A kiállításon korabeli dokumentumokon, hanganyagokon, fotókon keresztül mutatjuk be az ’56-os forradalom eseményeit. Kísérő programok: tárlatvezetéssel egybekötött rendhagyó történelem órák.
Bővebben: http://www.debrecenimuvkozpont.hu/
A kiállításról, amelynek a megnyitója november 24-én 17 órától lesz és november 25-ig látogatható, bővebben: http://www.debrecenimuvkozpont.hu/
Megnyitó november 9. 17.00
Megnyitja: Miklós László
Bővebben: http://www.debrecenimuvkozpont.hu/
A festőművész majdnem 3 hétig tartó kiállításának megnyitója november 3-án 17.00 órától lesz.
Bővebben: http://www.debrecenimuvkozpont.hu/
November 6-án, 15-én, 22-én, 29-én egyaránt 10.00 órától tartják az interaktív foglalkozásokat a gyerekek részére.
Bővebben: http://www.debrecenimuvkozpont.hu/
November 7-én, 14-én, 21-én, 28-án egyaránt 10.45 órától interaktív foglalkozások a gyerekek részére.
Bővebben: http://www.debrecenimuvkozpont.hu/
November 3-án, 10-én, 17-én, 24-én egyaránt 10.00 órától Nagyné Lövei Lilla vezetésével zajlanak a foglalkozások a gyerekek részére.
Bővebben: http://www.debrecenimuvkozpont.hu/
Megnyitó: november 11-én 17 órakor
A kiállítást rendezte és megnyitja: Fátyol Zoltán képzőművész
Közreműködik az Álompengetők Középkori Együttes
Hajdú-Bihar megye képzőművészeti életének meghatározó éves seregszemléje az 1950-es évek óta minden évben megrendezendő Tárlat.
A kiállításon részt vehet minden Hajdú-Bihar megyében élő amatőr és hivatásos képző- és iparművész.
Bővebben: http://www.debrecenimuvkozpont.hu
A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés rendes ülését Tépén tartotta 2016. október 28-án. A napirendi pontok között kiemelt helyet kapott az első, amely kapcsán Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a közlekedésfejlesztés aktuális helyzetéről Hajdú-Bihar megyében témában tartott tájékoztató előadást.
A konkrét adatok mellett a kormány lehetőségeiről és szándékairól is beszélt az államtitkár, aki a Debreceni Repülőtér fejlesztésén kívül a sokakat érdeklő és érintő útfelújításokról taglalta a leghosszabban. Tasó László természetesen nemcsak a főutak fejlesztését tartja fontosnak, hanem a bekötő és kisebb településeket összekötő utak folyamatos javítását is. Képviselői kérdésre válaszolva elmondta, hogy a következő mintegy másfél évben Hajdú-Bihar megyében többek között a 226-os út a 354-es széléig 14 km hosszan lesz fejlesztve. Ezen kívül éppen most, pénteken adták át a 427-es út egy bő 2 kilométeres új szakaszát, a harmadik nagy fejlesztés pedig a 42-es út több mint 7 kilométeres szakasza lesz. A legrosszabb állapotban lévők között emlegetett Balmazújváros és Hajdúnánás közötti 14 kilométeres rész sem marad azonban javítatlanul – közölte Tasó László. Ezt megelőzi azonban egy ehhez kötődő 10 kilométeres szakasz, így a kettőből tevődik össze majd az a hosszúság, amely kiemelten igényli a felújítást. Mindezek mellett a nyírábrányi utat, a Hosszúpályit érintő utat, valamint, ha marad még forrás, akkor a Vámospércs és Bagamér közötti szakaszt is magába foglalja majd a fejlesztés ebben a kormányzati ciklusban. Arra is ígéretet tett az államtitkár, hogy jövőre csak a kátyúzásra 12 milliárd forintot szánnak országosan.
Honlapunk képei rákattintva nagyíthatók. KÉPGALÉRIA az eseményről a HBMÖ facebook oldalára (IDE) kattintva érhető el!
A vasúthálózat fejlesztése is szóba került, hiszen nemcsak a közút-, de a vasútfejlesztés is sarkalatos pont a kormány számára. Rigán István, a Jobbik képviselőjének felvetésére (miszerint az úgynevezett kombinált közlekedést ismét támogathatná jobban a kormány) reagálva Tasó László elmondta, hogy a Gyurcsány-kormány választhatott, a két lehetőség közül melyiket helyezi előtérbe, és nem a vasútfejlesztés mellett döntöttek akkor. Emiatt napjainkban nehéz olyan ütemben fejleszteni a kötöttpályás közlekedést, mint azt igényelné az ország. Ráadásul egyes szakaszokon különböző kihasználtságú részeket kell összekötni. Ehhez társul, hogy bár évente mintegy 260 milliárd forint bevétele van az államnak útdíjakból, ebből évente mintegy 110 milliárd megy is egy törlesztésre, amit 2009-től kezdve 30 éven át kell fizetni egy akkori kormányvállalás miatt. Ennek ellenére, például a Debrecen és Püspökladány közötti szakasz felújítása folyamatos, idővel pedig a 160 kilométeres sebességet is el kívánják érni a járatokon. A “Mikor?” kérdést maga Tasó László tette fel, és a választ is ő adta meg: “Amikor az ehhez szükséges berendezések is elkészülnek, valamint a gördülőállomány is alkalmas lesz erre”.
A debreceni főpályaudvar, mint további, a közlekedést nagyban érintő beruházás mellett azt is kiemelte az államtitkár, hogy a debreceni buszgyártás rövidesen szintén fellendül.
A 2020 után várhatóan megcsappanó uniós támogatások miatt egyre több hazai forrást kell majd bevonni, emellett felülvizsgálni azokat a beruházásokat, amelyek elveszik a pénzt azoktól, amelyek lényegesebbek náluk, s oda – akár a megyei beruházásokra is – át lehet csoportosítani majd.
A kerékpáros közlekedés útvonalának bővítése, korszerűsítése kiemelt projekt Tépe kapcsán is – mondta Tasó László -, akárcsak az, ha a 4-es út folytatása és az M35-ös errefelé történő kiépülése is megtörténik. Érdekességként azonban a politikus megemlítette, hogy a bicikliutak térnyerése a nagyobb városokban a helyi közösségi közlekedésben résztvevők számának csökkenését is hozza magával. Tehát, bár az egészséges és környezetkímélő kerékpározást szeretnék minél jobban előtérbe hozni, jól átgondolt döntések szükségesek, hogy az egyik fejlesztésével ne hassanak túl negatívan a másikra.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke szerint örömteli, hogy ebben az időszakban megyénk az egyik legkedvezményezettebb térsége a közlekedési fejlesztéseknek Magyarországon. Emellett figyelmeztetett rá, hogy bár fontosak a kis települések útfelújításai is (több képviselő is ezt szorgalmazta ugyanis az úgynevezett nagyberuházások mellett, mint szükséges tennivalót), de figyelembe kell venni azok forgalmát is, emellett, ahol ipari parkok létesülnek azok megközelíthetősége is fontos.
Ménes Andrea, a megyei Fidesz frakció vezetője szerint most mondhatjuk el először, hogy több évtizedes problémák oldódnak meg és a kis települések is bekapcsolódnak a nagy közlekedési vérkeringésbe. A közlekedésfejlesztési kérdésekhez Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője is hozzászólt, támogatva a vasúthálózat újbóli előtérbe kerülését.
Egy másik fontos napirendi pont kapcsán Szabó Sándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke tartott részletes beszámolót a megye agrárgazdaságának helyzetéről. Egyebek mellett megtudtuk, hogy 2016 egy elég jó év volt az időjárást és a terményeket illetően. Bár a lassan mögöttünk lévő esztendőben voltak kifejezetten túlzottan csapadékos és aszályos hónapok is, mégis, csemegekukoricát és zöldborsót tekintve Hajdú-Bihar országos vezető helyen van. Az állatállomány, az öntözési tudnivalók mellett szóba kerültek azok a problémák is, amelyeket több, a mezőgazdaságban szakmabelinek számító képviselő is felvetett. Eszerint jó lenne kitörni abból, hogy sok mezőgazdasági terményt alapanyagként értékesítünk, hiszen fejleszteni lehetne a rá épülő feldolgozóipart is.
Szabó Sándor szerint ez kormánystratégiai kérdés, de a feldolgozó üzemek modernizációja szerinte is lényeges a jövőben. Emellett az öntözés fejlesztését emelte ki, hiszen a piacképes termények több folyadékot igényelnek annál, amit a természet nálunk ad nekik.
A mezőgazdasághoz kötődő szakmai oktatás fontosságáról is szó esett még, valamint Bódi Judit, az MSZP megyei képviselője felvetette, hogy a Hajdú-bihari kétkezi mezőgazdasági munkákra nem ittenieket alkalmaznak, mert itt nincs is sajnos számottevő munkaerő, ellenben sok-sok kilométerről szállítják őket. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke szerint ez összetett kérdés, ám az biztos, hogy sok helyen éppen azért nem telepítenek termelő egységeket, mert tudják, hogy nincs kétkezi munkaerő erre az adott helyben.
További napirendi pont volt egyebek mellett még a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása is. Korbeák György ügyvezető igazgató ismertetőjében adatokat is közölt ebből az évből: ezek szerint 2016 eddigi 10 hónapja alatt 280 pályázatot adtak már be, ami kiemelkedő adat a többi fejlesztési ügynökséggel összevetve is – és az évnek még nincs vége.
A megyei közgyűlés képviselői ezek után Balogh András, Tépe polgármestere vezetésével helyi fejlesztéseket látogattak meg. Így a helyi vágópont és a húsbolt, valamint a húsüzem mellett a préposti kastélyt is megtekintették, ami jelenleg gyógykezelés alatt álló, mentális betegséggel küzdők otthonául szolgál. A településbejárást követően olyan vendégségre invitálták meg a képviselőket, amely gyakorlatilag csak Tépén termelt élelmiszerekből készült. Balogh András büszkén utalt arra, hogy Tépe önellátó több fajta élelmiszer kapcsán, az energiaellátást pedig az önkormányzati intézményeken szinte teljes mértékben napelemek segítségével biztosítják. A bűnözési statisztikák Tépén a megye legalacsonyabb értékeit mutatják.
Az 1100 fős településről a polgármester képes ismertetőt is tartott a testületnek, illetve Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár vezetője ugyancsak érdekes, ehhez a hónaphoz kötődő megyei visszaemlékezést prezentált a régmúlt során októberben történt neves eseményekről, illetve Tépe történelméről. Olyan adatokkal szolgálva, amelyek esetenként még a tépeiek számára is újdonságot jelentettek. A két előadásról készült videót hamarosan megtekinthetik a HBMÖ facebook oldalára feltöltve.
A Hajdúsági Regionális Culinary Team Erfurtból hazatért tagjai közül Balogh Szabolcs és Pozsár Bence bronzérmet, Gajdán Antal és Gajdán Attila, valamint a csapat negyedik helyezést ért el a XXIV. Szakács Olimpián Erfurtban.
A csapat öt éve versenyez együtt, tagjai még fiatalok, hiszen az átlagéletkoruk 22 év – szemben a nem ritkán 40 éves átlaggal büszkélkedő vetélytársakkal, akik már több olimpián is rutint szerezhettek. Az eseményen 59 ország kétezer versenyzője lépett színre, így, bár álom maradt az aranyérem a csapat számára, a IV. helyet jelentő diploma remek eredmény. A szakma nagyjai, vagyis a felkészítők úgy vélik, hogy ezúttal a németes precizitás hibádzott egy kicsit, egyébként minden megvolt a vágyott még nagyobb sikerhez.
VIDEÓ az erfurti eredményhirdetésről ide kattintva!
A CSAPAT TAGJAI (közülük négyen az egyéni viadalon is szerepeltek):
Gajdán Antal csapatkapitány (Hajdúböszörmény) – egyéni verseny, szakács: diploma
Gajdán Attila (Hajdúböszörmény) – egyéni verseny, szakács: diploma
Balogh Szabolcs (Debrecen) – egyéni verseny, szakács: bronz
Pozsár Bence (Debrecen) – egyéni verseny, szakács: bronz
Szabó Viktória (Debrecen) Cukrász
KUKTÁK:
Nemes Éva (Hajdúszoboszló) Szakács
Bagdány Gyula (Debrecen) Szakács
Szathmári Antal (Hajdúböszörmény) Szakács
FELKÉSZÍTŐK:
Rédai Attila Világbajnok mesterszakács és executive shéf, coach
Boros László Venesz díjas mesterszakács, szakmai tanácsadó, szakmai tolmács
Mile József Világbajnok mesterszakács és executive shéf, szakmai tanácsadó
Talán sokan nem is gondolnak bele, hogy a fiataloknak nemcsak kötelességeik, de jogaik is vannak. Ráadásul ezekkel nekik is tisztában kell lenniük, az ugyanis nem elég egy fejlett társadalomban, ha csak a felnőttek döntenek mindenben, illetve, ha a gyerekek nem ismerik mi illeti meg őket. “MesÉLJ jogosan” címmel gyermekjogi Szakmai Napot tartottak 2016. október 27-én, csütörtökön a debreceni Megyeháza Árpád termében.
Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke tartott köszöntőt, amelyben elmondta, hogy az elkövetkező időszakban folyamatos megyei fejlesztések történnek, többek között a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokban (TOP) való részvétellel. Ennek köszönhetően olyan intézmény felújítások, építkezések is várhatók Hajdú-Biharban, amelyek a térség gyerekeit is érinteni fogják. A megyei közgyűlés alelnöke szerint ugyanis a gyerekek, akiknek ebben a típusú társadalomban kiemelt jogokkal kellene rendelkezniük, megérdemlik a minél jobb infrastrukturális feltételeket is. A fejlesztések időszerűek – mondta Tasi Sándor -, mivel sajnos vannak negatív tapasztalatok is, ezért sürgős beavatkozás szükséges. Majd hozzátette: “Egy normális világban a felnőttek tanítják a gyermekeket, ám időnként bizonyos hátrányos helyzetű családoknál a felnőttek erre nem képesek. Ezért is lényeges, hogy az ilyen és másmilyen gyerekek jogaiért kiálljunk”.
KÉPGALÉRIA az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg!
Dr. Herczeg Rita, a szervező Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ szakreferense szervezete, vagyis az OBDK feladatairól beszélt, amelyek között kiemelt szerepet kap a jogtudatosság is. Ez a gyerekek kapcsán nagy kihívás, hiszen kérdéses, hogy például egy 6 éves gyereknek miként magyarázzák el, milyen kötelességei és jogai vannak. Ezen a problémán elgondolkozva jutottak el oda, hogy az úgynevezett mese korosztály az, amelyhez közelebb tudnak kerülni a témában. 2014 áprilisában adták ki az első két olyan jellegű mesekönyvet, amely erről szól, gyerekeknek való nyelvezettel megírva. A nagy sikerre való tekintettel aztán folytatták a gyermekjogi mesekönyvek megalkotását és kiadását. Ezekben ismert élethelyzeteken keresztül, mesésen mutatják be az óvodásoknak, kisiskolásoknak az őket is érintő jogi szituációkat. A könyveket Magyarországon 4500 óvodába juttatták már el, mindenhova 2-2 darabot küldve – térítésmentesen.
A Gyermekjogi Szakmai Nap során Kovács Attila és Kocsár Janka gyermekjogi képviselők, valamint Herczeg Rita tartott előadást, többek között bemutatva a “Az elveszett madártoll” című mesekönyvet.
A program során a jelenlévőknek módjában állt kérdéseket feltenni, majd a szervezők a magukkal hozott könyvekből adtak át mindenkinek.
Az iskolák névtábláit jelzésül hátrahagyták, előtte azonban a méltóság, a szeretet és a gondoskodás virágait, a sárga nárciszhagymákat elültették a diákok, akik a kedves üzeneteikkel teleírt lufik eregetését a meghívott díszvendégekkel együtt végezték el Debrecenben, a Baltazár Dezső téren.
Az esemény házigazdája, Porkoláb Gyöngyi, a Méltóság Mezeje Program vezetője, a Debreceni Hospice Ház Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is részt vett a csütörtök délutáni rendezvényen, akárcsak Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere.
Dr. Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke emléklapot vehetett át, amelyet a hagyományos mellett Braille írással készítettek el, jelezve, hogy a program bevonta tevékenységébe a szintén figyelmet, gondoskodást érdemlő vakokat és gyengénlátókat is.
Honlapunk képei rákattintva nagyíthatók. KÉPGALÉRIA a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg!
Az ünnepi beszédek során Porkoláb Gyöngyi az elmúlt 10 évet elevenítette fel. Ezalatt az egy évtized alatt a Méltóság Mezeje Program olyan jelentős civil tevékenységgé nőtte ki magát, amely során sok-sok örömöt tudtak adni a programban résztvevőknek. Elérték, hogy Debrecenben Hospice Ház épüljön, emellett a Nárcisz Futóversenyek és a Nárciszültetések tömegeket mozgattak meg, gyerekek számára hozták közelebb embertársaik, idősek és betegek ápolásának, a velük való törődésnek a fontosságát. Karika Rozália a KLIK kommunikációs vezetője ugyancsak szép szavakkal emlékezett vissza a kezdeti időkre, amikor mostani és/vagy akkori munkatársaival a nemes ügy mellé álltak.
Pajna Zoltán a fiatalokat üdvözölte a Nárciszültetésen, hiszen a virágok, növények gondozása hasonlatos ahhoz, amit embertársainkkal is teszünk, ha rászorulnak. A megyei közgyűlés elnöke szerint a Méltóság Mezeje Program arra tanít meg minket, hogy a szeretetet, a gondoskodást hogyan tudjuk átadni másoknak, legyenek azok barátaink, nagyszüleink, vagy akárki más. “Próbáljuk saját magunk és mások életét is örömmel megtölteni. Amikor valakit elér a betegség, akkor pedig még fontosabb az, hogy vele legyünk, hiszen a betegség által elbizonytalanodott embereket a vidám unokák, társak, rokonok jobb kedvre derítik, kellemesebbé tehetik életüket” – beszélt a gyerekhez Pajna Zoltán. Aki invitálta őket, hogy tavasszal ismét együtt öntözzék meg majd a most ősszel elültetett növényeket.
A Hajdú-Bihar megye és Toyama tartomány között fennálló több mint három évtizedes együttműködésnek köszönhetően október 21-én a Debreceni Művelődési Központban került sor a 2015. esztendőben meghirdetett Toyamai Nemzetközi Gyermekrajz és Meseíró Pályázat díjátadására.
A rendezvényen Pinczés István rendező, a Toyama-Debrecen Művészeti és Kulturális Szövetség vezetőségi tagja köszöntötte a megjelenteket. Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója köszöntőjében a több évtizedes kulturális kapocsról és annak hozadékairól, eredményeiről számolt be.
“Van bennünk valami összhang, valami rezdülés, ami összetart bennünket.” hangsúlyozta beszédében Szólláth Tibor Hajdúnánás polgármestere, a Toyamai Kormányzóság Jószolgálati Kulturális Nagykövete, a Toyama-Debrecen Művészeti és Kulturális Szövetség megbízott elnöke.
Képgaléria az ünnepségről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.
Díjazottak:
Balogh Ágnes (Berettyóújfalu)
Szőke Noémi (Földes)
Balogh Katalin (Berettyóújfalu)
Beregszászi Kincső (Debrecen)
Kindris Győző (Berettyóújfalu)
Tóth Kevin (Berettyóújfalu)
Borsi Viktória (Hajdúnánás)
Magyar Mirjána (Debrecen)
Gábor Emese (Debrecen)
Dajka Fruzsina (Debrecen)
Szőke Miklós (Földes)
Kordás Anna (Földes)
Kiss Zsófia (Berettyóújfalu)
Nagy Nóra (Berettyóújfalu)
Nagy Gréta (Berettyóújfalu)
Nagy Luca (Berettyóújfalu)
Szatmári Hédi (Hajdúszoboszló)
Jelenszky Fanni (Hajdúszoboszló)
Kántor Bianka (Hajdúszoboszló)
Éles Annamária (Hajdúnánás)
Lovas Eszter (Debrecen)
Éppen 60 éve gurultak végig a szovjet tankok és fojtották vérbe az 1956-os forradalmat Magyarországon. 2016. október 23-án, Hajdúszoboszlón két korabeli csapatszállító jármú rótta az utakat, hogy a város főterére érve a BSZC Bocskai István Gimnázium és Szakközépiskola diákjai szálljanak le róluk, akik rövidesen ünnepi előadás során emlékeztek meg az ’56-os névtelen és neves hősökről, Pinczés István rendezésében..
A program részeként ezúttal nem a hatalom erői lőttek sorozatokat a tömegbe, mint egykor Budapest és más települések közterületein, hanem egy repülőgép szórt röplapokat a megjelentek közé, majd az égen a magyar nemzeti zászló suhant át több alkalommal. Közben a Bárdos Lajos Városi és Pedagógus Énekkar, valamint az iskola zenekara adott zenei aláfestést az ünnepségnek.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke és Kocsis Róbert megyei képviselő a tisztelet koszorúját helyezte el az ’56-os kopjafánál. Rajtuk kívül civil és önkormányzati szervezetek, illetve Dr. Sóvágó László polgármester és Holoda Attila alpolgármester Hajdúszoboszló képviseletében ugyancsak megkoszorúzták az emlékművet. Az eseményen részt vett Bodó Sándor, a térség országgyűlési képviselője is.
KÉPGALÉRIA a HBMÖ facebook oldalán!
Az ünnepi megemlékezés díszbeszédét Pajna Zoltán tartotta.
Ebben a gyűlölet elvetésére, a küzdelemre, értékeink és emberségünk megtartására minden körülmények között, valamint az ’56-os forradalom tapasztalatainak, tanulságainak levonására hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, a második világháború utáni időszakban, az elnyomatás közepette eljött az a pillanat, amikor a magyar emberek egyöntetűen mondták ki, hogy „Elég!”. Amikor változtatni kellett – ez volt 1956. októberében.
A történelmünkben Trianon traumája nagyobb volt, mint magáé a világháborúé talán – folytatta a megyei közgyűlés elnöke –, aztán jöttek később a deportálások, a verőlegények, majd az az időszak, amikor börtön járt annak, aki szabadon véleményt akart formálni és kritizálta az akkor fennálló rendszert. Az ’56-ot felidézők érdekes módon először a gyerekkoruktól kezdve emlékeznek vissza, hiszen családjaik életútját később alapvetően meghatározták az akkori események. A hétköznapi emberek saját bőrükön tapasztalták a magántulajdon felszámolását, a sztálini modell, a tervgazdálkodás bevezetését. Az is vesébe vágó volt, amikor nélkülözni kellett Magyarországon, sorban állni a termékekért. Mindez manapság talán elképzelhetetlennek tűnik, ahogyan az is, amikor az AVH emberei hurcolták el a család tagjait, akikről olykor hónapokig azt sem tudták szerettei, hogy élnek-e, halnak-e. A gulágszerű táborok, a koncepciós perek, a megfélemlítés különböző eszközei által az akkori hatalom a legnagyobb erőt jelentő közösséget nyomta el.
„Ám ’56 legnagyobb tanulsága, hogy a legnagyobb krízisben is elmozdulhat a társadalom pozitív irányban, ha az ember mindennek ellenére ember tud maradni.” Ekkor, a gyűlölködést támogató ideológiával és fájdalmakkal, elfojtásokkal teli időszak embere – az egyén – egyszer csak megmozdult.
A Bem-szoborhoz érkeztek gyerekek és idősek, mindenféle foglalkozásúak, egy szívvel énekelve a Himnuszt és a Szózatot. Magyarok voltak és emberek. Nem születésük okán, hanem mert akkor és ott azt választották. Beszámolók vannak felemelő történetekről. A forradalmi cselekmények sorában voltak szobordöntések, a szovjet típusú címer eltávolítása a magyar zászló közepéből, a 16 pont felolvasása, amelyet igazi csodaként éltek meg az emberek, hogy nyíltan előhozakodhattak követeléseikkel.
„Vagy éppen itt van a kezemben a repülőgépről kidobott szórólap, amelyen a Hajdúszoboszlói Katonai Tanács 7 pontban összeszedett követelései olvashatók. Ez és más is bizonyítja, hogy nemcsak Budapesten, de Magyarország egyéb településein is összefogott a nemzet akkor.”
Amíg a tiszta beszéd el volt nyomva, az emberek lelke meg volt fosztva a gyógyulás esélyétől is, s így az elszenvedett traumák okozta sebek fertőztek… Ugyanakkor mélyen emberi dolgok törtek a felszínre. Az egyik ledöntött vörös csillag alatt például egy bőröndben adományok gyűltek, és senki sem vette el belőle. A gyógyulás pedig az emlékezéssel kezdődött. Másik esetben egy botra támaszkodó idős néni a bevonuló tankokat tartóztatta fel, s azok megálltak! Mert a bennük ülő magyar katonák már tudták, hogy igazából miért is vannak ott. Később pedig együtt harcoltak a forradalmárokkal azok ellen, akik pedig éppen a forradalom leverésére vezényelték ki őket.
Pajna Zoltán felelevenítette a bizakodás és a mélybe hullás folyamatát is: „1956 a remény időszaka volt, a lelki felszabadulással és az együvé tartozás érzésével egyetemben. A mámoros pillanatokat azonban véres megtorlás követte. Börtönnel, félelemkeltéssel és kivégzéssel próbálták visszaállítani a régi rendet. A hatalmat azonban az emberek szíve felett már nem tudták újra megszerezni, passzív ellenállás jellemezte a társadalmat az 56-os forradalom után.”
Majd következtek napjaink, illetve a Kádár-rendszer vége: „Az 1990-es rendszerváltozás egy álom megvalósulásának tűnt. A demokrácia létét azonban nem szabad eleve adottnak tekinteni. A demokráciához kell még az egyén is és a demokratikus szellem. Az embereknek élniük kell jogaikkal és vállalniuk kötelességeiket. A szabadság ugyanis felelősségvállalást is jelent tetteinkért, szavainkért, döntéseinkért. Ki kell beszélnünk a bennünk felgyülemlett fájdalmunkat, de mindezt nem gyűlölködéssel kell tennünk. Ez az igazi közösséget formáló erő, s a fájdalom ezáltal válhat múlttá.”
Pajna Zoltán szerint „ma már emlékezhetünk Trianonra, a kommunista diktatúra és a holokauszt áldozataira, ’56-ra és az utána lévő megtorlásokra. De mi a történelmi lecke Magyarországnak és Európának? Vonhatunk-e párhuzamot a hazájukat elhagyó magyarok és a jelenlegi európai bevándorlók között? A világtörténelem eddigi legintenzívebb népvándorlása nagy veszéllyel fenyegeti Európa egységét. Ám a valódi bevándorlók mellett gyűlölet vezérelte emberek is haladnak Európa felé. A magyarok válasza azonban ma is az, ami 1956-ban volt, vagyis „Elég volt!”. Európának is változtatni, cselekedni kell! Magyarország ugyanis meg fogja védeni magát.”
A megyei közgyűlés elnöke kijelentette, hogy újonnan jötteknek meg kellene tanulniuk a befogadó ország nyelvét, kultúráját. Elfogadónak és hálásnak kell lenniük. Ám a minimum az, hogy az ország törvényeit be kell tartaniuk. ’56 magyar menekültjei munkát vállalva alkalmazkodtak ott, ahol befogadták őket. Gyökeret eresztettek, de nem feledték, hogy honnan jöttek.
„Nekünk pedig ma, ’56 nyomán meg kell köszönni szüleinknek, nagyszüleinknek a szabadságot, amit örökbe kaptunk és tovább kell adnunk mindezt gyerekeinknek, unokáinknak!”
