Hírek

Nino Manfredi – Nino Marino: Könnyű erkölcsök
– romantikus vígjáték, a Vidám Színpad előadása –

Jegyáral: 3500- 3000 Ft-ig

Szereplők: Straub Dezső, Nyertes Zsuzsa, Oszter Sándor (hangja)

Bővebben: http://www.vmuvhaz.eoldal.hu/

A december 2-án megrendezett három különálló, mégis tematikailag egybetartozó program során Mindenki Karácsonyfáját állították fel Mikepércsen közösen, amelyre a díszeket a helyi Csodavár Óvoda dolgozói készítették.

Ezt követően hangulatos műsorok szórakoztatták a vendégeket, nézelődőket. A közös együtt éneklésben több szervezet működött közre, úgymint a Napsugár Bölcsőde gyerekei, nevelői, a Csodavár ovi Marci csoportja (felkészítőik: Nagy Katalin és Szabó Józsefné óvodapedagógusok), valamint Szabó Lajosné dajka, Erdős-Tóth Fruzsina énekesnő, a Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4. osztályosai (felkészítő pedagógus: Takácsné Zilahi Vanda), illetve a felső tagozatosokból álló kórus (felkészítő pedagógus: Szabó Julianna).

A mikepércsi alkotóművészek munkáiból nyílt egy nagyszabású tárlat, vagyis a Kató iskola nagytermében egy hónapon át megtekinthető Adventi Kiállítás. Ezt Fekete Erzsébet szervezte és Arany Lajos Holló László-díjas művészeti író nyitotta meg – december 21-ig várja a látogatókat, munkanapokon 8.00-16.30-ig. Az eseményen részt vett Tímár Zoltán, Mikepércs polgármestere is.

Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán.

A kiállító alkotók: B. Nagy Gabriella, Czeczéné Nagy Tímea, dr. Molnárné Ötvös Tünde, Erdelicsné Kelemen Valéria, Fehér Csaba, Kalmárné Győrfi Eszter, Kelemen Éva, Koncz Tibor, Kormányos Lászlóné, Mikepércsi Hímzőkör, Mikepércsi Kályhamúzeum, Nagy Ildikó Gabriella, Nagy Péter, Solymosi Gábor, Solymosi Mór, Szabó Zsoltné, Tele Gábor, Tóth Jolán.

Emellett a mikepércsi betlehemesek kuriózumnak számító műsorát tekinthette meg a közönség, amelyet a Bazsarózsa népdalkör és a település néhány, a hagyományőrzésre fogékony gyermek és felnőtt lakosa szervezett.

A dalokat a Magyar Népzene Tára, Jeles napok kötetében találta meg Vatainé Facsar Veronika, a csoport vezetője, melyet a mikepércsi Kamarai Antal prímástól gyűjtötték be az 1950-es években. Ehhez illesztették az egyik (azóta már elhunyt) kedves kórustag, Deczki Ilona és egy mikepércsi lakos, Szabó Lajos visszaemlékezései alapján a játékot. Mindketten gyerekkori emlékeikre támaszkodva elevenítették fel a hagyományokat.

A csoport ezzel a betlehemes játékkal részt vesz a XXVI. Nemzetközi Betlehemes Találkozón Debrecenben, valamint az a megtiszteltetés érte a csoportot, hogy az egyik résztvevője volt az ünnepélyes megnyitónak december 9- én 17.00 órától Debrecenben, a Kossuth téren.

Az adventi program részeként idén is megvendégelték a Főtérre kilátogató kicsiket és nagyokat. Pogácsa, mandarin, szaloncukor, sütőtök, tea és forralt bor szerepelt a kínálatban: Mikepércs Község Önkormányzata egészen az esti órákig várta a látogatókat. Az immár második éve megrendezett Adventi vásár színesítette az ünnepi programot, ahol kézművesek, népi iparművészek kínálták portékáikat. A csípős hideg ellenére ezen a délutánon megtelt Mikepércs főtere, közösségi élményként megélve az adventi várakozás örömét.

Tucatnyi napirendi pontot tárgyalt meg utolsó idei ülésén a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés, amelynek a végén a testület egyöntetűen megállapította, hogy kimondottan jó az együttműködés a megyei önkormányzat tagjai és a vezetőség, valamint a képviselők, illetve a települések között, ami a jövőre nézve is előremutató.

A megyei közgyűlés elfogadta az elnökének és alelnökeinek 2016-os tevékenységéről szóló előterjesztést, ami kapcsán elhangzott, hogy jó munkakapcsolatban vannak a képviselők velük, ami Hajdú-Bihar megye hatékony fejlesztésének alapfeltétele.

Bernáth László képviselő (Fidesz) mindemellett kiemelte, hogy a közös munkájuk során több millió forint értékben tudtak idén civil szervezeteket támogatni.

(KÉPGALÉRIA a HBMÖ facebook oldalán található.)

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat stratégiai együttműködési megállapodást köt – s ezt a közgyűlés is egyhangúlag támogatja – a LENERG Nonprofit Kft-vel, a Debreceni Egyetemmel, a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft-vel, valamint az INNOVA Nonprofit Kft-vel. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke fontosnak ítélte meg ezeket az együttműködéseket, hiszen például az energetika területén jelentős fejlesztések vihetők végbe a térségben, akár az ESCO modellel, ami – egy harmadik fél bevonása által – segít a projektek finanszírozásában.

A Hajdú-Bihar Megyei Vásárszövetség alapszabályát is elfogadta a testület, amely kisebb módosításokat tartalmaz – ugyanakkor Pajna Zoltán felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy továbbra is kéri segítő közreműködésüket, ahogyan a megyei településvezetők aktivitását is, hiszen a Vásárszövetség nyitott, várja újabb tagjait, a bővülés lehetősége ugyanis adott, sőt, szükséges.

A Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum kapcsán Dr. Dobi Csaba, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat jegyzője tartott tájékoztatást a testületnek arról, hogy jelenleg hol tart ez a projekt, valamint felvázolta a benne rejlő lehetőségeket, kötelezettségeket. A jegyző kiemelte, hogy nem szeretnék, ha korábbi, ehhez hasonló tartalmú együttműködések sorsára jutna a Foglalkoztatási Paktum, amelyek idővel hanyatlásnak indultak. Dobi Csaba röviden bemutatta a Paktum 3 fő szervezeti egységét.

– Foglalkoztatási Fórum: ebben mindegyik együttműködő partner benne van, s működését úgy kell elképzelni, mint akár a megyei közgyűlését, feladata pedig többek között egy akcióterv elkészítése, magyarán szakmai javaslattételi szervként működhet.

– Irányítócsoport: az operatív munkavégzést folytatja, és a Foglalkoztatási Fórum ajánlásai alapján munkacsoportot kell létrehozzon. Alapból a projekt partnerei alkotják a tagjait, de nyitott szervezet, tehát megfelelő javaslattétel után mások felvevése is lehetséges ide.

– Paktum Iroda: nem jogi személy, hanem jelenleg az egyik tagszervezet, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat majdani alkalmazásában lévő munkatársak lesznek a tagjai. Összesen 2 személyről van szó. Ez lesz az operatív munkaszervezete a projektnek, emellett kapcsolattartással, adatszolgáltatással foglalkozik majd, illetve rendezvények szervezésével, megtartásával.

Pajna Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke megjegyezte, hogy legkésőbb 2023-ig konkrét számú embert kell bevonni majd a Foglalkoztatási Paktumba – akik így jutnak munkalehetőséghez -, ez viszont azért is nehéz, mivel a tényleges munkanélküliekhez képest kevés a regisztrált munkanélküliek száma a térségben, így pedig nehezebb elérni őket.

Nagy Zsolt képviselő (MSZP) arról beszélt a téma kapcsán, hogy reméli, nem csak az Európai Unió 2020-ig tartó – nagy értékű forrásokat megmozgató – támogatási időszakáig tart majd a Foglalkoztatási Paktum működése, éppen ezért nagyon alaposan meg kell azt tervezni és fenntarthatóvá tenni. Illetve valódi problémát oldjanak meg általa, ami pedig egy furcsa kettősség, a munkaerő hiány és a munkahely hiány együttes jelenléte Hajdú-Bihar megyében – ezt nehéz, orvosolni, de idővel javítani kell rajta.

Pajna Zoltán egyetértett vele, de éppen ezért kérte a képviselők, településvezetők hathatós segítségét az átgondolt Foglalkoztatási Paktum kialakításához. A megyei közgyűlés elnöke továbbá fontos problémaként hozta fel az országon belüli elvándorlást is, amit szintén jelentősen csökkenteni kell – például azáltal, hogy végre a nyugat-magyarországi álláslehetőségekkel versenyképes ajánlatokat tud majd felmutatni Hajdú-Bihar megye is.

Ménes Andrea frakcióvezető (Fidesz), egyúttal városvezető is ehhez csatlakozott, szerinte ugyanis egy település megtartó és vonzerejét leginkább az adja meg, ha képes munkahelyeket teremteni. Ám ez egyedül a településvezetők számára megoldhatatlan feladat, szükség van a foglalkoztatók együttműködésére is. Ménes Andrea pedig éppen ebben látja ennek a most létrejövő Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktumnak is a jelentőségét, hiszen számára úgy tűnik, hogy pontosan ezt a célt szolgálja majd, vagyis a különböző résztvevők hatékony együttműködésén alapuló munkahely teremtést, egyúttal a munkaerő hiány csökkentését. „Innovatív gondolkodás, ami igazodik a megváltozott társadalomhoz” – foglalta össze a Paktum legnagyobb pozitívumát Vámospércs polgármestere.

Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke nagy kihívásnak nevezte a Foglalkoztatási Paktummal kapcsolatos munkát, amely szerinte a területi operatív programok után 2017 legfontosabb megvalósítandó programja lehet. Ám, ahogyan Ménes Andrea a foglalkoztatók fokozott szerepvállalását emelte ki, Tasi Sándor a megyei kormányhivatal, illetve a Hajdú-Bihar megyei települési önkormányzatok hathatós segítségére utalt, amely nélkül szinte lehetetlen lesz működőképes, tartós, a foglalkoztatási problémákat megoldó együttműködést megalkotni.

2016 utolsó Hajdú-Bihar megyei közgyűlési ülése után a hivatal részéről megköszönték a képviselők egész éves munkáját, valamint a megyei önkormányzat dolgozóival közösen egy rövid, jelképes évbúcsúztatót tartottak.

Nyolcadik alkalommal rendezik meg az ikertalálkozót Hajdúböszörményben.

Házigazda: Czeglédi János, a Keleti Főcsatorna Egyesület elnöke
A vendégeket köszönti: Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei önkormányzat elnöke (a rendezvény fővédnöke) és Tiba István országgyűlési képviselő
A rendezvényt megnyitja: Kiss Attila polgármester

Interaktív család show-műsor, a meghívott ikertestvéreknek ajándékosztás.

A 2014-2020 közötti időszak európai uniós fejlesztéseiről szóló országos konferenciasorozat állomásaként a balmazújvárosi Semsey Kastélyban tartottak szakmai megbeszélést és előadásokat. A közvetlen brüsszeli forrásokat lehívó pályázatok lehetőségeiről beszélt Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

A Közel a segítség elnevezésű konferenciasorozat célja elősegíteni a 2014-2020-as operatív programok hatékony és eredményes megvalósítását, megbízható szakmai segítséget nyújtani a támogatást igénylőknek és a kedvezményezetteknek egyaránt. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az ebben az időszakban történő Európai Uniós fejlesztésekről tartott előadást, amely során az unió keleti nyitása után megjelenő, elérhető új piacokra hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy mivel Magyarország már nem a legkeletibb tagországa az uniónak, gyakorlatilag újra kell magunkat definiálni ebben a földrajzilag és egyéb szempontból is megváltozott struktúrában. 

Buzás László, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Lft. regionális igazgatója, mellett Veres Margit polgármester és Tiba István, megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos köszöntötte a vendégeket, valamint nyitotta meg a konferenciát.
 
A program során Mezei Dávid Csaba, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár a vidékfejlesztési program pályázati lehetőségeit taglalta, Márkus Ferenc a Nemzetközi és Európai Együttműködési Program igazgatója a román-magyar határmenti fejlesztési programot mutatta be, míg Péter János, a Széchenyi Programiroda tanácsadója a gazdaságfejlesztési programokra beadható sikeres pályázatok elkészítéséről tartott hasznos tájékoztatót.

A konferencián a fentiek mellett szó volt a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatásáról is.

A HBMÖ facebook oldalán képgaléria látható.

2016. december 11-én, vasárnap tartják a romániai parlamenti választásokat. Az erdélyi magyarok jelöltjei egy listán sorakoznak Erdély. A jövő! jelszóval.

Éljenek szavazó jogukkal minél többen a vasárnapi voksoláson, hiszen mindannyian felelősek vagyunk az erdélyi magyar közösségért.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat az Interreg Central Europe Program keretében megvalósuló “CitEnGov” című, CE496 számú projektjéhez kapcsolódóan Energy Café rendezvényt tartott. A rendezvény egy hosszabb sorozat első állomásaként valósult meg a debreceni Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 7. B osztályában, ahol a legifjabb korosztály számára rendhagyó osztályfőnöki órára került sor. A gyerekek interaktív módon ismerkedtek meg a projekt célkitűzéseivel és korosztály specifikus információt kaptak az energia-, és környezettudatos életmódról.

Érdekes, gyakorlati példákat hoztak fel a megyei önkormányzat előadói, akik olyan kézzelfogható dolgokra hívták fel a figyelmet, mint például a nemrég az iskolában történő nyílászárók cseréje, ami által sokkal hatékonyabb és olcsóbb a termek fűtése, melegen tartása. A gyerekek a megszerzett tudásukat rögvest is kipróbálhatták, hiszen teszteket töltöttek ki, amelyeket ott a helyszínen közösen ki is értékeltek az előadókkal. A szemléletformáló rendhagyó osztályfőnöki óra sikeres volt. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szakemberei a jövő évben is több hasonló alkalommal igyekeznek minél szélesebb körben átadni a Föld klímájával, annak kedvező vagy hátrányos változásaival és a tudatos energiagazdálkodással, valamint a bennünket körülvevő környezettel kapcsolatos ismereteket a gyerekeknek is.

Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-vel és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatallal konzorciumban a TOP-5.1.1-15. kódszámú pályázati felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, mely TOP-5.1.1.-15-HB1-2016-00001 azonosítószámmal „Hajdú-Bihar megyei foglalkoztatási megállapodás, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködés” címen támogatásban részesült.

A pályázat egyik célja, hogy a projektet megvalósító konzorciumi tagok együttműködésével, közös munkájuk eredményeként, az egész megyére kiterjedően olyan gazdaság- és foglalkoztatás fejlesztési partnerség (Paktum) jöjjön létre, mely partnerség tagjai szakmai hozzáértésükkel, aktív részvételükkel olyan konzultációs, tanácsadó, szakmai javaslattevő tevékenységet fejtenek ki, mely a kapcsolódó intézkedésekkel hozzájárul a megye foglalkoztatási és gazdasági helyzetét érintő problémák és igények valós, folyamatos feltárásához, valamint megoldásához.

A pályázat részeként megyei paktumszervezetet kell kialakítani.

A megyei paktumszervezetet elsőként létrehozó és ahhoz csatlakozó szervezetek 2016. november 30. napján találkoztak a Megyeházán, hogy az együttműködés kereteit megbeszéljék.

A Foglalkoztatási Paktumot létrehozó első szervezetek:

a.)    Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat

b.)    Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

c.)    Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

d.)    Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal

e.)    Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

f.)    Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

g.)    Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága

h.)    Debreceni Szakképzési Centrum

i.)    Berettyóújfalui Szakképzési Centrum

j.)    Debreceni Egyetem

k.)    Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

l.)    Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Hajdú-Bihar Megyei Szervezete

m.)    OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.

n.)    Civilek a Fiatalokért Egyesület (Hajdú-Bihar Megyei Civil Információs Centrum)

A megbeszélésen sor került még a pályázat sikeres megvalósítását megalapozó a megye jelenlegi foglalkoztatási helyzetét bemutató helyzetfeltáró dokumentum megvitatására, valamint az erre épülő megyei foglalkoztatási stratégia fő irányvonalainak a meghatározására is.

Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán.

Hajdú-Bihar megye számos kiemelt turisztikai értékkel és programmal rendelkezik, de emellett szükség van egy megyei turisztikai stratégia kidolgozására is.

Záró rendezvényéhez érkezett a Belügyminisztérium és Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által közösen szervezett szakmai konzultáció, amely a megyei jogú városok-megyék és települések közötti együttműködések megerősítését szolgálja a turizmus területén. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy az együttműködés során olyan projektek megvalósítása a cél, amelyek meghatározzák a megye turisztikai kínálatát. Elmondta, hogy hasznos az a módszertan, amelynek segítségével a települések sajátosságait figyelembe véve tudnak ajánlásokat megfogalmazni a műhelymunka során.

Fontos, hogy a települési kínálat a térségi, megyei kínálat részeként jelenjen meg, ehhez kínál szakmai segítséget a rendezvény. Számadó Róza, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodájának főosztályvezetője szerint Hajdú-Bihar megyében is működik az a módszer, amely a turisztikai fejlesztések koordinációját megalapozhatja. Maczik Erika, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési referense hangsúlyozta, hogy egységes megyei arculat kialakítására van szükség, ami azt jelenti, hogy mind a kiemelt turisztikai desztinációkat, mind pedig a helyi léptékű turisztikai kínálatban a megyei turisztikai értékeit is javasolt megismertetni a látogatókkal. A záró rendezvény résztvevői kidolgozták a megyei turizmusfejlesztési stratégiát megalapozó ajánlásokat, jövőre pedig megvitatják, hogy mit tudtak megvalósítani ezekből a programokból.

Képeink a honlapon rákattintva nagyíthatók. Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán!

Szakács, női szabó vagy éppen villanyszerelő. Mind olyan szakmák, amelyeket életünk természetes részének érzünk, ám amikor valóban minőségi, jó szakmunkára van szükség akkor gondolunk arra, hogy korántsem mindegy milyen nívó szerint végzi az, aki műveli. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mesterlevél átadó ünnepségét tartották 2016. november 24-én a debreceni Kölcsey Központban. A mesterleveleket Miklóssy Ferenc, az iparkamara elnöke és Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke nyújtotta át.

Az eseményen Skultéti Éva, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára ismertette a jelenlévőket a mesterlevél mibenlétéről, illetve felsorolta azokat a szakmákat, amelyek képviselői idén összesen 102 mesterlevelet kaptak.

Miklóssy Ferenc köszöntőjében az elismerésben részesültekhez szólt, mondván nemcsak a szakmájuknak, de a közösségüknek, az ifjúságnak is tartoznak azzal, hogy példát mutatnak, oktatják az utódokat. „Az elmúlt időszakban nem volt sikk szakembernek, szakmunkásnak lenni” – folytatta Miklóssy Ferenc, majd hozzátette, hogy egy statisztikai adat szerint 28 vizsgált országból kiemelten Magyarországon tanultak a legkevesebben igazi szakmát. Ezáltal közös érdekük, hogy ezen változtassanak. Az iparkamara elnöke reményét fejezte ki, hogy hamarosan eljutunk oda, hogy a magyar mesterek Magyarországon találhatják meg számításukat, többek között az egzisztenciális fejlesztések miatt. Egy szakembernek ugyanis nagy presztízse van külföldön, ám ezt kell kialakítani itthon is. Miklóssy Ferenc szerint néhány év múlva még markánsabban látszani fog hazánkban is a jó szakemberek megbecsülése.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán!

Tasi Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke a céhes időkre emlékezett a mesterlevelek kapcsán, hiszen egykor a céhlegények mesterré válásának volt ez a bizonyítványa – persze előtte az általuk elkészített céhremeket kellett felmutatniuk. Cserébe a céh védelmébe vette tagjait. Az első mesterlevelet 1816-ban, Kiskunfélegyházán adták ki, magyar nyelven, de ma is megbecsülést, elismerést jelent. Tasi Sándor arról is beszélt, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnál a közigazgatási rendszer jobbítása során azon dolgoznak, hogyan tudnák az együttműködést javítani az önkormányzatok, a civilek, az iparkamara és vállalkozók között. Az elkövetkező időszakban például további workshopokat, találkozókat szerveznek ebben a témában, de a foglalkoztatási paktumokkal is a szakmunkás képzést erősítik. Mindemellett megyénkben továbbra is a kis- és középvállalkozások megerősítése a cél.

A 2016-os mesterlevelek ünnepélyes átadási ceremóniáját méltó módon vezette fel Lehner Zalán, a Csokonai Nemzeti Színház ifjú művészének (Nyilas Misinek), valamint Erdős-Tóth Fruzsina, a PG-Csoport szólóénekesének magas színvonalú előadása.

A Debreceni Egyetemen információs napot tartottak „A jövő megoldásai” néven 2016. november 23-án. Az uniós pályázati lehetőségek megvitatása mellett a résztvevő szervezetek együttműködési megállapodást írtak alá, amely arra is vonatkozik, hogy a Kassai úti campus inkubátorházában egy információs pontot is kialakítanak.

A nemzetközi Open Days program regionális társrendezvényén Vámosi Gábor, az Innova Észak-Alföld Nonprofit Kft. ügyvezetője olyan, sokak által nem ismert forráslehívási lehetőségekről beszélt, amelyekhez közvetlenül brüsszeli pályázatok során lehet jutni. Jelenleg is 79 milliárd forintnyi, 140 aktív pályázatról van szó, amihez sokszor azért nem kerül közel a megyei vállalkozó, mert egyszerűen idegen tőle az angol nyelven való pályázatírás.

„A megye, mint híd a források és gazdasági szereplők között” címmel tartott előadásában Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke bemutatta a megyei önkormányzat több jelenleg futó nemzetközi projektjét, egyebek mellett a PRACTYCE III és a CitiEnGov című projekteket.  A megyei közgyűlés elnöke úgy véli, hogy az említett brüsszeli pályázatokhoz vezető út a megyei önkormányzaton keresztül vezethet. Ez a segítség például a régió vállalkozásainak, intézményeinek szakmai felkészítését is jelenti. A 2020-ig tartó pár év egyfajta felkészülési időszak Pajna Zoltán szerint arra, amikor már alig vagy egyáltalán nem fog az Európai Unió vissza nem térítendő támogatásokat adni. Ugyanakkor az energetikai beruházásokat már 2017-től el kell kezdeni. Vikman László, a Nemzeti Energiagazdálkodási Zrt. vezérigazgatója – ehhez kapcsolódóan – arról adott tájékoztatást, hogy az energetikai – úgynevezett ESCO – finanszírozási modell lényege az, hogy egy külső szervezet segítségével, önerő nélkül valósuljanak meg környezetvédelmi projektek.

A Debreceni Egyetem kancellárja, Bács Zoltán szerint is fontos ez a vonal, hiszen bár 150-200 olyan pályázatuk van, amelyet éppen kezelnek, de még nagyobb szerepet kellene kapnia a közvetlen brüsszeli pályázatoknak a jövőben, aminek az érdekében együttműködő rendszerekre van szükség.

Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán!