnöksége egy éve, az első Nagytemplomi istentisztelet 200 éves jubileuma alkalmából döntött úgy, hogy az évfordulónak méltó és maradandó emléket állít. 

A megvalósításhoz 20 millió forintra volt szükség, mely széles körű összefogásnak köszönhetően rövid időn belül összegyűlt. Az adományozók között magánszemélyek, vállalatok, egyházi és önkormányzati szervek is szerepeltek. 

A város ikonikus épületének harangjátéka nemcsak az Istentiszteleteken szólal meg, hanem a Kossuth téren sétálók is hallhatják a dallamokat.

Az ünnepi istentiszteleten a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltán elnök képviselte.

(fotók: haon.hu)

Az esemény minden évben az adventi időszakra esett, most azonban a járványhelyzet miatt előrébb hozta a szervező Keleti Főcsatorna Egyesület, így október 17-én gyűlhettek össze az ikrek szabadtéren, a Városi Sport- és Rendezvényközpont előtt. 

A XII. Böszörményi Ikertalálkozó fővédnöke Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke volt. 

(fotók: Facebook)

Szólláth Tibor polgármester köszöntőjében elmondta, hogy a kendereskerti látogatóközpontot nyolc éve kezdték kialakítani, és azóta is egyre többen jönnek el a pásztorkultúra részét képező ki- és behajtási ünnepségre. Hangsúlyozta, hogy a pásztorkultúra fenntartása kiemelten fontos, hiszen ez a világörökség olyan része, mely csak hazánkban van jelen.

Dr. Tiba István, a térség országgyűlési képviselője mindezt kiegészítette azzal, hogy a tervek szerint a ház felső szintjén szobákat is kialakítanak majd, hogy az érdeklődők minden évszakban részesei lehessenek a hagyományápolásnak. 

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke beszédében ismertette a beruházást. Elmondta, hogy a Portéka Ház egy összetett program szerves része. Mégpedig a „Magyar Szürkék Útja – kulturális tematikus útvonal Hajdú-Bihar megyében” elnevezésű projekt egyik eleme, mely hét település (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Balmazújváros, Nagyhegyes, Hortobágy, Nádudvar, Hajdúszoboszló) és a megyei önkormányzat partneri együttműködésében egy olyan tematikus turisztikai kínálatot szeretne majd biztosítani, ami a közös múltat teszi egy zsinórmértékbe. Szerinte azok, akik hajtották a szürkemarhákat Ausztria, Olaszország vagy Németország piacaira, nemcsak egyszerű marhahajcsárok voltak, hanem egyfajta kultúrát közvetítettek és hoztak onnan hazánkba is. 

Dr. Nagy István agrárminiszter is jelen volt az eseményen, aki a pásztorokat méltatta. Mint mondta, szolgálatuk nem kevesebb volt, mint a kiemelkedő érték védelme. A 14. századtól a szürkemarha léte munkát, szakmát és kultúrát adott, sőt, a népi kézművesség fejlődéséhez is hozzájárult. Hangsúlyozta továbbá, hogy a pásztorkultúrát, ezt az alkotó életformát nem elég csak gyűjteményekben bemutatni, hanem élővé, mindenki számára elérhetővé kell tenni. Erre vállalkozott a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. 

A Portéka Ház kiállítóterének egyik legfőbb értéke a nánásiak közösségi- és nemzettudatát is formáló, az állattartó életmódhoz kapcsolódó tárgyak bemutatása lesz. Mindez ötvöződik a helyi termékek bemutatásával, népszerűsítésével. 

A ház egyelőre még üres, de hamarosan megtelik helyi kézműves termékekkel. 

Jelenleg a Keleti-Főcsatorna építését bemutató sajtótörténeti kiállítást láthatják az érdeklődők.

A Portéka Ház az Európai Unió által meghirdetett Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, 114.700.000 Ft támogatásból valósulhatott meg. A kivitelezés teljes költsége mintegy 121 millió Ft volt. 

A fejlesztés célja a gyorsabb és biztonságosabb közlekedés, valamint a környezetvédelem. A 100-as vasútvonal korszerűsítése már évek óta zajlik; Szolnok és Püspökladány között már 2015-re megvalósult, majd a Püspökladány és Ebes közti szakasz következett, mostanra pedig már elérte Debrecent a felújítás.

A munka része volt a 4-es főút, a Földesre vezető út és a Határ út csomópontjában egy vasúti felüljáró, valamint egy ötágú körforgalom megépítése is.

Bodó Sándor országgyűlési képviselő, államtitkár az átadó ünnepségen azt mondta, a kormány stratégiai célnak tekinti a közösségi közlekedés versenyképességének növelését. Hozzátette, hogy a következő uniós ciklusban az előzőnél több EU-s forrást, akár 2000 milliárd forintot lehet majd a közösségi közlekedési fejlesztésekre fordítani. 

Pósán László országgyűlési képviselő pedig arról beszélt, hogy a minőségi vasúti pálya fontos szempont a befektetők számára, így ez újabb helyzeti előnyt hozhat Debrecennek. 

A teljes beruházás 15 milliárd 283 millió forintból, nagyrészt európai uniós finanszírozással valósult meg, a fennmaradó részt a magyar állam állta.

Az eseményen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltán elnök képviselte. 

(fotók: dehir.hu)

Az október 16-i megnyitó ünnepségen Kolozsvári István, a Bihari Népművészeti Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke mondott ünnepi beszédet. Úgy fogalmazott, szívet melengető és gyökeret, magot találó érzés itt állni. Szerinte az alkotásnak nincs kora, nincs ideje, és ez a kiállítás is bizonyítja, hogy általa tökéletesen meg lehet jeleníteni, Biharban miként és hogyan élünk.

Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere pedig azt mondta, büszke arra, hogy a városban egy ilyen színvonalas és jelentős rendezvény megvalósulhat. Hozzátette, az alkotók és közösségek szerencsére tovább éltetik akár a népzene, akár a néptánc, vagy az alkotó népművészet területén ezeket a tárgyi örökségeket, ami elengedhetetlen. 

Az esemény az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Bihari Népművészeti Egyesület szervezésében jött létre. A tárlat december 20-ig látható, hétköznapokon 13 és 17 óra között, de a 06-54/400-146-os telefonszámon vagy a nepmuv93@gmail.com e-mail címen történő előzetes bejelentkezés alapján bármikor megtekinthető. 

(fotók: berettyohir.hu)

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt egyik pályázaton nyert forrást a települések számára, kulturális rendezvények megvalósítására. A jelentkező települések közül azok kaptak forrást, melyek megfeleltek az előírt kritériumoknak. A megyei önkormányzat így már több, mint harminc olyan kulturális eseményt tudott támogatni, amelyek előadó-művészeti tevékenységgel egészültek ki. Ilyenek voltak például a színházi előadások, az operett műsorok, a klasszikus fúvószenekari produkciók vagy a guruló zongora. 

A megyei önkormányzat célja, hogy kikapcsolódási lehetőséget biztosítson az adott település lakosai részére, és azt minőségi műsorokkal, elismert előadókkal valósítsa meg, a járványhelyzetre tekintettel lehetőleg külső helyszínen. 

Megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusra a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. Az előkészítő munka egyik legfontosabb része a 2014-2020-as fejlesztési időszakra elkészített megyei területfejlesztési koncepció és program aktualizálása, módosítása az új programozási időszakra vonatkozóan. Ennek célja, hogy a megyei területfejlesztési dokumentumok a 2021-2027-es időszakra kijelöljék Hajdú-Bihar megye fejlesztési irányait, elképzeléseit, hogy támogassák a helyi igényekre alapozott, megyei szintű fejlesztéseket lehetővé tévő, az illetékes szakminisztériumok által kidolgozásra kerülő új területi operatív program végrehajtását.

A tervezési munka része a megye területén élő állampolgárok, az itt működő érdekképviseletek, társadalmi és szakmai szervezetek, vállalkozások fejlesztési igényeinek, elképzeléseinek megismerése is, hiszen Hajdú-Bihar megye folyamatos fejlődése közös ügyünk és érdekünk. 

A megyei önkormányzat ezért várja a véleményeket, elképzeléseket a hbmo.hu honlapon, a „Megyei tervezés 2021-2027” menüpont alatt közzétett online kérdőíven keresztül, de azok megküldhetők a megyeitervezes2027@hbmo.hu e-mail címre is 2020. október 31-ig.

Az ünnepségsorozat a Magyar Falu Program keretében felújított fogorvosi rendelőnél kezdődött, ahol Tóth Sándor polgármester elmondta, hogy a beruházásra 21 és fél millió forintot nyert az önkormányzat. Hozzátette, hogy az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzés még folyamatban van, erre 3 millió forint áll rendelkezésre. 

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke beszédében úgy fogalmazott: „Az Európai Unió szemével ezek a kisebb települések nem biztos, hogy látszanak, de a Magyar Kormány felismerte a vidéken élők alapszolgáltatásai biztosításának fontosságát.” Hozzátette, a cél, hogy 2030-ra az északkelet-magyarországi övezetet alkotó hat megyében olyan gazdaságfejlesztések legyenek, amelyek a következő évtizedekre megalapozzák a térség dinamikus fejlődését. 

Tasó László országgyűlési képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Falu Program keretében rég várt fejlesztések valósultak meg. A gazdaságfejlesztés azon ágát hozták létre, mellyel a kistelepüléseket próbálják helyzetbe hozni. 

Több, a Vidékfejlesztési Program keretében felújított bel- és külterületi utat is átadtak Álmosdon. Az ünnepségen Markocsány Tamásné alpolgármester elmondta, hogy az utóbbi időben a korszerűsített utakon kívül számos fejlesztés valósult meg a Magyar Falu Program, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében is. Egyebek mellett megújult az Egészségház, új óvoda és bölcsőde épült, és már tanyabusz is van a településen. 

Tasó László a szalagátvágás előtt hangsúlyozta, hogy az útfelújítások sora folytatódik. Példaként említette, hogy a Vámospércsről Bagamér felé vezető út hiányzó három km-es szakasza is hamarosan megépül, majd épül tovább, Álmosd felé is. 

Az ünnepség a Bocskai Emlékműnél folytatódott, ahol múltidéző beszédekkel és koszorúzással is megemlékeztek a győztes Bocskai-csata 416.  évfordulójáról. 

Végül az általános iskola mellett kialakított rekortán pályát is felavatták. A többfunkciós sportpálya telepítésére 58 millió forintot nyert a település a BM-MLSZ pályaépítési program keretében. 

Kreatív fiataloknak 5 m ft jutalom és támogatás, az eredményes tanároknak és középiskoláknak 10-10 m ft jutalom, ill. támogatás!

KIK INDULHATNAK?

Egyénileg vagy kétfős csapatban pályázhatnak középiskolás fiatalok, határon túli magyar fiatalokat is beleértve.

MIT LEHET NYERNI?

A 3 db I. díjas, a 3 db II. díjas és a 4 db III. díjas pályázat készítői jelentős pénzjutalomban részesülnek. Különdíjat kap a legfiatalabb díjazott és a legsikeresebb díjazott határon túli fiatal.

Verseny 1-3. helyezettjei 100 többletpontot kapnak a 2021. évi felsőfokú felvételi eljárása során.

A legjobb fiatalokat (10-12 pályázó) felkészítő középiskolai tanárok differenciált, 500-800 E Ft-os jutalmat érdemelnek ki. A legeredményesebb iskolák 1 M Ft támogatást nyernek el.

A versenyen kiválasztott fiatalok nemzetközi versenyeken, szakmai utazásokon vehetnek részt, többek között az EU Fiatal Tudósok Versenyén, a tudományos versenyek olimpiáján az USA-ban (ISEF), a Nobel-díj átadási ünnepségen stb.

Az arra alkalmas pályázókat a Startup Campus ingyenesen üzleti és forrásszerzési képzésben részesíti.

MIVEL LEHET RÉSZT VENNI?

Pályázni lehet műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területről bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató vagy fejlesztő, ill. tudományos munka terveivel.

HOGYAN KELL JELENTKEZNI?

A kidolgozandó feladat max. 2 oldalas tervét a www.innovacio.hu/nevezes oldalra kell feltölteni 2020. november 25-én, 15 óráig. Az 1. fordulóban elfogadott és részletesen kidolgozott pályázatok leírását 2021. április 1-én, 14 óráig beérkezően kell feltölteni a www.innovacio.hu/beadas oldalra. A pályázóknak 2021. április 14. és 23. között kötelező jelleggel, max. 5 perces prezentációt is kell tartaniuk.

A verseny szervezői a kidolgozás indokolt költségeihez max. bruttó 50 E Ft értékben járulnak hozzá. A verseny részletes pályázati felhívása, és a tanárok, ill. iskolák jutalmazási feltételei a www.innovacio.hu/felhivas c. oldalon olvashatók.

MIT ÉRTÉKELNEK?

A probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása; a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke; az önálló, saját munka kimutathatósága, nyilvánvalósága; az írásos anyag, ill. műszaki alkotás (vagy modell) színvonala, az elkészített eszköz működőképessége; a projekt befejezettsége és jövőbeni hasznosíthatósága; az eredmények ésszerű és világos értelmezése.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:

Magyar Innovációs Szövetség

(cím: 1116 Budapest, Fehérvári út 108-112.)

e-mail: innovacio@innovacio.hu | tel.: 06-1-430 3330 | portál: www.innovacio.hu

http://www.innovacio.hu/3a_hu_30_felhivas.php

Az október 5-i megbeszélésen az érintett hat megye képviselője, így Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is részt vett. 

Az eseményen az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Palkovics László közölte: „Hat megye és megyei jogú városaik helyzetbe hozását összetett kormányzati intézkedéscsomag és összehangolt fejlesztések szolgálják majd.” Azt mondta, a térségben a közös gazdasági hagyományokra és erőforrásokra alapozva indulhat lendületes fejlődés.

A zóna létrehozásának célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése. A Tokaj-Zemplén térségre önálló fejlesztési terv készül. A gazdaságfejlesztés fókuszában a zóna húzóágazatai, a jármű- és gépipar, a vegyipar, műanyag- és gumiipar, az egészségipar, az elektronika és IT, a mezőgazdaság és a ráépülő feldolgozóipar, a turizmus állnak.

Palkovics László szerint az északkeleti zónában országos viszonylatban is kiemelkedően teljesít a feldolgozóipar, itt a legmagasabb a kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke a többi között a villamos gépek, berendezések, a vegyi anyagok és termékek, a gyógyszerek és orvosi eszközök gyártásában. Az ipari alkalmazások mellett pedig egyre erőteljesebb a high-tech technológiák használata az agrárszektorban is. Hozzátette, a tudásgazdaság megerősítése az egyetemek és a helyi vállalatok közötti együttműködések fokozásával még vonzóbb üzleti és kutatási környezetet teremt.

(forrás: kormany.hu)

A 171 évvel ezelőtt Aradon kivégzett 13 honvédtiszt egyike, Nagysándor József emlékhelyénél is tartottak koszorúzást Debrecenben. Az emlékoszlop azon a dombon áll, ahonnan a honvédtábornok vezényelte csapatát az orosz cári hadak tízszeres túlerője ellen az 1849. augusztusi debreceni csatában.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat nevében Bulcsu László alelnök helyezte el az emlékezés virágait. 

(fotók: dehir.hu, haon.hu)

Tasi Sándor alelnök pedig a nyírmártonfalvi  ünnepségen vett részt, ahol emlékmű-avatással egybekötött megemlékezést tartottak. Beszédében hangsúlyozta: „Hősi halottaink mártíriuma kötelez bennünket arra, hogy napjainkban is a megmaradásért küzdjünk, a megmaradás nemzete legyünk a Kárpát-medencében!”

A testület október 2-án kihelyezett ülést tartott Hortobágyon, a Pusztai Állatpark tárgyalójában, ahol a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró dokumentumát is elfogadták a képviselők. A megyei önkormányzat Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztálya által készített munkaanyag szerint a megye az elmúlt években jelentős hangsúlyt fektetett nemzetközi szerepének, kapcsolatrendszerének szélesítésére, erősítésére, elsősorban a tudástranszfer területén. Európa szinte minden országával kapcsolatban áll, a Kárpát-medencei kapcsolatok erősítése céljából pedig több határon túli megyével (Bihor, Kolozs, Hargita) aktív kapcsolatot ápol, tudatosan keresve a további fejlesztési lehetőségeket elsősorban a magyarlakta területekkel. A területfejlesztési helyzetfeltáró dokumentum rávilágít arra, hogy Hajdú-Bihar megye történelmi lehetőség előtt áll. A közelmúltban európai uniós és hazai forrásokból megvalósított beruházások és fejlesztések, valamint az elmúlt évek sikeres debreceni befektetésösztönzése révén számos külföldi nagyvállalat döntött és dönt úgy, hogy a megyeszékhelyre telepíti termelésének egy részét. Ezek a vállalatok gyakran igénylik, hogy beszállítóik 50-100 km-es körzetben legyenek, amely távlatokat nyit meg a megye települései számára a területi munkamegosztásban való részvétellel, megalapozva ezzel hosszútávú fejlődésüket. 

(Czapp Zsuzsa, fejlesztési csoportvezető)

Megszavazta a közgyűlés a Hajdú-Bihar Megyei Integrált Területi Program végrehajtásáról szóló tájékoztatót is. Ez a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) általános tapasztalatait tartalmazta, mely szerint a 2014-2020-as programozási időszak második felében a projektek megvalósítását a kivitelezési árak megemelkedése nehezítette. Az Irányító Hatóság 2020 tavaszán felmérte azokat a projekteket, melyek előrehaladása jelentősen elmaradt a tervezett ütemezés mértékétől. Az akadályozó tényezők feltárásában a megyei önkormányzat közreműködését kérte, és a kapott válaszok alapján a projektek további támogatásáról biztosította a kedvezményezetteket. 

Delegálásról is határoztak a képviselők. A 2021-2027-es európai uniós fejlesztési ciklus hatékony végrehajtása, a megyei fejlesztési elképzelések összehangolása kapcsán törvényi kötelezettség a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum létrehozása, mely egy intézményesített formába öntött együttműködés a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata között. Debrecen közgyűlése szeptember 24-i ülésén Dr. Papp László polgármestert, a megyei közgyűlés pedig mai ülésén Pajna Zoltán elnököt delegálta. 

A megye turisztikai helyzetéről is szó volt. A Magyar Turisztikai Ügynökség, a Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesület, valamint a Hajdúszoboszlói Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. beszámolóját is elfogadta a testület. A tájékoztatóban látható, hogy a 2018. év után 2019-ben is jól teljesített a megye. A nemzetközi érdeklődés középpontjában Debrecen és Hajdúszoboszló áll, ezek mellett meg kell említeni Hajdúnánást, Nyíradonyt, Balmazújvárost, Püspökladányt, Polgárt, Berettyóújfalut, Hajdúböszörményt és Hortobágyot is, hiszen ezek a települések is hozzájárulnak a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák növeléséhez. A beszámoló kiemeli, hogy a kormány elfogadta a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és a Tisza-tó kiemelt turisztikai fejlesztési térségként való meghatározását és annak a 2017-2030-as időszakra szóló stratégiai fejlesztési programját. Ennek alapgondolata térségi brandek felépítése, az elérhető szolgáltatások összehangolt tervezése, vagyis, hogy az eddigi, pontszerű fejlesztések helyett korszerű, egységes, komplex kínálat alakuljon ki. Fontos ugyanis, hogy a kiemelt turisztikai fejlesztési térség termékei egymás erősítését szolgálják, ne pedig egymás konkurenciájaként funkcionáljanak. A megyében hazai és uniós forrásból megvalósuló attrakciófejlesztések, a szolgáltatások bővülése, valamint a megyei önkormányzat erősödő koordináló szerepköre minden alapot biztosít az elkövetkezendő időkben az ágazat számára, hogy a kialakult járványhelyzet levonulása után hasonló sikerek szülessenek. (A beszámoló rávilágít arra, hogy 2020 január-május időszakát a 2019. év azonos időszakához viszonyítva látható, hogy a vendégek és a vendégéjszakák számában is mintegy 53 %-os csökkenés volt.)

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a DelFin projekt megvalósításához pályázatot hirdetett társadalmi vállalkozások számára egy kilenc hónapos pénzügyi, menedzsment, értékesítés és online marketing témakörű képzési programban való részvételre, „DelFin – Társadalmi vállalkozások támogatása mintaprojekt“címmel.

A pályázat célja, hogy az önkormányzat azon keresztül a már működő és induló Hajdú-Bihar megyei társadalmi vállalkozások további fejlődését támogassa.

A mintaprojekt 13 sikeres pályázó részvételével indul. Szeptember 28-án, online került megrendezésre a DelFin projekt „Társadalmi vállalkozások támogatása” címet viselő mintaprojekt nyitó ülése.

A találkozó során a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat képviseletében Karácsonyi Judit projektmenedzser ismertette a résztvevőkkel a DelFin projektet és bemutatta a mintaprojekt felépítését. Ezután a mintaprojektben a megyei önkormányzattal együttműködő Impact Hub Budapest ismertette a mintaprojekt részleteit. A találkozó részvevői 13 pályázón túl az IFKA, OFA, Impact Hub Budapest és Debreceni Egyetem szakértői voltak. 

Ezt Balogh András polgármester mondta az átadó ünnepségen, október 1-jén. Az eseményen részletezte a beruházást, melyre a Magyar Falu Program keretében volt lehetőség. A Táncsics Mihály és a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca lett felújítva, előbbi 15, utóbbi 10 millió forintból. 

Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő is jelen volt az eseményen, aki úgy fogalmazott: fő törekvés a jó élethez szükséges alapfunkciók biztosítása. A kormány kiemelten támogatja a vidéki életformát, így számos kisebb település jelentős fejlődést tud felmutatni. 

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke pedig azt mondta: 2014 óta Hajdú-Biharba jelentős európai uniós források is érkeztek, ezek szétosztásáról soha nem volt vita a megyei közgyűlésben, hiszen a megyei önkormányzat a települések javaslatait, igényeit vette figyelembe. Hozzátette: a 2021-2027-es európai uniós költségvetési keretből a kormány határozata alapján a Magyarországnak járó források legalább 20 százalékát kell területfejlesztésre fordítani.  A rendszer továbbra is a megyei önkormányzatokon keresztül fog működni, így a közgyűlés a jövőben is várja a települések fejlesztési javaslatait.