Hírek archívum

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztályának szervezésében hat előadó a Smart Innovation Living Environment (SMILE) projekthez kapcsolódó innovatív fejlesztések, valamint a sokakat érdeklő közbeszerzések, illetve konkrét példák segítségével mutatták be hol tart most ez a program. Az eseményen a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem mellett több települési önkormányzat, valamint fejlesztéssel foglalkozó cég képviseltette magát. Az ösztönző szemináriumot Dobi Csaba, a megyei önkormányzat jegyzője nyitotta meg és Jámbor Erika területfejlesztési referens moderálta. (Bővebben a napirendi pontokról IDE kattintva tájékozódhat.)

Kovács László a Miniszterelnökség Közbeszerzési Szabályozási Főosztályának helyettes vezetője az új Közbeszerzési törvényen belül helyet kapott innováció fogalmáról beszélt. Mint kiderült, gyakori tapasztalat ugyanis hogy az innováció fogalma is képlékeny sok esetben, ez pedig kommunikációs, sőt, akár tervezési, kivitelezési problémákhoz vezethet. (Az eseményhez tartozó képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.)

A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről Hágen Andrea osztályvezető a közbeszerzések tapasztalatait osztotta meg a mintegy harminc fős hallgatósággal, aki elsősorban a 2011. évi erre vonatkozó törvényre utalt, hiszen a 2015-ös törvény hatásaira még kicsi a rálátásuk. Hágen Andrea fontosnak tartotta, hogy az általuk kiadott útmutatókat használják az érintettek, ez a félreértések elkerülése miatt hasznos. Itt a Debreceni Egyetem részéről Mátyus László sejtbiológus, innovációs rektori biztos vetette fel gyakorlati problémaként, hogy a közbeszerzések a kutatásokat is végző egyetemeknél hatványozottan nehézkesek, mert a mindennapos munkájuk során használt speciális anyagok megvételéhez ez járhatatlanul körülményes út. Ám a válaszokból kiderült, hogy egyelőre erre nincs igazán jó megoldás, az úgynevezett keretszerződések megkötése jelenthet némi javulást, ám Hágen Andrea szerint ennél is jobb megoldást kell találni majd az ilyen jellegű problémákra.

Peredy Zoltán az úgynevezett PCP, vagyis a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés hazai fejleményeit taglalta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szemszögéből. A stratégiai főosztály referense összegzésében kiemelte, hogy az egyik jelentős problémát a magyarországi PCP felhasználásban az jelenti, hogy infotechnikai gondok merülnek fel bizonyos esetekben, illetve a hosszú távú elkötelezettséget, és az esetenként rengeteg befektetett munkát nem minden esetben tapasztalják az innovatív fejlesztést szándékozók részéről.

Két konkrét példát ismertetett a szeminárium során Gregán Orsolya ügyvezető, aki az Innova Észak-Alföld Nonprofit Kft. munkáján keresztül érzékeltette a hétköznapi munkafolyamatokat a SMART@FIRE és az I-MAILE elnevezésű projektekben. Előbbi projektben innovatív tűzoltó felszereléseket, elsősorban ruhákat fejlesztenek, utóbbi pedig egy oktatással kapcsolatos projekt, amely segítségével a lemorzsolódást szeretnék csökkenteni a felsőfokú tanintézményekben.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési referense, Mátrai Melinda szintén a PCP-ről tartott beszámolót, valamint innovatív közbeszerzéssel (PPI) – ami nem azonos a hagyományos közbeszerzéssel – foglalkozó nemzetközi projekteket, a RAPIDE-t és a P4ITS-t ismertette röviden.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közbeszerzési Osztályának vezetője, Paróczai Bernadett az innovációs partnerség témájában felmerülő problémákat jellemezte gyakorlati tapasztalatokból kiindulva.

A szeminárium konklúzióját a végén Dobi Csaba megyei jegyző kérte az előadóktól, akik a nagyobb együttműködést, az egyes közbeszerzésektől való félelem elhagyását, illetve az elkötelezettség növelését hangsúlyozták, még akkor is, ha tudják, hogy rengeteg probléma szokott felmerülni az eljárások során, ám ha például az információk áramlása folyamatos és pontos, ez sok esetben könnyíthet a helyzeten.

2016. július 6-án az M35 autópálya M3-as irányában lévő végszelvényénél ünnepélyes alapkőletétellel indították el a kivitelezést a két éves fejlesztő beruházás kapcsán, ami az M35 autópálya 4. sz. főút Berettyóújfalui szakasz, valamint a 481. főút megépítésére vonatkozik. Az eseményen részt vett Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, valamint a két alelnök, Bulcsu László és Tasi Sándor is. A megyei közgyűlés elnöke szerint rajtunk múlik, hogyan élünk a lehetőségeinkkel, egyúttal – az ünnepséget követő fogadáson – a közös munkára hívta fel az egybegyűlt megyei polgármesterek figyelmét, ami a térség folyamatos fejlődéséért történik.

Tasó László közlekedéspolitikai államtitkár ünnepi beszédében a beruházás kezdeti akadályairól tett említést, amelyek kapcsán kiemelte, hogy az uniós pályázatok adta lehetőségeket jól fel kell használni, ám olykor sok nehézséget kell ezért leküzdeni. Mint Tasó László elmondta, ezen a területen a föld értéke sokszorosa például a nyírségi területekének, ezért a helyi gazdákkal, tulajdonosokkal olyan megállapodást kötöttek, ami végül mindenki megelégedésére szolgált. „A közösségi célok a legfontosabbak, az itt élő embereket kell segíteni” – tette hozzá az államtitkár, aki reméli, hogy az uniós ciklus, vagyis 2020 végéig Magyarország valóban az Európai Unió tranzitországává válik, megfelelő minőségű és mennyiségű közúttal. Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg. A honlap képeire kattintva nagyíthatók.

Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője a bihari térség évtizedes álmaként jellemezte azt, hogy itt autópálya épüljön. A képviselő az ország legelmaradottabb területeinek egyikének nevezte Bihart, ami miatt még fontosabb a közlekedés fejlesztése, főleg, hogy a most építendő autópálya a határ felé továbbnyúlik hamarosan. A „nemzeti összetartozás útjának” nevezte el Vitányi István a most megépítésre kerülő szakaszt, ami lehetőséget ad majd Észak-Erdély vagy a Felvidék magyarjainak, hogy könnyebben eljussanak a határon inneni rokonaikhoz, barátaikhoz, és viszont. Gazdaság fejlesztő hatást is vár Vitányi István a beruházás megvalósulásától, hiszen a vállalkozók szeretnek olyan területek felé terjeszkedni, ahol az infrastruktúra fejlett, ennek pedig egyik alapfeltétele a modern közlekedés.

Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere szerint „a beruházási pénzeket okosan kell elkölteni, hogy a jövő generációinak is szóljanak ezek a fejlesztések”. Más, Debrecennel és a térséggel kapcsolatos fejlesztéseket emelt ki az alpolgármester, mint például a Déli Ipari Park, amely elérése jelentősen könnyebb lesz az autópálya fejlesztések révén. Ugyanez igaz a Debreceni Repülőtérre is. A várhatóan idén ősszel elkezdődő debreceni nagyberuházás, vagyis az intermodális központ építése jelentős munkával jár majd, ami szükségessé teszi a mostani Nagyállomás környékén átmenő forgalom elterelését, s ez a déli elkerülővel részben sikerülhet Barcsa Lajos szerint.

Nagy Róbert, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), mint beruházó vezérigazgatója főleg technikai részleteket említett. A beruházás ütemei:

– M35 autópálya, I. ütem: 4. sz. főút-481. sz. főút között – 5,43 km (várható átadás: 2018. év eleje)
– M35 autópálya II. ütem: 481. sz. főút-Berettyóújfalu között – 18,74 km (várható átadás: 2018. év vége)
– 481. sz. főút: új nyomvonalon – 5,5 km (várható átadás: 2018- év eleje)

A beruházás tartalma szerint a 2×2 forgalmi sávos autópálya, valamint a főút esetében összesen 19 híd (aluljáró, felüljáró, vadátjáró), többféle csomópont, 1 egyszerű pihenőhely Mikepércsnél és egy komplex Derecskénél is beépítésére kerül. A kivitelezés nettó összege 17,2, valamint 46,9 és 4,9 millió forint lesz a három ütemnél.

Az autópálya tervezett előnyei közül kiemelhető a 130 km/h sebesség rendszeres elérést az itt közlekedők számára. Emellett az M35 újabb két ütemének megépítésével, majd az M4 országhatárig történő folytatásával létrejön a gyorsforgalmi útkapcsolat Felvidék és Észak-Erdély között Kassa-Debrecen-Nagyvárad irányába. Várhatóan 20 perccel hamarabb lehet majd elérni Berettyóújfaluig a jelenlegi M35 végszelvényétől. Továbbá a 47. sz. főúton Debrecen és Berettyóújfalu között jelenleg átlagosan 12.000 jármű/nap forgalom halad, ám az átadást követően ez 7-8.000 jármű/napra csökkenhet. A környezeti ártalom mérséklődésére, valamint a zaj- és légszennyezés csökkenésére is számítanak a fejlesztések által. Debrecen, Mikepércs, Sáránd, derecske, Tépe és Berettyóújfalu pedig részben tehermentesül majd. A térség megközelíthetősége egyértelműen javul majd, ahogyan a közlekedés színvonala és biztonsága is nőni fog.

Nyíradony adott otthont június 26-án a  XXIII. Ligetaljai Kulturális Napok és Kézműves Vásár elnevezésű programsorozatnak, amely három napon át tartott, mintegy 30 kiállító részvételével. A zenés, sportos és egyéb kulturális műsorok után  vasárnap a Ligetalja Főzőverseny keretében megalkotott ínycsiklandó ételeket ízlelhették meg a döntnökök, illetve a vendégek. Az Európa parkban összegyűlt tömeg a színvonalas produkciók mellett a térség kiváló helyi termékeit vásárolhatta meg vagy csak nézegette, hogy melyik tájegységről milyen áruval érkeztek a termelők. A  védnöki köszöntőket Tasó László államtitkár, Nyíradony korábbi polgármestere, valamint Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke tartották meg, de az eseményen részt vett Bulcsu László megyei közgyűlési alelnök is.

A vasárnapi program részeként Kondásné Erdei Mária, Nyíradony polgármestere és Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke nyitotta meg a vásárt.

Tasi Sándor a Vásárszövetség fontosságát emelte ki, amelyet 2016 februárjában alakítottak meg tucatnyi magyarországi és határon túli település részvételével, illetve a megyei önkormányzattal közösen. Ennek keretében rendeznek évente több alkalommal különböző Hajdú-Bihar megyei településeken nagyvásárokat, a helyi termékek védelmében, azok piacra jutását elősegítendő. Az első alkalommal, Derecskén is elhangzott és most is, hogy ez azonban nem egy zárt szövetség, a későbbiekben szívesen látják a csatlakozni vágyókat soraikban. Azt is elmondta Tasi Sándor, hogy a Vásárszövetséget egyesületi formában szeretnék továbbvinni. Az erről szóló határozatot megszavazta a június 24-én Hajdúböszörményben összeült Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés. A kivitelezésre pedig minél előbb sort kerítenének. A térség vásárainak tartásával még egységesebbé szeretnék kovácsolni a hajdúság, a bihari és érmelléki területek településeit, egyúttal feleleveníteni azt a hagyományt, amikor a különböző tájegységekről átjártak egymáshoz az árusok, jobban megismerve ezáltal a többiek kultúráját, a helyi termékeknek piacot teremtve.

. Képgaléria a HBMO facebook oldalán található.

Tisztelt Érdeklődők!

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a Visegrádi Alap által finanszírozott „SMILE: Smart Innovation Living Environment” projekt keretében regionális ösztönző szemináriumot rendez 2016. július 7. napján 10 órától a Megyeháza Bocskai termében (4024 Debrecen, Piac utca 54. szám II. emelet), melyre tisztelettel meghívom.

A SMILE projekt fő célja a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (PCP- Pre-commercial Procurement) és az innovatív megoldások beszerzését célzó közbeszerzések (PPI- Public Procurement of Innovation) megvalósításának elősegítése, az alkalmazásuk akadályainak vizsgálata a közigazgatásban a V4 országaiban. A jelenlegi helyzet nagyon kevés sikeres kísérletet mutat ilyen közbeszerzési eljárások lefolytatása terén, annak ellenére, hogy az állami (ideértve a közbeszerzői teljes ajánlatkérői kört) keresletnek a K+F+I ösztönzőjeként, illetőleg az intelligens szakosodási stratégiák (S3) végrehajtásában igen lényeges szerepe van az egész EU-ban, de különösen a közép-európai régióban az új programozási időszakban (2014-2020). A nemzeti S3 stratégiák elkészítése előfeltétele volt annak, hogy a 2014-2020-as időszakban a K+F+I tárgyú pályázatokat ki lehessen írni, mivel csak olyan projektek valósíthatóak meg, amelyek illeszkednek a nemzeti szintű S3 stratégiához. A PCP és a PPI pedig a K+F+I-hez kapcsolódik.

A projekt jelentőségét – azon túlmenően, hogy K+F+I felhívások elérhetőek lesznek a GINOP-ban – az adja, hogy az új Kbt.-ben is megjelent a PCP/PPI az innovációs partnerség formájában.

Rendezvényünk célja, hogy országunkban a jelenlegi helyzetet a PCP/PPI vonatkozásában megismerjük és elemezzük, ötleteket cseréljünk és elősegítsük a párbeszédet a magyar politikai szereplők és egyéb releváns érdekeltek között az új EU-s közbeszerzési irányelveknek megfelelően.

Amennyiben a téma aktualitása felkeltette érdeklődésüket, kérjük az alábbi elérhetőségeken Ön, vagy a közbeszerzésért felelős munkatársa regisztráljon a rendezvényünkre. A részvételre vonatkozó szándékukról legkésőbb 2016. július 5. napjáig szíveskedjen az erika.jambor@hbmo.hu email címen tájékoztatni.

A részletes program: SMILE: Smart Innovation Living Environment

Az idei leghosszabb megyei közgyűlést tartották meg Hajdúböszörményben 2016. június 24-én. Kísérőprogramként a várost és legújabb fejlesztéseit, illetve a jövő elképzeléseit Kiss Attila polgármester mutatta be a képviselőknek – először a városháza Báthory termében, egy prezentáció segítségével, majd a Hajdúsági Múzeumban, a Böszörményi kincs, illetve a Hajdú tanya tanösvény és a Bocskai Strand- és Gyógyfürdő megtekintése során. A távlati álmok a „Hajdúböszörmény, a zöld korona” elnevezésű településelrendezés megvalósítható vízióját tárták a testület tagjai elé, ahol a természet, a zöld és vizes területek, illetve az épített környezet jellegzetes, hajdúvárosi módon, összhangban vannak egymással.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés kezdete előtt Bárdosi Ildikó népdalénekes köszöntötte rövid előadásával a testületet. A napirendi pontok között fontos helyet kapott Dr. Fodor Mária tisztifőorvos beszámolója, amely a megye lakosságának egészségi állapotáról, valamint az egészségromlást előidéző okokról, illetve a tennivalókról szólt. Demeter Pál és Rigán Antal, a Jobbik képviselői  konkrét esetekre kérdeztek rá, így került szóba az azóta már bezárt debreceni menekülttáborban lakók esetleges akkori egészségügyi veszélye, ám Fodor Mária szerint akik hepatitisz fertőzéssel érkeztek Debrecenbe, a táborba már nem jutottak be, így ott nem fertőztek tovább senkit. Emellett a szükséges intézkedéseket megtették akkor. Szerep település és az ott jelzett patkányveszély kapcsán a tisztifőorvos elmondta, hogy már az elejétől komolyan vették a lakossági bejelentést, s azóta is kontroll alatt tartják a helyzetet azon a területen, konkrét veszély pedig ma már nincs. A szennyvíz és szilárdhulladék kezelése érdekében a helyi települési önkormányzat, szerinte, a lehetőségeihez mérten mindent megtesz. Gyula Ferencné, az MSZP képviselője aggályát fejezte ki, hogy az egészségügyi ellenőrzés alá nem esők esetleg fertőzésveszélyt jelenthetnek, ám Fodor Mária mindenkit megnyugtatott, mondván „akinél felmerül ez, annál nem szempont az, hogy van-e TAJ-kártyája vagy sem, mindenképpen elsődleges, hogy foglalkozunk vele”. (A honlap képeire kattintva azok nagyíthatók. További képek a HBMÖ Facebook oldalán találhatók.)

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke kijelentette, reméli, hogy a jövőben már a határon megállítják azokat, akik potenciális veszélyt jelenthetnek akár a társadalom egészségére. A menekülttábor pedig már szerencsére nem működik Debrecenben.

A közfoglalkoztatás megyei helyzetéről a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási főosztályvezetője, Tapolcai Zoltán tartott beszámolót. Tóth József, a DK képviselője kijelentette, hogy a közfoglalkoztatásnak értékteremtőnek kell lennie, a közmunkást pedig jobban ösztönözni kellene – Rigán Antal is támogatta felszólalását. Kiss Attila, fideszes képviselő, Hajdúböszörmény polgármestere szerint „a közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz”. Vagyis átmeneti állapot kellene legyen, addig, amíg a magyar gazdaság jobban megerősödik. Pajna Zoltán utalt arra, hogy a közmunka nem csak értékteremtő, de arra is jó, hogy ne segélyből éljen valaki, hanem elvégzett munkáért kapjon pénzt, ami jellemformáló.  Ménes Andrea, a Fidesz frakcióvezetője konkrét, hibás szemléletmódra hívta fel a képviselők figyelmét, miszerint sokan olyan munkákat is közfoglalkoztatottakkal akarnak elvégeztetni (lustaságból), amelyeket nekik kellene a saját portájuk előtt. Ugyanakkor konstruktív javaslattal állt elő, ami a bürokratikus tennivalók jelentős lecsökkentését célozná meg, hiszen a közmunka kapcsán nap mint nap rengeteg papírmunka merül fel, és a hivatalok lassan belefulladnak ebbe. Nagy Zsolt, a Fidesz képviselője arra tért ki a téma kapcsán, hogy a sokféle hasonló program esetleg ütheti egymást, ezért erre majd fokozottan figyelni kell, Bódi Judit, az MSZP képviselője pedig azt jelezte, hogy bizonyos településeken – tapasztalata szerint – egyes embereknek nem jelent alternatívát a közmunka program, inkább valamilyen alapképzés után betanított munkásként igyekeznek boldogulni, vagyis ez is egy opció. Bernáth László, fideszes képviselő azt a lehetőséget vetette fel, hogy a piaci szférába talán jobban vissza lehetne vezetni a közfoglalkoztatottakat, ha nagyobb vállalatok is alkalmazásba vennék őket.

Tapolcai Zoltán főosztályvezető válaszában jelezte, hogy sajnos tény: ma még a közmunkában résztvevők bizonyos százaléka erre a munkavégzésre sem alkalmas. Emellett egyfajta stagnálást lehet érezni, hiszen sokan életpályának tekintik a közmunkát, holott az eredeti szándék szerint csak átmeneti lenne. Az új Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok sokat segíthetnek ebben, hiszen egyfajta új foglalkozási gondolkodásra nevelhetnek. Tapolczai Zoltán szerint tudatosan a piaci szféra felé kell fordítani a közfoglalkoztatásban résztvevőket, a bürokratikus ügyvitel egyszerűbbé tételét pedig szintén szorgalmazta.

A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2015. évben végzett tevékenységéről Kovács Ferenc dandártábornok tájékoztatta a közgyűlést. A közelmúlt teljes szervezeti változásai kapcsán emlékeztetett mindenkit arra, hogy immár „uraljuk a tűz mellett a vizet és a levegőt is”, vagyis nem csupán a tűzoltói munka tartozik hozzájuk, hanem a polgári védelemtől kezdve a vízügyi és egyéb feladatokig sok mindennel foglalkoznak. A napi feladatok mellett az ellenőrzésekről, az eredményekről és a baleset megelőzésekről is szó esett. Kovács Ferenc egy 418 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásról is beszélt, aminek keretében például Debrecenben és Hajdúnánáson is jelentős ingatlan felújításokat végeztek. Mint kiderült, Magyarországon Hajdú-Bihar megyében az egyik legmodernebbek a katasztrófavédelem tulajdonában lévő ingatlanok.

Érdekességként megtudtuk azt is, hogy a „Kismotor fecskendő szerelő országos bajnokság” győztesei a Hajdú-Bihar megyei katasztrófavédelmisek lettek, ennek apropóján egy csapatképet adtak át Pajna Zoltánnak, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnak.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés az agrárszakképzés helyzetéről is tájékoztatást kapott Molnár Magdolna Ilona igazgatótól, a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium vezetőjétől, aki az élethosszig tartó tanuláson keresztül mutatta be az agrárium iránt érdeklődő leendő diákok lehetőségeit.

A fentiek mellett a megyei közgyűlés hatékonyabb működését elősegítő határozatokat szavaztak meg a képviselők, illetve a Debrecen, Piac utca 71. alatti ingatlan tulajdonjogának ingyenes megszerzését próbálja meg a közgyűlés. Ennek indoka, hogy a megyei önkormányzat apparátusa növekedik, a megyeházán pedig korlátozott a hivatali helyiségek befogadóképessége.

A továbbiakban számítástechnikai eszközök ingyenes átadásáról döntöttek, a rendőrség részére, valamint két új díjat is alapítottak.

Több, részben a megszűnő Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségtől örökölt, részben új projektben, nemzetközi pályázatban vesz részt a megyei önkormányzat – erre is egyhangúan rábólintott a megyei közgyűlés –, emellett a nemzeti értékek, hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének támogatását is elfogadta a testület.

A közgyűlésen adta át Pajna Zoltán több megyei polgárőr egyesület képviselőjének a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat támogatói nyilatkozatát, amely arról szól, hogy 2016-ban pénzösszeggel segíti a hivatal a közösségért végzett tevékenységüket. Ők kaptak támogatást: Sárándi Polgárőr Egyesület, Hajdúböszörmény Polgárőrség Egyesület, Sárrétudvari Polgárőrség, Berettyóújfalui Polgárőrség, Polgárőr Szervezet Fülöp.

Legközelebb – a tervek szerint – 2016. szeptember 23-án, Hajdúnánáson ülésezik a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés.

A házban működő fazekas műhelynek köszönhetően az 5-14 éves gyerekek kiváló szakember segítségével nyerhetnek betekintést a fazekas mesterség világába.

Programvezető: Borsányi Ágnes, táborvezető: Pallás Ottó fazekas.

Bővebb infó: 52/439-866 és borsanyi.agnes@debrecenimuvkozpont.hu

Gordon és Mangó vizsgáztatott terápiás kutyusok, akik egy hétig együtt táboroznak a gyerekekkel a “Kutyás mesetáborban”.

Bővebb infó: Csikós bea (70/933-9915) és csikosbea@debrecenimuvkozpont.hu

A Kaland-zoo Természetbarát Tábor programfelelőse Szabó Katalin, táborvezetője Gyulavári Attila.

A tábort 5 éves kortól ajánlják az állatok iránt érdeklődő és természetkedvelő gyerekeknek.

Bővebb infó: Szabó Katalin (52/439-866) és szabo.katalin@debrecenimuvkozpont.hu

A Festőtanoda Képzőművészeti Tábor programfelelőse: Szabó Katalin, táborvezetője: B. orosz István grafikus. A 6-18 éves korú gyerekek a tábor során kiváló szakemberek segítségével elsajátíthatják a festészet és a rajz alapvető technikáit.

Bővebb infó. Szabó Katalin (52/439-866) és szabo.katalin@debrecenimuvkozpont.hu

6-12 éves, úszni tudó vagy nem tudó gyerekek számára indul a Némó Úszótábor Debrecenben.

Bővebb információk:
– Email: borsanyi.agnes@debrecenimuvkozpont.hu
– Tel.: 52/439-866

A második alkalommal megrendezendő Hajdúsámsoni Ízek Fesztiválja és Megyei Vásár a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, valamint határon inneni és túli települések által megkötött Vásárszövetség éves programjai között is szereplő, látványos, a helyi termékeket, értékeket felvonultató, ízes, színes, illatos, zajos rendezvény.

A programról bővebben tájékozódhatnak a www.hajdusamson.hu honlapon.

A most zajló labdarúgó Európa-bajnokság döntőjét július 10-én rendezik Franciaországban. Hajdúsámsonban mindenkit szeretettel várnak egy közös döntő nézésre, kivetítőn, amelyen a hangulat garantáltan kiváló lesz! Kezdés, este 9 órakor.

A 2016-os, egész Magyarországra kiterjedő Múzeumok Éjszakája programsorozat keretén belül rendezik az “A mesés Kelet Hajdúsámsonban” című estét.

18.00: Dr. Márton Gyula kutató geológus emlékkiállításának megnyitója a muzeális intézményben
20.00: Esti mese: Aladdin és a csodalámpa (Szegedi Mandula Színház)
21.00: Estella Hastánc Stúdió
21.30: Szent Iván éji tűzgyújtás

Ezek mellett foglalkozások, rendhagyó tárlatvezetés, ismeretterjesztő filmek vetítése is szerepel a programban.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közreműködésével létrehozott Vásárszövetség által szervezett, helyi értékeket bemutató következő rendezvénye Nyíradonyban esedékes. Az ételkóstolással és érdekes kísérőprogramokkal még tartalmasabbá váló kézműves vásár három napon át zajlik majd. A programokról alább olvashatnak az érdeklődők.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2016. június 24-i közgyűlésének napirendi pontjai alább olvashatók. A helyszín – ahogyan sok más esetben is már – ezúttal sem Debrecen lesz, hanem Hajdúböszörményben, ahol nem csupán az előterjesztések töltik ki a nap programjait, de utána a település fejlesztéseit tekintik meg a képviselők.

A hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium a Debreceni Egyetem partneriskolája lett. Gömöri József igazgató vehette át 2016. június 7-én az erről tanúsító táblát a Debreceni Egyetem Tanárképzési Központjának főigazgatójától, Maticsák Sándortól.

Az iskolaigazgató az együttműködés szakmai rangját emelte ki, ami sokat jelent a hajdúnánási gimnáziumnak. Emellett fontosnak érzi, hogy a gimnázium pedagógusai a sikeres vizsgák után mentortanárként tevékenykedhetnek tovább, ami hasznos a számukra.

Maticsák Sándor főigazgató arról tájékoztatott, hogy a pedagógusképzés szerves része az úgynevezett gyakorló év bevezetése, amely során a végzett hallgatók az egyetem gyakorló vagy partner iskoláiban dolgozhatnak egy évet.

Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese kihangsúlyozta, hogy a pedagógus utánpótlás szempontjából fontos, hogy jól képzett szakemberek kerüljenek ki a felsőoktatási intézményükből, akik többek között az elkövetkezendő időszakban a hajdúnánási oktatási intézményekben is tudásuk legjavát nyújtva dolgozhatnak.

A Debreceni Egyetemre tavaly több mint félezer középfokú oktatási intézményből érkeztek diákok. Hajdúnánás volt a 9. hely, ahonnan a legtöbben nyertek felvételt. Ám nem csak ennek köszönhető, hogy a Debreceni Egyetem és Hajdúnánás stratégiai együttműködését szorosabbra fűzik. A partneriskolává fogadás célja, hogy a település és a Debrecen közötti tanárképzési kapcsolatokat szorosabbra fűzzék. A hír és a hozzá tartozó képek a HBMÖ Facebook oldalán is megtekinthető!

A június 16-19. közötti derecskei programokról bővebben tájékozódhatnak az alábbi plakátra kattintva!

A Megyei Labdarúgó Kupa Döntőjét, előtte pedig a bronzmérkőzést rendezték meg az impozáns debreceni Nagyerdei Stadionban 2016. június 12-én. Érdekesség, hogy a megyei I. osztályban első helyen végző Hajdúböszörmény itt is a legjobbnak bizonyult, míg a bajnokságban második Sárrétudvari játékosai vehették át az ezüstérmeket a kupadöntő végén, tehát a papírforma gyakorlatilag nem borult. A harmadik Hajdúsámson csapata lett, legyőzve az így negyedikként záró hajdúszoboszlóiakat. A díjakat Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke és Tasi Sándor alelnök adták át, Bodó Sándor országgyűlési képviselővel.

A harmadik helyért lejátszott összecsapáson sokáig csak helyzetekig jutottak el a csapatok, de a második félidőben megrázta magát a sárga-kék csíkos mezben focizó Hajdúsámson együttese, és bár Hajdúszoboszló még 1-0 után egalizálni tudott (1-1), aztán a sámsoniaknak nagyon kijött a lépés. A sorban rúgott további három góljuk magabiztos, 4-1-es győzelmet eredményezett. KÉPGALÉRIA IDE és IDE kattintva tekinthető meg!

A döntőben a nagy esélyes Hajdúböszörmény a félidei szünetig 1-0-s vezetésre tett szert. A folytatásban is voltak ígéretes lehetőségei a kékeknek, de elpuskázták azokat, vagy a sárrétudvari kapus avatkozott ügyesen közbe. Aztán a sárgák egyre több veszélyes támadása közül az egyik egyenlítést hozott számukra – előtte egy-két ajtó-ablak helyzetet is kihagytak.

A lelátón helyet foglaló szurkolótáborok közül egyértelműen a Sárrétudvarit buzdítók voltak fölényben a hangerőt tekintve, ám igen hamar újra elcsendesedtek, hiszen a fordítás nem jött össze kedvenceiknek, a hajdúböszörményiek viszont elég gyorsan ismét a maguk kezébe vették a mérkőzés irányítását, és egy tetszetős támadás végén újra náluk volt az előny.

2-1 után aztán egyre inkább kijött az, hogy Hajdúböszörmény már az NB III-ra készül, és jobb a kondíciója ellenfelénél. Bár Sárrétudvari csapatának is volt pár lehetősége még, de egyértelműen a böszörményiek akarata érvénysült.

A lefújásig láthattunk közelről bekotort böszörményi találatot, valamint képernyőre való bombagólt is, végül pedig Hajdúböszörmény alakulata bedarálta az elfáradó vetélytársat, és 5-1-re megnyerte a finálét.

A labdarúgó Európa-bajnokság árnyékában is mintegy 1500-an voltak kíváncsiak Hajdú-Bihar megye legjobb focicsapatainak meccseire, az együttesek pedig lüktető, élvezetes, összesen 9 gólt hozó délutánt produkáltak cserébe. A környezet láthatóan feldobott minden megyei labdarúgót, a publikum pedig olykor élvonalbeli találkozókon tapasztalható hangulatot varázsolt a stadionba. A döntő szünetében Tasi Sándor a Hajdúböszörményi TE U19-es csapata tagjainak is díjakat adott át, hiszen a korosztályos bajnoki küzdelmeket ők nyerték ebben az idényben (lásd az alábbi két fotón).

A 2016-os Megyei Labdarúgó Kupa Döntőjének végeredménye:

1. Hajdúböszörmény
2. Sárrétudvari
3. Hajdúsámson
4. Hajdúszoboszló

A program ismertetőjét az alábbi plakáton olvashatják el.

2016. június 4-én, a trianoni békediktátum 96. évfordulóján Debrecenben, a Bem téren, a Magyar fájdalom szobránál tartott megemlékezésen Papp László, Debrecen polgármestere tartott beszédet. Ezt követően a városi önkormányzat mellett a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke, Tasi Sándor helyezte el az emlékezés koszorúját, akárcsak a rendvédelmi, civil és politikai szervezetek képviselői.

Az Émile Guillaume által alkotott szobrot 1932-ben hozták Budapestre, másodpéldányát pedig egy évvel később Debrecenbe. Témája hűen kifejezi egy nemzet fájdalmát, amit az ország szétszakítása, átvitt értelemben az anya testéből kiragadott gyermek elragadása miatt érezhetett minden magyar az I. világháború lezárását követően.

Papp László nem csupán a háború okozta menekültáradatról beszélt, amely például Debrecent és Hajdú vármegyét is jelentős próbatétel elé állította, de arról is, hogy a trianoni tollvonással olyan kényszerű államok jöttek létre, amelyek ma már egyfelől java részben nem is léteznek, hiszen felbomlottak, másfelől néhány alkalommal háborús belviszályokhoz, vérengzéshez vezettek a megrajzolt határokon belül felgyülemlett feszültségek hatására. Ezek pedig talán elkerülhetők lettek volna, ha nincs Trianon. Az eseményről képgaléria tekinthető meg a HBMÖ Facebook oldalán.

Beszéde végén a debreceni polgármester kihangsúlyozta, hogy a földrajzi és a szellemi értelemben vett Magyarország nem ugyanaz, és utóbbiban tovább él minden, ami magyar.

„Fontos, hogy akik a magyar nemzethez tartozónak érzik és vallják magukat, tudják, hogy számíthatnak egymásra, az anyaországra, bárhol éljenek is a világon. Mindannyiunknak kötelessége erősíteni az összetartozás érzését és segíteni a rászoruló határon túli közösségeinket. Ma tehát, tisztelt emlékezők, nem csak egy tragikus történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra, hogy is bármit is akartak Magyarországgal tenni a világ urai 1920-ban, az nem teljesült. A magyarság gerincét megroppantani, nemzetünk egységét megtörni nem sikerült. Az emlékezés mellett tehát tisztelegjünk a nemzet összetartozásának szándéka és mindazok előtt, akik tettek ezért. Amit Magyarországtól földrajzi értelemben elvettek, az a szellemi Magyarországnak örökre része marad.”

Fotók: Miskolczi János